Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-06 / 64. szám
1991. március 6., szerda uj Dunántúli napló e Készítjük az adóbevallásunkat (1.) Hit vonhatunk le a jövedelmünkből? Csők az adózásban még járatlan magyar honpolgár lepődik meg azon, hogy nálunk nyugatabbra mennyire a családi gondolkodás része az adóhivatal. A német fiatalembernek természetes, hogy esküvőjét azért tartja december végén, mert még az évben levonhatja a költségeit az adójából, kevesebb teher marad Így az első közös esztendőre. Az adóhatóságot ma már jogszabály is kötelezi az állampolgárok kioktatására, mint Marton Máriától, a baranyai Adófelügyelőség osz- {ályvezetőjétől hallottuk. Az adóhatóság segítségére az adózóknak leggyakrabban az adóbevallások és befizetések kapcsán van szükség. A határidők viszont közelednek, a magánszemélyeknek március 20-ig kell beadni a személyi jövedelemadó-be vallásukat. Az osztályvezetőtől azt kértük, szedjük csokorba, mi az, amivel mi csökkenthetjük az adónkat. Természetesen csak érintőlegesen vállalkozhatunk erre, hiszen adózási ügyeink számottevő szakirodalma is kevésnek bizonyul időnként. Kiderült, nem is 'kevés odócsökkentő tételt - már a jövedelem számításánál levonható költséget — tartalmaz a mogyar adótörvény is. Mi jövedelem? Kezdjük mindjárt azzal, mit nevez az SZJA-jogszabály jövedelemnek? Jövedelem a magánszemély által bármilyen cimen megszerzett vagyonérték (bevétel) egésze, illetve annak e törvényben meghatározott hányada, vagy elismert költségekkel csökkentett része. Az állampolgároknak az adóévben megszerzett adóköteles jövedelmüket a bevallásban jövedelemtípusonként kell szerepeltetni. Ezek: a munkaviszonyból (munka- végzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagság-viszonyból, bedolgozói jogviszonyból) származó bevételnek egész jövedelme. A munkaviszony megszűnésével összefüggésben kapott állami végkielégítés összege teljes egészében 'jövedelemnek minősül. Viszont a magánszemélynek választási lehetősége van, vagy a végkielégítés teljes összegét tünteti fél összevont jövedelmében, vagy 1990. évi jövedelemként az összeg egy hónapra jutó részét annyiszor veheti figyelembe, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől 1990. december 31-ig eltelt. A mezőgazdasági kistermelésreI elért 2 millió forintot meg nem haladó bevételből évi 500 ezer forint bevétel adómentes. Az adómentes összeget meghaladó részből élő állatok tenyésztése és állati termék előállítása esetén 10 százalék, minden egyéb esetben 30 százalék tekintendő jövedelemnek. Mezőgazdasági kistermelés esetén bevételnek a termék vagy állat eladási árát kell tekinteni abban az esetben is, ha az eladási ár egy része nem a kistermelőt illeti meg. A kihelyezett állat értékesítéséért kapott bevételből a kihelyezéskori értéket le kell vonni. A mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemély is választhatja az ismertetett jövedelemszámítási mód helyett a tételes költségelszámolást. Társas vállalkozásból (gazdasági társaság, a mezőgazdasági, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, fel- sőóktotási intézményben működő iskolai szövetkezeti csoport és a Vállalkozási Nyereségadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély . . . által) a tag részére e jogviszonyra tekintettel juttatott vagyoni érték egésze jövedelem. Egyéni . vállalkozók viszont a vállalkozásból származó be- vétefböl a megillető kedvezményeket, valamint a tevékenység folytatása érdekében felmerült és elszámolható költségeket vonhatják le, a vállalkozás tárgyévi jövedelemmeghatározása során. Ingatlan Az ingatlanátruházásból, az ingó ’ dolog nem üzletszerű értékesítéséből, valamint a vagyoni értékű jogról való lemondatásából, átruházásból, illetőleg gyakorlásának végleges átengedéséből származó jövedelmet az elért bevételből kiindulva lehet meghatározni. Ebben az esetben az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi érték a bevétel. A forgalmi értékből elvonandó: a szerzéskori forgalmi érték, a szerzéssel és elidegenítéssel kapcsolatban felmerült költségek és az értéknövelő 'beruhe-ásókra fordított kiadások. Így jutunk el ebben a ’körben az úgynevezett számított jövedelemhez. Ha az ingatlanok, az ingó dolgoknak, illetve a vagyoni értékű jognak a szerzés idején képviselt forgalmi értéke nem állapítható meg, akkor az eladásikor az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi érték 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. Az egyes ingatlanok hasznosításából származó jövedelem meghatározását is kétféle módszerrel számíthatja a magánszemély: szálláshelybérbeadásból, valamint építmény nem lakáscélú bérbeadásából származó bevételből az elszámolható költségek levonásával (tételes költségelszámolás), vagy ha a költségeivel nem kíván az adózó elszámolni, választ'hatjo a „diktált" jövedelem kulcsokot. Amennyiben a felsorolt nevesített jövedelmeken kívül a magánszemély egyéb bevételeket is szerez, a bevételszerző-tevékenységgel összefüggő, annak megszerzése érdekében a naptári évben felmerült és igazolt kiadást vonhatja le a jövedelemtartalom meghatározása során. Költség legfeljebb a naptári évben megszerzett bevétel összegéig számolható el. Az olvasok uelemenye Munkanélküliség „Nem lehetünk tétlen szemlélői" Szakszervezetek „Szándékos szétverés folyik...” MUNKAVÁLLALÓK, MUNKANÉLKÜLIEK! A társadalom és az egyén számára szokatlan, új jelenség költözik a családok életébe: a munkanélküliség. A romló gazdasági helyzet következtében az állásnélküliek száma tovább nő. Életünk leépülésének nem lehetünk tétlen szemlélői, tennünk kell valamit önmagunkért. Ezért 1991. március 1-jén megalakítottuk o Pécs-Baranyai Munkanélküliek Érdekvédelmi Egyesületét azzal a céllal, hogy az elérhető összes eszközzel segítse tagjait az új élethelyzetben való eligazodásban, a remélhetőleg átmeneti állapot túlélésében, de legfőképpen szilárd egzisztenciájuk újbóli megteremtésében. Tag lehet mindenki, aki rá van utalva a segítségre, és aki segítséget tud adni. Szükségünk van jogi, munkaügyi, esetenként pszichológiai, vagy adózási tanácsadásra, továbbá a legkülönfélébb információkra alkalmi és állandó munkahelyekről, tanfolyamokról, átképzési lehetőségekről. Részt akarunk venni városi és megyei szinten a munkavállalók foglalkoztatását érintő döntések előkészítésében, az Érdekképviseletek Megyei Fóruma és a Megyei Munkaügyi Tanács munkájában. Működésünk anyagi alapját csekély mértékben a tagdíjból (a minimális havi tagdíj 5,— Ft), döntően pedig adományokból kívánjuk megteremteni. Céljaink között szerepel önsegélyező pénztár létrehozása is. Meg fogjuk keresni azokat, akiktől segítséget várunk: önkormányzatot és munkaadókat, hivatalokat és egyházakat, oktatási és szociális intézményeket. Az Egyesület nem politikai szervezet, nem egy újabb párt. A pártok befolyásától mentesen akarunk működni és nem nézzük, hogy ki milyen politikai nézetet vall. De elfogadjuk a pártok anyagi, vagy anyagi kiadásokat helyettesítő támogatását. Terveinket lépésről lépésre tudjuk megvalósítani. Most a legfontosabb Egyesületünk bírósági bejegyzése, tevékenységünkhöz helyiség biztosítása és a taglétszám növelése. A megye különböző településein élők egyelőre a pécsi szervezet tagjai lehetnek, és ha lakóhelyükön módjukban áll létrehozni á helyi egyesületet, akkor szövetségi rendszerben működhetnénk tovább. Lehmann Gyula, Vincié Rózsa, az egyesület elnöke az egyesület .titkára A Szociáldemokrata Póritok az együttműködés érdekében kerekasztalt hoztak létre és az 1991. február 16-i ülésükről az alábbi közös nyilatkozatot tették: A Szociáldemokrata 'Kerékasztal mai soros ülésén áttekintette az ország jelenlegi gazdasági helyzetét és sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány által hozott intézkedések súlyosan nehezítik a bérből és fizetésből élők helyzetét, de nem segítik elő o 'kisiparosság, a kiskereskedő réteg működési feltételeinek kialakulását sem. A résztvevők ismételten úgy foglaltak állást a földtulajdon kérdésében, hogy azé a föld, okié volt 1947-ben függetlenül attól, hogy az 'illető helyben lakik-e vagy sem. A Szociáldemokrata Kerékasztal értékelve a szakszervezetek helyzetét, úgy látja, 'hogy azok szándékos szétverése folyik, ' azzal a céllal, hogy megfosztják a politikai érdekvédelemmel nem rendelkező munkavállalókat a gazdasági érdekvédelmüktől is. A Szociáldemokrata Kerékasztal résztvevői üdvözlik a visegrádi találkozót, amely egy újfajta külpolitikai együttműködés nyitánya lehet Kelet-Európábán. ífízdij „Mi okozza a magas árat?” A Vízmű fehéren-feketén bizonyítani akarja, hogy a 43,20 Ft-os köbméterenkénti vízdíj megfelel a valóságnak és még az állam ehhez 9,90 Ft-ot dotál is. Vizsgálni kellene, vajon mi okozza ezt a magas árat. melyet lassan a fogyasztók nem tudnak megfizetni. Most tapasztalhatjuk azt, hogy a korábbi években az állam által dotált vizdíjak mögött egy elkényelmesedett szolgáltató üzemág húzódott meg. Nem ösztönözte a Vízmüvet a magasabb, a hatékonyabb műszaki színvonal fejlesztésére, nem számított a foglalkoztatottak száma, a túlméretezett gépkocsipark, az anyagokkal való takarékosság, a társadalmi tulajdon kezelése — és még lehetne tovább sorolni —, mert az állam (költségvetés) mindent kifizetett. A megváltozott körülmények, az állami dotáció hiánya vagy csökkenése vezetett ide, hogy a korábbi helytelen gazdálkodós ilyen magas vizdíjat eredményezett. A Vízmű korábban a városi tanács felügyelete alatt működött. Jelenleg milyen beleszólása van az önkormányzatnak a Vízmű tevékenységébe? Úgy látszik, nem sok, mert az önkormányzat vezetői — úgy tűnik — nem veszik tudomásul azokat az elkeseredett hangú leveleket, melyek naponta jelennek meg a sajtóban. Nem hallják a szegényebb néprétegek, pl. nyugdíjasok segélykiáltását az igazságtalanul kivetett és bekasszírozott vízdíjak ügyében? Tömegek panaszáról van szó. Kihez lehet fordulni, ki az illetékes lépni e témában, és rendezni a rendezendő dolgokat? Nyugtassák meg a lakosságot önkormányzati intézkedés folyamatba tételévet, hogy az önkormányzat igenis törődik problémáikkal, és nem nézi tétlenül a kialakult és elfogadhatatlan helyzetet! Azt a tűrhetetlen állapotot pedig az önkormányzat azonnal szüntesse meg, hogy a hitelesített mérőkkel mért tényleges fogyasztás helyett, fiktív, azaz légköbméter mérőszámmal kiszámított fogyasztással számlázhasson a Vízmű. Ugyancsak elfogadhatatlan az is, hogy leolvasás helyett előleget fizettetnek a fogyasztókkal, nagyon sok esetben túlszámlázás jelleggel. A Vízmű ugyanúgy köteles rendszeres leolvasást végezni, mint a többi közszolgáltatást végző üzem. Ács László Justicia Baráti Társaság Szó ami szó, nem kis örömmel mutatja dr. Farbaky Iván, a megyei mentőszervezet vezető főorvosa a Pécsre minap érkezett Toyota Hiace mentőgépkocsit. Persze, ezen ' csöppet sem lehet csodálkozni, hisz végre olyan járművek állnak a sérültek és a betegek szolgálatába, melyek mindenféle elvárásnak megfelelnek. (Eddig mindössze két ilyen mentő volt a megyében, de azok a Mercedesek rohamfeladatot látnok el.) A többes szóm nem véletlen, ugyanis a már itt lévő Toyotát követi majd a többi: mint arról korábban már beszámoltunk, az Országos Mentőszolgálat pályázatot hirdetett mentőgépkocsik szállítására, s ezt a japánok nyerték meg. így a jónevű vállalat jármüvei váltják fel a műszakilag és technikailag régen elavult lengyel Nysókat. A dolog érdekessége. hogy az autók „meztelenül" - tulajdonképpen minden mentőre emlékeztető .A Toyota rohamkocsi Pécsett, a szerelvény nélkül — érkeznek az országba, amiket a szintén pólyózolgyöztes HM Gödöllői mentőállomás udvarában Fotó: Läufer László Hirodótechnikai üzemben _ „öltöztetnek fel". Milyen a Toyota Hiace mentőautó, amit addig. amíg csak egy-két fut Baranyában, esetkocsiként, később betegszállításra is használnak majd? Nagyon szép, roppant já megjelenésű — s nem utolsósorban igen praktikus. Végre egy igazi mentő! — mondják a mentősök. Külső megjelenése annyiban tér el a Hiaqe alapváltozatától, hogy a megkülönböztető jelzések — kék lámpa, vijjogó - mellett kide- koráltók a mentőszimbólumokkal; érdekesség, hogy jármű hátsó részére is szereltek két kéken villogó kis lámpát. Eddig tehát olyan nagy különlegességek nincsenek. De ami a mentő belsejét illeti . . . Szóval van mit dicsérni: a mentőfőorvos és munkatársai mindenekelőtt a hordágyra hívták fel a figyelmemet. Ez a kis súlyú - alumíniumból készült -, ugyanakkor stabil, a saját kerekein gurulni képes fekvő alkalmatosság egyik előnye, hogy kényelmes. Mindenképpen említést érdemel, hogy kialakításának köszönhetően a kórházakban, klinikákon könnyen mozgatható, s nem utolsó szempont az sem, hogy ezzel a beteg az ágyig szállítható, a mentősöknek nem kell tolókocsi után szaladgálni, a sérült embert feleslegesen emelgetni. Roppant praktikus a guruló ülés, mely a kerekeivel együtt kiemelhető a mentőből, s amit a szűk liftekben is tudnak használni. Rerrek a jármű fűtése: bár ezen sokon mosolyoghatnak, azok, akik utaznak Nysában télen mondjuk Sellyétől, Pécsig, tudják, ez egyáltalán nem természetes dolog - egyelőre. A mentő tartozékai között van lélegeztető ballon, leszívó pumpa, vákuűmmatrac - ezt a hordágy alatt kialakított dobozba helyezték -, oxigén- palack. S természetesen a legszükségesebb gyógyszerek, kötszerek is rendelkezésre állnak. Az autóban egyébként két ülő és egy fekvő betegnek, sérültnek, valamint a 2—3 fős személyzetnek jut kényelmes hely. A Toyota Hiace műszaki adatai, technikai paraméterei igen meggyőzőek. A 2000 köbcentiméteres motor 74 kW teljesítményre képes, a legnagyobb sebessége 145 kilométer óránként. A váltó ötsebes- séges, s ami egy mentőgépkocsinál nem éppen utolsó szempont, 9,4 méter átmérőjű körben képes megfordulni, s hogy elöl kétlengőkaros torziós rugók, míg hátul laprugók gondoskodnak a zökkenőmentes betegszállításról. Tehát az új mentőautók közül az első — valamennyi megye kapott egyet - már dolgozik. Vajon mikor követi a többi? Erre nehéz pontos választ adni annál is inkább, mert a Nysa mentőpark cseréjét az Országos Mentőszolgálat öt év alatt szeretné végrehajtani, s a kocsikat „kifuttatják". Roszprim Nándor Meg kezdődött a típusúéit as II Mentnantók Mák lesznek
