Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-03 / 61. szám

Telefonszalon, konténer­központ Keszthelyen A Távközlési Vállalat Pécsi Igazgatósága megkezdte egy 640 vonalas telefon konténer- központ telepítését Keszthe­lyen. Amíg 1993 végére elké­szül a végleges, 7000 előfize­tőre tervezett új főközpont, ez a közbenső megoldás hivatott a zalai Balaton-part és Hévíz intézményeinek, szállodáinak, egyéb frekventált előfizetőinek távbeszélő igényeit kiszolgál­ni. Keszthely belvárosában egy elegáns telefonszalonban fél­tucat nyilvános távhívó készü­lék, bárki által igénybe ve­thető telexösszeköttetés, vala­mint a térségben közel száz közterületi nyilvános állomás hozza közelebb a zalai tele­püléseket Európához, a nagy­világhoz. Sz. Cs. Pozsgay Imre a finneket választotta Az emberek keresnek valakit... Pozsgay Imre, országgyű­lési képviselő, mint a .Ma­gyar—Finn Társaság elnöke jáirt Pécsett a héten, részt vett a Kalevala és a Finn Kultúra Naipja alkalmából rendezett ünnepségeken. 'A rendkívül szoros prog­ramiban adódott alkalom megkérdezni: — iBizonyára sok szervezet kérte, kéri lel a vezetői posztra, miért választotta, vagy fogadta el a Magyar- Firm Társaság leikérését? — Valóiban több társadal­mi szervezetnék vágyók a vezetőije, de o nemzetközi 'kapcsolatok építésében a finnéket választottam. Csalá­di kötődés is meghatározta a döntésemet, feleségem, aki irodalomtanár, a Kaleva­la szerelmese, beavatott en­nek a csodálatos eposznak a titkaiba.- Engedje meg, hogy egy másik mozgalomról is kér­dezzem, pontosabban kenő­ről, mert a most szerveződő polgári mozgalom számomra nagyon egyező az egykori Demokratikus Magyaror­szágért Mozgalommal, amely­hez számos pécsi emberrel együtt magam is lelkesen csatlakoztam, csakhogy fur­csa véget ért.. . — Nem tagadom, valóban furcsa vége lett. Jól emlék­szem arra a lelkes gyűlésre, amely a (budapesti) köz- gazdasági egyetemen volt, amikor magom is úgy gon­doltam, sok kérdésiben lehet­séges a közmegegyezés alapján működni a több­pártrendszer idéjén is. Az akkori őszi politikai változá­sok visszaszorították a moz­galmat, az MSZMP felbom­lása és annak hordalékai, a népszavazás széttörték ezt az egységet. Hogy nem volt alaptalan az akkori elképze­lés, éppen a többpártrend­szer tapasztalatai bizonyít­ják. Ezt igazolják a sorra szerveződő mozgalmak, és ezek közé sorolom a Polgári iMozgalam a Köztársaságért mozgalmat is. — Igen, csakhogy ez mint­ha döcögősen szerveződne, nincs vezéregyénisége, mi­közben annak idején éppen az ön személye miatt csat­lakoztak sokan a demokra­tikus mozgalomhoz. — Attól kezdve, hogy ki­nyilvánítottam a politikai függetlenségemet, nem kez­deményeztem és nem csat­lakoztam egyetlen szervezet' hez sem. Megtartom a meg­figyelői pozíciómat, fenntar­tom magamnak a tájékozó­dás időszakának lehetősé­gét, de úgy látom, elkerül­hetetlen, hogy megszólaljak. — Jól tudom, hogy ön ha­marosan újra eljön Pécsre? — Március 28-ro meghív­tak az Értelmiségi Klulbba. — És Biró Zoltán lesz a partnere. Talán ez is egy ki­csit a közakaratot mutatja, hogy együtt szeretnék látni önöket? — Bíró Zoltánhoz tizenöt éves barátság fűz, és magam Is azt látom, szívesen fo­gadnak együtt minket. Leg­utóbb Debrecenben és Va­ján jártunk, biztató volt a fogadtatás. Gáldonyi Magdolna Legalább a gyermekeinknek adjunk esélyt Már a negyvenesekért kopogtat a szívhalál Elhasznált szervezet, nagyobb műtéti kockázat Műtét, vagy in­farktus? A kérdés •így kétségtelenül kihegyezett, de Sajnos, máris van­nak és lesznek olyanók, akiknél el kell dönteni, 'hogy melyiket vá­lasszák. Mert a kockázat nagy. Erre figyelmeztet­nek dr. Gesztesi Tamás szekszárdi kardiológus ta­nulmányának le­sújtó adatai, amely nyomán most egész Dél- iDunántúl moz­dulni akar. Fel akarják mérni va­lamennyi műtét előtt álló 18 éven felüliiné I, hog y mi - lyen gyakoriság­gal fordulhat elő, illetve mékkora veszélyt hordoz a szív- és érre-nd­A Guide To Managing STRESS . Health _t Information 4(® Library Magyarország nem csak Budapest... Mi lesz a vidéki televíziózás sorsa? Májusban látványos áttörés... Munka­nélküliek egyesülete Pécsett Harmincnyolcon megalakí­tották tegnap este a Pécsi Munkanélküliek Érdekvédelmi Egyesületét a szakszervezetek Szalai András úti székházá­ban. Az egyesület elnöke Leh­mann Gyula lett. Céljuk min­denekelőtt képviselni a mun­kanélküliek érdekeit, akiknek száma Pécsett ma már több mint 100 fő. Visszavonták a Gramoxone gyomirtó engedély- okiratát Visszavonta a Gramoxone engedélyezési okiratát a Föld­művelésügyi Minisztérium. E 'nagy hatású növényvédő szer szakszerűtlen kezelése miatt bekövetkezett sok balesetről és a vele elkövetett számos ön- gyilkosságról vált széles kör­iben ismertté. A Gramoxane készítményt évtizedeken át használták a mezőgazdaság­ban a földek gyomtalanításá­ra, mivel azonban Időközben újabb készítmények láttak napvilágot, s ezek felhasználá­sa lényegesen veszélytelenebb, a szakhatóság úgy döntött, a Gramoxone gyártását beszün­tetik. Az illetékes vegyipari vállalat a Gramoxone két új formáját kísérletezte ki, ezek kerülnek az üzletekbe, lénye­gesen „biztonságosabb” kivi­telben. szerre a műtéti trauma a leg­kisebb — más betegséget gyó­gyító — sebészeti beavatkozás esetén. A Pécsi Akadémiai Bi­zottság kezdeményezésére már- ciuSban hívják össze a régió kardiológusait, aneszteziológu­sait az egyeztető megbeszé­lésre, hallottuk dr. Tekeres Miklós professzortól, a BOTE intenzív osztályának vezetőjétől. A professzor, alk!i már iga­zán meg'kérgesedhetett volna az intenzív osztályon látott tragédiáktól, szemmel látha­tóan nem tud szabadulni két közelmúltbeli élményétől. Pár nappal ezelőtt megholt náluk egy 40 éves férfi. Amikor fel­nyitották, 'kiderült, hogy az ér­rendszere alapján kétszer aay- •nyi idősnek is vélhették volna, imint amennyi valójában volt. A másik dráma, hogy öngyilkos lett egy tizenéves kisdiák, aki kiugrott egy tízemeletes épü­letből. — Elképesztő mértékben el­használódtunk — mondja a professzor. — Az infarktus és a szívbetegségek gyakorisága változatlanul emelkedik, rosz- sza'bbodnaik a mutatóink. Né- ihóny évvel ezelőtt még az 50—55 éves korosztályhoz tar­tozókért aggódhattunk legin­kább, most már azt tapasz­taljuk, hogy a 40—45 évesek, sőt a még fiatalabbak is nagy veszélyben vannak. A megelőzés módjaira egy­re nehezebb tanácsokat adni. Az egészséges táplálkozásra buzdítást sókon keserű kéz­legyintéssel intézik el, mond­ván: nem hogy zöldségfélékre, maholnap kenyérre sem lesz elég pénzük. De hihetünk-e egyáltalán ezekben az egész­ségesnek mondott zöldség­félékben, amikor ökológiai vál­ságot kreáltunk a környezet- szennyezéssel? — Magyarországon tíz évvel ezelőtt volt egy vizsgálat a föld elsavanyodásárál, a só összetételének megváltozásáról — folytatja a professzor. — IMár akkor kiderült, hogy sok minden hiányzik - például a magnézium —, s ez a hiány 'megváltoztatja a növényzet, az állatvilág, de az ember életét is. A folyamat kihat az embe­ri szervezetre is. Ugyanakkor feltételezhető, hogy léteznek olyan kémiai anyagok, ame­lyekről nem tudunk, de ame­lyek az egész élettani folya­matot kedvezőtlenül befolyá­solják. Rossz hatással vannak ránk azok a konfliktusok is, ame­lyek a gyűlölködésből, bizony­talanságból fakadnak. Nincs ihiány belőlük. Általuk nem­csak a szervezetünk, a lelkünk is elhasználódik. Az infarktust 'és az öngyilkosságot többnyi­re o társadalom betegségei­nek mutatójaként szokták ke­zelni. Mi tehát változatlanul rosszul állunk, s nagyon ne­héz ezeket a negatív stressz­hatásokat alkar jógá zással, akár pihenéssel, vagy valami tmás módon csillapítani. Még nehezebb pozitívakra változ­tatni, pedig azokra lenne szükség és el kellene indul­nunk végre az ilyenek felé. A munka, a siker, a tudás, a 'ki'kaipcsolódás örömét megcé­lozva. Ha már nem is ma­gunkért, legalább a gyerme­keinkért. T. É. Bányai Gábor, a Magyar Televízió l-es programjának intendánsa szerint közel 8000 téma szerepel a televíziózás jövőjét megoldani hivatott ad hoc bizottság előtt. S bár a szám, a megannyi feladat egy kissé túlzó jelzője, nyilván a nap 24 órája sem elég e mun­kára. Mi a vidéki televíziózás programcsomagjára voltunk kíváncsiak, s az intendáns készségesen elmondotta: szá­molnak nemcsak a körzeti stú­diókkal, hanem a közel fél­száz városi-helyi stúdióval -is. Magyarország nemcsak Buda­pest, s e mottó jegyében in­tegrálni óhajtják az eszközö­ket. Az egyes csatorna május­ban szeretne látványos és új műsorrendjével, szerkesztési koncepciójával megjelenni, s ebben a vidéknek része lesz. Hogyan? E stúdiókat - vá­rosi tévéket - a rövidesen in­duló reggeli és délutáni ma­gazinműsorokba élőben be­vonják, ötleteket várnak tőlük és műsorokat rendelnek meg. Pécs — lévén a nemzetiségi televíziózás egyik bázisa — nyerő lehetőséget is kap. Fel­tehetően délutáni „nemzetisé­gi sáv"-okat alakítanak ki hétfőtől—péntekig, s minden napnak meglesz a maga pro­filja. Ha hétfőn a németnyel­vű program megy, akkor kedd a horvátoké, és így tovább. Német, horvát, román, szjo- vák és cigány nyelvű délutá­nokat alakítanak majd ki. A nemzetiségi adásidő nem csök­ken, hanem nő! Szeretnék a körzeti stúdiók­hoz integrálni a Tv híradó tu­dósítóit is. Mint azt Bányai Gábor elmondotta, a körzeti stúdiók — Pécs, Szeged és Budapest — két törekvésével találkoztak eddig. Az egyik a függetlenedési szándék, amo­lyan leányvállalati szerep, vagy kft.-tv fölvállalása, amely a gazdasági különálláshoz ve­zet. A másik szándék: szoro­sabbra fonni a szálakat a központtal, a Szabadság tér­rel. Mindkét szándék tolerál­ható, s bármelyikre voksolnak majd az ad hoc bizottság vé- leménye-döntése alapján, a stúdiók szellemi függetlensé­gét ez nem befolyásolhatja. Van arra is javaslat — angol példára —, hogy esetleg a kör­zeti tévék és a városi stúdiók próbáljanak közösen egy 3-dik csatornát létrehozni, a vidéki Magyarország csatornáját. Az ötlet jó, de egyelőre finan­ciális okokból nem megvaló­sítható. Szeretne a tokaji adó árnyékában fölállni egy észak­magyarországi körzeti stúdió is. Az intendáns leszögezte: mindenképpen elvetik a múlt gyakorlatát, mely egyenlő volt a körzeti stúdiók esetében a heti egy- vagy kétórás műsor­időpenzum letudásával, s jó­szerivel a helyi kapacitásokat nem tudták kihasználni. Végül egy információ: két— három hét múlva asztalon az l-es műsorprogramja, új mű­sorainak profilja, melyről ma­ga a tv is, a sa'jtó is időről időre tájékoztat. Kozma Ferenc Nem az atomerőmű, hanem a szemét es a szennyvíz a nagy kérdés Környezetvédelmi gondok Pakson Gyors megoldást nyújt-e a oélpályázat? A paksiak, a zöldeket is be­leértve békés társbérletben él­nek az atomerőművel, mely a Nemzetközi Atomenergia ügy­nökség e héten végzett újabb vizsgálatai szerint is bizton­ságos. A természetes háttér- sugárzásból az ember egyet­len óra alatt kap annyi su­gárterhelést, mint amennyi a paksi atomerőmű környezeté­ben egy év alatt kimutatható — közli a rendszeres mérési adatok birtokában Gyarmati László, az atomerőmű tájékoz­tatási irodáján. A laikus azt hinné, hogy a környezetvédelmi szempont­ból Pakson csakis az atom­erőmű jöhet szóba. Lóm, ez kiesett. Ezek szerint nem lenne semmiféle környezetvédelmi probléma, melynek kapcsán a lakosság és a zöldek ha­ragjával szembe kellene néz­nie az önkormányzatnak? Bor Imre, Paks polgármeste­re is elismeri, hogy a világ egyik legbiztonságosabb nyo­mottvizes atomerőműve a pak­si, ám a környezetvédelemmel kapcsolatban van épp elég más megoldandó feladatuk, csak győzzék pénzzel. Ugyanis a város már kinőtte a sze­méttelepét és a szennyvíztisz­tító művét, az alvég jelentős része még csatornázatlan. A csúcsidőben nem jut el min­den utcába a vezetékes víz, emliatt újaibb víztározóra len­ne szüksége a húszezres vá­rosnak. A telefonközpont szep­temberben induló bővítése ellenére is várhatóan lesznek még kielégítetlen telefonigé­nyek. Ha nem is nagy szám­ban, de már megjelent a mun­kanélküliség ... Az új szeméttelep kialakítá­sa már eddig 28 millió fo­rintba került, de a teljes be­fejezéshez még 32 millió hiányzik (ennek felére még van esélyük, hisz benyújtották a célpályázatot). A város már kinőtte a napi 3600 köbméte­res szennyvíztelepi kapacitást, azt újabb 1800 köbméter napi teljesítménnyel szükséges nö­velni. A beruházáshoz 60 mil­lió forint kellene, ebből 36 'millióra szintén pályáztak. A hiányzó pénzeket a költségve­tésből teremtik elő, ha meg­kapják a támogatásként hiányzó összegeket. S ha nem? — Erre jobb nem is gondol­ni — mondja a polgármester — mivel önerőből mindezekre nincs elegendő pénzünk, kény­telenek leszünk elodázni a megoldást. A pályázatok dön­téséről április elsejéig értesü­lünk, addig még reményked­hetünk. — A helyi adózással nem lehetne gyorsítani az elkép­zeléseik megvalósítását? — Az első félévben nem ve­tünk ki helyi adót, viszont a második félévre a költségveté­sünk felülvizsgálata után dön­tünk, hogy szükséges lehet-e. Az atomerőmű a létével (mi­vel az ott dolgozók személyi jövedelemadójának fele is az önkormányzaté) és azzal, hogy biztosan fizető adózója a vá­rosnak, eleve segíti a paksi környezetvédelmi gondok meg­oldását is. M. L. vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents