Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-03 / 90. szám

1991. április 3., szerda uj Dunántúli napló 9 Utcanév­változások Figyelemmel a korábbi gyakorlatra Hatfős szakértői csoport vizsgálta Szigetvár utcáinak és tereinek elnevezését, illetve tett javaslatot megváltoztatá­sukra. A könyvtárosból, hon­ismereti szakkörvezetőből, föld- hivatali dolgozóból, népesség- nyilvántartási szakemberből, a várbaráti kör elnökéből és Szigetvár múltját kutató állam­polgárból álló csoport egy­értelműen állást foglalt ab­ban, hogy elsősorban sziget­vári történelmi személyeket, il­letve a magyar történelem alakjait javasolja az új utca­nevekhez. Figyelembe vették azt a korábbi gyakorlatot is, hogy az egyes városrészeket egy-egy történelmi esemény résztvevőiről nevezték el, pél­dául a nyugati városrészben a 48-49-es szabadságharc alakjai, illetve az 1921-ben el­csatolt országrészek nevei szol­gáltak alapul. Ennek megfelelően a bizott­ság a következő javaslatot tette a képviselőtestületnek: a Lenin lakótelepen, a kórház és a szemben lévő épületek utcája legyen Raksányi Árpád utca; az általános iskola, az ABC-vel szemben lévő házak és a garzonház legyen Sziget­vári Ferenc utca, illetve a „li­la házak” utcája Farkasich Gergely nevét viselje. Javasol­ták a szakértők, hogy az Alkotmány teret Szent István térnek, az Április 4. utcát Tahy Ferenc utcának, a Felszaba­dulás teret Hősök terének, a Gagarin lakótelepet Bieder­mann Rezső lakótelepnek, a Latinka Sándor utcát Igmándy utcának, a Rózsa Ferenc utcát Németh Béla utcának, a Ság- vári Endre utcát Olay Lajos utcának, a Tömpe József ut­cát Vecchi Gábor utcának és a Zalka Máté utcát Dersffy Farkas utcának nevezzék. Nincs konkrét javaslat a Ki­lián György, az Ország út és a Szamuely Tibor utcák nevei helyett, azonban a bizottság a következő neveket javasolta még figyelembe venni: Berkes Imre, Valentényi György, Czindrey László, Molnár Gyu­la és Wenkheim' Viktor. A polgármesteri hivatal áp­rilis-május hó folyamán lakos­sági fórumot szervez az érin­tett utcákban, ahol esetleges további javaslatokat, vélemé­nyeket várnak. A lakossági észrevételek összegyűjtése és értékelése után kerül a kép­viselőtestület elé az utcane­vek megváltoztatásának napi­rendje. Rendelet néhány hét múlva Az 1991. évi állami költség- vetésről szóló törvény a 0—3,5 százalékos kedvezményes ka­matozású lakásvásárlási és -építési hitelek kamatait 1991- re egységesen 1500 Ft-tal megemelte. Ugyanez a tör­vény biztosítja az önkormány­zatok részére az állandó lakosságszám figyelembevéte­lével az 1400 forintos kom­munális fejkvótát, amelyből 200 forint/fő összeget e kama­tok kompenzálására kell for­dítani. A támogatás feltételrend­szerének kialakítása a helyi önkormányzatok feladata, en­nek értelmében januárban megkezdte a polgármesteri hi­vatal azon előkészületeket, amelyek a rendelet alapján hozott döntéseket segítik elő. Február 28-ig 135 kérelem ér­kezett be a polgármesteri hi­vatalhoz, amelyeket a havi jövedelem, a családi állapot és a tartozás mértéke szerint soroltak be. Az igénylők jöve­delmi viszonyai zömmel a 3—5 ezer forint között mozognak, nagy az egy- és kétgyerme­kes családok száma, s a tar­tozások mértéke főként 100 és 500 ezer forint között van. Az igazgatási osztály ön- kormányzati rendeletjavaslata a megemelt kamatozású la- /kás- és építési célú hitelek törlesztési támogatásáról né­hány hét múlva a képviselő- testület elé kerül, amelyet elő­reláthatólag január 1-jéig visszamenőleg kifizetnek. Új szervezeti formában, csök­kentett létszámmal működik április 1-jétől a polgármesteri hivatal. A korábbi 53 helyett 42 dolgozója lesz a szervezet­nek, megszűnnek az osztályok, helyettük négy iroda látja el a hivatal feladatait. A polgármesteri hivatal élén a polgármester és a jegyző áll, közvetlenül az ő aláren­deltségükhöz tartozik az infor­matikus, illetve a testületi, az ügyfélszolgálati, a pénzügyi- vállalkozási r- és a