Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-14 / 101. szám

„Mivel maguk választ' ' k meg minket, most négy g kutyakötelességük elfogc ti döntéseinket" — mondta a polgármester, s irritáló igaz­ságához nem férhet kétség. Sajnos, vagy szerencsére a demokrácia már csak ilyen. A fenti gondolatot nemrég egy falugyűlésen vágta vá­lasztói arcába a közösség első embere, s ha volt is va­laki, akinek nem smakkolt a tétel, bizony a törvény még akkor is törvény, ha rég ki­derült róla: lehetne jobb. Mert, hogy a választójogról szóló paragrafusok egynéme- lyikén - alig egy év eltelté­vel — változtatni kell, felve­tődött már a parlamentben is. Vannak, akik a képviselők számát szeretnék csökkenteni, akadnak kik újabb fékeket kívánnak beépíteni a túlzott/ avagy nem eléggé fejlett de­mokrácia érdekében, de egy dologban egyetértés látszik Szeptemberben, Vaján kialakulni, s ez pedig a vál­tás igénye. A kérdés csak az, hogy a rövidesen minden bizonnyal bekövetkező „reform" minek lesz köszönhető? Lehet, hogy a jelenleg ha­talmon, s a hatalom köze­lében lévők saját magukat szeretnék korlátozni? Lehet, hogy nem erről van szó, csu­pán felelősségüket érzik tú­lontúl nagynak? Talán ... De az is elképzelhető, hogy pozícióikat érzik ve­szélyben. s a korlátokat in­kább ellenfeleik, potenciális utódaik köré szeretnék ki­építeni. Tán megmosolyogtató, s egy legyintéssel is elintézhe­tő a Pozsgay körül szerveződő tábor, de hogy lassacskán „képbe kerülnek", mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szinte hetente felröppen a pletyka: itt és itt, ekkor és ekkor lesz a zászlóbontás. Bíró, Bihari, Király Zoltán és Pozsgay Imre viszont még kivár. Mértékadó körök sze­rint egészen szeptemberig, s egészen addig, míg úgy nem alakul a dolog, hogy vala­mennyien össze tudnak jönni Vaján. A község Rákóczi sza­badságharcának jelképe a magyar történelemben, s ha a szimbólum sokak szerint ez esetben nem is a leghelyén­valóbb, azért a négyek véle­ményéről már ennek kapcsán is sokat megtudhatunk. Ettől persze még csúfos kudarc is lehet Pozsgayék majdani kísérlete. Hogy lesz-e igazi, európai léptékű nép­párt a jövendő Centrum Párt­ból (merthogy a hírek sze­rint ez lenne a szervezet ne­ve) nem a vezetők kiváltsá­ga eldönteni. Inkább azoké, akik belépésükkel a gondo­lat mellett szavaznak, s azo­ké, akik a következő válasz­tásokon rájuk adják voksukat. Pauska Zsolt Döntetlenre sikerült A labdarúgó NB l-ben 1-1-es döntetlent hozott az FTC pécsi vendégjátéka, a Siófok pedig 3-0-ra győzött a tavalyi bajnok, UTE ellen. Képünkön a PMSC egyenlítő gólja, Lovász (balról) lövi. (Tudósítás a 8. oldalon) Proksza László felvétele Bonyhádi új lakótelep. (Cikk az 5. oldalon) Becsapják a vásárlókat Nem találták a szelvényt * Fizetségért más helyett ül? Maj*dnem(?) pokoli torony Nagy riadalom támadt szombaton dél körül Pécsett, az Uránvárosban lévő 17 eme­letes épületben és környékén. A város második legmaga­sabb lakóházának 15. emele­tén füst csapott ki az egyik lakásból, melynek tulajdonosa nem tartózkodott otthon. Sze­rencsére a szomszédok nem veszítették el lélekjelenlétüket, s mire a tűzoltók 9 kocsival (Pécsről, Szigetvárról és Kom­lóról) a helyszínre értek, már elmúlt a veszély. Mint meg­tudtuk, az egyik szobában a dohányzóasztal és annak kör­nyéke kapott lángra. A men­tés céljából behatolók a föl­dön csikkeket és üres boros­üvegeket találtak. Elképzelni is rossz, hogy milyen követ­kezményekkel járhatott volna a lakó felelőtlensége, ha szomszédai nem fojtják el még „csírájában" a katasztrófával fenyegető lángokat.- Balog ­Csengey Dénes búcsúztatása A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége tudatja mindazokkal, akik Csengey Dé- nest tisztelték és szerették, hogy hamvasztás előtti búcsúz­tatása 1991. április 16-án ked­den délután 17.30 órakor lesz a budapesti Farkasréti Temető­ben. Csengey Dénest a római ka­tolikus egyház szertartásai sze­rint búcsúztatja Bolberitz Pál, a Pázmány Péter Hittudományi Egyetem professzora. Az elhunytra emlékszik Sza­bad György, az Országgyűlés elnöke és Csurka István író. vasárnapi Dunántúli napló II. évfolyam, 101. szám 1991. április 14., vasárnap Ara: 8,50 Ft KÖZÉLETI LAP Műnkéi«, földet, kenyeret! Nincs szakadás az MSZMP-ben A pártban nem következett be szakadás, a 89 tagú Köz­ponti Bizottságból ketten: Ud­varhelyi László, a KB belpoli­tikai titkára, és Orosz József ügyvezető titkár kiváltak, ám ez nem érinti az MSZMP te­vékenységét — nyilatkozta az MTI-nek Thürmer Gyula elnök azt követően, hogy szombaton a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ülést tartott. Az elnök közölte: az ülésen