Új Dunántúli Napló, 1991. április (2. évfolyam, 89-117. szám)

1991-04-10 / 97. szám

2 aj Dunántúlt napló 1991. április 10., szerda Hogyan tovább, ügyvédek? (Folytatás az 1. oldalról) segítettük, s most, amikor a nemzetiség folytatja a harcot, a gyengék, kiszolgáltatottak nem kapnak tőlünk támogatást. Szerinte a kintiévá magyar or­voscsoportot oda kellene irá­nyítani, ahol valóban szükség van rájuk. Deutsch Tamás (Fi­desz) bejelentette, hogy ked­den reggel megalakult az Or­szággyűlés Gyermek- és Ifjú­sági Csoportja. A napirend előtti felszólalá­sok után a plénum folytatta a közigazgatási bíráskodásról szóló törvénytervezet, illetve a hozzá kapcsolódó költségvetés­módosító törvényjavaslat álta­lános vitáját. Ebben nem sikerült közös nevezőre jutniuk a képviselők­nek, így az általános vitát nem lehetett lezárni, csupán felfüggeszteni. Elsősorban a közigazgatási bíróságok mű­ködtetésére szánt 1,3 milliárd forintos költséqvetési támoga­tást sokallották a felszólalók, s a költségvetési bizottság elő­adója, Remport Katalin is az összeg nagyságára való hivat­kozással indokolta, hogy az illetékes bizottsáq nem támo­gatja ebben a formájában az előterjesztést. Ugyanakkor - több képviselőtársával össz- hanaban — arra is felhívta a fiqyelmet, hoqy a közigazgatási bíráskodás illetékeseivel egyál­talán nem számoltak a terve­zet kidolqozói, jóllehet az eb­ből származó bevételekből a működési költségek ielentős hányada finanszírozható. Bahai István igazságügymi­niszter viszont arra kérte a szakbizottság képviselőjét: összegszerűen határozzák meq, hoay milyen mértékű költséa- vetési támogatást tartanak el- kéozelhetőnek és reálisnak a köziqaznatási bírósáaok szá­mára. RemDort Katalin azon­ban konkrét Dénzügyi adatok, információk híián erre nem vál­lalkozott, s nem lévén erre vo­natkozó kéoviselői módosító indítvány sem, nem maradt más hátra, mint a kérdés tár­gyalásának felfüggesztése. Vita az ügyvédségről Következő napirendi pont­ként az ügyvédségről szóló törvényerejű rendelet módosí­tásának általános vitáját kezd­te meg a plénum. Balsai Ist­ván előterjesztéséből kiderült, hoqy az új törvénytervezet fel­oldja az ügyvédi tevékenység korábbi korlátáit, így például egyszerűsíti az ügyvédi kama­rába való felvételt, s nem kor­látozza a kamarai tagok lét­számát. Új vonása a tervezet­nek, hogy az ügyvédi kamarák a jövőben nem rendelkeznek az ügyvédek, valamint az ügy­védi munkaközösségek feletti ellenőrzés jogkörével, sokkal inkább egyfajta területi önkor­mányzati szervezetei lesznek a helybéli ügyvédeknek. Mind­emellett a módositás megte­remti az ügyvédek számára is a szabad vállalkozás lehetősé­gét azzal, hogy lehetővé teszi a magánügyvédi gyakorlat foly­tatását. Interpellációk Az ebédszünet után inter­pellációkat tárgyaltak a képvi­selők. G. Nagyné dr. Maczó Ágnes (MDF) „örökzöld" témát vetett fel, hiszen ismét a „Ká­évben. A rendőrségnél — anya­gi okok miatt is — évente csupán ■ kétszer van lőgyakorlat, s e kiképzési metodika nyilván­valóan előidézője a helytelen fegyverhasználatnak. Boross Péter a létszám növelését is szükségesnek tartotta. A választ Solt Ottilia — szemben a plénummal — nem fogadta el. Kállay Krístál és Vargáné \Piros Ildikó független képvi­selők az igazságügymi n iszter- Ihez interpelláltak az utóbbi időben elszaporodott jelképes földfoglalások ügyében. Balsai István igazságiügyminiszter a földfoglalásokat inkább szoci­ológiai és politológiai szem­pontból ítélte értékelendőnek, de utalt arra, hogy léteznek jogi eszközök az efféle cse­Pásztor Gyula, a Kisgazdapárt frakcióelnöke Dr. Pásztor Gyula, az Ország- gyűlés kisgazda frakciójának új vezetője változásokat ígér a par­lamenti csoport munkájában. Ahogy hétfő délután, röviddel a választás eredményének bejelentése után új­ságíróknak elmondta, a hangosko­dás, az eddig bevettnek számító vitatkozás helyett a frakció a szak­mai munkára kívánja fektetni a fő hangsúlyt, ami eddig véleménye szerint hiányzott. A békési ügyvéd megerősitette, hogy a megbízatást a néhány hét múlva sorra kerülő nagyválasztmányi ülést követően, csak akkor tölti be továbbra is, ha ez a fórum megerősíti őt tiszt­ségében. Amennyiben az FKgP jobbra tolódik, Pásztor Gyula fel­áll a székből. Elődjével, a leváltott Torgyán Jó­zseffel a jövőben is korrekt kap­csolatra törekszik, munkájáro számít. A választás végeredménye csak hétfőn, a késő délutáni órákban dőlt el. Akkor érkezett vissza Olaszországból az a képviselő, aki­nek a voksa még hiányzott. Tor­gyán József kétségbe vonta a vá­lasztás szabályosságát. Ezt a vá­dat Ömolnár Miklós, a párt szó­vivője visszautasította, és beszámolt arról, hogy az utolsó öt, zárt borí­tékban leadott szavazatról szóló jegyzőkönyvet nyolcán hitelesítet­ték, köztük Vörös Vince, a párt tiszteletbeli örökös elnöke, és Nagy Ferenc József, a párt elnöke. dár-rezsim által felvett hitelek tárgyában” kért, szót. Egyebek között azt tudakolta: „mikor, milyen bankoktól milyen össze­geket vettek fel a keleti és nyugati körök helytartói; kik ír­ták alá a szerződéseket, s kik voltak a tanácsadók; mennyi pénzt fizettünk eddig viasza; s mekkora a kamatteher". Kupa Mihály pénzügyminiszter a szó­beli választól eltekintett, mert az — mint mondta — több órát venne igénybe. A pénzügymi­niszter az Állami Számvevő- szék adatait is figyelembe vé­ve Írásban fog válaszolni. Solt Ottilia (SZDSZ) „a rendőri intézkedések ügyében” kért szót. Emlékeztette a képvi­selőket, hogy az elmúlt évben rendőri intézkedések következ­tében három fegyvertelen fia­talember lelte halálát, s ko­rántsem biztos, hogy a fegy­verhasználat jogos volt. Boross Péter belügyminiszter az ese­ményeket „aggasztónak és fáj­dalmasnak" tartotta, hozzátette azonban: aggodalomra más is okot ad. Tavaly 330 ezer bűn- cselekmény történt hazánkban, megközelítőleg 50 százalékkal több, mint az azt megelőző lekmények megfékezésére. Az interpelláló képviselők nem, az Országgyűlés azonban el­fogadta a választ. Az interpellációk és a kér­dések tárgyalása után a kép­viselők úgy határoztak, hogy az ügyvédségről szóló törvény- erejű rendelet módosításának általános vitáját csak a jövő heti plenáris ülésen zárják le. Ezt követően utolsó napirendi pontként elfogadták az Alföld egyes időszerű környezetvédel­mi, tájvédelmi és tájhasznosí­tási kérdéseiről szóló határo­zati javaslatot. Ennek része­ként — egy képviselői módo­sító javaslat megszavazásával — részleges beruházási és gaz­dálkodási moratóriumot vezet­nek be az Alföld területén, hogy megakadályozzák a táj környezeti károsodását. Ezzel az Országgyűlés keddi plená­ris ülése véget ért. * Pásztor Gyulát választotta a Független Kisgazda- és Pol­gári Párt parlamenti frakciója vezetőjének. A Békés megyei képviselő 23 szavazatot ka­pott, míg ellenjelöltje, a volt frakcióvezető, Torgyán József 21 -et. NAGYVILÁGBAN Letartóztatták a katonai zendülés tetteseit A Budapesti Katonai Bíró­ság kedden délután 30 napra előzetes letartóztatásba he­lyezte a törökbálinti laktanya 20 honvédjét, akik vasárnap délután megtagadták az őr­szolgálat felvételét. A gyanúsítottak és védőik az előzetes letartóztatás ellen fellebbezéssel éltek. A jogor­voslatot a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma bírálja el soron kívül. Baker Izraelben Jichak Samir izraeli kor­mányfő kedden közölte a közel-keleti körúton levő James IBaker amerikai külügy­iminiszterrel : országa bele­egyezik abba, hogy a béke- folyamatot az ENSZ BT 242. és 338. számú határozata szabályozza, de abba- nem, hogy a végleges rendezést a 'megszállt területek kiürítését előíró határozatok szabják meg. A végső rendezés ügyé­iben Izrael nem kötelezte el magát — jelentette a jeruzsá- lemi rádió Baker tárgyalásai­ról tudósitvav Osztrák busz­szerencsétlenség Egy osztrák kiránduló-autóbusz utasaira nézve végzetes következmé­nyekkel járt az a betörés, amelyet néhány napja Magyarországon kö­vettek el a járművön. A Josef Huber <Kft. autóbusza kedden Becsből az autópályán Salzburg felé tartva Sank Pölten város közelében hirtelen letért az útról, tetejére fordulva a töltés aljára zuhant, és 36 utasa közül négyen meghaltak, mintegy húszán pedig súlyosan megsebesültek. Mint a szerencsétlenség után ki­derült, a busz a múlt hét végén Magyarországon járt turistákkal, s ott betörők szétzúzták a vezető ülése melletti ablakot. A súlyos keddi balesetet az osztrák vizsgá­latok eddigi megállapításai szerint az okozta, hogy a széttört abla­kot ideiglenes farostlemezzel pótol­ták, de ez nem zárt légmentesen, s a gépkocsivezető akkor vesztette el uralmát a volán felett, amikor menet közben néhány másodpercig a keletkezett huzat következményei elterelték figyelmét a busz kor­mányzásáról. Németország: megjöttek a lengyelek! 1991. április 8-tól a lengye­lek a második világháború óta első ízben egész Németország területére vízum nélkül, egy­szerű lengyel útlevéllel utaz­hatnak. A várva várt napot hosszas alkudozások előzték meg: a kerékkötők nem is annyira a németek, hanem sokkal inkább a Benelux-államok voltak, ame­lyek attól tartottak, hogy — miután a schengeni egyez­mény alapján a lengyelek Né­metországból a többi aláíró ország területére is könnyedén átjuthatnak — a feketén mun­kát vállalók serege fogja el­árasztani Keletről Európa nyu­gati felét. Éppen ezért Varsó egyebek között vállalta, hogy amennyiben valamelyik „schengeni ország" területéről lengyelt utasítanak ki, zokszó és perlekedés nélkül visszafo­gadja „megtévedt” honfitár­sát, sőt, utazási tilalommal is sújtja. Az utóbbi években a len­gyelek kiterjedt „kereskedelmi tevékenységükkel”, árusaik­kal, és mindent felvásárló tu­ristáikkal vívták ki a német polgárok ellenszenvét Nyugat- Berlinben és az NDK-ban egy­aránt. Kelet-Németország a nyolcvanas évek elején — a kialakult helyzetből okulva — le is zárta határát a lengyelek előtt, bár a honi kereskedelem védelme mellett nyilvánvaló, hogy a döntésben szerepet játszott a „Szolidaritás-vírus” feltartóztatásának szándéka is. A lengyelek akkoriban Nyu- gat-Berlinbe vízum nélkül, az NSZK-ba pedig vízummal utazhattak, így április 8-a va­lóban premier az életükben. Ráadásul nemcsak Németor­szág felé tárultak ki a kapuk, egészen Ostendéig szabaddá vált előttük az út. Nos, az első napok tapasz­talatai alapján, még Berlinig is csak viszonylag kevesen akartak eljutni. A lengyel ro­ham elmaradt — sóhajtottak fel a német határőrök, a hét­köznapot és a pénzhiányt hoz­va fel érvként. A rendőrségnek ezzel szemben bőven akadt dolga, ám nem a lengyelek­kel. Neonáci süvölvények a helyi újságokban közzétett hir­detésük útján már jó előre be­jelentették: „Nem tavaszi csok­rokkal fogjuk a lengyeleket várni. A tett időpontja: április 8-a, a határnyitás napja, a tett helyszíne pedig Frankfurt, az Odera-híd.” S valóban: az erősen ittas fiatalkorúak — százan—kétszá­zan — már éjfél előtt elfoglal­ták hadállásaikat. Első áldo­zatuk egy Hollandiából haza­felé tartó lengyel turistabusz vezetője volt: a kő éppen előtte, a szélvédő üvegén csat­tant. Két lengyel turista meg­sebesült, de a szélsőségesek figyelme ekkor már inkább a határon átódalgó első lengye­lek felé fordult. „Lengyelek ki­felé, Németország a némete­ké" — üvöltözték átlagos fan­táziával kigondolt jelszavaikat, s megpróbálták petárdákkal a szó szoros értelmében is for­róvá tenni a talajt a lengye­lek lába alatt. A lengyel rá­dió a frankfurti átkelő elkerü­lésére szólított fel, a helyi rendőrség pedig a környező falvakból kért segítséget. így aztán a rend még a kora haj­nali órákban helyreállt. A bonni pártok, s maga Schövble belügyminiszter még aznap elítélte a randalírozást. A nyugat-európaiak most szembesülnek több évtizedes diplomáciai és egyéb erőfeszí­téseik eredményeivel: a sza­badságjogok éteri hirdetése után elkövetkezett a gyakorlat időszaka, eljöttek az együtt­élés mindennapjai. Sarkadi Kovács Ferenc Bonn A Budapesti Katonai Bíróságon dr. Hildenbrand Róbert had­bíró ezredes vezetésével április 9-én megkezdődött az egykori Allambiztonság lll/lll-as ügyosztályának volt főnökének, dr. Horváth József nyugállományú vezérőrnagy és Pallagi Ferenc nyugállományú vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes ügyének tárgyalása. MTI-fotó: Balaton József MTI telefotó Németországban tárgyal Bőd Péter Ákos Németországban tárgyal Bőd iPéter Ákos ipari és ke­reskedelmi miniszter. A keleti tartományokban a miniszter és o kíséretében lévő ipari ve­zetők a kapcsolatfelvételen túl konkrét vegyesvállalati tár­gyalásokat ifolytatnak Magyar- ország egyik legfontosabb gazdasági partnerével. Kedden reggel Josef Du- dhac úr — Türingia tartomány miniszterelnöke — fogadta a magyar ipari és kereskedelmi minisztert. Autóalkatrész- és mezőgépgyórtási megállapo­dásokról, ebhez kapcsolódó konkrét kérdésekről folynak o ihétfőn kezdett megbeszélé­sek. A keddi nap programján a Weimari Mezőgép Rt.-nél folyó tárgyalás szerepelt, majd a Száz-ArVhalt tartomány miniszterelnöke, dr. Gyerd Gies fogadja Bőd Péter Ákost. A magyar gazdasági küldöttség tárgyalt dr. Konrad Schweiger tartományi gazda­sági államtitkárral is. A Brandenburg tartományi tárgyalások és sajtótájékozta­tó után szerdán este érkezik Ihaza Bőd Péter Ákos és kí­sérete. LAPZÁRTA A Szerencsejáték Rt. tájé­koztatja a fogadókat, hogy a telelottó-szelvények értékelé­se során öttalálatos szelvényt nem találtak, ezért a 15. hétre átvitt jutalom nettó összege 53 418 407 forint. fehérpóló yim 99r bébi szabadidőruha csak 288r KONZUM PÉCS, KOSSUTH TÉR , , , holnapi hirdetésünk újabb meglepetést tartogat!

Next

/
Thumbnails
Contents