városüze­meltetési iroda. Mint dr. Aracsi József jegy­ző elmondta, a dolgozói lét­szám megállapításánál alap­vetően szükség lett volna a feladatköri-hatásköri jogsza­bályokra, azonban ezek egye­lőre még az Országgyűlés előtt vannak. Nem tisztázottak pon­tosan a polgármesteri hivatal feladatainak nagyságrendje sem, mi tartozik a városhoz, a megyéhez, vagy a környező te­lepülések önkormányzatához. A feladatok pontos ismereté­ben lett volna a legideálisabb egy új hivatali szervezet kiépí­tése, azonban több szempont az azonnali felállítás mellett érvelt. — Melyek ezek? — Városi igény fogalmazó­dott meg egy új szervezetű polgármesteri hivatal kiépíté­sére. A dolgozók között elural­kodott bizonytalanság tovább- fokozása a munka színvonalá­ra lehetett volna kihatással, ugyanakkor fennállt annak a veszélye, hogy a legalkalma­sabb, legfelkészültebb dolgo­zókat veszítettük volna el. A hivatal karcsúsítása a szak­mailag jól felkészült dolgozók­nak a jövőben biztos egzisz­tenciát, magasabb jövedelmet eredményezhet, ugyanakkor lehetőség nyílik a meg nem felelő dolgozók leépítésére is. A szervezet kiépítése után egyértelműbben emberekhez tudjuk rendelni az egyes fel­adatokat, fokozhatok az elvá­rások, a biztonságérzet és a bizalom alkotó energiákat sza­badíthat fel. Három lépésben tervezi a hivatal a létszámleépítést: az első 20 százalékos csökkentést jelent, a második fázisra a feladatköri-hatásköri jogsza­bályok ismeretében kerülhet sor, illetve a harmadikat a hi­vatali nyilvántartások számító- gépes feldolgozása után. Az új szervezetben nem ala­kulhatnak ki olyan belső szer­vezeti egységek, amelyek ön­álló munkáltatói joggal ren­delkező, függetlenített vezetők beállítását indokolnák. A ha­táskörök közvetlenül a szak­előadókhoz tartoznak, akik a kompetenciájukhoz tartozó ügyekben teljesen önállóan járnak el. Az elképzelések sze­rint ez a rendszer egy egész­séges szakmai presztízst ered­ményez, ugyanakkor pontosan körülhatárolható a felelősség, mérhető a leterheltség.- Az új szervezeti kialakí­tásban, az igazgatási létszám- leépítés részeként kell felfogni a Családi Iroda megszünteté­sét és a Polgári Védelem, il­letve a sportszervezői állások megszüntetését is, ezek mun­káját a megmaradó igazgatási állomány fogja ellátni. A most bevezetett felépítésben a ko­rábbi 4-5 , szakmai vezetési szint helyett két döntési szint marad meg, az egyik egy stra­tégiai (képviselőtestület, bizott­ságok), a másik egy operatív (bizottságok, ügyintézők). A két döntési szint között koor­dinatív, adminisztratív vezetői szintek maradnak, azonban ezek döntési jogkörrel nincse­nek felruházva, hanem össze­hangoló — felügyeleti, jogi ellenőrzési, törvényességi fel­ügyeleti — szerepet látnak el. A képviselőtestület — szerepé­ből eredően — nem egyedi ügyekkel, nem hatósági ügyin­tézéssel foglalkozik, hanem szabályt alkot, irányt szab, amelyet a hivatal döntéseiben köteles érvényre juttatni. A tes­tület a polgármesteren (ő pe­dig a jegyzőn) keresztül tud az ügyintézésre hatni, intéz­kedést kezdeményezni. Hírek BOLGÁR ZENESZERZŐK ÚJ VASIPARI FORGÁCSOLÓ ÜZEM Egyéni vállalkozásban új vasipari forgácsoló üzem épült a 6-os út bevezető szakaszán. A tíz alkalmazottat foglalkoz­tató, korszerű gépekkel felsze­relt üzem forgácsolóstechnikai és lakatosipari félkésztermékek gyártására specializálódott. Oktatási törvények egy csomagban Újdonság: az új törvény az érettségihez kívánja kötni a belépést a felsőoktatási intéz­ményekbe. Ez elősegítené a hallgatószám növekedését, a tanulmányok során történő mi­nőségi szelekciót. A három törvényt valószínű­leg jövő tavasszal vitatja meg a Parlament. Változó adórendszer A demokratikus jogállam (ki­építésének folyamatában egyik alapvető célkitűzés az önkor­mányzatok önálló gazdálkodá­sának megalapozása. Az élet­képesség feltétele, hogy (meg­felelő gazdaságii alapokkal rendelkezzenek az önkormány­zatok. Ehhez elengedhetetlenül hozzátartozik az adózás