Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-17 / 74. szám

Közép-Európa népeinek meg kell keresniük az együttműködés lehetőségeit (Folytatás az 1. oldalról) tók az állami lobogót, amelyet a Himnusz hangjai mellett vontak fed. Göncz Árpád hangoztatta: március 15. mindig is féltve őrzött, szeretett nemzeti ünnep volt. Különös örömre ad okot, hogy e nap hosszú idő után visszanyerte jogos fényét. Ami­kor március 15-ét ismét nemzeti ünnep rangjára emelte az or­szág, akkor ezzel magát is minősítette. Most nyíltan vál­laljuk, s ennek tanú jelét ad­tuk, hogy 1848 eszméit ma­gunkénak valljuk, s a jövőre tekintve tanulságaiból okulni kívánunk. 1848 a magyar történelem azon ritka pillanatainak egyi­ke, amikor egybeolvadt a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért folyta- ~ tott küzdelem. A köztársasági eszme kitel­jesítésének mai, közép-európai tennivalóit összegezve, az ál­lamfő Kossuth Lajost idézte: ,,a népek, s általábn az em­berek egymás iránti gyűlölete a zsarnokság ereje. Az embe­rek, a népfajok, nemzetek egymás közti szeretete az or­szágok jólétének kútfeje, a zsarnokság visszarettentője”. E gondolat jegyében Göncz Ár­pád hangsúlyozta: a magyar függetlenség nem jelent eltá­volodást vagy elszigetelődést a népék nagy családjától. Közép-Európa népeinek meg kell keresniük az együttműkö­dés lehetőségeit, különösen ma, amikor a demokrácia erre lehetőséget nyújt. Térségünk hosszú idő után felszabadult a nyomasztó nagyhatalmi be­folyás alól. A függetlenné vált államok kapcsolatai nem irányulnak senki ellen. Közép- Európának újra megteremtett politikai és gazdasági erejével ikell helytállnia a nemzetek közösségében. A köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy a térségben végül vala­mennyi ország felismeri: bol­dogulásuk és gazdagodásuk, megoldhatatlan együttműködés nélkül. 1848 máig ható tanulságait felidézve a köztársasági elnök rámutatott: a forradalom fo­lyamat. A demokratikus jogál­lam, a működőképes gazda­ság, a korszerű érdekvédelem, végső soron a polgári társa­dalom kialakításának mindent átható, olykor fájdalmas, oly­kor áldozatot kívánó, olykor áttekinthetetlen folyamata. Antall József miniszterelnök beszéde a Múzeum-kertben (Folytatás az 1. oldalról) móinyfó kifejtette: közös nem­zeti emlékeik nélkül nincs ösz- szetantozási élménye egy tár­sadalomnak, s március 15-e — mint nemzeti mitológiánk szerves része — ezt szolgál­hatja. A forradalom és a szabadságharc eszmeiségéről szólva a magyar törekvéseket a francia forradalomlóval, a lengyel szabadságlküzdélimek- kél, valamint a német és az olasz egység megteremtésére tett erőfeszítésekkel roko oltot­ta a kormányfő. A XIX. szá­zadi szaibadságeszmények kap­csán — és imimáir napjainkra is vonatkozó megállapításként — Eötvös József szavait idéz­te, miszerint a demokráciát nem kimondani, hanem orga­nizálni kell. Mint mondotta: valóban a legnehezebb fel­adat működőképessé tenni és fenntartani mindazt, amit a politikai szabadság jegyében elértünk. Antal József mindehhez hozzáfűzte: a politikai de­mokrácia működtetése, egy rosszul felépített ország átala­kítása sokszor nehezebb fel­adat, mint annak ideijén az elpusztított, szétlőtt Magyar- ország újjáépítése volt. Az embereket ugyanis most nem tölti él a túlélés és az újra­kezdés öröme, hanem ellenke­zőleg: a jövőtől, a bizonyta­lanságtól való félelem hatja át. Beszédét zárva — minden­nek ellenére azt hangoztat­ta —, hogy van esély a fel- emelkedésre, de mlint mondot­ta: ehhez az ország vala­mennyi állampolgárának bizal­mára, hitére és segítségére van szükség. Az ünnepi beszédek utón Göncz Árpád, Sza'bad György és Antall József koszorúit he­lyeztek el a Nemzeti Múzeum lépcsőjénél lévő emléktáblá­nál, majd a Nemzeti dallal és a Szózattal ért véget a Múzeum-kertben! megemléke­zés. Március 15-ét ünnepeltük (Folytatás az 1. oldalról) tisztelet virágait, majd az ün­neplők átvonultak a Kossuth térre. Az ünneplők egy része a Kossuth téri megemlékezés után a köztemetőbe ment, s ott a szabadságharcban részt vevők sírjait látogatták végig. MOHÁCS A város ifjúsága március 14-én délután a Hősök Em­lékművénél rendezett ünnep­ségen emlékezett 1848-ra. Már­cius 15-én a mohácsi bíróság előtt a Petőfi domborműnél Kuti István polgármester tar­totta az ünnepi beszédet, majd a jelenlévők virágaikkal borí­tották be a dombormű körüli falat. KOMLÓ Komlón minden eddiginél szerényebben emlékeztek meg a szabadságharcról és forra­dalomról, az ünnepi koszorú­zással azonban a városban működő pártok és szervezetek tiszteletüket tették az Ifjúság Házánál felállított Petöfi-szo- bornál. A közreműködő kom­lói Bányász Fúvószenekart a Kodály Zoltán Zenetagozatos Általános Iskola kórusa és dr. Hetényi Varga Károly beszéde követte, méltó módon téve ez­zel a koszorúk mellé zenét és szót. SZIGETVÁR Szigetváron pénteken dél­előtt 10 óraikor, a Kossuth té­ri 48-as emlékműnél vette kez­detét a városi ünnepség, me­lyen dr. Kapronczay József or­szággyűlési képviselő mondott beszédet. Utalt arra, hogy a ma élők számára az 1848-ban kiafákult nemzeti egység meg­szívlelendő lehet. TOLNA, ZALA ÉS SOMOGY Pártoskodástól, pártszimbó­lumok „fütogtatásától" mentes ünnepségek zajlottak március 15-én Tolna, Zala és Somogy megye nagyobb városaiban is. A szekszárdi 48-as emlék­műnek helyet adó Béla téren több mint ezer helybéli polgár gyűlt össze nemzeti színű lo­bogókkal és kokárdákkal „fel­díszítve” délelőtt 10 órára, hogy a rövid ünnepi beszédet és műsort követően részesei lehessenek a koszorúzás! ün­nepségnek. Nagykanizsán a Hevesi Sán­dor Művelődési Központ előtti téren rendezték meg a városi ünnepséget, ünnepi köszöntőt dr. Kereskai István, a megyei jogú város polgármestere mondott. A délelőtti program a Kanizsai Táncegyüttes műso­rával zárult. Zalaegerszegen kilenc óra 30 perékor a Csány László szobornál koszorúztak, majd a város polgárai a Deák Ferenc emlékműhöz vonultak. Kaposváron a Petőfi téren 9 órakor kezdődött az ünnep­lés, mely 10 órakor a Kossuth téren folytatódott. Ezt követő­en a 400-500 fő befogadásá­ra alkalmas Városi Művelődési Kö7Dontban emlékeztek az 1848-as tavasz sorsfordító nap­jaira. Először volt Siklóson, a határőrség laktanyájában március 15- én eskütétel. A magyar forradalom évfordulóján 700 újonc tett esküt, hűségfogadalmat. Fotó: Kóródi Gábor Szovjet—amerikai külügyminiszteri megbeszélés A szovjet és az amerikai külügyminiszter pénteken kü­lön megbeszélést folytatott le­szerelési kérdésekről, így a hagyományos fegyverzet és a hadászati támadó fegyverek témaköréről. Alekszandr Bessz- mertnih közlése szerint a leg­több „gondot" a hagyomá­nyos fegyverek kérdésének megvitatása okozta. Moszkva ez ügyben új javaslatokat ter­jesztett elő. Rendkívül hasznosnak bizo­nyult a regionális kérdések - köztük a közel-keleti és az Öböl-beli helyzet, Afganisztán ügyének — megvitatása. En­nek során mutatkozott a leg­több egyetértés a két küldött­ség között. Élénk véleménycserét folyta­tott a két külügyminiszter a kétoldalú viszonyról is, amely a kora esti órákban a szov­jet elnöknél folytatott tárgya­lások egyik központi témája volt. James Baker és vendég­látója megbeszélésén több kétoldalú megállapodást sike­rült végleges formába önte­ni. Ezeket Besszmertnih szerint pusztán időhiány miatt nem írják alá Baker mostani láto­gatása alatt. A pénteki külügyminiszteri tárgyalási fordulót követően Alekszandr Besszmertnih úgy nyilatkozott, hogy „a kétolda­lú kapcsolatok területe to­vábbra is élénk és mindin­kább konkrét megállapodá­sokban körvonalazódik". Hoz­zátette, hogy személyes kap­csolatai Bakerrel szintén jól alakulnak. Úgy vélekedett, hogy sikerült átvenni a „sta­fétabotot" Eduard Sevardnad- zétól, aki igen jó személyes viszonyban állt az amerikai külügyminiszterrel. A kétoldalú megbeszélésé- sek kapcsán Besszmertnih azt hangsúlyozta, hogy a szovjet elnöknél folytatott megbeszé­lés a látogatás legfontosabb programpontja is. A szűk kö­rű találkozón szovjet részről Mihail Gorbacsov és külügy­minisztere, amerikai részről James Baker, valamint Den­nis Ross, az amerikai külügy­minisztérium Politikai Tervező Tanácsának igazgatója vett részt. Vitalij Csurkin szovjet szó­vivő a közel ötórás külügymi­niszteri tárgyalásokról beszá­molva elmondta, hogy ezzel párhuzamosan szakértői szin­tű megbeszélések is kezdődtek több témakörben. A leszere­lési kérdések munkacsoportjá­ban szovjet részről Mihail Moi- szejev szovjet vezérkari főnök és Alekszej Obuhov külügymi­niszter-helyettes is részt vesz­nek. A megbeszéléseken Moszkva új elképzeléseket ter­jesztett elő a hagyományos fegyverzet csökkentésének tár­gyában, ennek részletei azon­ban egyelőre nem ismeretesek. Esti jelentés Jugoszláviából Szombat délután lemondott elnökségi tagságáról Jugo­szláv Kosztics, a vajdaság el­nökségének elnöke, aki ezzel szolidaritást vállalt Boriszav Jovics elnökkel. Nenad Bucsin Crna Gora-i elnökségi tag már korábbqn leköszönt tiszt­ségéről. Belgrádban szombat este nyugalom van, az utcákon nem tapasztalható különö­sebb készültség. A szerb köz­társaságban a rendőrségnél harckészültséget rendeltek el, de a hadseregnél nem emel­ték a készültségi fokot. A hor­vátországi és szlovéniai ka­tonai körzet parancsnoksága cáfolta, hogy a körzetben megemelték volna a harcké­szültségi fokot, a harckészült­ség nem magasabb, mint a korábban, Dragutin Zelenovics szerb kormányfő bejelentése után életbe léptetett készült­ségi fok. Dragutin Zelenovics kormányfő keddi parlamenti beszédében arról tett említést, hogy Knin körzetében és má­sutt támadást hajtottak végre fegyveres csoportok. Az ötödik katonai körzet szerint a hor- vát tájékoztatási eszközökben a harckészültség-emelésről szóló hírek „újabb támadást, rágalmat és hazugságot jelen­tenek a jugoszláv néphadsereg, illetve az ötödik katonai kör­zettel szemben". A szlovén elnökség szomba­ton megtartott kibővített ülé­sén határozottan visszautasí­totta a néphadsereg vezeté­sének azt az igényét, hogy meghatározó tényező legyen a jugoszláv politikai életben. A szlovén elnökség szerint épp a Jovics által említett lépé­sek és intézkedések élezték ki a válságot és akadályozták a békés rendezést, s ezért nem lehet egyetérteni azokkal az okokkal, amelyeket Boriszav Jovics a lemondással kapcso­latban felsorolt. Szlovénia kö­veteli, hogy a jugoszláv el­nökség azonnal folytassa a konzultációkat a néphadsereg depoiitizólásáról. A pártelnök a frakcióvezetőről Tárgyán úr alapjában véve nagyon szelíd lelkiileti (Folytatás az 1. oldalról)- Elnök úr! Lovagoltatta ön a térdén a gyermek Antall Jó- zselet? —- Nem, nem ... - válaszolt nevetve.- Torgyán Józsel szerint az FKgP parlamenti frakciójában vannak olyanok, akiknek a tér­dén lovagolt a miniszterelnök úr, így ezek a személyek nem a kisgazdapárti politikához kötődnek . . .- Torgyán úr alapjában vé­ve egy nagyon szelíd lelkületű ember, de néha olyan hango­kat pendít meg, amit a leg­több politikus jóval óvatosab­ban fogalmaz. S valahogy nem tudja sokszor azt a bizonyos határt betartani, lehet, hogy ez „mikrofonbetegség" nála.- Ügy tűnik, konlrontálódott a párt vezetőivel is. Vagy ez csak látszat? — A legutóbbi jelzés szerint a vezetés és a képviselőcso­port több mint a fele szimpa­tizál Torgyán úrral, benne lát­ják azt az embert, aki a sze­rintük meg nem oldott prob­lémákat felszínen tartja. An­nak a megítélésében vannak eltérések az őt támogatók, il­letve kritizálok között, hogy lehet-e a kormányt, a saját koalícióját ilyen élesen osto­rozni. A kisgazdapárt képvise­lőcsoportja úgy foglalt állást, hogy visszahallgatják a beszé­dét, s hétfőn — mivel Vincze Kálmán képviselőtársam bizal­matlansági indítványt nyújtott be — a frakcióvezetés kérdésé­ben választás lesz. — Elképzelhető, ihogy levált­ják? — A dolog kétesélyes. Az elmúlt napokban táviratok tö­mege érkezett hozzáim, me­lyekből kiderül, óriási rokon- szenv kiséri, kérik, ne enged­jük leváltani, sőt úgy tudom, hogy nagyon komoly szimpa­tizáns csoportok érkeznek a megyékből a hétfői frakció- ülésre a „fehér ház", az Or­szággyűlés irodaiháza elé. — Feszült a helyzet a pár­ton, de a koalíción belül is. — Azt tanácsoltam Torgyán úrnak, hogy az esetleges félre­értéséket tisztázza a mimiszter- élnök úrral szemtől szerébe! Kétségtelenül kiéleződött a 'helyzet, a koalíciós kedélyek is fellborzojódtalk. Ez a párton belüli törésihez — nem szaka­dáshoz! — is vezethet, mely nem lenne most szerencsés, amikor kézzel fogható közel­ségibe került o kisgazda- program megvalósulása. — önök között nincs konf­liktus? — Nincsen, jóbon vagyok Torgyán úrral. — Hogyan látja: Torgyán Józsel valóban ,a parasztság érdekeit képviseli, vgy inkább a sajátját? — Néhéz ítéletet mondani. Biztos, hogy vannak politikai ambíciói, de nem vonom két­ségbe, hogy a parasztság mellett tör lándzsát. Népszerű ember, szeretik vidéken, de valahogy o koalíciós lojalitás­nak jobban elő kellene jön­nie. Roszprim Nándor Bonyhádon, a Völgységi Múzeumban és a művelődési köz­pontban megnyitották Lörincz Vitus festőművész kiállítását, ahol a művész tűzzománc képeit is kiállította. A müveket má­jus 15-ig, illetve a művelődési központban április 2-ig nézhe­tik meg az érdeklődök. Fotó: Kóródi Gábor 2 vasamapi

Next

/
Thumbnails
Contents