a belpolitikai helyzet elemzése volt a fő téma. A testület megállapította: Az Antall­kormány minősítése — az MSZMP szerint - az elmúlt egy esztendőben elégtelen. Gyorsul a tőkés rendszerváltás, súlyos veszély fenyegeti a ter­melőszövetkezeteket, és ez az egész agrárágazat összeomlá­sához vezethet. A létbizonyta­lanság miatt erősödik az ál­lampolgárok elégedetlensége, nő a politikai feszültség, mi­közben a kormány látszatintéz­kedésekkel és a hatalom kon­centrálásával igyekszik elvonni a figyelmet a tényleges bajok­ról. Az MSZMP eddigi világos, ellenzéki munkáspárti politi­káját a jövőben is folytatja, és a gondok megoldására to­vábbra is az offenzív politika híve. Nem jobboldali kapitaliz­musra, hanem baloldali kiútra van szükség - hangsúlyozta az elnök. A párt munkát, földet, kenyeret és alkotmányosságot követel, programjának meg­valósítása érdekében sorozatos tárgyalásokat folytat számos szervezettel, köztük a szakszer­vezetekkel. A belpolitikai helyzet átfogó elemzését követően esett szó személyi kérdésekről. Udvarhe­lyi László a KB-ülésen új poli­tikai párt koncepcióját terjesz­tette elő, amit a résztvevők túlnyomó többsége nem foga­dott el. Mint Thürmer Gyula kifejtette: Udvarhelyi László koncepciója a középrétegek képviseletére épül. Márpedig az MSZMP továbbra is a mun­kásság és a parasztság, vala­mint a munkájából élő értel­miség pártja kíván maradni. A Központi Bizottság tudomá­sul vette Udvarhelyi László be­jelentését, miszerint kiválik az MSZMP-ből és Baloldali Egy­ségmozgalmat alakít. Az MSZMP és a létrehozan­dó új szervezet közötti viszony­ról ma még korai nyilatkozni - mondotta Thürmer Gyula - amennyiben a szervezet létre­jön, tevékenysége határozza meg, hogy együtt tudunk-e működni. Mi mindenesetre va­lamennyi baloldali eszmét kép­viselő szervezettel készek va­gyunk a párbeszédre. Az MSZP helyesli a Fidesz kezdeményezését A Magyar Szocialista Párt Országos Választmánya szomba­ton ülést tartott. A testület, egyetértve az elnökség és a parlamenti csoport április 5-ei állásfoglalásával, helyesli a hatpárti tárgyalásokra vonat­kozó kezdeményezést. Ugyanakkor elengedhetet­lennek tartja, hogy előkészítő megbeszélések kezdődjenek. Ezek feladata a tárgyalások funkciójának, témáinak, részt­vevőinek, eljárási rendjének és nyilvánosságának egyértelmű tisztázása. Meg kell találni azokat a megoldásokat, ame­lyek megakadályozzák, hogy a Parlament szerepe, a kormány­zat felelőssége csökkenjen, bár­milyen paktumjellegű megálla­podás jöjjön létre. Az MSZP megtárgyalásra ja­vasolja a tulajdonviszonyok át­alakításának, a gazdasági szer­kezetváltás stratégiai kérdései­nek, a szociális válság felol­dását szolgáló lépések, a de­mokratikus intézményrendszer védelmét és megerősítését szol­gáló intézkedések megtárgyalá­sát, valamint a múlt közmeg­egyezésen, a nemzeti megbé­kélés szellemén alapuló lezá­rását. Harkányi Művelődési Ház Itt a Magyar Rádió Karinthy Színpada... A bakizgató Kabos is népszerű — kétfordulós kabaré, avagy aranymosás termálvízben Nyilvános rádiófelvétel szín­helye volt szombat délutántól késő estig a Harkányi Művelő­dési Ház nagyterme, ahol a Magyar Rádió Karinthy Szín­pada engedte bekukkantani a nagyérdeműt műsorkészítésük kulisszatitkaiba. Ez a műsor egészen más, mintha egyszeri fogyasztásra szánt produkciót adtak volna elő a művészek, hisz a végcél ebben az esetben nem feltét­lenül (vagy inkább nem csu­pán) a harkányi közönség szó­rakoztatása, hanem egy vasár­nap délelőtti rádiókabaré alap­anyagának felvétele volt. Hogy közben vígan kacarásztak egy- egy poénon a műsorkészítés szem- és fültanúi, az már más kérdés. S hogy nem minden esetben az előre megírt poé­noktól, hanem az „élesben” menő felvétel során előfordult bakiktól értek a szájak fülig, az ugyancsak. Annyit azonban mégis csak elárulunk azoknak, akik a műsor megvágott, le­tisztázott változatát fogják hall­gatni a rádióban, hogy a fel­vétel során az örök kedvenc, vagyis Kabos László tévesztett a legtöbbet. Ám rendre ott a helyszínen el is nyerte közön­sége bocsánatát. A kérdésre, hogy mennyit kell fésülni egy ilyen műsort az adásba kerülésig, Kaposy Miklóstól, a Szentmihályi-Szabó Péter által írt „Pénzcsináló" című darab rendezőjétől kap­tunk választ: — Négy napos stúdiómun­kánk lesz még ezzel a műsor­ral. Kivágjuk a hibákat, befol­tozzuk a pótfelvételeket, rövi­dítjük a „behorpadt" részeket. A közönség ebben nekünk ki­váló meósunk. Olyan ez, mint az aranymosás. Az értékes ré­szeket hagyjuk csak meg, Balog N. Az ügyeletes nevettetők: Benedek Miklós és Kabos László. Kabos éppen poénkodik, vagy bakizgat...

Next

/
Thumbnails
Contents