Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-31 / 88. szám

Europa-díf Alapítvány a gyermekek taníttatásáért A Nyugat szerint nem csak pénzre van szükségünk Utaznak a borosgazdák és a képviselők A német küldöttség egyik tagja az ülésrend alapján azonosította és már a tanács­kozás élső na'pján ,megkereste Maurer Györgyöt. Somogy me­gyei településeikkel szeretné­nek kapcsolatot teremteni, s aziránt érdeklődött, hogy ho­va, kihez forduljanak. — Ennyire kézzelfoghatóan érzékelhettük, azt az óriási ér­deklődést, amely a közép- és kelet-európai országok Iránt megnyilvánult — mondlja a villányi polgármester, aki részt vett az Európa Tanács 1957-lben alakult Európai He­lyi és Regionális Hatóságok Állandó ko referenciáján, aimiit március végén rendeztek Strasbourg'ban. A héttagú ma­gyar küldöttség nék — melyet Demszky Gábor vezetett — tagija volt Molnár Árpád sió­foki polgármester is, árki jú­niusban házigazda lesz. Oly­annyira sikerült felkeltenie az érdeklődést Siófok iránt, hogy az Európa Tanács Természetes és Épített Környezet Szakbi­zottsága itt tartja ülését. Maurer György, a Községi ön­kormányzatok Szövetségének képviseletében utazott. — A konferencia fcözipanti kérdése az volt, hogy miként lehet ezeket az országokat az egységes Európa felé segíteni — mondja. — Nagyon sókan hangsúlyozták a helyi és re­gionális területek, a különbö­ző testületek külkaipesolatai - mák fontosságát. Mások véle­ménye szerint nemcsak pénz­re van szükségünk, hanem meg kell ismernünk, tanulnunk a demokrácia lehetőségeit, gyakorlatát. Az egyik spanyol delegátus — salját példájukra Ihiivatkozva — e tekintetben tü­relemre intett bennünket. Konkrét javaslatként hangzott ed az Eurápa-díj Alapítvány létrehozása, amely a gyerekek cseretanittatását szolgálná. 'Eddig kétezer címhez fordult az Európa Tanács, kérve, hogy ■támogassak ezt a kezdemé­nyezést. Bár még nagyon frissek a négynapos konferencia élmé­nyei, a súlyozott gondolatok ■tükrében már megfogalmazta véleményét a villányi polgár- mester: Dél-Dunántúl jól ■mozdult, amikor évekkel ez­előtt a nyugat-európai orszá­gokkal is elkezdte építeni a kapcsolatokat. Az egyes tele­pülések, intézmények, üzemek közötti kötődések erősödése, bővülése idővel elvezethet a gazdasági, kulturális vagy más alapon formálódó, ré­giós érdekszövetségekhez, amélyek elhalványíthatják a földrajzi határokat. Az idáig vezető úton pedig olyan tempósan is lehet ha­ladni, mint a villányiak. Osztrák és német kapcsolataik vannak. Rendszeresen, kölcsö­nösen látogatják egymást és nem csak a német ajkúak utaznak. A gumdesdorft boros­gazdák tavaly jártak náluk, most a villányiak készülnek hozzájuk. A német Bslfngen- nel 1987-ben vették fel a kap­csolatot. Idén ók vendéges­kednek Németországiban. Megy a képviselőtestület is. Az eislimgiek ugyanis tapasztalat­cserére hívták őket, gazdasági szakemberekkel együtt. Az elő­zetes kérésük ennyi: mond­ják majd el, mit terveznek, s hogy ők miben segíthetnék. T. É. Az istenek szikék és magasak voltak A világ csodái között: a Húsvét-sziget Húsúéikor indulnak a balatoni bajok Újdonság a nyáron: gyorsjáratú hajók Szegény, jó Roggeveen-nek okkor mór elege volt a hajó­zásból: vacak kis vitorlásával kóválygott a tengeren, átlát­hatatlan tereket járt be — Dél-Amerika partjaitól 3700 kilométerre volt -, amikor áp­rilis 6-án, éppen húsvét nap­ján földet látott. 1722-t írtak, s Roggeneen, a holland, örö­mében és hitétől hajtva az addig soha nem látott apró szigetnek a Húsvét nevet adta. Az egyik lexikon, a régebbi Révai szerint 118 négyzetkilo­méteres szárazulat ez a Csen­des-óceán roppant vizén. Az Új Magyar Lexikon 180 négy­zetkilométert ír — akár ez, akár az: semmi. Nem is érti az ember: honvan férhet el ezen a pici területen annyi kolosszus... Persze, magukat a kolosszusokat sem érti: a 8-20 méter magas, vulkáni tu­fából kifaragott, több 10 ton­nás óriási szobrokat, amelye­ket egy ősi kultúra eltűnt kép­viselői tucatszám állítottak fel - messzire hurcolva a kifara­gás helyétől a roppant súlyú figurákat — a tengerparton. Kutatva néznek a távolba a portrék, mondják: ahonnan jöttek kifaragóik, azt a mesz- szeséget mérve, mások szerint elijesztendő az óceán felől várható ellenséget — de kik jöttek volna a több ezer kilo­méteres semmiből? Bár Thor Heyerdahl, a ne­ves kutató az ötvenes évek második felében végzett ré­gészeti és néprajzi feltárásai eredményeként arra a követ­keztetésre jutott: peruiak vol­tak a Húsvét-sziget ősi lakói. És akkor ők hozták volna ma­gukkal a pécsi Várkonyi Nán­dor őskorkutató szerint a Föld kövér pocakján körbefutó ko­losszális építkezési öv helyi, s a világ csodálatát kiváltó szobrai elkészítésének techni­káját. Mondanak persze, mást is - állítani nehéz: saját írásuk volt az őslakóknak, fatábla volt a „papirusz", ám ezek­nek döntő részét megsemmi­sítették a buzgó hittérítők, így múltjukba beleolvasni már nem lehet —, nevezetesen: ta­nítómestereiknek állítottak em­léket a kolosszusokkal a szi­geten élők. Az istenné avan­zsált, szőke és magas férfiak­nak, akik hajdan megtanítot­ták az embereket mindarra, amire szükségük volt. Nem voltak ezek mások, mint egy földön kívüli civilizáció képvi­selői — de ezt annyi helyen állítják, ahol a múltat a meg- fejthetetlenség takarja! Ma már talán — ott, a szi­geten - senki sem mereng ezen. A szobrok — a világ egyik csodájaként - azonban mintha még most is várako­zóan néznének a messzeségbe. M. A. Június közepén megkezdi századik évadját a Balatonon a Kelen motoroshajó. Addig 'is a jövő hónapban angol filme­sek szálljók meg, hogy szá- zadélős filmjükhöz kosztümös színészeikkel és statisztákká1! rakják meg fedélzetét. Minderről dr. Kopár István­nak, a MAHART Balatoni Ha­józási Kft. ügyvezető igazga­tójával beszélgettem az apro­pó kapcsán: az idén hama­rabb indul a hajózási szezon és minden eddiginél tovább tant majd. Húsvétkor próba­képpen locsoló-járatokat indí­tanak Füred—Tihany-Siófok és Fonyód-Badacsony viszonylat­ban. S több hajót úgy készi- tették elő télen a dokkokban, hogy fűthetők legyenek, s ősszel is szelhessék a Balaton hullámait. Tavaly a 28 balatoni hajó és 4 komp, a 22 kikötő között 1 736 000 embert vitt a fedél­zetén. Az idén sem szeretnék alábbadni, bár az energia­árak emelkedése nyomán az órákat ők sem tudják tartani. Az elő- és utószezonban 30 százalékos, a főszezonban 50 százalékos áremelést irányoz­tak elő, s a kompjegy ára 80 százalékkal emelkedett. (így is Szántód és Tihány között egy személygépkocsi átvitele a ve­zetővel együtt 109 forintba ke­rül.) A télen minden hajót felújítottak, sőt a Csongor és a Csobánc központi fűtést is kapott. Újdonság, hogy két gyorsjáratú motoros kiránduló­hajót is próbaképpen üzembe állítanak - 12 személyesek — és ki-ki, aki nék futja, kibérel­heti őket hosszabb-rővidebb idejű szemlélődésre. Egy órára 6000 forintért. Az idei évad az átkeresz­telések időszaka. A Beloi- anniis Balaton néven fut majd, az Erosiiiből Bakony, a Szent­endréből Gúlács, a Zebegény- ből Háláp, a Horányból Ede- rics, a Dunakesziből Dörgicse, a Leányfaluból Földvár, a Me- gyerből Akoli lett — többek között. Kozma Ferenc Befedik Szekszárdon a Séd patakot Kovács Gábor szekszárdi vállalkozónak különböző felté­telekkel használatba adta a szekszárdi önkormányzat a Séd-patakot. A vállalkozó azt tervezi, hogy lefedi a ptakot, majd sétálóutcát alakít ki a helyén. A végleges szerződést április 20-ig kötik meg. Német vendégeket várnak Német vendégjárásra kerül sor a jövő hét végén Dombóvárott. A Stuttgart melletti Kerner- Rommels Hausen 100 tagú de­legációját várják, élükön a vá­roska polgármesterével, aki a jövő szombaton a helyi önkor­mányzat vezetőivel megújítja a már korábban (még a ta­náccsal) létrejött baráti szer­ződést. A zenekarral érkező kerner—rommels—hauseni pol­gárokat — köztük egykor Ma­gyarországról kitelepített svá­bokat - házaknál szállásolják el. Április 6-án délelőtt a Ba- den-württenbergi tartományi kormány egyik tagja a ma­gyar-német vállalkozások le­hetőségeiről tart előadást, majd délután kerül sor a test­vérvárosi szerződés újbóli alá­írására, amit a művelődési házban közös kultúrműsor kö­vet. Az eseményre várják az NSZK budapesti nagykövetét is. SiAfolc Szezon előtt: szakmai kiállítás Szezon előtti vendéglátóipart szakkiállítást és vásárt rendez SiófPkan a Kereskedelmi és Vendég Iá tóipori Szakközépis­kolában április 4—5-én a sió­foki Juhász Kereskedőház. Több mint húsz német, francib, olasz és magyar cég jelezte, hogy termékeivel részt kíván vermi a bemutatón, mely el­sősorban a nagyfelhasználók­nak nyújthat segítséget. A kü­lönféle éttermek, szállodák itt a villáktól a nagyüzemi kony­hai berendezésékig, hútőpul- tóktól a rozsdamentes tálcákig, viláqltásteahmlkái eszközöktől szállodai és vendéglátóipari bútorpkig mindent megtalál­hatnak, amire szükségük lehet. „Az lenne a legjobb, ha nem volna igaz, amit csináltam...” Mozaikok a hosszúhetényi gyilkosságról „önvallomást teszék, hogy 'megöltem O. K.-t, mert én egy igaz szeretetet vártam el, de ő nem fogadott szót ne­kem. Az igaz, hogy szeretett, de mindig idegesített..." (Részlet Orsós István 24 téves gyanúsítottnak a tett elköve­tése után irt leveléből.) * Orsós István tíz napig buj­dosott, miután tettét feltéte­lezhetően elkövette Hosszúhe- tényben. Vasárnap találtak rá Nagypallon. Békésen barozge- tott, aimikor a pécsváradi kör­zeti megbízott és a közleke­dési rendőrök közül néhány, letartóztatta emberölés ala- 'pos gyanúja miatt. Egyik in­formátorunk szerint a gyanúsí­tott azért sem ijedt ímeg, mert a fehérzübbonyas közlekedé­sieket tengerészéknek vélte. * „Igaz, hogy állat vagyok. iFel akartaim magam kötni, de nem volt hozzá bátorságom,. Elmentem messze, hátha meg­halok, mert én is meg aka­róik halni. Legalább örökké az enyém Ifesz, és én az övé . . (Részletek az említett levél­ből.) * Péntek délelőtt a rendőrség megyéi vizsgálati osztályán. Belép a gyanúsított. „És, miért akarta ezt csinálni itt a fog­dában, kérdi a Vizsgálótiszt." „'Mert nem akarok élPi, nem tudom elfelejteni, a'mit tettem a Klárival.” Halljuk a választ zokogás közben. „IMár majd­nem jó volt, csak az a ko­pasz észrevett”, teszi még hoz­zá a gyanúsított, oki lepedő­iből készült alkalmas eszköz­zel kívánta felakasztani ma­gát ezen a napon. * A lapunkban írt tudósítás­ban említettük, hogy édes­anyja is arra biztatta a ko- rábbain már büntetett Orsós Istvánt, hogy jelentkezzen a •rendőrségen. Kérdésünkre ezt elismerte, aztán kiderült az is. 'hogy legalábbis va'llamó so szerint még élt az áldozat, amikor összevarrta, (az áldo­zat kérésére) a nő homlokán a sebeket. Valószínűleg nem is a sze- neslapát és a korábban adott pofonok okozták végül is a 37 éves élettárs halálát. Meg nem erősített, de megfelelő ■helyről kapott információink szerint a halál elsődleges oka belső vérzés, bélleszakadás le­lhetett, mintha ugráltak volno a hasán ... * — Minek örülnék a legjob­ban? Az lenne a legjobb, ha nem válna igaz, amit csinál­tam, ha felkelne a Klári, ér­tem jönne, és elvinne in­nen . .. (Részlet a gyanúsítot­tal készített beszélgetésből.) Orsós István ügyében a rendőrség folytatja a vizsgá­latot. Bozsik László Az Új VDN gazdaasszonya Mentsük meg a A legtöbb csalódban marad meg étel az ünnepekről. Kár len­ne kidobni, egy kis leleményes­séggel megmenthetjük, új ételt készíthetünk belőle. Különösen a gyermekes családoknál gyűlik ösz- sze sok főtt tojás a rokonság jóvoltából. Ami nem fogy el, fon­tos, hogy mielőbb hűtőben tart­suk, így 1—2 napig még felhasz­nálható. TOJASPORKOLT. Hozzávalók: személyenként 2 főtt tojás, 1 nagy fej hagyma, zsír vagy olaj, piros- paprika, bors, majoránna, étel­ízesítő. A hagymát nem kockára, hanem hosszúszálasra vágjuk és feltesszük zsiradékban dinsztelődni. Ha már megpuhult, szórunk rá sőt vagy ételízesítőt, egy mokkás- kanálnyi majoránnát és piros pap­rikát. Ezután hozzákeverjük a hosz- szában nyolc gerezdre (nein kari­kára) vágott tojást és 3—4 percig Ősszerotyogtatjuk, úgy, hogy a to­jások össze ne törjenek. Kihűlve hideg salátaként, kenyérrel fo­gyasztjuk. (Ez a gyorsbüfékben kí­nált Lengyel tojás.) Ha melegen, körettel akarjuk fogyasztani, csöpp maradékot! vizet is öntünk hozzá, amikor ősszerotyogtatjuk, — így szaftja is lesz. Krumplipürével, savanyúság­gal kitűnő. TOJASSALATA HIDEGEN. Hozzá­valók: főtt tojás, tejföl, majonéz, alma. A főtt tojásokat felkarikáz* * * zuk és leöntjük 1 tubus majo­nézből, 2 deci tejfölből, esetleg mustárral, cukorral ízesített tartár- mártással. Egy órára hűtőbe tesz- szük, — máris fogyasztható. Ké­szíthetjük a tojássalátát nyers al­makockákkal dúsítva is. Főtt sonka maradékát befa­gyaszthatjuk, s amikor kell, hagyjuk fölengedni, s úgy használhatjuk, mintha frissen főtt volna. A már nem tetszetős, maradék sonkada- rabokat ledaráljuk, együtt a szál­kás és zsíros részt. Háromszor— négyszer átdarálva finom, kenyérre kenhető sonkakrémet kapunk. Da­rálhatunk vele együtt, a sónk* mennyiségétől függően 1—2 főt! tojást. A darált sonka nagyon finom rakott kelkáposztához, kü­lönböző töltelékekbe, sőt fasirtba is keverhetjük. W. M. vasárnapi 5 Fotó: Szundi György Még minden csendes a fonyódi kikötőben

Next

/
Thumbnails
Contents