Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-12 / 99. szám

1991. óprilis 12., péntek aj Dunántúlt napló 5 ti ír el*, i Kiforrná előle, eseményei le------------------ -----------------------------Íí________________________________I----- ■ ------:-------------------­G yermek írók, költők találkozója Szigetváron Huszonhat szigetvári és dobszai általános iskolás diák találkozott tegnap délután Szigetváron, a Városi Könyv­tár Gyermekkönyvtárában, hogy egymásnak és a négytagú zsűrinek előadják saját ver­seiket, prózáikat. A pályáza­tot a könyvtár dolgozói a köl­tészet napja alkalmából hir­dették meg azzal a céllal, hogy kiválasszák és díjazzák a legtehetségesebb gyereke­ket. Később rendszeresen sze­retnének velük találkozni, hogy a szigetvári amatőr költők se­gítsék, tanítsák a kis „írókat", „költőket”. A versenyt a Szi­getvár és Vidéke Takarékszö­vetkezet, a szigetvári OTP és a Hungária Biztosító is szpon­zorálta. A zsűri elégedett volt a gyerekek teljesítményével, a különdíjak mellett 3-3 fődíjat osztottak ki a vers és a próza kategóriában. Svéd mozgó munlcaállványok A SWED—MA Bt. svéd—ma­gyar vegyesvállalat tart hétfőn és kedden fél 10 órai kezdet­tel szakmai konzultációt és bemutatót Harkányban, a Bá­zis Déldunántúli Építőipari Vállalat üdülőjében (Liszt F. tér 1.). A dél-dunántúli régió építőipari vállalatainak, szerve­zeteinek és vállalkozóinak a svéd mozgó munkaállványokat Martin Lijeström, a svéd Malm- qvist cég képviselője mutatja be. Vendég a Madách Gimnázium vegyes kara Énekkari találkozót és hang­versenyt tartanak április 12-én 19 órakor Pécsett, a JPTE Jog- tudományi Egyetemének Rá­kóczi út 80-ban lévő aulájá­ban. Fellépnek a budapesti Madách Gimnázium vegyes­kara, valamint a pécsi Szé­chenyi Gimnázium és Szakkö­zépiskola énekkarai. Vezényel­nek Takács László és Nagy Ernő. A találkozó nyilvános. Ügynököket keres az <sHmxű<n Az a-b Iroda országos ügynöki csoportot hoz létre és működtet 1991. jűlius l-jétől. A jelentkezők közül többlépcsős szűréssel választjuk ki azt a 12 főt, akivel Irodánk főállásé munkaszerződést köt, jutal&os rendszerben. A kiválasztott személyek egyhetes bentlakásos tanfolyamon sajátítják el a szükséges ismereteket. A tanfolyam költségeit az a-b Irodai teljes egészében fedezi. Várjuk vállalkozó szellemű, kreatív, alkalmazkodóképes, megbízható urak és hölgyek jelentkezését Jelenűutít: levélben; részletes, kézzel írott önéletrajzzal és 2 db 27 Ft-os bélyeggel ellátón válaszborítékkal ápr. 22-éig 1428 Budapest Pf. 92. AEGEE-antenna Pécsett Orosz nyelvi nyári egyetemet szerveznek Történelem szakos hallgató a bonni múzeumban Nyolc nemzet egyetemistái találkoztak tegnap a Janus Pannonius Tudományegyetem Rákóczi úti aulájában. Német, cseh, osztrák, ír, svájci, luxem­burgi és francia fiatalok tisz­telték meg jelenlétükkel pécsi diáktársaikat, akik ezúttal ün­nepélyesen megalakították az AEGEE (szabadon, magyarul az európai egyetemisták — ál­talános — szövetsége) helyi csoportját, az úgynevezett an­tennát. Az AEGEE-ben egyedülálló európai szervezetet ismerhe­tünk meg, ugyanis 1985 tava­szán Párizsban egyetemista fiatalok hozták létre, és kizá­rólag diákok vehetnek részt az alapításában és működtetésé­ben. Ma Európa országaiban 96 antenna — tizenkétezer fia­tallal — dolgozik önállóan, mert nemzeti szervezet nem lé­vén a küldöttek évente kétszer találkoznak az AEGEE-Europe taggyűlésén, az Agorán. A pécsi antennát a patro­náló freiburgi diákok alapítot­ták, rajtuk keresztül egy pécsi történelem szakos hallgató idén két hónapig dolgozhat az egyik bonni múzeumban, és ők segítik a pécsiek tervét is, augusztus végén egy orosz nyelvi nyári egyetemet a nyu­gat-európai egyetemistáknak. A Stefan Gündisch, természetesen diák, elnökletével dolgozó freiburgi antenna közreműködik abban is, hogy közgazdász hallgatóink mielőbb megismer­kedhessenek az európai ban­kok munkájával. A diákok ugyanis úgy döntöttek, életre híva szervezetüket, nem be­szélni, tenni akarnak a közös Európáért, és egymásért. A pécsi antenna, elnöke Kis István közgazdász hallgató, a cégbíróságon bejegyzett egye­sületként dolgozik, és a külön­böző cégektől, szervezetektől kapott 60 000 forintos induló­tőkével rendelkezik. A közgaz­dász diákok megtisztelték az őket segítő pedagógusokat is azzal, hogy Muráth Ferencné dr. adjunktus és Hónig Klára ta­nársegéd, mindketten az ide­gennyelvi tanszéken dolgoz­nak, kapta a pécsi antenna első sorszámú igazolványait. G. M. Csorba Győztt lemezének bemutatója a költészet napján Túlzás lenne azt állítani, hogy tegnap hangosan ünne­pelt volna az ország, de any- nyi biztos, hogy a verset, a költészetet szerető emberek megemlékeztek április 11-érői, József Attila születésnapjának évfordulóján a költészet nap­járól. Pécsett a Művészetek Háza adott otthont a naphoz méltó rendezvénynek, itt mu­tatták be a közönségnek Csor­ba Győző Ritmus, rend, zene című lemezét, melyen a költő saját verseit mondja el. Az es­ten Újvári Zoltán, a Pécsi Nemzeti Színház művésze mű­ködött közre, de ízelítőt kap­hattunk a kétszer huszonhét percből és Csorba Győző ma­ga is felolvasott újabb versei­ből. Csuhái Istvánnal, a Jelenkor főszerkesztő-helyettesével be­szélgetve elmondta, bármeny­nyire is másról szól a mai vi­lág, bármekkora is az anyagi javak, a biztonság utáni haj­sza, az ember nem kerülheti ki azokat a kérdéseket, me­lyeket önmagának tesz fel ön­magáról, s ezekre a legjobb választ, a legigazibb segítsé­get a költészettől kapja meg. „A költészetnek igenis van jövője — mondta. — Amióta az ember megjelent a világban, azóta születtek versek, ha nem is a mai értelemben, és mi­előtt a világ elpusztulna, az utolsók között lesznek vers­írók ...” A Kossuth-díjas költő hu­szonnyolc versét lemezen és kazettán a Hungaroton jelen­tette meg, a felvételek a Pé­csi Rádió stúdiójában készül­tek, ahol a munkát a múlt év őszén kezdték meg. A váloga­tásból jó harminc év költői terméséről kaphatunk képet, méghozzá úgy, ahogyan talán valamikor régen is, amikor a költő élőszóval közvetíthette saját versét közönségéhez, tud­va, hogy a szó, a vers él, és élni segít... Hodnik I. DissflitlEnBHfmtéDitíh o feííleiienesl A Mura hódítani készül a magyar piacon Az egyediért borsos árat kell fizetni Harmadik napja tart Pé­csett a Tritex Nagykereske­delmi Részvénytársaság divat- bemutatója, amelyen a jugo­szláviai Muraszombathelyi Fi­nomkonfekciógyár őszi-téli kol­lekcióival ismerkedhettek a hazai kiskereskedelmi cégek. A Tritex felméri a keresle­tet, az Európa szerte jólismerf Mura pedig szeretne betörni a magyar piacra. Elsősorban a huszonévesek és a közép- korosztály igényesebb vásár­lóinak kínálja termékeit. A Grácia Divatstúdió ma­nökenjeinek segítségével be­mutatott kosztümök, pantallók, öltönyök, kabátok, egész­ruhák fazonja mellett első­sorban az anyagok minőségé­re esik a hangsúly. Legjellem­zőbbek a tiszta selyem, a su­hogó, selymes, illetve velúros, bársonyos, vagy kasmír hatású anyagok, lágyan domborítva a nőies idomokat. A színskálát a finom zöldek, a barna, a bor­dó, a barackszín árnyalatai uralják, s újnak számít a fér­fiak ruhatárában a mustársár­ga. A fekete-fehér-piros kom­bináció továbbra is divat. A fazon többnyire bő, lezser, vagy egyenes vonalú, és to­vábbra is hódít a válltömés. A megjelenést leginkább a ruha anyagának esése, tartása te­szi elegánssá. S nálunk szinte még újdonság az őszi kabát érdekes, hátul loknikba gyű- rűződő megoldása. A ruhák szépségét kár lenne Elegáns kabát, kosztüm a jugosxlávok árukínálatából Fotó: Läufer László vitatni, megvásárlásukra azon­ban a vastag pénztárcájúak­nak lesz lehetősége. Bencze Géza, a Tritex igaz­gatója elmondta, eddigi ta­pasztalatai alapján bízhat a magyar vásárlók igényeiben. Infláció ide vagy oda, van ke­reslet az egyedi, európai szin­tű konfekcióruhókra. Úgy véli, egyre többen inkább kevés, de kifogástalan minőségű darab­bal szeretnék kiegészíteni ru­határukat. A Tritex egyre több márkás terméket szeretne forgalmazni, optimista Ma­gyarország gazdaságát, piaci helyzetét illetően. A Mura legközelebb egy Gallus férfi és egy Leone női mintaprogrammal jelentkezik majd, amely kínál szinte min­dent, a mandzsettától a zok­niig, a modellekhez illő kiegé­szítőkkel egytüt. Tröszt É. Faluszépítők Magyar- egregyen és Kárászon Kárász és Magyaregregy fa­luszépítő egyesületeinek gyűlé­sét tartották szerdán a magyar- egregyi művelődési házban, ahol elsősorban a falusi turiz­musba való bekapcsolódás volt a téma. A megbeszélésen az MTA Regionális Kutatások Központjának két munkatársa is részt vett, akik a környéken alakulóban lévő falusi turizmus létrejövetelében nyújtanak nagy segítséget az önkormány­zatoknak. Szabó Gézától és Ko­vács Dezsőtől bővebb tájékoz­tatást hallhattak a résztvevők a lehetőségekről, valamint a külföldi tapasztalatokról. Magyaregregyen 1989 óta működik a Faluszéaítők és Vendégfogadók Egyesülete, melynek azok a helvi lakosok a tagjai, akik elkötelezettséget éreznek falujuk iránt. A 38 ember feladata a település olyan gondjainak megoldása, mint például a temető rendbe­tétele vagy a szeméttárolók ki­helyezése volt. Most hétvégére pedig közösséqi munkában a Kárász-Magyaregregy közötti terület tisztítását vették tervbe. Mint Fülöpné Rákosa Ildikó titkártól megtudtuk, az egyesü­let a turizmus felé még csak most tapogatózik, de a regio­nális kutatóintézeten kívül a közeljövőben segítséget kapnak ehhez külföldről is. Június 9-én ugyanis Egregyre látogat a le­endő testvérfalu polgármestere. A németországi Stokumban szintén működik faluszépítő egyesület, akik a tapasztala­tajkon kívül a cserelátogatás megszervezését és saját tűzol­tóberendezéseiket is felajánlot­ták már az eqregyieknek. A kárászi Faluszépítő Egye­sület csak tavaly nyáron ala­kult, de szoros kapcsolata van a magyaregregyiekkel. A kará­sziak a község szépítésén kívül rendszeresen kulturális és sportprogramokat is szervez­nek; ellátogattak Szegedre a szabadtéri előadásokra, múlt héten Budapesten a Macskákat nézték meg. Májusra pedig majálist, gyereknapot vetélke­dőkkel és labdarúqó-bainoksá- got szerveznek. Mindezek mel­lett az egyesület közel 50 tagia szintén szorgosan munkálkodik a falusi turizmusba való be­kapcsolódáson is. Pataki V. 35-en írtak egy verset A pécsi Leőwey Klára Gimnázium II. E osztályának 35 ta­nulója közösen írt egy verset a békéről. Mindegyik tanulóra két sor jutott. Ezzel indultak egy olasz nemzetközi pályázaton és különdíjat kaptak, amit szeretnének átvenni a Reggio Emí­liában tartandó ünnepségen április 20-án. A pályázat meg­hirdetője egyébként a Torinói Kulturális Centrum. A díjátvevő diákok szeretnének részt venni a díjátadáson, ezért anyagi tá­mogatókat keresnek. (Érdeklődés Zwickl Erzsébet osztályfőnök­nél az iskolában.) A Festő vezérléstechnikai újdonságai Pécsett Kéthetes országjáró körútra indult a budapesti, magyar- osztrák érdekeltségű Festo- Metritechnic Automatika Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft., hogy bemutassa a világhírű Festo-cég legújabb pneumati­kus elemeit, szenzorait, elektro­nikus vezérlőrendszereit. A tár­saság tágas, konténeres be­mutatókocsija tegnap Pécsett, p Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola főbejáratánál jelent meg és fogadta az érdeklődő­ket. Pálláy Ferenc, a cég dél­dunántúli képviselője örömmel nyugtázta, a Festő-elemek ha­gyományos baranyai felhasz­nálói mellett számos új érdek­lődő jelentkezett a magánvál­lalkozói területről, ennek a szférának a megcélozása üz­letpolitikájuk súlyponti kérdé­se. Egy komlói kisvállalkozó például az autó légellenállá­sát csökkentő homlokíapgyár- tást kívánja automatizálni, egy másik vállalkozó a videofil­mek másolását. Ami újdonsá­got láthattunk a tegnapi be­mutatón; a miniatürizálásra való törekvés, a pneumatikus és az elektronikus vezérlés ösz- szehozása, együttes alkalma­zása, ami az energia nagy­fokú megtakarításával jár. A Festo-Metritechnic — hagyo­mányosan — az idén is részt vesz a Pécsi Ipari Vásáron, de még előtte várja üzletfe­leit, az érdeklődőket a tava­szi Budapesti Nemzetközi Vá­sáron. M. Z. A szemnek is szép látvány a működő Festő robotmodellek bemutatott serege Fotó: Läufer László

Next

/
Thumbnails
Contents