Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-31 / 88. szám

Az élet újjászületésének jelképe Az ezerarcú húsvéti tojás Vizsgálják a rinyaszentkirályi csecsemőügyet Megismétlődhet a baj? Lábuk alatt vulkán dübörög Dél-olasz terepgyakorlaton a pécsi egyetemisták Nem mindennapi vállalko­zásba kezd ezen a hét végén a Janus Pannonius Tudomány- egyetem 10 hallgatója és 4 oktatója. Szegedi és buda­pesti társaikkal együtt vasár­nap hajnalban indulnak közel háromhetes tanulmányútra a holt, nyugvó és aktív európai vulkánok földjére, a Lipari- szigetekre. A dél-olaszországi terepgyakorlat egyik kiötlője Mátrai Miklós, a JPTE Föld­rajztudományi Intézet Földraj­zi Információs Központjának vezetője, aki korábban már két ízben is járt ezen a vi­déken. Az indulás előtt ő szá­molt be lapunknak a mediter­rán túra programjáról.- Autóbusszal utazunk Ná- polyig, ahonnan hajóval kö­zelítjük meg Lipari-szigetet. Csillag túra szerűen bejárjuk a szigetcsoport valamennyi tag­ját, majd továbbmegyünk Szi­cíliába. Palermóból újabb ha­jóút vár ránk Livornóig, ahon­nan már busszal jövünk ha­za. A 19 nap alatt tanulmá­nyozzuk többek között a Vezúv rétegvulkánszerkezetét, a Pozzuoli és a Freglei utómű­ködését, a Vulcanus pihenő kráterét, valamint Európa egyetlen működő vulkánját, a Strombolit. Szicíliában az Et- nán a mellékkrátereket és a korábbi kitörések lávafolyásait vizsgáljuk, de kirándulást ter­vezünk a festői szépségű Al­cantara bazaltkanyonba is.- Mi a célja a dél-olasz terepgyakorlatnak?- Régi álmom valósul meg most azzal, hogy a hallgatók­nak szervezhetek ilyen tanul­mányutat. Meggyőződésem, hogy egy földrajzszakosnak utaznia kell, méghozzá na­gyon sokat. Ezek a hallgatók egészen biztosan másképp ta­nítják majd a vulkáni műkö­dést, ha a lábuk alatt érzik a Stromboli dübörgését. Ma­gán az élményen túl termé­szetesen gyűjtésre, szemlélte­tő kőzetanyag összeállítására, a növény- és állatvilág meg­figyelésére is ki akarjuk hasz­nálni a túrát. Élményeinket fo­tókon és videofilmen is meg akarjuk örökíteni, hogy azután minél szemléletesebben meg­oszthassuk másokkal is. Kaszás E. A tojás az élet újjászüle­tésének és a termékenység­nek az egyik jelképe. Kíná­iban a tojás a kezdetet szimbolizálja, de számos nép hagyományai ba n szin­tén fontos szerepet játszik. Az egyházi áldásban része­sített húsvéti tojásról a IV. majd a XII. századból ol­vashatunk. A húsvéti tojás piros színe (.Bálint Sándor kutatásai nyomán) Krisztus vérét jelképezi, melyre ma­gyar és lengyel mondák is utóinak. A Körmendről szár­mazó monda szerint, egy asszony tojásos kosarával térdelt le a keresztre fe­szített lézus előtt, és Krisz­tus vére csöppent a tojá­sokra. Más mondákból úgy tudjuk, a húsvéti tojások Mária Magdolna kosaráiban váltak pirossá, míg Krisztus sírjához ment, de olyan le­genda is ismert, amely sze­rint az első fiiros tojást Má­ria festette a kis Jézusnak. A tojások díszítésével már az ősi zsidó szokások kö­zött lehet találkozni. A to­jásfestés az egész világon elterjedt, de népszokásként elsősorban Kelet-Európábán, valami nt Közép -Európa és Nyugat-Európa egy részén maradt fenn, országodként eltérő jellegzetességekkel. Leírások szerint az angol királyi udvarban és az orosz cári birodalomban is nagy hagyománya volt a tojásdí­szítésnek. Készítettek húsvé­ti tojást aranyból, drága kövekkel díszítették, és né­ha kis ajándékokat is „be­lecsempésztek”. A németeknél leginkább a feliratos tojások jöttek di­vatba, amikor is viasszal ír­taik valamit a tojás héjára. Nálunk ismert módszer pél­dául a tojások „hímzése”, míg a délebbre, északabb­ra és kéletebbre lévő or­szágokban főleg batikolás­sal szépítették azokat. De 'karcolják, festik, patkolják is a tojásókat. Ez utóbbinak rontáselhárító szerepet is tu­lajdonítottak; a virágokkal, növényekkel díszítettek vi­szont szerelmi ajándéknak is beváltak. Magyarországon a leggyakrabban a geomet­rikus mintákat ailkallimazzák. Tojásfestésre régen növé­nyeket pl. berzsenyt vagy hagymahéjat használtak, de azután a gyári festékék hó­dítottak tért a családokban. A húsvéti tojásoknak kü­lönös erőt is tulajdonítot­tak, s egyes vidékeken egész évben megtartották a to­jást, de volt, hogy kereszte­lési ajándékoknak is díszes tojást adtaik, amit a kereszt- gyereknek meg 'kellett őriz­ni egész életén át. A to- jáistáncok, a tojásjátékok ma már kevésbé ismertek, de a húsvéti tojások elma­radhatatlan részeivé .váltok a húsvéti ünnepnek. Jézus feltámadása emlékének. A húsvéti étkezésben sem el­hanyagolható a tojás sze­repe, a sonka, a bárány, a baromifi, a zöldfélék és a torma mellett. A magyar föl vakban a tojásokat több étellel együtt a templomiban megszenteltették. A tojás Krisztus keresztfáját, a dí­szítés a kötelet, a torma a keserűséget jelképezte. A zsidó hagyományokban a szédertál az Egyiptomból való menekülés emlékére utal. De készítenek Jugo­szláviában is húsvéti tojás­tálat, melynek közepébe sót, vagyis Jézusnak, mint az élet sójának a jelképét tették. B. A. Április elején kezdik a ri­nyaszentkirályi felnőttek muta- genitási vizsgálatát. Ez is hoz­zátartozik ahhoz az alapve­tően két szálon futó — öröklő- déstani és környezeti -, széles­körű vizsgálathoz, amellyel a szomorú szenzáció okát igye­keznek kideríteni. Mint isme­retes, ebben a Somogy me­gyei községben az elmúlt év­ben született 15 csecsemő kö­zül 11 súlyos fejlődési rendel­lenességgel jött világra. Kö­zülük öt meghalt. Az okkuta­tást a Somogy Megyei Köjál és az Országos Közegészség- ügyi Intézet humángenetikai osztálya fogja össze. A Pécsi Gyermekklinika — mint dél­dunántúli genetikai centrum — vállalta az esetleges intézeti, genetikai kivizsgálást. Dr. Mé­hes Károly akadémikust, a kli­nika igazgató professzorát az eddigi elemzések megállapítá­sairól kérdeztük. — Egyértelmű és nagyon lé­nyeges, hogy csak ez a tele­pülés érintett. Az előzetes vizs­gálatok szerint nem öröklődő rendellenességről van szó. A sérülten született gyermekek családjában és közeli rokon­ságában nincs, illetve csak a szokásos mértékben van fogya­tékos személy. Szakmai tapasz­talataink szerint az örökletes ártalmak időben széthúzottab- ban jelentkeznek. Rinyaszent- királyon pont ennek ellenkező­jével szembesültünk. A múlt év november, decemberében szü­letett 9 gyermek közül 8 érin­tett volt. — Az okleltáró vizsgálat a község körzeti orvosának jel­zése nyomán indult. Hogy­hogy nem vette észre mindezt a Veleszületett Rendellenessé­gek Országos Nyilvántartása, a VRONY? — Észrevette volna, de ké­sőbb. Czeizel Endrével, a VRONY létrehozójával már ko­rábban is sokat beszélgettünk arról, miként lehetne ezt a rendszert finomítani. A számí­tógépes nyilvántartás ugyanis éves viszonylatban elemzi az országos adatokat, s a nagy számok között szinte elveszik egy ilyen „pici járvány”. A nyolcvanas évek elején Győr- Sopron megyében azt a gya­korlatot folytattuk, hogy min­den kórház és körzeti orvos havonta, közvetlenül nekünk jelentette a fejlődési rendelle­nességgel született gyermeke­ket. A kis esetszámot egyszerű volt áttekinteni, s ha egy te­lepülésen rövid időn belül 2 ilyen gyermek született, már utánanéztünk. E gyakorlat ki­alakítása Baranyában is elkez­dődött.- Hol tartanak most a vizs­gálatok? — Március végén egyeztetett ismét számos tudományág szakértője. Rengeteg mintát vettek talajból, vízből, növény­zetből. Vizsgálják a lakosság étkezési, háztartásvezetési szokásait, a mosószertől kezd­ve a dezodorhasználatig. A gyerekektől vérmintákat küldtek külföldre, bizonyos nukleinsav vizsgálatokra. Az utóbbiaktól — magánvéleményem sze­rint — nem remélhető az ok kiderítése. Mégis fontosak, mert kizárhatják, hogy ennek a bajnak több generáción át hordozott hajlam lenne az oka. Az egy nagyon fontos szempont, hogy a legtöbb ká­rosodott gyermek fogantatásá­nak ideje az elmúlt év tava­szára esett, vagyis akkor tör­ténhetett valami. Lehetséges, hogy egy gyorsan bomló anyag, például vegyszer került a lakosság környezetébe. Az esetek azóta nem folytatód­nak, s nem növekedett a kóros terhességek száma, ám ennek nem lehet maradéktalanul örülni. Nagyon fontos az ok kiderítése, mert ha nem tud­juk, hogy mi okozto a bajt, akkor esetleg megismétlődhet. T. É. Az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat pécsi munkahelyre keres középfokú műszaki végzettségű gyakorlattal rendelkező ki rend élt ség vezetőt erőművi karbantartási feladatok irányítására művezetői munkakörben 50 óv alatt Bérezés megegyezés szerint Jelentkezés: Pécsi Hőerőmű Vállalat ERŐKAR Kirendeltség Tel.: 72/25-644/22-96. (raet) Gördülő hordóügy Volt egyszer egy határozat. A Dél-dunántúli Környezetvé­delmi Felügyelőség adta ki, milyen feltételeik megteremtése esetén kezdheti meg tevékeny­ségét Nagy Róbert vállalkozó: mezőgazdasági göngyölegek gyűjtését, előkezelését és át­meneti tárolását, mégpedig Bőszéníán. Lényegében növény­védő szereket tartalmazó fém- és műanyag hordókról van szó. A vállalkozói engedélyt termé­szetesen a helyi önkormányzat­tól kérte Nagy Róbert, meg is kapta. Amikor pedig munká­hoz fogott, az élőbb említett határozatot engedélyként mu­tatva fel, kötött üzleteiket az ország minden részében lévő termelőszövetkezeteikkel. A hor­dók elkezdtek gyűlni - bennük a hol kevesebb, hol több, rendkívül mérgező vegyszerma- radékokkal - Bőszénfán. Az előírt feltételeket persze, a kaposvári vállalkozó nem teljesítette. Ez néki nem volt új, Ka zsákból egyszer már ki- ebrudalták a kömyezetszeny- nyezés miatt. Új volt ellenben a dolog a környezetvédelmi hatáságnak, fel is szólították — három iziben - Nagy Róber­tét, a bőszénfai önkormányzat pedig panasszal élt ellene az ügyészségnél. Sőt: visszavonták a vállalkozói engedélyét, amit Nj R. megfellebbezett, de má­sodfokon is veszített. Fü­tyült rá. Mint ahogy arra is, hogy néki csak kimosott hordókat lett volna szobád átvennie. A felügyelőség kötelezte: a ki­tisztított fémhordókat 1990. de­cember 31-lg szállítsa el a MÉH-oék, az időközben össze­gyűlt 15 000 darab műanyag hordót pedig november 25-lg aprítsa fel. Az előbbit teljesí­tette, az utóbbira határidő- módosítást kért, s kapott de­cember 31-íg. Január 2-án már Bőszénfán voltak a fel­ügyelőség szakemberei, s mo- rózusan vették tudomásul: nemhogy eltűntek volna a műanyag hordók, de számuk tovább nőtt. Majdnem rá két hétre csaknem 1,9 milliós ve- szélyeshu Had ék-bírságot varr­tak N. R. nyakába. Megfelleb­bezte, a másodfok azóta hall­gat ... A hordókból ugyanis a vegyszermaradékok a talaj­ba, onnan pedig a Surján- patakba szivárogtak. A méré­sek szerint a méreg már el­jutott a Kapós folyóig. Március elején a felügyelő­ség felszólította N. R.-t: azonnal kezdje meg a kárelhárítást. Felszólítást kapott a tárolótér tulajdonosa, a helyi téglagyár is, teljesíteni megfelelő eszkö­zök hiányában nem tudja, el­lenben ijedtében felbontotta a szerződést Nagy Róberttel. Március 7-én a felügyelőség a vállalkozó költségére meg­kezdte a kárelhárítást. Ennek becsült összege 7,5-8,5 millió forint között mozog. A bírság­gá! együtt 10 millió körüli összeg kifizetése vár az idő­közben ,,megtalálható tlanná vált” Nagy Róbertre. A talajban eddig 98 féle mérgező anyagot mutattak ki, a Surjánból ugyancsak nagyon sokat. Bőszénfánál a veszélybe került területen 12 méter mé­lyen van a talajvíz szintje, ezt a mérgek nem fenyegetik. A csapadékvizeket a felügyelő­ség szakemberei egy szigetelt medencébe terelik, itt gyűlik össze. A felröppent hírrel szemben a Kaposvár vízellátá­sát biztositó víznyerőhely nem veszélyeztetett. Még két adalék: a 6/1990. számú kereskedelmi miniszteri rendelet értelmében vállalkozói engedély kiadható mindenféle hulladékra, alapanyagra tekin­tet nélkül. A környezetvédelmi szakembereknek az égnék me­red a haja. A másik: ez év január 14-én a bajai önkor­mányzat vállalkozói engedélyt adott ki Nagy Róbertnak: mű- onyagdarálásra, vas- és fém­hordómosásra, préselésre .. . A bajaiok figyelmébe ajánl­juk: Bőszénfán az iN. R.-féle vállalkozás közvetlen közelsé­gében élők már csak palackos vizet ihatnak. Mészáros A. vasamapi 3 Fotó: Mészáros Attila Szennyező anyagot tartalmazó hordók Bőszénfa határában Kaposvár vize nincs veszélyben BösKénfdtöl Bajáig

Next

/
Thumbnails
Contents