Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-24 / 81. szám

Előzetesben a „kollégiumok rémei" A húsvéti szokások, hagyo­mányok, jelképet hordozó éte­leik sorában a sonkának és más Kistölt, pácolt húsoknak igazából nincs számottevő múltja - valamelyest is régeb­bi lexikonok meg sem említik ezeket —, az utóbbi évtizedek­ben mégis kiemelkedő szerep­hez jutottak az ünnep étrend­iében. Talán azért, mert a nagyböjt után a keresztény hagyományok szerinti változást a táplálkozásban leqinkább jellemzi a nehéz, füstölt húsok fogyasztása. Kereskedelmi szempontból évenként visszatérő szezonjel- leqű ellátási feladat, hoay a húsvéti sonka a vásárlókhoz iusson. A kisüzemek részese­dése a füstölt húsfélék kínála­tában minteqv 10 százalékra tehető a Dél-dunántúlon. A többi 90 százalékot elő­állító néqy nagy húsipari váb falatot néztük meg: mit és mennyit kínálnak a hagyomá­nyos húsvéti húsféleségekből? A pécsi Möbiusz Húsipari Vállalattól a kereskedelmi cé­gek 75,6 tonna füstölt árut rendeltek idén húsvétra. Ennek a zöme, 56,3 tonna már az üzletekbe került az elmúlt hét­végére. Szinte pontosan annyi, amennyit tavaly ilyenkor érté­kesítettek. Idén ennél tehát mindenképpen több lesz, hi- (szen egy hét még hátravan. A növekedő mennyiséget a Mö­biusz a 15-17 százalékos ár­engedménynek tulajdoníthatja, amelyet azonban nem minden Kereskedelmi cég épített le az áraiból. A pécsi vállalat hús­véti választéka: fehérpecsenye, hátság sonka, lapocka, első és hátsó csülök, sertéstarja, csont nélküli lapocka és comb, va­lamint kötözött sonka. A Szekszárdi Húskombinát tavalyi húsvét előtti értékesíté­se 123 tonna füstölt áru volt, idén az inflációt és egyben az árengedményt összevetve 125 tonnát terveztek előállítani, bár termelési kapacitásuk en- inél nagyobb. A tervezett 125 tonnának 90 százaléka már az üzletekben van, illetve elfo­gyott. A Szekszárdi Húskom­binát tapasztalata szerint a füstölt csülök és a kötözött sonka iránt a legnagyobb a kereslet. Érdekesség, hogy ki­sebb mennyiségben füstölt lá­bat és farkat is piacra dob­tak. A kaposvári „KNAKK" Hús­ipari Termelési és Kereskedel­mi Kft. húsvétra 16 tonna füs­tölt, darabolt combot, 11 ton­na füstölt tarját, 10 tonna kö­tözött combot, 25 tonna hátsó csülköt és 2 tonna oldalast állított elő. A Zalahús a felmért keres­kedelmi iqény szerint 80 tonna húsvéti füstöltórut termelt. Ennek 50 százaléka csülök, ol- ■00105 és köröm. Három termé­két, a tariát, a darabolt és a hálós sonkát 15 százalékos ár­engedménnyel dobták piacra. D. I. Húsvétvárá rendezvények pécsi gyerekeknek A bornósvöröses ötezer fo­rintossal holnaptól ismerke­dünk, remélhetőleg minél töb­ben. Nem csak az infláció hoz­ta - bár annak is része van benne —, hiszen nyugati szom­szédunknál is van ötezer schillinges már jó DÓr év óta, ami ugye legalább hétszer „magasabb" címlet.. . Az apropó kapcsán beszél­gettünk Rayman Ionossal, aki a Magyar Éremgyűjtgk Egye­sületének tagja, s régóta fog­lalkozik a papírpénzekkel. Mindjárt el is oszlat egy tév­hitet: Széchenyi István portré­ja nem most került föl elő­ször a magyar pénzre, hiszen a jó értékű pengős világban az ötpengösön ott volt port­réja. S mivel szó van a le­endő 10 000 forintos előkészí­téséről is, talán kézenfekvő a párhuzam: a korabeli 10 pen­gősről a haza bölcse, Deák Ferenc tekintett le, nem len­ne szégyelnivaló a 10 000-sen sem . . . A magyar pénz története — mint mindenütt a nagyvilág­ban így van ez - egy kicsit a történelem is. Jószerivel a kimondottan első magyar pa­pírpénz Kossuth bankója volt, aztán az első világháború után sokfélével színesedett. Pécsett a szerb megszállás idején sokféle fizetőeszköz volt for­galomban, köztük az „aranyos" papircetlik, melyet a vasút nyo­mott. A Tanácsköztársaság pénzeit csak megtervezték, de Volt isárSzédieiyi a magyar bankón nem volt idő a nyomásra. A pengő — amiből a havi két­száz is jókedvre derített - a magyar pénzkészítés tradícióit rakta le. A numizmatóból nem a honkebel mondatja: ma is a világ legszebb pénzei a honi pénzek. (A papírpénzek­ről van szó!) Jó papírból ké­szülnek - több évtizedes stra­pát kibírnak — és művészi ki­vitelűek. Bár értékőrző funk­ciójukról is ezt mondhatnánk. A pénz — egy kicsit politi­ka is. A Tanácsköztársaság ér­méjére Ferenczy ráformálta a munkást, a parasztot és. az ér­telmiséget is. (?) Akad a ma­gyar pénzek sorában sarló­kalapáccsal felülékített, s mondjuk: a pengősökön a nagymagyarország álmát ker­getőn, többnyelvű a felírat. (Egyébként a két háború kö­zött szomszédainknál is ez volt a divat, s talán nem is irre­dentizmusból, de magyarul is ott állt a szöveg.) Aztán ke­vesen tudják: A Vörös Hadse­reg nem csak tankokkal, de saját pénzzel fölszerelkezve is jött, s az 1944-es jelzésű 1000 pengősön ott a figyelmeztetés is: Elfogadása minden fizetés­nél kötelező! Igaz, túl sok nagy címletet hoztak maguk­kal, ezért például Mohácson átmenetileg 10 és 50 pengőst bocsátottak ki, s a pécsi (!) 1 és 100 pengős kliséje is el­készült, de nyomtatását nem engedte a helyi „önkormány­zat", félve az inflációtól . .. Világrekorder is lett eztán a pengő: 1946. június 3-án az 1 milliárd-billió pengős ki- bocsátásóvaT még jóidéig ott leszünk a Guinness-rekordok könyvében. Szép volt az új fo­rint, de gyönge papírból ké­szült, s alig egy év alatt ki­cserélték a maiakra: Petőfire, Dózsára, Rákóczira, Kossuthra. Azóta csak annyit változott, hogy az eredeti Kossuth-cí- mert előbb Rákosi-címere, majd Kádár-címere váltotta, — ez utóbbit pedig fokozatosan a koronás-címer annul lálja majd. És, hogy népköztársa­ságból köztársaság lettünk. S még egy érdekesség: az eddigi legértékesebb magyar papírpénz az 1000 pengős volt — az 1927-es —, amiért ma a numizmaták több tízezer fo­rintot is megadnak. Ritka volt megjelenéskor is, ma is . . . Kozma Ferenc Lebukott bűnbandák Tizenhét PB-palack egy Wartburgban - több mint egymilliós kárérték Az öt fiú jelenleg a Bara­nya Megyei Rendőr-főkapi­tányság fogdájában várja, hogy ügyük vizsgálata befeje- ződijék. Egy kivételével vala- ímennyien büntetlen elöéle- tűek, a már „besározódott” fiatalkorú néhány hónap fel­függesztett ítélettel néz elébe a most felgöngyölített lopás- sorozat bírósági tárgyalásá­nak. De nem esik kétségbe. Már azon töri a fejét, miből csinálhat a börtönben jó üz­letet. Az ügyét vizsgáló rend­őr tisztnek el is dicsekszik: Valószínűleg cigarettával fog­ja megcsinálni a szerencséjét. A vizsgálótiszti részletes beszámolóból kitűnt: a már visszaesőként szereplő fiatal­nak lesz elég ide'je odabent a cigarettával való üzletelés­re. A fiúk ugyanis tavaly de­cembertől 1991. március 12- ig csaknem félmillió forinttal károsítottak meg intézménye­iket, üzleteiket, magánszemé­lyeket. Nyugodtan nevezhet­nénk őket a „kollégiumok rémeinek" is, hisz Pécsett nincs olyan felsőfokú iskolai diákszállás, melyben ne haj­tottak volna végre besurraná­sos lopást. A beszélgetésünk színhelyé­ül szolgáló rendőri iroda emiatt olybá tűnik, mint va­lami túrkálósbolt eladótere. Bűnjelként lefoglalt bőrkabá­tok, dzsekik, márkás farmerek, sétálómagnók egy halomiban. Pedig, mint megtudom, ez a szajré az összesnek csak tö­redéke. Volt olyan butik — a buszpályaudvar közelében lé­vő Duó -, ahova hetente be­törtek. Rendszerint a kirakato­kat zúzták be, s szabadítot­ták meg a ruháktól. Különö­sen szomorú tény, hogy a 16 — 18 év közötti fiúk, nem elé­gedtek meg csupán a lopá­sok végrehajtásával, a volt Hullám étteremből történt „ki- cuccolás” után igyekeztek mi­nél nagyobb kárt tenni a be­rendezésben is. * Annál a bűncselekmény-so­rozatnál viszont, amely több megyét is érintett, már 20 és 40 év közötti „nagyfiúk" töre­kedtek a gyors meggazdago­dásra. A névtáblákra kiírt doktori elmeknek különösen nagy figyelmet szentelő la­kásbetöréseik, a Baranyán kí­vül Tolnában is előfordult gáz­osé rete lep -fősz toga tá sa ik j ö ­védelmeztek is rendesen. A lo­pott holmi tárolására külön lerakatot is létesítettek. Szombaton már szóltunk ar­ról a komlói sajtótáijékoztató- ól, amely többek között en­nek a bűncselekmény-sorozat­nak a részleteibe adott be­pillantást, anyagunkban emlí­tettük is, hogy a 15 fős ban­da 7 gázcseretelepről 127 pb- palackot tulajdonított el. Ter­jedelmi okok miatt azonban nem szólhattunk különös re­kordjukról, mélyet a komlói rendőrök meggyőzése céljából büszkén szemléltettek is. Egyetlen Wartburg személy­gépkocsiiba 17 gázpalaakot tudtak bepakolni úgy, hogy az autóban a sofőrön kívül még egy utas is elfért. Az ügy következményei vár­hatóan közel sem lesznek eny- nyire tréfásak. Ugyanis az összelopkodott érték megha­ladja az egymillió forintot. S ami különösen kellemetlen le­het a bűnbandában résztve­vők számára: féltucat lőfegy­vert és jelentős mennyiségű lőszert is lefoglaltak a rend­őrségi akcióval járó házkuta­tások' során az érdekeltéknél. Balog Nándor Külön-külön asztaloknál le­hetett hajtogatni, papírt vág­ni, ragasztani, sókerámiázni, gyöngyöt fűzni, tojást festeni. Emellett aszfaltrajzolásra, sportvetélkedőre, és filmnézés­re is volt lehetőség. Sonka lesi bőyen. A Möbiusz 75 tonnát szállít az üzletekbe. Fotó: Proksza László Képeinken: Kirakodóvásár a pécsi Ifjúsági Ház előtt. Húsvétra készítenek ajándékokat a gye­rekek Pécsett, az Illyés Gyula úti iskolában. Proksza László felvételei Szombaton délelőtt 10 órá­tól gyerekzsivajtól volt hangos a „Rózsadombi" iskola. A ta­vaszi szünet megkezdése előtt utoljára jöttek össze az iskola és a környék gyerekei, hogy játsszanak, szórakozzanak, és kedves kis ajándékokat készít­senek szüleiknek, testvéreiknek. Tegnap Pécsett két művelő­dési házban is húsvétvárá ren­dezvényt tartottak. Délután a Nevelési Központban a gyere­kek tojásfestéssel, agyagozás­sal, gyöngyfűzéssel, papírhaj­togatással és kalácsssütéssel ismerkedhettek meg, majd táncház szórakoztatta őket. Az Ifjúsági Házban egész napos húsvéti kirakodóvásár volt, va­lamint a gyerekek számára ját­szóház és a Vízin zenekar köz­reműködésével táncház, és vé­gül rajzfilmvetítés szerepelt a programok között. Képünkön az Ifjúsági Ház előtti kirakodó vásár látható. r Az Uj.VDN gazdaasszonya Göngyölt csülök tormás öntöttel Sokan vannak, akik nem ked­velik, vagy egészségi okok miatt nem fogyaszthatnak füstölt húst. Számukra ajánlom az olcsóbb, már a fogyasztás előtt való nap elkészíthető csülöktekercset. CSULOKTEKERCS. Hozzávalók: a család vagy a vendégek lét­számától függően 1 vagy 2, több, mint 1 kilós hátsó sertéscsülök, só, bors, borókabogyó, 1 fej vö­röshagyma, 5—6 gerezd fokhagy­ma, 1 sárgarépa, 1 fehérrépa, babérlevél. A csülköt egyik oldalán felvág­juk, jól besózzuk és félre tesz- szük. A felkarikázott répákkal, hagymával, 3 gerezd fokhagymá­val, sóval, szemesborssal, babér­levéllel, sóval páclevet forralunk. (Ha van, 2-3 szem borókabogyót is teszünk bele.) Ha a pádé ki­hűlt, beletesszük a sózott csül­köt és hideg helyen 2 napig áll­ni hagyjuk benne. Fontos, hogy a pádé a húst teljesen ellepje. Két nap múltán kivesszük a hű­tőből, kuktába öntjük a pádét a csülökkel együtt. Legalább 50-60 percig főzzük, olyan puhára, hogy a hús a csontról leváljon. Még forrón kiemeljük a léből, lecsur­gatjuk és kicsontozzuk. Kiterítjük és 3 gerezd péppé zúzott fok­hagymát elkenünk rajta. Ezután a csülköt szorosan feltekerjük és zsineggel összekötözzük, úgy, mint az üzletekben kapható főtt kötö­zött sonkát. Alufóliába tekerjük és valamilyen nehezéket teszünk rá, hogy a tekercsben ne ma­radjon levegő. Néhány órát hi­degen tartjuk, utána szépen sze­letelhető. Finom hozzá a tormás öntet. TORMÁS ÖNTET. Hozzávalók: 4 deka vaj, 4 deci tej, 2 evő­kanál liszt, 2 evőkanál tejföl, 1 doboz ecetes torma, 1 mokkás- kanálnyi porcukor és ugyanannyi mustár. A vajat fehéredésig he­vítjük, beletesszük a 2 púpozott evőkanál lisztet, megfuttatjuk a vajon, majd felöntjük a hideg tejjel. Csomómentesre keverjük és lassú tűzön sűrűre főzzük. Még melegen belekeverjük a cukrot, mustárt, 2 evőkanál tejfölt és az ecetes tormát. Egyéni ízlés sze­rint több mustár és cukor, illet­ve 2 doboz torma is kerülhet a fehérmártásba. Bőséges adagot kapunk. Az öntet főtt, füstölt csü­lökhöz és sonkához is kitűnő. W. M. Hiány csak fizetőképes keresletben lesz? Húsvéti sonka és társai Dél-Dunántúlon vasárnapi 5

Next

/
Thumbnails
Contents