Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-28 / 85. szám

1991. március 28., csütörtök aj Dunántúli napló 3 A pártok a szászvári bányáért A foglalkoztatási törvény (V.) A Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szö­vetsége, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Szocialista Párt és a Magyar Szocialista Munkás­párt Helyi szervezetei, valamint a helyi önkormányzat közös állásfoglalásukban a következőket rögzítik: A foglalkoztatást elő­segítő támogatások A Mecseki Szénbányák Vál­lalat vezérigazgatója szerint (Tv2 Napzárta műsora) a kö­zel 200 éves múltra vissza­tekintő Szászvár-bányát be kell zárni. Szászvár és környéke gaz­daságilag nagymértékben függ a bányától. Mivel hasonlóak a gond­jaink, csatlakozunk az MDF és az SZDSZ komlói szerve­zeteinek 1991. január 22. na­pi állásfoglalásához. o Követeljük, hogy függet­len szakértők vizsgálják meg a szászvári bánya helyzetét. Kedvezőtlen esemény esetén az üzem dolgozói és a régió további sorsát már előre, a kormánnyal folytatott tárgya­lásokon megnyugtatóan ren­dezzék. (Munkahelyteremtő program, végkielégítés, átkép­zés stb.) 0 Tiltakozunk az ellen, hogy a Mecseki Szénbányák Vállalat legtávolabbi, legki­sebb üzeme sorsát illető dön­tés a helyi érdekek figyelmen kívül hagyásával, tőlünk tá­vol, a pécsi központban, vagy Budapesten történjen. 0 Természetesen nem óhajt­juk, hogy az adófizetők pén­zén tartsák fenn a munkahe­lyeket, de mivel az elmúlt időszak ipartelepítési politiká­ja csak a bányász lobby ér­dekeit tartotta szem előtt, ezért erkölcstelennek tartjuk, hogy a múlt és a közelmúlt rossz döntéseiért a számlát elsősorban a dolgozók, illetve a községek fizessék meg. 0 Tiltakozunk a teljesen adminisztratív üzemösszevonás ellen (pl. Szászvár és Komló összevonása). Ez Szászvár­bánya gyors visszafejlesztését és megszüntetését eredmé­nyezné. A bánya bezárása esetén Szászvár-bánya nem mint önálló üzem, hanem mint egy üzem körlete szűnne meg. 0 Tiltakozunk a nem meg­alapozott ígéretek ellen. Ne bizonytalan komlói munkahe­lyeket ígérgessen a vállalat, hanem üzemeltetést, vagy tisz­tességes bezárást hajtson vég­re, ha ez elkerülhetetlen. Szászvár, 1991. március. O Az' aktív foglalkoztatás- ,politika követelményét szemelőtt tartva a törvény ál­talános elvként fogalmazza meg, hogy a foglalkoztatási feszültségek megelőzése, ke­zelése és lehetséges feloldá­sa érdekében elsősorban a jogszabályban meghatározott foglalkoztatást elősegítő tá* mogatásokat kell alkalmazni. A foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazásától ered­mény csak abban az esetben várható, ha azt a gazdaság- politika más területeinek in­tézményei segítik. Erre tekin­tettel a törvény előírja, hogy új foglalkozta tási lehetőségek teremtését más, egyéb eszkö­zök, pl. adókedvezmény, terü­let-, településfejlesztést támo­gató elkülönített pénzeszközök felhasználásával, az oktatási rendszer és a foglalkoztatás­politika össrehangolásával is ösztönözni kell. E szempontból lényeges a munkaadók, mun­kavállalók, a települési és megyei önkormányzatok, vala­mint a törvényt alkalmazó munkaerőpiaci szervezetek együttműködése. O A foglalkoztatást előse­gítő támogatások és a. munka nélküliek ellátását szol­gáló eszközök, bár egymáshoz szorosan kapcsolódnak, mégis több, lényeges pontban külön­bölnek. A foglalkoztatást elő­segítő támogatások főbb jel­lemzői: — alapvető cél - munka­helyteremtés és más úton — a munkanélküliség megelőzése;- a támogatás jogosultjai a munkaadók és csak közvetve a mimika vállalók; — a támogatási kérelem eU bírálása mérlegelési jogkörbe tartozik és nem járadékfizetés­hez kötött, alanyi jogon járó juttatás; — az anyagi fedezetet a Foglalkoztatási Alap megyé­ben elkülönített pénzügyi ke­rete biztosítja; — a Megyei Munkaügyi Ta­nács dönt az e célra biztosí­tott pénzügyi keret felhaszná­lásának elvéiről és arányairól; — a támogatásokkal kap­csolatos eljárási szabályokata munkaügyi miniszter végrehaj­tási rendeletben állapítja meg. A kérelmeket a megyei munkaügyi központ — nem a kirendeltség - bírálja el. Tá­mogatásnyújtás esetén a munkaügyi központ igazgatója és a munkaadó megállapo­dást köt annak mértékéről, időtartamáról, a feltételekről, a megállapodás megszegésé­nek következményeiről. O A foglalkoztatást elősegí­tő támogatások: foglal-, koztatások bővítését szolgáló támogatások, munkahelyterem­tés támogatása, részmunkaidős foglalkoztatás támogatása, korengedményes nyugdíj átvál­lalása. a) A foglalkoztatás bővíté­sét szolgáló támogatások. A támogatás ösztönözni kívánja a munkaadókat arra, hogy munkaerőigényüket elsősorban a munkanélküliek közül elégít­sék ki. A támogatást az a munkaadó kérheti, aki 6 hó­napja, pályakezdő esetében 3 hónapja munkanélküli tartós foglalkoztatását biztosítja. A feltételek közé tartozik, hogy hasonló munkakörben a mun­kaadó a vállalást megelőző 6 hónapban nem hajtott végre létszámleépítést, és meghatá­rozott időig ezzel a későbbi­ekben sem fog élni. A támo­gatás mértéke a kifizetendő munkabér vagy az azt terhelő járulékok, illetőleg ezek együt­tes, de legfeljebb 50 száza­léka. A támogatás maximális időtartama 1 év. A jövőben is fontos foglalkoztatást bővítő eszköz marad a közhasznú munkavégzés támogatása. Az a munkaadó, aki munkanél­külit a lakosság vagy a tele­pülés általános szükségleteit kielégítő területen foglalkoz­tat, kérheti a közvetlen költ­ségek legfeljebb 70 százalé­kának a megtérítését. b) Munkahelyteremtés támo­gatása. A törtvény a korábbi szabályozáshoz képest a mun- kaihélyiteremtések támogatását szélesebb körben határozza meg. A tényleges új munka­helyek létesítésénék támogatá­sán túl olyan programok anyagi segítése is kérhető', amelyek segítik a munkaerő- piacról tartósan kiszorult M- tegek foglalkoztatását. c) Részmunkaidős foglalkoz­tatás támogatása. A törvény ösztönözni kívánja a munka­adókat arra, hogy átmeneti foglalkoztatási nehézségeiket ne létszámleépítéssel, hanem munkavállalóik részmunkaidős foglalkoztatásával orvosolják. Amennyiben a munkaidő csök­kenése a telies munkaidő egy- hanmadát eléri, a munkaadó kérheti az érintett munkavál­lalók emiatt kieső munkaide­iére iáró személyi alapbér legfeliebb 50 százalékának egy évre történő megtérítését. Ter­mészetesen a tó moaatott rész- munkaidős fontallko7fatás ese­tén is alkalmazni kell a Mun­ka Törvénykönyvének a mun­kaszerződés közös megegyezés­sel történő módosítására, va­lamint a munkavállalók érdék- kéoviseleti szerveinek jogosít­ványaira vonatkozó szabályait. d) Korenaedményes nyugdí­jazás költségeinek átvállalása. A korengedményes nyugdíj költségei átvállaláséinak sza­bályait a törvény lényeaében az előző joai szabályozáshoz hasonlóan álldoítia meg. A munkaadó kérheti az őt terhelő összeg: ' — legfeljebb 50 százalékos átvállalását, ha jelentős lét­számleépítést valósít meg (az előző évi átlagos állományi létszám 25 százaléka, vagy legalább 300 fő) és az előző évi eredménye nulla vagy ne­gatív volt; — teljes átvállalását, ha jog­utód nélkül megszűnik vagy felszámolják. Kedvező változás, hogy a törvény eltörölte, azt a mél­tánytalan feltételt, mely szerint a munkaadó és a munkavál­laló közötti munkaviszonynak legalább öt éve fenn kell állnia. O Külön kell választani — bár a cél azonos — az előzőektől a munkanélkü­liek vállalkozóvá válását elő­segítő támogatási rendszert. Az, aki munkanélküli járadék­ban részesül és a munkaügyi központ továbbra sem tud ré­szére megfelelő munkahelyet felajánlani, egyéni vagy társas vállalkozóvá válása esetén kér­heti: — a vállalkozás megkezdé­sétől legfeljebb 6 hónapig a munkanélküli járadéknak meg­felelő összeg folyósítását; — a vállalkozáshoz szüksé­ges szaktanácsadás, tanfolyam költségének legfeljebb 50 szá­zalékát;- hitelfedezeti biztosítási költségei legfeljebb 50 száza­lékának megtérítését, maxi­mum egy év időtartamra. A támogatások közül egy­szerre több is nyújtható. Ter­mészetesen a vállalkozást se­gítő egyéb támogatás, pl. kedvezményes hitel igénybevé­tele, nem kizáró feltétel. Baranya Megyei Munkaügyi Központ Mutassuk meg magunkat a világban! Pécsi képviselő Ausztráliában Két évvel ezelőtt egy ki­lenctagú ausztrál parlamenti küldöttség járt hazánkban. Ezt a látogatást viszonozta egy háromtagú magyar de­legáció; dr. Dörnbach Ala­jos, az Országgyűlés alel- nöke, dr. Mózes Mihály debreceni és Pap András pécsi országgyűlési képvi­selő. Két hét Ausztráliában, egy hét Indonéziában, nemrég érkeztek haza, nem csoda, hogy alig ocsúdtak az él­mények tengeréből. Míg Pap András egy bőröndnyi prospektus, fénykép, kata­lógus, több száz névjegy között matat a bőség ta­nácstalanságával, én egy ár­tatlanul irigy sóhajt mormo­lok:- Azért nem akármilyen lehetőség ez. Államköltsé­gen, háromhetes vendéges­kedés a földteke túlsó fe­lén ... — Hogy felejthetetlen él­mény, az kétségtelen. Ami a luxust illeti: az ott-tartózko- dás költségeit a vendéglá­tók állták, az utazás költ­C­sége terhelte az államkasz- szát. Hogy hárman mehes­sünk, már csak másodosz­tályú jegyre tellett. Singa­pore repülőterén, az átszál­lásra várva a tranzitváró padjain aludt egy keveset a magyar delegáció.- A fogadtatás? — Rendkívül szívélyes, jó­val túl a protokolláris ud­variasságon. Egyik igazolása volt ennek a meglepően ala­pos tájékozottság és mély érdeklődés belpolitikai és gazdasági életünkről. Ezt tapasztaltuk a kormányzó­nál, a szenátus elnökénél tett látogatásunk alkalmával éppúgy, mint az ausztrál tőzsdén, az ipari kamarában vagy a Westpac-nál, a leg­nagyobb ausztrál banknál.- Emlékezetes találkozá­sok? — Nehéz lenne felsorolni, ; de még kiemelni is. Sidney- I ben például Tőkés Lászlóval találkoztunk. Melbourne ér­seke is fogadott bennünket, vasárnapi szentbeszédében név szerint is említést tett rólunk, kiemelve a kis né­pek áldozatvállalását. Balla- rath városában egy képvi­selővel találkoztunk. Ő há-: rom alkalmazottal dolgozik, számítógépes rendszer segíti i a munkáját, a törvényhozás- ; ban népes szakértői gárda áll rendelkezésére. Ott a par­lamenti ténykedésnek rend­kívül nagy a publicitása, egy munkatársa csak a pro­pagandaszervezéssel foglal­kozik. A képviselő javadal­mazása egy jó menedzser fizetésének megfelelő. — Természetesen emlé­kezetes az ott élő magya­rokkal történt találkozás is. Mintegy nyolcvanezer ma­gyar él Ausztráliában, jár­tam a világ legnagyobb „magyar házában", a mel- bourne-i Magyar Közösségi Központban. Gazdag kultu­rális életet élnek, intenzíven politizálnak, és élénken ér­deklődnek a hazai üzleti lehetőségek iránt. — ló kiindulási alap az üzleti kapcsolatokhoz ma­gyarnak lenni? — Egyértelműen igen. An­nak ellenére, hogy most Ausztráliában recesszió van. Csak egy példa: a szovjet piac volt az ausztrál gyapjú legnagyobb felvevője. A szovjet fizetésképtelenség miatt százezerszámra ölik le a birkákat és dózerolják a földbe. Persze, ezt a gaz­daságot ez nem rendíti meg alapjaiban. — Van-e a látogatásnak konkrét eredményeket fel­mutató haszna? — Kell, hogy legyen. A rengeteg üzleti ajánlatot, tá­jékozódási szándékot át­adom a kereskedelmi és ipa­ri kamaráknak, kisebb-na- gyobb cégeknek, szívesen adok tájékoztatást minden vállalkozónak, és nagyon szeretnék hangsúlyozni egy fontos tanulságot: végtele­nül szegényes a hazai infor­mációs készlet. Nincsenek megfelelő üzleti, vállalkozási propagandaanyagok, ide­genforgalmi prospektusok. Egyszóval: ha sikert aka­runk, mutassuk meg magun­kat a világnak! Kurucz Gyula Sárosi István pécsi író: A húszmilliomodik év cimű drámai vízióját február elején mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház szobaszínháza. A produkciót — amely az Axel Springer Bu­dapest Kft. és az Új Dunántúli Napló támogatásával jött létre - meghívták Budapestre, a Szkéné Színházba. Az elő­adás tegnap este nagy érdeklődéstől kísérve zajlott le. (A rendező Vándorfi László, a főbb szerepekben Fazekas Ist­vánt, Illés Györgyit, Koszta Gabriellát, Stenczer Bélát és Nád- házy Pétert látjuk.) Képünkön: jelenetek az előadásból. (Kóródi Gábor felvétele) Pénz a kisközösségek közművelődési céljaira Sürgeti az idő azokat, akik idén nyerni szeretnének a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium közművelődési pá­lyázatán. Az állampolgárok művelődő közösségeinek tá­mogatására létrehozott felhí­vásra elsősorban helyi közös­ségektől, kisebb csoportoktól, egyesületektől várnak jelent­kezőket, de természetesen nyitva áll az út az önkor­mányzatok, művelődési intéz­mények előtt is. Támogatás kérhető hagyományőrző tevé­kenységre, az amatőr művé­szeti mozgalom értékeinek fel­mutatására, különösen a hát­rányos helyzetű települések optimális közművelődési mo­delljének kialakítására, köz- művelődési továbbképzés és átképzés feltételeinek biztosí­tósára, nemzetközi, országos, regionális közművelődési ren­dezvények támogatására, hu­mán információs szolgálat ki­építésére, új kommunikációs technikák kidolgozására. A beadás határideje 1991. áp­rilis 25. A közművelődési cél- támogatások kuratóriuma leg­inkább azokat a kéréseket tá­mogatja, melyekben egy kö­zösség tagjai határozzák meg helyi szükségleteiket, megter­vezik és megvalósítják elkép­zeléseiket. További informá­ciók a Művelődési és Közok­tatás Minisztérium közművelő­dési főosztályától nyerhetők. Cím: 1884 Budapest. Pf.: 1. Telefon: 153-0600. Pályázati űrlap beszerezhető a Baranya Megyei Művelődési Központ- -ban is. (Pécs, Széchenyi tér 9., III. emelet.) Hodnik I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents