Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-02 / 60. szám
1991. március 2., szombat uj Dunántúli napló Az egyik sarat lat, a másik csillagot... Emberivé tenni az embereket Beszélgetés dr. Hegedűs Lóránt református püspökkel Dulánszky Nándor és dr. Cserháti József volt megyés püspökök portréja A Janus Pannonius Múzeum is készül Pécs nagy eseményére Kiállítások A püspök arcképcsarnoka, harangöntő minták, a népi vallásosság tárgyi emlékei Manapság kétléle fogoly nézhet ki börtöne most megnyílt ablakán: az egyik sarat lát, a másik csillagot... E sorokkal kezdődik dr. Hegedűs Lóránt református püspök napokban megjelent könyve, melynek címe: Nyitás a végtelenre. Szándékosan kezdtem az interjút Ady Endre, József Attila és Németh László életét, munkásságát és hitvallását elemző könyvének bevezető soraival, hisz válasszal is folytatódik, amely feltehetően Hegedűs Lóránt hitvallása is egyben: „Csak a csillaglátók léphetnek ki tudatos reménynyel a szabadba záraik leipattanása után ...". Az elmúlt hét végén Pécsett rendezett presbiteri csendesnapon, a református egyház hazai tisztújítását követően módunk volt a püspök úrral szót váltani, megismerni és hallani álláspontját, miként illik az egyházi munika a demokratizálódó Magyarországunk mindennapjaiba.- Püspök úr, ön tulajdonképpen hazajött most Baranyába . ..- Hosszú éveket töltöttem itt. Szolgáltam Komlón, majd húsz évig Hidason, a bukovinai telepes református gyülekezet választott lelkészeként végeztem munkámat.- Harminchat éves szolgálat — hosszú út. Érdekelne bennünket röviden néhány állomása ...- Hajdúnánáson születtem, az ország bal felén, vagy ahogyan Váci Mihály mondaná, ahol a szív dobog. Református gimnáziumi növendékként találkoztam először az élő evangélium hirdetésével, s bár az időben államosították az iskolákat is, a materialista világnézet jegyében igen intenzív meditativ töprengés után érlelődö.tt meg bennem Krisztus igéje melletti döntés. Lelkész! oklevelemet 1955-ben kaptam, s kezdtem szolgálatomat Budapesten, a Kálvin téren.- Hogy került Baranyába?- Mi voltunk, akik 1956. október 23-án a rádiónál elesett első mártírokat temettük, s magam is mint temetőlelkész, sok halottat kísértem utolsó útján novemberben, a 300- as parcella felé. Ugye, a 301- esbe a kivégzettek kerültek, de a rákoskeresztúri temető előtte lévő parcelláiba mintegy 200 koporsóban fekvő mártírhalottat helyeztünk nyugalomra, kik közül a hozzátartozók választották ki saját fiukat, férjüket, lányukat, s a Himnusz hangjai mellett kerültek az akkor jeltelen sírokba... Ezért, és mert akkor az egyetlen megjelenő református újságban üdvözöltem a szabadságharcot az Isten igéjének szellemében, hótisztaságáért és emberségéért, a fővárost ott kellett hagynom. Ebből aztán 30 éves száműzetés lett...- A református egyház a tisztújitást követő időszakát éli. Mit tart ön a legfontosabb teendőknek?- Természetesen azt, hogy az egyház valóban egyház legyen a maga békességében, egységében és megújulási készségében. A mostani helyzetben nyilvánvalóan a körülmények néha anyagi-gazdasági tekintetben országunk helyzetéhez hasonlóan eléggé nyomasztóak, de rendkívül jellemző, hogy ezzel párhuzamosan, a másik oldalon lelki, teológiai és missziói tekintetben a lehetőségeink kimondhatatlan arányban bővülnek. Tehát egyre rosszabb gazdasági körülmények közepette egyre több missziói, társadalmi, lelki kihívással állunk szemben. A legfontosabb tehát: felnőni a kihívásokhoz, és az egyház egységét és békességét ennek a -missziónak a jegyében megőrizni. Hiszen ha most, a megváltozott helyzethez felnőve megtaláljuk a magunk feladatait, minden egyes egyházi emberre olyan munkabírással megkívánt feladat vár, mint soha eddig, egyházunk elmúlt negyvenéves történetében. Hiszen általában — a legutóbbi néhány évtől eltekintve — mindig szűkültek a lehetőségeink, és sokszor a nagy missziói hévvel rendelkező embernek talicskát kellett tolnia, noha egy mozdony mozgatóereje rejlett benne. Most viszont mindenki tíz mozdony erejével felérő húzómunkát végezhet, ugyanakkor ehhez az infrastruktúránk, az anyagi lehetőségeink hiányoznak egyelőre. Megfelelő türelem, kivárás, reménykedés egyszerre szükséges ma, s reDr. Hegedűs Lóránt méljük, meg is lesz. És állíthatom, hogy e türelmes várakozás a választás után az egyház felelős tagjaiban is fellelhető, reményt adva arra, hogy életünk megújul. — Magyarországon közel kétmillió ember keresztelkedett református hitre, s közülük talán ha félmillióan gyakorolják is azt...- Várunk mindenkit az egyház gyakorlati hitéletközösségébe, bár ugyanakkor megértjük, hogy az elmúlt negyven év nem múlt el nyomtalanul. Ellen-meggyőződések is helyet foglalnak a szívekben, s bizonyos közömbösség-kimerültség jelei is láthatók más területen. De azt is elmondhatjuk, hogy a vákuum, a hiányérzet igen nagymértékA Pécsett megalakult Kol- ping egy nemzetközi szervezet tagjaként ott próbál segítem, ahol a legégetőbb szükség van rá: ez hazánkban az őktatás, a nevelés, a család eredeti funkái ójónak vissza á 11 ítá sa. A megváltozott körülmények lehetőséget adnak arra, hogy la 'Mátyás Király Utcai Általános Iskoláiban keresztény szellemű, egyházzenei tagozatos első osztály indulhasson. Az utóbbi évtizedek iskolai programja szinte teljesen figyelmen kívül hagyta a zene és a társművészetek nélkülözhetetlen személyiségformáló erejét. (A művészetekkel is nevelt gyérekek társas kapcsolataikban oldottabbak, problémamegoldásuk a reál tudományok terén is gyorsabb, kreatívabb az átlagosnál.) Ezért hívja életre az elsők ben befolyásolja a közvéleményt. Ezt régen úgy mondottuk, hogy az Úristennel való hitet, az evangéliumi, lelki közlekedési rendet, a különböző értékeknek és erkölcsi- ségeknek a tízparancsolat és a hegyi beszéd által jelzett tartalmát kivették a szívekből, és helyette nem adtak sém- mit. Ez veszélyes. Mindössze rövid ideig lesz belőle a puszta negatívum, hiányzó semmi, de ha hagyjuk munkálkodni, a lelkek mélyén megsemmisítő semmivé válik, s aktív nihilizmussá lesz, ahogyan azt a társadalom bizonyos jelenségei, deviáns magatartásformák mutatják. Ilyenek a gyermekáldás elleni tiltakozás, ön- gyilkosságok sora, alkoholizmus, drogélvezet, bűnözés. Nos, egyházunknak a megújulással kapcsolatban nemcsak az a szándéka, hogy egyháziassá tegye az embereket, hanem hogy emberségessé tegye a társadalmat, és meg tudja mutatni, hogy emberi erőkkel nem lehet Istenivé válni. Mi isteni erővel próbáljuk emberivé tenni az embereket, krisztusi emberséget megvalósítva bennük. Ennek élő példái a XX. században Albert Schweitzer, Teréz anya a római katolikus oldalon, között a pécsi Kolping e hagyományostól eltérő oktatási formát bármilyen felekezetű kisdiákok részére. Minden szülő dédelgetett reményeivel találkozik az a pedagógiai felismerés, hogy minden emberpalántában rejtőzik egy bizonyos fajta képesség, készség, ami csak neki adatott meg, amiben ő a legjóbb. Ennek a képességnek a felismerése, tudatosítása és erősítése az iskola, a nevelő feliadata. A másik nagy űr az érzelmi nevelés, a keresztény szellemiség hiánya. Mindkettőben meghatározott szerep jutott (volna) a csatádnak - de ebből a szerepből — ismert ökok miatt - a kisiskolás kortól kezdve egyre több hárúl(na) az iskolára. Az elmúlt negyven év pedaMartin Luther King a baptistáknál. Még egy ember kívánkozik a sorba, név szerint Tőkés László, aki elnyomott helyzetben a hit által beavatkozó evangéliumi személyiség, aki az én beiktatásom alkalmával is az igehirdetés szolgálatát olyan megragadó módon végezte.- Püspök úr, ön rendkívül széles körű tudományos tevékenységet folytat, publikációinak számát ezen írás keretében lehetetlen lelsorolni. Mi az ön ars poeticája?- Misszióm során sokfelé megfordultam: doktori disszertációmat a bázeli egyetem teológiai fakultásán védtem meg, s vendége lehettem az amerikai Princeton teológiai szemináriumnak amellett, hogy a hazai felsőoktatási intézmények közül is sokban — még az akkor Marx Károly nevét viselő közgazdasági egyetemen is — előadásokat tartottam irodalmi, lélektani, természettudományi, filozófiai és teológiai kérdésekről. Ennek egyik gyümölcse a most megjelent könyvem is, ahol a három géniusz teológiai-esztétikai értékelését adom, „A szintézisteremtő Ady", lózsel Attila istenélménye" és „Németh László üdvösségügye" címen . . . Szeretnék egy ideológiai vákuumot és uniformizált sémát 'is áttörni, a legegyetemesebb és legszemélyesebb Végtelennek, Isten evangéliumának és az Evangélium Istenének a nevében. Ha már emberi erőkkel nem lehet istenivé válni — és ebbe a titánizmusba majdnem belepusztultunk és belepusztulunk -, tanítsunk isteni erőkkel emberivé válni mindenkit. Ez népünknek visszaadja az életkedvét, a pesszimizmus helyett az optimizmust, a maximaliz- mus helyett az optimalizmust, a gyermekek születésének vállalását, a gyermekek értékes nevelésének vállalkozását. S mindez becsületességben, puritán aszkézisben és ugyanakkor élni tudásban gazdaságilag is kedvezően hasson társadalmunk életére. így szeretne egyházunk elválasztva az államtól — de nem elválasztva a társadalomtól — közreműködni abban, hogy miközben ő megújul, abszolút meg- újítólag hathasson demokratizálódó társadalmunk életére is. gógíája ezt a feladatot nem tudta megvalósítani. Természetes igény az is, hogy az iskola megbízhatóan megtanítsa a gyermekeket írni, olvasói, számolni, majd versenyképes tudóst adjon az egyre specializálódó tantárgyaikban. Az 'iskolai nyelvoktatás mellett ne legyen szükség drága magánórákat fizetni slb. Az induló Kolping-osztály célja is ez, de valljuk, hogy mem elég csupán a tanulók értelmi képességeit csiszolni, személyiségüket egységesebben, harmonikusabban kell kibontakoztatni. Csak jó emberből lesz jó szakember. A legkiválóbb hazai és külföldi pedagógusok tapasztalataiból merítve tantervűnk része az alapvető tárgyak mellett:- alapfokú latin nyelv, — hitéleti ismeretanyag és életmód tanítása, Az épülő Dóm Múzeumon kívül más időszakos kiállításokkal is készül a pécsi Janus Pannonius Múzeum a város történetének kiemelkedő eseményére, II. János Pál pápa augusztus 17-i pécsi látogatására. A múzeum várostörténeti és néprajzi osztálya három elképzelés kimunkálásával foglalkozik: három kiállítás tervével, amelyekről leginkább azért kell még feltételes módban írni, mert a múzeumnak még nem készülhetett el - az idei költségvetése. A Várostörténeti Múzeum munkatársai egyrészt olyan kiállítást szeretnének létrehozni, amely arcképcsarnok- szerűen mutatná be a pécsi egyházmegye valamennyi ismert egykori püspökét. A török hódoltság utáni időből valamennyi pécsi püspökről maradt fenn portré, a többiek esetében ezt címerekkel, pecsétlenyomatokkal pótolnák. A kiállításon a tervek szerint a jelentősebb püspökök tevékenységét is ismertetnék. A kiállítás tervéhez a Várostörténeti Múzeum megkapta már a pécsi megyéspüspök elvi támogatását is, ami az elképzelés megvalósulásának elengedhetetlen feltétele. Már csak azért is, mert a régebbi pécsi püspökök portréi a püspöki palota díszei, ereklyéi, a baranyai múzeumok csak kevés ilyen portréval rendelkeznek. Magától értetődő, hogy erre a kiállításra csak a Szentatya látogatását megelőző, vagy azt közvetlenül követő időszakban kerülhet sor, hiszen a becses festményeket II. János Pál pápa látogatásának idején nem lehet a püspöki palotából elvinni. — liturgikus zene, — élményekre alapozott művészeti nevelés, — Kolping-gyermekkarban való részvétel, hangszertanulás, — felső osztályosoknak modern technikai jártasság (számítógép, szakmai ismeretek), — iskolában elsajátított megbízható nyelvtudás (rendszeres cserekapcsolatok, heti négyszeri nyelvóra). De legalább ilyen fontos „tananyagnak" tartjuk az egy- (máisna figyelést, a beszédművelést, a társas viselkedést, környezetünk, nemzeti kultúránk megismerését, a ház körüli teendők elsajátítását, beleértve a pénzügyeket és a vendégvárást Is. Mindezt nem az óraszámok növelésével, hanem az alaptantárgyakba beépített új tartalmakkal és más feldolgozásmóddal szeretnénk elérni. A szeptemberben induló 1. osztály felmenő rendszerben működik. Igény szerint lehetőség nyílik a Kolping Keresztény Napközibe járni, amely A másik kiállítási terv az egykori pécsi harangöntő műhelynek kíván emléket állítani öntőminták, díszítések, illetve azok gipszmintáinak bemutatásával. Néhány olyan harang is kiállítás tárgya lesz, amely jelenleg nem tölti, vagy nem töltheti be funkcióját. Az egykori pécsi harangöntő műhely az egész pécsi egyházmegye számára dolgozott, tehát tevékenységéről jelentős emlékanyag maradt az utókorra nemcsak Baranya megyében, hanem Tolna megyében is. A Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztálya a népi vallásossággal kapcsolatos tárgyi emlékekről tervez időszakos kiállítást rendezni. A múzeum anyagából évtizedek óta hiányoztak a népi szakrális emléktárgyak. A tavasszal kezdődő gyűjtés az egész pécsi egyházmegyére, tehát Baranyára és Tolnára is kiterjed. Az előzetes felmérések szerint a legrégebbi népi szakrális tárgyak a múlt század közepéről maradhattak fenn, s zömük a századforduló idejéből való: imalapok, gyertyák, imakönyvek, rózsafüzérek, szobrok, szentképek, festett üvegképek. A tervek szerint ez a kiállítás a nyár derekától fél évig lenne látható Pécsett, majd utána Szekszárdon is bemutatnák. A kiállítások helyszíneként is több lehetőséget fontolgatnak még a muzeológusok: elképzelhető, hogy a három időszakos kiállítás egy csoikorba kerül, az is, hogy a néprajzi 'különválik a várostörténeti jeliegűtől, helyszíniként szóba került a Martyn- ház kiállítóterme, illetve a Nemes Endre Múzeum épülete is. D. I. családias szellemével eltér a jelenlegi gyermekmegőrzőktől. /(A két éve az Ágoston téri plébánián működő csoportról nemrégiben olvashattak az Új D. N. hasábjain.) Bővebb felvilágosítást 1991. március 5-én, kedden a bemutatkozó tájékoztató szülői érlkezleten kophatnak. (Ideje: du. 5 óra, helye: Mátyás Király Utcai Általános Iskola.) Érdeklődni lehet továbbá a pécsi Kolping-szervezetnél naponta 10—17 óráig személyesen (Pécs, Ady Endre ú. í.), vagy telefonon: 10-800, vagy az esti órákban a 34-517-es telefonon Pécsi Ritánál. Ezenkívül a Mátyás Király Utcai Általános Iskola igazgatójánál (telefon: 12-413). Meg- hallgatás időpontja: 1991. március 11., de. 10-13, március 11., du. 3—6, március 19., de. 10-13, március 19., du. 3-6. A most induló Kolping-osz- tályba 20 kisiskolást tudunk fölvenni. Kolping Szervezet, Pécs Fotó: Läufer László Kozma Ferenc Nem kis specialistákat, hanem széles látókörű, jó embereket nevelni Kolping-osztály indul
