Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)
1991-04-11 / 98. szám
1991. április 11., csütörtök aj Dunäntüli napló Pécsi körkép Kulcs a homlokon Az Erő megnyilvánult: íróasztalom kulcsa a homlokomon maradt, pedig jócskán előrehajoltam, összpontosított akarattal nekem is sikerült ez a produkció, amellyel egyes parafenoménok kápráztatják el közönségüket. Bár abban a pillanatban is tudtam, hogy ezzel még nem lehetek a Nulladik típusú találkozások tévéműsorának sztárja, s nem lettem a filmes űrmesék Jedi lovagjaihoz hasonló, akik fénykardjukat akaratösszpontosítással ugratják a kezükbe, mégis büszke voltam váratlanul felfedezett képességemre. Ám amikor kulccsal eképp feldíszítve tanúkat kerestem dicsőségemhez, az első velem szembe jövő kolléga nevetésére a kulcs lekoppant. Azóta sem tudtam sikeresen reprodukálni a kísérletet: összpontosításkor mindig az a nevetés jut eszembe és elhágy a „különleges erő”. Már csak az empátiám miatt sem szeretnék más vonatkozásban az Erőt elriasztó nevetők táborába átigazolni, ugyanakkor azt is vallom, hogy a földhözragadt kételyeket sem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. Két hete ugyanezen a hasábon arról írtam, hogy pénzszűkében van a városi ön- kormányzat, de lehet, hogy ez a kényszerhelyzete ragyogó ötleteket pattant ki az illetékes agyakból. S lám: itt a játék- kaszinó terve, amit külföldi üzletemberrel közösen valósítana meg az önkormányzat. Ráadásul ez a forintos játék- kaszinó 300 fő magas jövedelmi szintű foglalkoztatását is lehetővé tenné. Földhözragadt kételyeim megpendítéséhez valójában csak ürügy a játékkaszinó ügye, hiszen azzal önmagában semmi bajom nincs. Valószínűleg profitál belőle az önkormányzat is, hiszen akadhatnak majd bőven olyanok, akiket elragad a játékszenvedély, s lesz is miből áldozniuk rá, s olyanok is, akik utolsó ezresüket dobják majd Fortuna ölébe, hátha segít megsokszorozni azt. A játékkaszinó számomra leginkább arra kirívó példa, hogy milyen vállalkozási ajánlatokkal keresik fel városunkat. Ezek zöme ezideig a szolgáltatási és kereskedelmi szférába tartozik. Ma munkahelyteremtők is, fennmaradásukat csak az biztosíthatja, ha számosabban lesznek a vásárlók és e szolgáltatásokat megfizetni képes polgárok. Köztük egészséges aránybap olyanok is, akik a termelő szférából származó jövedelmükből költekeznek. Egy ilyen erős réteg nélkül ugyanis a szolgáltatási, kereskedelmi szféra csak szélcsatornába épített kártyavár, esetleg kulcs a homlokon. Vagy másképpen: az a bizonyos fenn az ernyő, amihez nincs kas. Amíg ilyen kast nem kerítünk, legfeljebb szerencsét kívánva mondogathatjuk egymásnak az űrmesebeli Jedi lovagok köszöntését eképpen átformálva: Legyen velünk a vásárlóerő! Mert bizony egyre kivételesebb képesség ez manapság. Dunai Imre forintról 31 a szemétszállítás ára? Pénztárcánkat megint megcsapolták érintett pécsi helyiséggel, Hogyan lett 18 Az „ez mór volt” érzésével olvashatták, (hallgathatták a közgyűlés legutóbbi ülésén a képviselők a Pécsi (Köztisztasági és Útkarbantartó VáHallatnak a háztartási szemét szállítási díjának emelésére vonatkozó 'kérelmét. Hasonló tarifaemeléssel és hasonló érveléssel januáriban a Pannon Volán jelentkezett: drasztikusan megemelt díj elmaradása esetén nem képes szolgáltatását a jelenlegi színvonalon sem elvégezni a