rend­szerének megváltoztatása is. A hosszabb távon is életké­pes önkormányzati adórendelet megalkotásának feltétele az államháztartási törvény, a tu­lajdoni reform, a földtörvény, vagy a lakásgazdálkodás vo­natkozó törvényeinek ismerete. Azonban ezék a hiányosságok nem akadályozhatják azokat az előmunkálatokat, amelyeket ei kell végezniük az önkor­mányzatoknak annak érdeké­ben, 'hogy a korábbi típusú tanácsi adókat 1992. január elsejéig kiválthassák. Annál is inkább fontos ez a feladat, mert a tanácsi adók és adó­jellegű kötelezettségek legké­sőbb 1992. január elsejétől hatályukat vesztik. A törvény rendelkezése értelmében 1991- től megszűnt a településfej­lesztési hozzájárulás mint adónem, és a borforgalmi adó Jövőre a fordulat éve is. Jövőre várhatóan megszű­nik a gépjárműadó, illetve a privatizációs törvény elfogadá­sa után várhatóan a magán- személyek földadója is köz­ponti 'bevétellé válik. Hatályát veszti 1992. január elsejétől a telekhasználati- és igénybevé­teli díj, az 'út- és közműfej­lesztési hozzájárulás, a telek­adó, a házadó és a nem lakás célú építményadó. Szigetváron a tavalyi helyi adóbevételék összesen 4,747 millió forintot tettek ki, ebből 2,31 millió a gépjármű-, 482 ezer az építmény-, 132 ezer a ház-, 1,043 millió a mügán- személyék föld- és 780 ezer forint a boradó. A lakossági adókon kívül 3,8 milIiá forint a közületeik télekhasználati és igénybevétefi díja címén be­folyt összeg. A helyi adók bevezetése ki­váltja a mai tanácsi adókat és adójellegű kötelezettsége­ket. A jövőlben a helyi adók rendszere a vagyoni típusú, a kommunális jellegű, és a he­lyi iparűzési adóból tevődik össze, ezen belül építmény-, telek-, kommunális, idegenfor­galmi- és helyi iparűzési adó­ra tagozódik. Ezek az adóne­mek lehetővé teszik, hogy a települési sajátosságoknak leg­inkább megfelelő eszköz kivá­lasztásával biztosítsák a szük­séges bevételeket. Ez egyben alapvető rendszerváltozást je­lent abban a tekintetben is, hogy a mái alig áttekinthető eszközrendszert felváltja egy lényegesen egyszerűbb és az önkormányzati gazdálkodás igényének jobban megfelelő adórendszer. A 'képviselőtestület megbízta a polgármesteri hivatalt és az adó- és költségvetési bizottsá­got, hogy 'kezdje meg az új adók (kommunális, helyi ipar­űzési, idegenforgalmi és épít­mény-, ide tartozik a lakóhá­zak, a nem lakás célú helyisé­gek és a telekadó) elemeinek felmérését, kidolgozását. La­kossági fórumokon kikérik a polgárók véleményét is, illetve a 'helyi adórendelet-tervezet elkészítése előtt a képviselő- testület Iközmeqhal'lgatást tart. En->ék időpontja később kerül megállapításra. Megemelt kamatozású lakáshitelek támogatása Létszámcsökkentés a polgármesteri hivatalban Új szervezeti felépítés áprilistól MÜVEI Magyarországon első ízben a Szigetvári Zeneiskolában került sor bolgár zeneszerzők műveinek hangversenyére. A nagy létszámú közönség előtt sikerrel mutatták be a Ma­gyarországon élő bolgár mű­vészek kortársaik alkotásait. A rendezvényt hagyományterem­tőnek szánják a zeneiskola pedagógusai és a művészek. ÁTHELYEZIK A FELSZABADULAS TÉRI EMLÉKMŰVET A képviselőtestület határoza­ta értelmében áthelyezik a Felszabadulás téri emlékmű­vet. A Képző- és Iparművé­szeti Lektorátus, illetve 'Ko- nyorcsik János szobrászművész egyaránt hozzájárult a szobor eltávolításához. Ennek meg­felelően leszerelték az emlék­mű tetején lévő csillagot, il­letve a talapzat további ré­szének megszüntetése is sorra kerül. LAKOSSÁGI ÉRDEKTELENSÉG CÍMERUGYBEN A városi könyvtár márciusi „Firtató"-jának témája volt, hogy milyen legyen a város címere, illetve hol állítsák fel a második világháborús em­lékművet. A város összlakos­ságát érintő téma ellenére mindössze néhányon mondták el véleményüket. A városi cí­merrel kapcsolatos urnás köz­véleménykutatás is hasonló eredménnyel zárult, mindössze százan írták le véleményüket, illetve tettek javaslatot a vá­rosi címerre. TAVASZI NAGYTAKARÍTAS DIAKOKKAL A városgazdálkodási válla­lat irányításával, szervezésé­ben kétezer szigetvári általá­nos és középiskolás diák vett részt a város tavaszi nagytaka­rításában. A parkok, járdák, közterek, zöldfelületek takarí­tásán kívül a választási pla­kátok maradványait is eltávo­lították a tanulók. Noha a ki­ragasztók dolga lett volna a plakátok leszedése is, a vál­lalat mindössze annyit kért a pártoktól, hogy némi pénz­eszközzel járuljanak hozzá ők is a takarításhoz. KFT.-VÉ ALAKUL A KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM A Szigetvári Költségvetési özemet létrehozó tanácsok jogutódai, a települési pol­gármesterek március végén megtartott egyeztető meg­beszélésükön egyetértettek ab­ban, hogy a költségvetési üze­met kft.-vé alakítsák át. En­nek megfelelően elkezdődött az előkészítés az átalakulás­hoz. SZENNYVÍZELHELYEZÉS Április 1-jétől megoldódnak a szippantott szennyvíz elszál­lítási és elhelyezési problé­mái, ugyanis befejeződött a szennyvízürítő telep bekötőút- jának teljes felújítása. A be­ruházás költsége mintegy 100 ezer forint. Három, az oktatás különbö­ző részterületéit szabályozó törvényen — a közoktatási, a szakképzési és a felsőok­tatási törvényen — dolgoznak jelenleg a szakemberek. Az oktatásiról szóló törvények és az ugyancsak most 'készülő akadémiai törvény egymáshoz kapcsolódnak, ezért a jogal­kotók együk igen fontos szem­pontja, hogy tervezeteik egy- időben kerüljenek a kormány, 'majd a Parlament elé, azaz azókat „egy blokkban" tár­gyalják — szögezte le a be­szélgetésen Kálmán Attila, az MKM politikai államtitkára. A közoktatási törvényről szólva kifejtette: az érinti a legszé­lesebb rétegeket, hiszen az óvodától az érettségiig szabá­lyozza a gyermekek, illetve a Hatolok oktatását. A törvény szakmai tervezetét — Andrés­fal vy Bertalan művelődési mi­niszter felkérésére — a Gazsó Ferenc egyetemi tanár áltol vezetett, 18 tagú szakértőcso­port készítette el. Ez a szak­iméi 'tervezet nem a 'Művelődé­si és Közoktatási Minisztériym hivatalos tervezete — hangsú­lyozta Kálmán Attila —, hanem az úgynevezett „Gazsó-féle szakmai tervezet”. 'Ennek or­szágos viitáia folyamatban van: tantestületek, pedagógus ér­dekképviseletek és szakmai szervezetek tárgyalják, észrevé- telerik. Az országos viták áp­rilisiban lezárulnak. A szakképzési törvény előké­szítésének folyamatáról Szűcs Pál, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője beszélt. El­mondta : tavaly novemberben 5 bizottság látott hozzá a tör­vény egy-egy fejezetének ki­dolgozásához. Munkájukat a MŰM Szakképzési Főosztálya koordinálja. Az elkészült 'kon­cepciót széles szakmai körök­ben vitatják meg. Szűcs Pál kiemelte: a most készülő jog­szabály Magyarország oktatás­történetének első önálló szak­képzési törvénye lesz. A „forgatókönyv" szerint áp­rilis közepéig az ország 300 szakmunkásképző iskolája, 50 szakszervezet és egyéb szerve­zet véleményezi a szakmai koncepciót. Észrevételeik figye­lembevételével decemberig ki­dolgozzák a törvénytervezetet — jegyezte meg a főosztályve­zető. A készülő felsőoktatási tör­vény előkészítésének részletei­ről Bakos István, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője adott tájékoz­tatást. Az elmúlt év őszén egy 30 tagú — jogászokból, főis­kolai, egyetemi tanárokból álló — (bizottság jött létre a felsőoktatási törvény szakmai koncepciójának, valamint a törvény tervezetének kidolgozá­sára. A testület első alakuló ülésén 5 albizottságot alakított egy-egy részterület kimunkálá­sára. A törvényelőkészítő bi­zottság tagjai 21 ország fel­sőoktatási törvényét tanulmá­nyozták, három tanulmányköte­tet is közrebocsátottak. A fel­sőoktatási törvénnyel egyidő- ben (kidolgozzák a törvény végrehajtását szolgáló garan­ciarendszert Is, így a felsőok­tatás állami finanszírozásának; a felsőoktatás hálózatfejleszté­sének koncepcióit. Ez utóbbiak szökmai vitája most kezdő­dött el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents