Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-16 / 103. szám

8 új Dunántúli napló 1991. április 6., kedd­Fólia­újdonság Csodát tesz a poliszvetán Korábbi érés, nagyobb termés, jobb minőség, energiamegtakarítás Nézem a két fóliát: látszatra egyformák. Azonban speciális lámpával átvilágítva az egyik vöröses színt kap, a másikon nem hatol át az ultraibolya su­gár. Az utóbbi hagyományos PVC-fólia, az előbbi, az elsií- neződő újdonság: a poliszve­tán. Az új kertészeti fóliát az elmúlt évben hozta be Magyar- országra a MIKI Méréstechni­kai Fejlesztő Vállalat. Mielőtt széles körben megvételre kínál­ták volna, több helyen bevizs­gáltatták: a Budapesti Kerté­szeti Egyetem kecskeméti főis­kolai karán, az ajkai és hód­mezővásárhelyi városgazdálko­dási vállalatok kertészeteiben. Az eredmények megvannak, s megegyeznek az újfajta fólia adalékanyagát biztositó moszk­vai cég adatközlésével, (ösz- szehasonlító vizsgálatok folytak a Szovjetunióban, Bulgáriában, Olaszországban, Észak-Koreá- ban és Japánban.) A kertészetekben hagyomá­nyos helyett poliszvetán fóliát alkalmazva a következő ered­mények érhetők el: Rövidül az érési idő: ubor­kánál három-négy héttel, para­dicsomnál, paprikánál, fejessa­látánál egy-két héttel, dísznö­vénynél másfél-négy héttel. Nő a termésmennyiség: uborkánál 20-50, paradicsom­nál 30-90 (!), paprikánál és fejessalátánál 15—20, dísznö­vénynél 20-30 százalékkal. A paradicsomszemek átlag­súlya, cukor- és C-vitamin- tartalma nő; a földi eper ter­méshozama mósfélszereződik, egyes fajtáknál (például Che- sena, Testin) közel megduplá­zódik. A poliszvetán alatt három-öt fokkal magasabb a talaj- és levegőhőmérséklet, mint a ha­gyományos fóliasátrakban. Így tehát hideghajtatásnál óriási az előnye — beszámítva a rövi- debb érésidőt —: fűtés nélkül lesz a poliszvetán alatt április­ra paprika, májusra paradi­csom. Az új fóliát még csak né­hány alföldi Agroker-üzlet, il­letve gazdabolt forgalmazza, ennek ellenére a híre gyorsan terjed: használják már kecske­méti, gyomaendrődi, csongrádi, péceli, esztergomi, aszódi, ta­polcai, lepsényi palántaneve­lők, primőrtermelők, dísznö­vénytermesztők. A poliszvetán fólia 25—30 százalékkal drá­gább, mint a hagyományos, de a tapasztalatok alapján állít­ható, hogy már az első terme­lési ciklusban behozza az órát. Hogy miért hat ilyen előnyö­sen a növényekre a poliszve­tán, arról Bakonyi József és Téglásy Endre nyilatkozik a magyarországi forgalmazó cég, a MIKI részéről: A poliszvetán fólia a speciális adalékanyag jóvoltából a napfény ultraibo­lya sugárzósát átalakítja vörös és infravörös, azaz meleg su­gárzássá. A növények fejlődése ezáltal felgyorsul. Amig nem alakul ki az orszá­gos értékesítési hálózat, addig a MIKI Méréstechnikai Fejlesz­tő Vállalat központi telephe­lyén is kapható a poliszvetán (Budapest, XII. kerület, Pethé* nyi köz 10.). A fólia szélessége tizenkét méter. (Gondolva a hobbikertészekre, ősztől lesz nyolcméteres is.) A gyártás egyelőre bolgár—szovjet kooperációban történik. A fóliá­ra másfél éves jótállást vállal a gyártó. L. Cs. K. Gyümölcstermelés - korszerűen Figyeljünk a gyökérzetre is! (2.) Természetes védekezés a kiskertekben Büdöske, snidling, bazsalikom... A növények hasznos szomszédsága Az utóbbi években a tartós és mór-mór rendszeresnek mondható aszály miatt lénye­gesen megnőtt a talaj taka­rásának jelentősége, ugyanis az öntözetlen körülmények kö­zött folytatott gyümölcsterme­lésnél a talaj nedvességtar­talmának megőrzésére a leg­jobb módszer a talajtakarás. Könnyen kivitelezhető és na­gyon hatékony megoldás, a ta­karásra felhasználhatunk szer­vestrágyát — ez lehet istálló­trágya, komposzt is —, de Ügy gondolom, az ered­mény önmagáért beszél, iga­zolja a talajtakarás előnyét főként az aszályos években és öntözetlen körülmények között. Felhívom a figyelmet arra is, hogy a rendszeres öntözés a gyökerek talajfelszín-közeli elhelyezkedését váltja ki, te­hát ha már berendezkedtünk a rendszeres öntözésre, azt nem hagyhatjuk abba minden átmenet nélkül, főleg a nyári hónapokban nem. A több éven át azonos mélységig végzett talajmunka következtében, a mélységtől függően kialakul egy úgyne­vezett akkumulációs-szint, melynek megléte akadályozza a tápanyagoknak a gyökér­zónába való lejutását. Ebben az esetben időnként altalaj­lazítást kell végezni, amely lehetővé teszi az akkumulációs szintből a tápanyagok lejutá­sát a mélyebb talajrétegbe. Sok gyümölcstermelő nevel fát olyan körülmények között - pl. a Mecsek déli oldala -, ahol a száraz, sokszor nagyon kötött, köves talaj, vagy a me­redek lejtő miatt a talaj meg­KISTERMELÖK ROVATUNK­KAL ÁPRILIS 30-AN JE­LENTKEZÜNK. megfelelő a gyümölcsösben képződött kaszálék is, tökéle­tes meqoldást ad a szalmá­val való takarás. Bár sokan használnak feketefóliát, a ta­laj szellőzöttségének biztosító­sa miatt, valamint a humusz­képződés miatt mindenképpen a szerves anyagokat javaslom. Szalmával történt takarás esetén megvizsgálták 20 ern­es mélységekként a talaj ned­vességtartalmát és az alábbi eredményt kapták: munkálása óriási nehézségek árán végezhető csak el, és akkor sem tökéletesen, így a gyökérzet normális fejlődése csak alig-alig biztosított. Rá­adásul ezek a területek gyor­san képesek kiszáradni, az ilyen területre ültetett gyü­mölcsoltvány. melynek a fa­iskolában járulékos - tehát oldal - gyökérrendszert ala­kítottak ki, csak senyved, nem fejlődik. Az ilyen területen folytatott gyümölcstermelésnek igen sokat segíthet az úgyne­vezett helybenszemzés módsze­re, amelynek lényege az, hogy a fa helyén magról nevelt alanyt szemezzük be, így igen erős főgyökérrendszer alakul ki, amely mélyebbre hatol a talajban, ezáltal sokat képes javitani a gyümölcsfa életfel­tételein. Bár a gyökérzet metszése egyáltalán nem elterjedt mód­szer, azért megemlítem, hogy amennyiben erre szánjuk rá magunkat - ami bizonyos esetekben indokolt -, akkor ügyelni kell, hogy a gyökérzet metszésének arányában a ko­rona visszametszését is el kell végezni az egyensúly meg­őrzésének érdekében, és a fát ezt követően rendszeresen ön­tözni kell. Buzássy Lajos Mit mi mellé vessünk vagy ültessünk, hogy a növények védjék egymást? A kísérletező kedvű veteményezők figyel­mébe erre néhány régi bevált módszert ajánlok. Merítem mindezt idős parasztemberek tapasztalatából, Gertrud Franck nemrégiben változatlan ki­adásban megjelent öngyógyi- tó kiskert című könyvéből, és dr. Szabó Lászlótól, a mező- gazdasági tudományok kandi­dátusától, gyógynövénykutotó- tól. A bársonyvirág, ismertebb nevén büdöske, elriasztja a burgonyabogarakat, vagy a krizantém is, ha a burgonya­sorok közelébe i 'fejtük. Ugyan­csak a büdöske fóliasátor alá vetve elűzi a fonalférgeket, bab, káposzta és zöldségfélék soraiban pedig a levéltetvek ellen hatásos. A fokhagyma liliomok, ró­zsák tövében elriasztja az egereket, a szamócának pe­dig védelmet nyújt szürke­penész ellen (utóbbi más hagymafélére is igaz). A zsá­lya a rózsa levéltetveit tartja távol. A metélőhagyma (snid­ling) gombás betegségektől óvja a növényeket. A gyümöl­csösben a kerti zsázsa távol tartja a tetveket, hasonlóan a körömvirág, a kerti sarkantyú­ka és a büdöske is. A fehér üröm a fekete ribiszke között hatásos a ribiszkerozsda ellen. A metélőzeller a káposzta- félék jó szomszédja, elűzi a hernyókat és a földbibolhát. A kapor zöldségfélék, uborka, káposztafélék között elősegíti szomszédja fejlődését. A rici­nustövet a vakondok, a leven­dulát a hangya messze elke­rüli. A körömvirág és a fehér mustár fonalféregűző, meg- hálája, ha szamóca, paradi­csom közé ültetjük. A sárgarépa és a hagyma védi egymást a hagyma- és répalégy ellen. A saláta meg­óvja a retket a földibolhától. A társítások hatékonyságá­nak okát dr. Szabó László az­zal magyarázta, hogy a növé­nyeknek jellemző illatanyaguk van, ami alapján a kártevő rovarok ki tudják választani, melyik számukra a táplálék­nak vagy szaporodásra alkal­mas. Ha erős illatú más nö­vényt ültetünk kedvenceik mel­lé, elriasztjuk vagy megté­vesztjük őket, kénytelenek to­vább keresgélni (esetleg a szomszédnál . . .). A vegyszer­méreg nélküli védekezésnek ez a módja gyakran hatáso­sabb, mint gondolnánk. Sz. Lelovics I. Büdöske bársonyvirág A büdöske különleges hasznot hajt: a kertészetben távol tartja a fonalférgeket. Gyökérzete olyan anyagot választ ki, mely eltompítja a férgek érzékelöképességét, miál­tal nem ismerik fel tápnövényüket. Hollandiában folyó kísérletek szerint ha a rózsák közé büdöskét ültettek, féken tartotta a fonalféreg-inváziót. Úgyszintén felbecsülhetetlen szolgá­latot tesz a tulipán és a burgonya termesztésében is; a paradicsom kártevőit pedig levelének illatával űzi el. talajmintavétel nedvességtartalom % mélysége szalmatakarós ugar (kontroll) cm r 0-20 12,68 4,08 21-40 12,16 5,90 41-60 13,30 6,46 61-80 15,64 7,78 81-100 19,00 10,96 Növényvédelmi tanácsadó Gyümöcsfák sziromhullás utáni védelme A virágzás alatti időszakban a károsítok felszaporodása megkezdődött. Gyümölcsfáin­kon a sodrómolyok kártétele szembetűnő, de sok kártevő jelenlétét csak tüzetesebb vizs­gálattal állapíthatjuk meg (le­véltetű betelepedés, piros gyü- mölcsfa-takácsatka, stb.). A sziromhullást követő idő­szak növényvédelmi szempont­ból meghatározó, ezért az el- virágzott gyümölcsfák perme­tezését a táblázatban szereplő szerekkel végezhetjük, ügyel­jünk arra, hogy virágzó fákat ne érje a permetszer. Növényvédő szer leihasználá­sakor tartsuk be a csomagoló­anyagon leltüntetett munka- védelmi óvórendszabályokat! 11 Poloska szagú gyümölcsda­razsak: Rajzásuk a virágzás alatt kezdődik. Tojásaikat a virágzás alatt a csészelevelekre rakják. A tojásokból kikelő lárvák - a tojásrakás után 10—14 nappal kikelnek, majd a gyü­mölcskezdemények csészelevél felőli oldalon berágnak, azt kiodvasítják, korai gyümölcs­hullást okoznak. A károsított gyümölcsből az álhernyók a talajba, vagy a fa kéregrepe­déseibe vonulnak bábozódni. Évente egy nemzedéke fejlődik ki. Kártételük a csonthéjasok közül a szilvánál, almatermé- sűeknél a körténél a legjelen­tősebb. Körtelevélbolha: Az utóbbi években mind na­gyobb kórt okoz a körtefáin­kon. Csak a körtét károsítja. A tojásrakás helyén a fiatal levél deformálódik. Táplálko­zása révén elvonja a fa táp­anyagait, a levelek kisebbek maradnak, súlyosabb esetben lehullanak, a hajtásnövekedés megáll, a fiatal gyümölcsök deformálódnak. A kártevő ál­tal termelt mézharmatban megtelepedett korompenész a levelet, a hajtást és gyümöl­csöt bevonja. Kártételét fo­kozza, hogy terjeszti a körte- vörösfoltosság vírusát. Védekezés: Általános rovar­ölő szer (Bi 58 EC, Danitól 10 EC, Ekalux 25 EC, stb.) hatás­talan. A poloska szagú körte­darázs és a körtelevélbolha el­leni két különálló permetezés­re van szükség. Először a po­loska szagú darazsak, majd 2-3 nap múlva a levélbolhók ellen kell védekeznünk. Jobb hatást érünk el, ha a perme­tezést eső után végezzük, mi­kora bolhák viaszbevonata fel­lazul, felhígul. Körtegubacsatka: A levéllemez mindkét olda­lán kidomborodó, kezdetben világoszöld, később sárgás, vagy barnás színű, hímlőszerű gubacsok láthatók, amelyek a levélnyélre is átterjednek. Erősebb fertőzéskor a leve­lek kisebbek maradnak, koráb­ban lehullanak. A kifejlett atkák a rügyek­ben telelnek. Szisztematikus ro­varölő szerekkel eredményesen védekezhetünk e kártevő el­len is. Aktuális növényvédelmi .unkák április 17-2» knzütt Növény- fenológia Károsító Neve Forg. 10 1 permet Megjegyzés Szirolhullás Sodrómolyok, ULTRACID 40WP F. után levéltetvek. DANITÓL 10 EC F 10 ml Atkák. EKALUX 25 EC F 15 ml Vértetú, UNIF0SZ 50 EC Sz 10 ml körte gubacs atka Bi-58 EC Sz 7 ml Poloskaszagu Bi-50 EC Sz 7 ml darazsak, EKALUX 25 EC F 15 ml JÉ Körte levél­0IMILIN 25WP Sz 0,5 dkg. in bolha, 0ECIS 2,5 EC Sz 3 ml kijuttatva FEN00NA 2 EC Sz 10 ml u KARATE 5 EC Sz 3 ml hatású 6 :3 >. e> Varasodás, levélbeteg­ségek. DITHANE M-45 ANTRACOL WP DELAN SP 0RTH0CI0 BUVICID K Sz Sz Sz Sz Sz 2 dkg 2 dkg 5 ml 3 dkg 3 dkg AlmatermésL ek és csont héjasok le- vélbetegsé­RUBIGAN 12EC Sz 5 ml Lisztharmat SÁPRÓL Sz 15 ml 2-Jkisleve­Levélatkák, NE0R0N 500EC Sz 15 ml les állapt takácsatkák, MITAC 20 EC Sz 30 ml 0ANIT0L 10 EC F 10 ml Bi-58 EC Sz 8 ml szoló ellen <a N Lisztharmat, THIOVIT S Sz 4 dkg MICR0THI0L Rügyekben SPECIAL Sz 4 dkg tel élt Nedvesíthető Sz szaporítóké kén 4 dkg letek ellen Palántázás Talajlakó BASU0IN 5G Sz 2 gt/m? előtt 2-3 kártevők, DIAZIN0N 5G Sz 2 gr/mz V héttel c > Palánta Palántadő­PREVICUR N Sz 15 ml Kiültetés lés 0RTH0GI0 50WP Sz 2 dkg előtt a •« DITHANE M45 Sz 2 dkg •a Lótetű GALATION 5G Sz 3 gr/.2 Frissen jO BUVAT0X 5G *,0 gr , trágyázott ___________L Lótetű ARVALIN Sz 20 gr/m* területeker Nagy tételben - fél áron Újra működik a Szentesi KOFA A szentesi termelők és az ország távolabbi részeiből érkező kiskereske­dők korai-zöldség piaca megmene­kült az államosítástól. Az egyesületi alapon létrejött önszervező sikeres vállalkozást a városgondnokság el­képzelése szerint be akarták olvasz­tani, ám a polgármesteri hivatal végül is megállapodott a nagybani piac szervezőivel, hogy alkalman­ként 5 ezer forint ellenében bizto­sítják a helybeli termelők és a KOFA tagjai számára nagymennyisé­gű korai-zöldségféléjük helybeni ér­tékesítését. A szerződés szerint a Szentesi KOFA minden szerdán és vasárnap 14 órától tart nyitva. A kereskedők és a termelők számára országos ár­táblázaton tájékoztat a napi piaci árakról, és az sem utolsó szempont, hogy a környező városok árfelhajtó helypénz-politikájóval szemben a Szentesi KOFA felére csökkentette tagjai számára a piac üzemeltetésé­hez szükséges helypénz összegét. A makói dughagymások, a mágocsi uborkások, a szentesi karalábé-, karfiol-, paprika- és paradicsom­termelők, valamint a szegvári ká­posztaföldek tulajdonosai sokat vár­nak a közel hatszáz taggal rendel­kező, önszerveződő piac megnyitá­sától. A városi lakosság előnye. hogy nagy tételben, fél áron tud vásárolni, friss árut kap és a hosszú szállítás elkerülésével nem törik meg az áru. Nyíregyháza, Kazincbarcika, Miskolc. Salgótarján, Tatabánya, Veszprém és a Balaton-part kereskedői járnak rendszeresen a Szentesi KOFA pia­cára. Nádor István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents