Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)
1991-04-14 / 101. szám
Mit mond a jugoszláv főkonzul? „Nem szeretnék prognózisokba bocsátkozni *» „A Jugoszláv Királyságnak, mór 1923-ban is volt Magyar- országon konzulátusa. A történelmi hagyomány felelevenítéseként, s a kor követelményeként értékelem, hogy Pécsett, február eleje óta újra működik a hivatal” — mondja Balia Brunner Emília, Jugoszlávia pécsi főkonzulja. — A hölgy a hivatal munkájának megkezdése óta — nemzetiségiként - látja el Pécsett hazája képviseletét. Csütörtökön éjjel, a pécsi Értelmiségi Klub rendezvényén kértünk tőle interjút.- Magyarország déli területén a jugoszláv-magyar kapcsolat állampolgári szinten - ideálisnak mondható. Ennek ismeretében, miért kellett létrehozni Pécsett egy konzulátust? — Kulturális, információs és gazdasági téren van még javítanivaló .. . — Kérem, röviden vegyük sorra ezeket a területeket.- Az elmúlt időszakhoz hasonlóan, jelenleg sincs elég pénz a kapcsolatok ápolására, s ez ugye mindkét ország szempontjából értendő. Ha van feladatunk — márpedig van —, akkor az éppen az, hogy a pénzhiányt valamiképpen kiküszöböljük, s ennek kapcsán úgy gondolom, nem elhanyagolható, hogy a főkonzulátus, a nyári nemzetiségi színházi találkozón szponzorként jelentkezik. Mi több, a pécsi délszláv klub munkáját is segíteni szeretnénk. — A gazdasági szféra? — Ha valaki bejön hozzánk, mondván, jugoszláviai cégeket szeretne bevonni saját üzletébe, avagy tőlük akar segítséget kérni, netán együttműködni velük, abban is segíteni tudunk. — Ha lehet, menjünk kicsit mélyebbre. Melyek azok a területek, amelyeket virágzónak, s melyek azok, melyeket problematikusnak tart? — Az eddigi — hagyományosan jószomszédi — viszonyt szeretnénk továbbra is ápolni és építeni, hiszen a főkonzulátus feladata éppen ez. — A két, lö nemzet Jugoszláviában a szerb és a hor- vát. Nemzetiségekként, Magyarországon - gondolom - ugyanez a helyzet. Milyen a főkonzulátus kapcsolata az egyik, s milyen a másik nemzetiséggel? — Mi jugoszláv képviseletként működünk, s ilyen minőségünkben nem teszünk megkülönböztetést, melyik népcsoporthoz tartozik az illető kisebbség. — Jól tudom-e, hogy a magyarországi horvátok tiltakoznak az ön kinevezése ellen? — Arról nincs tudomásom, hogy tiltakoztak volna. Arról azonban hallottam, hogy szerintük horvát nemzetiségű személy kellett volna erre a posztra. Persze ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy voltak olyan kijelentések is, melyek szerint az illetők hovatartozásomtól függetlenül, megfelelő módon szeretnének együttműködni a főkonzulátussal. Pauska Zsolt Becsapjak a «iásarlókat Romlott a fogyasztói érdekvédelem helyzete Dél-Dunántúlon A piaci viszonyok kialakulása egyelőre még nem érezteti hatását, így nemhogy javult volna a fogyasztói érdekvédelem, hanem még tovább romlott. Ezt igazolják a három déldunántúli megyében az elmúlt hónapokban végzett kereskedelmi felügyelői vizsgálatok. Továbbra is gyakran előfordul a hibás mérés, a megfelelő ártájékoztatás hiánya, a lejárt szavatosságú élelmiszerek forgalomba hozatala, ami hétköznapi nyelven annyit jelent, hogy a kis- és nagy üzletekben, vendéglőkben változatlanul ki vagyunk téve annak, hogy becsapjanak bennünket. Általános tapasztalat, hogy a kereskedelemben és a vendéglátásban a megszaporodott vállalkozások javították az áruellátást, a választékot. A változás azonban nincs mindig összhangban a kiszolgálás minőségével, ennek oka: sokan úgy gondolják, hogy a cél szentesíti az eszközt, és minden még érvényben lévő szabályt nyugodtan áthághatnak, úgyse szól érte senki. Pedig a mérleg helyes beállítása, a pontos számolás most is kötelező. De az sem megengedett, hogy a csomagolóanyagért külön költséget számítsanak fel a kereskedők, vagy a külföldről behozott termékekhez ne legyen magyar nyelvű tájékoztató. Tolna megyében 100 kereskedelmi egységből 15—20-ban becsapják a vásárlót. Somogybán tavaly a vizsgált üzletek 30 százalékában kellett a szabályok megszegése miatt valamilyen büntetést kiszabni, idén ez az arány már 50 százalékra emelkedett. Hasonló a helyzet Baranyában is, ahol az ellenőrzések során ugyancsak azt tapasztalták, hogy több helyen romlott a kereskedelmi morál, vagy mint a ledinai és a Szliven ABC-ben nem volt megfelelő az árfeltüntetés. Gyakran előfordul, hogy az ellenőrök lejárt szavatosságú élelmiszert találnak, úgy, mint például Kaposváron, a Budai Nagy Antal utcai tejboltban, Pécsett az Ágoston téri boltban, a sávolyi vegyesboltban. De megesik az is, hogy a vizsgált áru eredetét, forgalomba- hozhatóságát ezért nem tudják megállapítani, mert a helyszínen nem telhetőek fel a szükséges bizonylatok. Ilyen eset történt az elmúlt héten Kaposváron a Shell kútnál, ahol a Snack bár árukészletét szerették volna ellenőrizni, beazonosítani. A büfék, a gyorsétkezők helyzete is többnyire elkeserítő. Gyakran előfordul, hogy a megmaradt ételeket, húsárut, virslit lefagyasztják, vagy az ételek készítésénél kevesebb nyersanyagot használnak fel. Egy jóhírű tolnai vendéglőben tapasztalták az ellenőrök, hogy 10 adag halászléhez már nem 4 kiló halat, hanem csak 2,5 kilót használnak fel. Az igénytelenség mintapéldája a paksi buszmegálló büféjében talált választék is, ami mindössze néhány zsemle felhasználásával készült szendvicsre korlátozódott. Mindegyik megyében gond, hogy a fogyasztók - ha időközben megszűnik az üzlet, ahol az árut vásárolták — a minőségi reklamációt nem tudják érvényesíteni. Pedig a vásárolt holmi az esetek nagy részében nem éppen olcsó, például egy több tízezer forintot érő mikro, vagy videó. Ilyenkor előfordul, hogy a vásárló helyett a kereskedelmi felügyelőség perel. F. D. Hét lottó beérkezett, a nyolcadik nem Óvást emelt a fogadó Nem találták meg az öttalálatos szelvényt Egy ötös a lottón nagy öröm, és még nagyobb bosszúság, ha kiderül, hogy a szelvény nem érkezett be. A 12. játékhéten egy pécsi család aludni sem tudott az izgalomtól, mert az egyik szelvényükön szereplő mind az öt számot kihúzták. Másnap csalódottan hallották, olvasták, hogy öttalálatos szelvényt nem találtak. Azonnal óvást emeltek. Másfél hétig reménykedtek. Aztán megjött a Szerencse Rt. levele, a szelvényt nem találták. A fogadó ismét fellebbezett, de ezt is elutasították. Nem értik a mai napig sem a történteket. összesen nyolc szelvényt dobtak be azon a héten kedd délelőtt. Hova lett a telita- lálatos? A többi ugyanis előkerült. A részvételi szabályzat szerint a Szerencse Rt. nem felel azért, ha szállítás közben elveszik, vagy valamilyen ok miatt későn érkezik be a lottószelvény — tájékoztat Csősz Violetta, a Szerencse Rt. 2. számú Területi Igazgatóságának vezetője. - A be nem érkezett lottó feladását, továbbítását igazolásokkal, tanúvallomásokkal nem lehet pótolni. Ezek, mint bizonyítékok, nem vehetők figyelembe, ezek alapján nyereményigény nem támasztható. A Szerencse Rt. nem vállal azért felelősséget, hogy a szelvények beérkeznek, de mindent megtesz érte, hogy a megvásárolt és feladott szelvények játékba kerüljenek. Óváskor egy bizottság jelenlétében nézik át a szelvényeket, amelynek tagja a PM egyik munkatársa is. A pécsi fogadó óvását a Szerencse Rt. még a bejelentés napján — március 23-án — iktatta, és egyben közölték azt is, hogy érdemi választ csak az eljárás lefolytatása után, április 2-án tudnak adni. A 12. heti szelvényekre az óvást március 29-ig lehetett benyújtani. Ezen a napon déli 12 óráig kellett — a területi igazgatóságon — a fogadási szelvényrészek között a kérdéses szelvényt megkeresni. Az ellenőrző szelvényrészek között a kutatást — bizottság előtt — szombaton végezték el. Az óvott szelvényt sem a fogadási, sem az ellenőrző szelvények között nem találták. A Szerencse Rt. szelvényfeldolgozási osztálya Budapesten ezért elrendelte a 12. heti számtáblás lottószelvények átlapo- zását. Ez április elsején meg is történt. Ez sem vezetett eredményre, nem találták, erről jegyzőkönyv készült. Már az óvással egyidőben kérte a fogadó, hogy a többi szelvényét is keressék elő, de erre az eljárás lefolytatása után volt csak lehetőség. Április 5-én a fogadó írásban ismét kérte az óvott szelvényével egyidejűleg a többi feladott lottó megkeresését, ezeket meg is találták. — A sorsolási időpont megváltoztatása miatt a későn beérkező szelvények száma a 4—5-szörösére emelkedett — folytatja Csősz Violetta. — Ugyan péntek délelőtt húzzák ki a számokat, de csak azok a szelvények vehetnek részt a játékban, amelyek a sorsolást megelőző szerda éjfélig beérkeznek a Területi Igazgatóságra és ott a számsorrendbe rakott szelvények között vannak. Megértem a fogadó elkeseredettségét, de a lottóját nem találtuk, ezért fizetni sem tudunk. Sz. K. Soványodó, de erősödő posta?! A postatörvénytervezet vitája Dr. Kertész Pál vezérigazgató nyilatkozata Új postatörvény születik Magyarországon, 26 év után. A régóta várt jogszabály tervezetéről tartottak vitát a héten Pécsett, Baranya, Somogy, Tol- ina és Zala néhány önkormányzati vezetőijének részvételével. A iprograman résrt vett Doros Béla, a 'Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium állomtitkár-íhelyettese, dr. Kertész Pál, a Magyar Posta vezérigazgatója és Csernus Endre minisztériumi főosztály- vezető, a törvénytervezet egyik készítője. Velük beszélgettünk. — Kertész úr, egyre soványabb a posta. íMáshová tartozik a távközlési rész, gazdaságilag i különálló egységként működik már a hírlapterjesztés. Ezekkel a változásokkal erősödött vagy gyengült a Magyar Posta? — Remélem erősödik majd. Mindenesetre megjegyezném, hogy jónéhány olyan tevékenységet is végezni akar a posta, amelyek egyrészéről közben lemondott — mondja dr. Kertész Pál, és ekkor közbevág Csernus Endre főosztály- vezető : — Itt léhet valami félreértés. Ugyanis 'nem a posta mondott le szolgáltatásokról és nem is a posta vindikálta magának a jogot bizonyos szolgáltatások monopóliumára. Egész egyszerűen ez így alakult, nem árt, Iha ezeken a területeken is verseny van. — Pillanatnyilag a helyzet legalábbis átmenetinek nevezhető — fordulok újra a vezérigazgatóhoz . . . — Természetesen, a törvény megszületéséig ez így is marad — kezdi a választ. — Mindenesetre a levélpostai küldemények ifelvételéről, továbbításáról és kézbesítéséről nem mondunk le a továbbiakban sem. 'Nem hiszem, hogy bármely vállalkozó is felvállalná az egészet, azt pedig, hogy valaki ki harapjon egy részt az egészből, nem kívánjuk megengedni. — Arra gondol, hogy egy lakótelep levélellátásának megoldása még csak-csak, de a vidék már önökre maradna? — Igen, éppen ezért is kell terveznünk a távolsági levél- küldemények díjának emelését és a helyi levelek díjszabásának átdolgozását. — önök, kérdésekre válaszolva, többször emlegették, hogy nem feltétlen ragaszkodik a posta a hírlapterjesztéshez . .. — Az előfizetéses rendszerben való részvételt továbbra is meg kívánjuk tartani, nem kizárt azonban vállalkozók bevonása ebbe az ügybe sem — veti közbe Csernus Endre. — Ugyanakkor úgy hallottam, hogy az újságos pavilonokat pedig kiárusítják ... — Ez így nem pontos. Mi azt szeretnénk, ha a pavilonok árusai vállalkozóként tennék munkájukat, a posta pedig nagykereskedelmi szerepet töltene be — mondja dr. Kertész Pál. — Úgy érzem szavaikból, hogy rengeteg a bizonytalanság egyelőre, önök is említették, hogy számos részlet- kérdés, Így például a levelekkel összefüggő kártérítés szabályozása, a csomagokkal kapcsolatos dolgok egy része kidolgozásra vár. Egyetértőén bólogatnak mindketten, és szinte egymást kiegészítve sorolják azokat a törvényeket, amelyek elfogadása nélkül a postatörvény sem lehet az igazi. lEzék a régóta várt törvények: a koncessziós törvény, a tájékoztatási törvény, a távközlési törvény stb. Addig is marad az átmeneti 'helyzet, mint sok más területen ebben az országban. Bozsik 1. Szakadozik az ózon, támadnak a rákkeltő ultraibolyák... Ezután szkafanderben napozunk? Figyelmeztető jelek Ausztráliában, USÁ-ban Még az is megeshet, hogy bealkonyul a riviéráknak. A bőrgyógyász is megerősítette; a hír valóságtartalma vaskos: a szakadozó ózon kevésbé véd bennünket az ultraibolya sugárzástól, s a napfénnyel együtt tálcán kaphatjuk a rémet, a „fekete rákot”, a ma- lignus melanomót. Ausztráliában, ahol a legtöbb a napfényes órák száma, már ezt régen tudják, s újra divat lett fehérnek lenni. Orvosi statisztikák figyelmeztettek, hiszen ott 100 000 emberre 35-39 bőrrákos jut. (Európában 4-7, nálunk — becsült adat! - 5. Tavaly Magyarországon 300-an haltak meg bőrrákban!) Minderről dr. Horváth Katalin dermatológussal beszélgettem, aki előrebocsátotta; magánpraxisában is észrevette, a világstatisztikák pedig vészjelzőén figyelmeztetnek, a megbetegedések száma viharosan nő. S bár a napfénynek van számos jó hatása — gondoljunk csak a helioterápiára — napjainkban átbillenni látszik a mérleg nyelve. S meglehetős rizikót vállal az, aki hófehér habtestét kiteszi gumimatracon a vízre, hogy pukkadjanak a kollégák, ha két hét után az Adriáról hazatér. Magam is napimádó vagyok — voltam? —, s az ijesztő mondatok után a kérdés úgy vélem jogos: szkafanderben napozzunk? Felejtsük el a tes- tet-lelket melegítő sugarakat? Erről talán egyelőre szó sincs. A napfény mértékkel nem árt, de azt a mértéket kinek-kinek magának kell megszabnia. Ismert: többféle bőrszín van, a szakember hat kategóriát sorol. Az igen fehér bőrűek között akad olyan, aki soha nem tud lebarnulni, de pillanatok alatt leég. Ez az első típus. Van, aki soha nem ég le, csak lebarnul — ez a negyedik típus. A közbülsők a fehér bőr átmenetei. Az ötödik kategóriába indiánok, sötétbőrű rasszok, földközi-tengeriek tartoznak, a hatodikba a négerek. (Utóbbiak bőrének védekező mechanizmusa genetikailag alakult ki, a bőrtumor náluk a legritkább.) Ki-ki magában eldöntheti, melyik kategóriába tartozó lehet, hogy áll a napozással. Persze a kifekvés előtt ma ajár a legjobb tanács: a háziorvos sorában legyen ott a bőrgyógyász is, s ne szégyelljük kikérni véleményét. Nekem általánosságban azt mondta: a napozást mostanában tavasszal kell kezdeni, lassan, fokozatosan. A felégéstől kell mindenképpen (!) óvakodni — mert a rákkeltésben a felégés a legbűnösebb. Aki tudja, kerülje a huzamosabb napontartózkodást. (Puff neki!) Használjunk lehetőleg 8 komponensé fényvédő krémeket. Főleg gyerekeinket védjük - 14 éves (!) korig. Tilos a napozás lázasan, bizonyos gyulladásos betegségek esetén. Bizonyos gyógyszerek is fokozzák a rizikót: az orvos megmondja, melyik. (Csak egyet érdekességnek: a fogamzás- gátló tabletták ötéves szedés után a hölgyek napozására is kihatnak.) S végül: a bőrgyógyász nem szereti a solariumot sem. Miért? Mert a műnapfényt adó készülék bizonyos használat után egyre több káros sugarat ad, s az öregedő lámpák hatása olyan, mintha szakadozna az ózonréteg ... A gyártó megadja a maximális üzemórát, de honnan tudná, aki egy soláriumba téved, hogy ott mióta dől a fény? S a drága, devizás készülék nyereségre megy... Kozma Ferenc vasamapi 3