vállalat, mert veszteséges lesz, s ilyen irányú tevékenységét is leépíteni kényszerüli. Magyarán: ha nincs tarifaemelés az egyébként kötelezően igénybe veendő szolgáltatásért, akkor hamarosan méginkább szemétben fürödhet a város. Mivel ilyen ármegállapítást rendelet formájában határozhat el az önkormányzat közgyűlése, eredetileg a köztisztasági feladatok ellátásáról szóló önkormányzati .rendelet formájában, s abban egyetlen szakaszban, mondhatni, elbújtatva került a testület elé a díjemelés ügye. A gombhoz varrni a kabátot tipikus esete volt, annál is inkább, hiszen a rendeletervezet szinte csak ismétlése a korábbi — s végül is az ár kivételével hatályban maradt — tanácsrendeletnek: ugyanúgy egy azóta elavult, de .még hatályos felsőbb szintű jogszabályihoz idomul. A gombról sikeresen 'levágta a kabátot a közgyűlés, s e művelet után csak n tarifa- emelés mértékének indokoltságáról Vitázott. Kiindulópontként érdemes felidézni, hogy a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat a tarifafelemelésért már háromnegyed éve instanciázik: a régi városi tanácsnál kezdte még, folytatta a szakminisztériumoknál, s végül ezek utasították tovább önkormányzati hatáskörbe tartozóként az igényt. A vállalat összes költsége tavaly kerekített számmal 41,5 millió forint volt, árbevétele 37,9 millió, vesztesége tehát 3,6 millió forint. Idei várható költségként 66,6 milliót terveztek, 75,7 millió .forint árbevételt, s ebből következően 12 százalékos nyereséget, amely a tavalyi veszteséggel, a nyereségadóval csökkentve, az éves amortizációval növelve 6,782 millió forintot jelent. Az igényelt új tarifát a vállalat igen egyszerűen számította ki: a várható árbevételt elosztotta a 178 720, a háztartási szemétszállításban majd ezt a számot a 12 hónappal. Eredményeként 35 forint 29 fillér jött ki. Ez a 35 forint lett az önkormányzattól megállapításra kért új szemétszállítási díj, amit — bár csekély különbséggel — a közgyűlés gazdasági bizottsága is támogatott. A várható vállalati költségek számításának néhány tételét azonban különösen a Fidesz frakció több tagja eltúlzottnak minősítette. Például az alkatrészbeszerzés 400 százalékos költségnövekedését. A vita eldöntetlen maradt a szavazáskor is: sem az eredeti 35 forintról szóló, sem a 30 forintra csökkentett változat nem kapott a rendeletalkotóihoz szükséges többségű szavazatot. A patthelyzet miatt imajdnem .maradt a 18 forintos tarifa, amikor a Fidesz és a ‘KDNP frakció 31 forintos díjról szóló kompromisszumos javaslata révbe jutott. Kompromisszumos ez a javaslat nemcsak az összeg miatt, hanem azért lis, mert tulajdonképpen ideiglenes jellegű: a közgyűlés a rendelet megalkotása mellett határozatot hozott arról is, Ihogy június 30-ig végre (kell hajtani a vállalat gazdasági átvilágítását, s ennek alapján hatékonyabb gazdasági formát keli kialakítani a cégnél. Elképzelhető, hogy ezek nyomán a háztartási szemét szállításának díja is változik majd. Június 30-ig azonban ez a díj mindenképpen havonta és minden helyiség után külön- külön 31 forint a második negyedévtől. (Helyiség alatt pedig egy felsőbb szintű jogszabály szerint lakószoba, konyha és kamra egyaránt értendő. ■ ■ Az Örökség Hangulatos régi házak, a pécsi Anna utcában Fotó: Stundi GySrfly Ama javak összessége az örökség, amivel az örökös ké- nye-kedve szerint bánhat, akár el is herdálhatja két-három nap alatt: kinek mi köze hozzá. Nem alkalmazható viszont ez a definíció ama örökségre, amit általánosan Pécsnek, a kétezer éves városnak mondunk. Az 1989-ben alakult Nemzeti örökség Bizottság hazánk tizennégy emlékegyüttesét nyilvánította nemzeti örökségünk részévé. Az alfabetikus felsorolás 9. helyén szerepel Pécs történeti belvárosa, melyen belül egyedileg is a nemzeti örökség része az ókeresztény emlékegyüttes, a püspökvár és Jakováli Haszán dzsámija. Ez utóbbiakkal nincs baj, történeti belvárosunk egésze felől viszont nem lehetünk ilyen nyugodtak. Ez az Örökség ugyanis nem a kizárólagos tulajdonunkká lett „javak összessége", mi csupán a gondozói vagyunk, a tényleges örökös a mindenkori utókor, a távoli századok pécsi és hazai polgársága. Nem mindegy tehát, hogyan, s miképp gazdálkodnunk az örökséggel. Örizzük-e, ápoljuk-e, vagy valami egészen mást adunk tovább, mint, ami ránk bízatott. Nem szabad elfelednünk: az örökség meglehetősen heterogén, s nem olyan varázslatosan szépséges, mint pl. Sopron. Nálunk a 16-17. századot megelőző több mint egy évezredes római és nép- vándorlóskori, majd magyar középkori emlékek javarésze a hódoltság idején elpusztult; ami ebből főleg a föld alatt megmaradt, azt nagy becsben kell tartnunk — tartjuk is! —, a török után pedig egy viszonylag szegény város állt talpra, aminek az építészetével viszont meglehetősen nagyvonalúan bántak az utóbbi másfélszáz évben élt elődeink. Mentségükre legyen mondva: az ő idejükben nem létezett még tudatos műemlékvédelem, nem volt még a műemlékekhez való viszonyunkat szabályozó Velencei Charta. Számunkra azonban ilyen mentség már nincs, mi már nem hivatkozhatunk tudatlanságra; De konkrétan miért is? Pécs belvárosának legnagyobb történelmi öröksége maga a városszerkezet, ami a középkorban alakult ki, s az évszázadok során kitartó szorgalommal hajszálra azonos utcavonalak mentén építkeztek, megtartván minden kis szögletet, utcahajlatot, amelyek gazdag városképi látványossággal bővölik el a mai járókelőt. A néhány évtizede folyó átépítés akarva-akarat- lonul is ezt vette célba, amikor racionális 20. századvégi gondolkodásunk révén eltűnnek a kis szögletek, apránként, szemmel szinte alig követhetően egyenesednek ki az utcahajlatok. S mire észbe kapunk mi magunk, vagy az utánunk következők, már szép egyenes, jól belátható utcái lesznek Pécs belvárosának, elszegényedett városképi látványossággal. Az örökölt pécsi belváros — néhány újabbkori anomáliától (városháza, takarékpénztár-épület stb.) eltekintve — alapvetően és jellemzően egyemeletes város volt. A legújabb korban ez sem érvényes. A lebontott házak helyén épülő újak (amiknek tömege már egy majdani kiegyenesedő utcasorba illeszkedik) már egy-két szinttel feljebb magasodnak, s az említett anomáliákhoz igazodnak. Nem csoda! Megvannak a precedensek, s most újak születnek, befolyásolandó már jóelőre a jövőt. A szemünk láttára válnak árnyékos, szűk kanyonokká azok a belvárosi utcák, amikbe nem is olyan régen még besüthetett a Nap. Íme, csak két „apróság", illusztrálásául annak, hogy mi is kezdünk (?) nagyvonalúan bánni az örökséggel. Még addig kellene leszokni erről, amíg nem késő. Mert kezdenek a jelei mutatkozni annak, hogy igyekeznek meggyőzni az önkormányzatot a helytelen helyességéről. Éppen ezért célszerű volna, ha a pécsi ön- kormányzat mihamarabb kialakítaná - társadalmi egyetértésben — a maga műemlék- védelmi politikáját, ami nem az egyéni érvényesülés céljait, hanem kizárólagosan az örökség érdekét szolgálná. Hársfai István DIÁKOK A VÁROSÉRT Március 27-én befejeződött az a zöldterületi takarítási akció, amelyet a Városgondnokság a város iskoláival karöltve szervezett és végzett. A takarításban 18 iskola összesen 2300 diákja vett részt és 320 hektáron szedték össze elsősorban a papírhulladékot, (hektáronkénti 1000 forint díjazás ellenében. Az akció szükségességét az összegyűjtött szemét mennyisége is igazolja: 2450 szemeteszsákot töltöttek tele a diákok. Különösen a Gyárvárosi Általános Iskola, a Pollack Mihály Szak- középiskola, az Ágoston téri, a Petőfi utcai és a Jókai utcai Általános Iskola tanulói végeztek kiemelkedő munkát a takarítás során. FORGALMI VÁLTOZÁSOK KÖZMŰÉPÍTÉS MIATT Aknaépítés miatt útszűkület van a Keszüi és a íMegyeri út csatlakozásánál. Az építés befejezése és az útburkolat 'helyreállítása április 15-re várható. A díszburkolat építése miatt április elejétől előreláthatólag egy (hónapig terjedő időszakra lezárták a Kossuth Lajos utca Kazinczy utca és a Színiház tér közötti szakaszát. A Kazinczy utca is zsákutca az építkezés ideje alatt, amelynek a kivitelezője a .‘Mélyépítő IKIft. (Vízvezeték- építés miatt szünetel a közúti forgalom a (Márton utcában április elejétől. A Pécsi Vízmű várhatóan egy hónap alatt készül el ezzel a munkával. ÉJSZAKAI VÁROSTAKARÍTÁS A hagyományos éjszakai (közterület-takarítás idén tavasszal a belvárosban április 15-én, 17-én, 19-én, 22-én, 24-én és 26-án, Újmecsekal- ijón pedig május 6-án, 8-án és 10-én lesz. Kertvárosban később, de ugyancsak májusban lesz éjszakai nagytakarítás. Az akció költsége meghaladja a félmillió forintot. Az érintett területek lakosságát a Városgondnokság a sajtóban, illetve szórólapokon értesíti a takarítás időpontjáról. HATÁRIDŐ! A közműfelvágások közül nem készült el határidőre a Somogy utca 59—61. számú ház előtti (kivitelező: Baranya Megyei Vízmű, határidő: március 31.), úgyszintén a Somogy utcáiban, az óvoda előtti járda (kivitelező: Posta Távközlési üzem, (határidő: március 18.), őrjáratunk hagyományai szerint az egész várost „átfogja”, nincsenek „kedvelt területei”. Számunkra a külterületek állapota ugyanolyan fontos, mint a belvárosi sétálóutcákéi. Első fényképünk is ezt bizonyítja. Számtalan esetben tettük szóvá a szemetelést, ami sokszor az elszállítási gondokkal is együttjár. A Donátusi út és a Rodostó utcák találkozásánál sokszor fogadja ilyen kép az arrajárókat. Reméljük most, hogy ismét fölemelték városunkban a szemétszállítási díjat, már könnyebben megy az illetékeseknek az „eltüntetés". Az, hogy nagyon leromlott házaink homlokzata, nem újság, tapasztalhatja mindenki sétái során, „örökségünk" egy része és sajnos pénztelenségünk miatt még sokáig velünk marad ezen jelenség. Második fotónk is egy ilyen, jobb sorsra érdemes „kö.vületet” ábrázol, s nem azért nem nevezzük meg, mert nem lenne behatárolható, hanem azért maradjon anonim, mert akkor még nagyon sok ilyen képet közölhetnénk. Úgy látszik, ezt is az utódainkra hagyjuk majd ... Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, | dr. Vargha Dezső * L9. I a ^ ( c-f i [ i nsfe
