Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-14 / 72. szám

1991. március 14., csütörtök uj Dunántúli napló 3 Kevés a népi ülnök Siklóson Vita nélkül választotta meg kedden Siklós képviselőtestü­lete a népi ülnököket. Jelent­kezők híján a szükséges lét­számnak csak egyharmadát si­került összeállítaniuk, zömmel nyugdíjasokból. A képviselő- testület a 40 népi ülnök meg­választásáról tegnap értesítet­te a siklósi bíróság elnökét. Az ezúttal is éjfélbe nyúló tanácskozáson részletesen megtárgyalták Siklós körtisz­taságával kapcsolatos problé­mákat. A város jelentős ide­genforgalma miatt a képvise­lők fontosnak tartják a folya­matos köztisztasági munka megvalósítását. Ennek érde­kében egy szerződéstervezetet hoztak létre, amiben megálla­podtak a Városgazdálkodási Vállalat által elvégzendő mun­káról és az önkormányzati jut­tatás összegéről. A vállalat fel­adata mellett azonban a la'Jtók köztisztasággal kapcsolatos magatartásának megváltoz­tatását is lényegesnek tartot­ták. Az önkormányzat döntött a felügyelete alatt álló intéz­mények vezetői posztjainak pá­lyázatáról is. A pályázatok fel­tételeit az önkormányzat ille­tékes bizottságai határozzák meg. P. V. Új bortörvény Kerekasztal-beszélgetést ren­deznek az új bortörvényről március 19-én 10 órakor az MTESZ előadótermében Pécs, Janus Pannonius u. 11. Ven­dégek: Szabó György (Föld­művelésügyi Minisztérium) és öry István (HIT—Investcenter Tradeinform). Mivel az bor­törvény a borok forgalmazásá­ra nézve is új rendelkezéseket tartalmaz, célszerű lenne, ha a rendezvényen azok a vál­lalkozók is rés2t vennének, akik akár borkiméréssel, akár kannás tételek árusításával foglalkoznak. Baranya legnagyobb lakás­szövetkezete _A több mint 3000 lakást és közel ezer garázst üzemeltető Kertváros Lakásfenntartó Szö­vetkezet 34 milliós kiadással és 31 milliós bevétellel zárta az elmúlt évet, idén — a vízdíj­emelés miatt — 55 millió forint működési költséget terveznek, felújításra mintegy 57 millió áll rendelkezésükre. Baranya legnagyobb lakásszövetkezete március 18-án 17.30 órákor tart küldöttgyűlést Pécsett, az Anikó Utcai Általános Iskolá­ban. A tanácskozáson az igaz­gatóság és a felügyelő- bizottság beszámolója után kerül sor a múlt évi eredmé­nyek és az idei költségvetési terv ismertetésére, elfogadá­sára. A talaj hőmérséklete néhol eléri a plusz 5-6 fokot, igy megkezdték a takarmánykeverék vetését például a szigetvári tsz-ben. Felvételünk a turbéki határban készült. Fotó: Läufer László Bemutató előtt a Pécsi Nemzeti Színházban A tetovált rózsa Jelenet A tetovált rózsa című darabból. A képen a főszereplők (balról Vári Éva, Vincze Gábor Péter és Jónás Judit). Fotó: Kóródi Gábor A darab negyenéves, a téma kortalan. Szerelem, ero­tika, vágy és magány, élni- a’karás és együttélés a halál gondolatával, tradíciók és imúltvesztés, befogadás vagy diszkrimináció - mindennapos kérdéseink. Tennessee Willi­ams sztínjátékát, A tetovált ró­zsát újra műsorára tűzi a Pécsi Nemzeti Színiház. Az 1968-as, korábbi előadásban Serafima Della Rose szerepét Pásztor Erzsi játszotta, a ren­dező Nógrádi Róbert volt, most Vári Éva főszereplésévei és Szegvári Menyhért rendezé­sében láthatja az előadást a közönség. — Ez az egyetlen Tennessee Williams-darab, amelyben a főszereplőik nincsenek halálra ítélve — mondja a rendező. — Érdemes élni, akkor is, ha bizonyos illúziókkal le kell szá­molni. Az amerikai környezet­ben élő olaszok története az asszimiláció története is, a hagyományokat, ősi törvénye­ket, babonás szokásokat őrző szicíliaiakat — mint idegene­ket — lenézi még a kukázó amerikai öregasszony is. Az előadásban keveredik az álomszerűség a nyers valóság- göl, a naturalizmus a szürrea­lizmus eleméivel. A zajokat is többféleképpen lelhet értelmez­ni, iki-'ki ahogy érzi. Nem tud­ 1 2 ni, lőttek-e, vagy az dugó hangja volt... Serafina Della Rose jelet vár. Lehetőséget, hogy újra él- ihessen, hogy kiheverhesse fér­je halálát, azt,' hogy meg kel­lett tudnia, férjének szeretője volt. Nem meri még magának se bevallani, de még egy esélyt akar kapni az élettől. Csak mert ő is tudja, amit lassan nővé érő lánya mond ki: „Mindenki senki, amig va­laki meg nem szereti." A tetovált rózsa főbb sze­repeiben Vári Évát, Bereczky Júliát, Jónás Juditot, Takács Margitot, Fazekas Istvánt és Vincze Gábor Pétert láthatják, a díszlet Csányi Árpád, a jel­mez Húros Annamária munká­ja. A zenét Papp Zoltán sze­rezte. Hodnik I. Állítsátok meg Torgyán Józsefet! Gondolom, nem én vol­tam az egyetlen, aki szom­baton délután a 168 óra Torgyán-interjúja hallatán megrettent. Azóta is bárki - : vei beszéltem erről, a ki­mondott és kimondatlan vé­lemény az volt: hazánk fö­lött megjelent egy új dikta­túra réme. Torgyán képviselő úr, aki­ről eddigi megnyilatkozásai, parlamenti magatartása alapján is tudtuk, hogy mai politikai életünk egyik leg­szélsőségesebb figurája (aki mellesleg nem mulaszt el egyetlen alkalmat, hogy tu­lajdon népszerűségét hirdes­se), szombati produkciójával nyíltan a hatalomra tört, és éhlhez programot is adott. Olyant, amit évtizedeken át megszokhattunk, amikor hírét vettük, hogy a világ ezen- azon táján diktatúra szüle­tett: mindig azzal kezdték, (hogy felfüggesztették az il­lető ország alkotmányát. Nos, Torgyán úr is ennék az igényével lépett fél. Úgy vélte, hogy az alkotmányos, parlamentáris Magyarorszá­gon a csődből kivezető út egyik eszköze az alkotmány felfüggesztésé. Mint fő aka­dályt el kell söpörni az út­ból az alkotmánybíróságot is, a parlamentet pedig jól kezelhető létszámúra kell zsugorítani. Ha csak ennyit (mondott volna, ez is féle­lemmel tölthet el mindenkit, hiszen ez mór jóval túlmegy egy magamutogató képviselő ha ndabandá zásán. Félelem- keltő volt a kéoviselővel folytatott beszélgetés „hát­térzaja” is. A ayűlésen üte­mesen kiáltozták: „Éljen Torgyán!", ugyanúgy skan­dálva, mint egykoron az „Él­jen Sztálin !”-t és az „Éljen Rákosi !"-f. Torgyán úr nyíltan meghir­dette hátalomótvételi szán­dékát, ám ezt sokan nem vették eléggé komolyan. Úgy vélték, egy kézlegyintéssel elintézhető az egész, hiszen Torgyámt nem szabad komo­lyan venni. Miközben elfelej­tik, hogy annak idején Né­metországban is sokan csak legyintettek Hitler első fellé­pései idején, pedig ma mór tudjuk, hogy milyen rettene­tes árat kellett a világnak fizetnie ezért a legyintésért. Igenis, Torgyán urat ko- : molyán kell venni. Nagyon komolyan! Erre mutat az, ahogy : Szabad György, a parlament IhélfőS ülésén név említése nélkül határozottan elítélte a torgyáni megnyilatkozást. És az is, amit Gál Zoltán szo­cialista frakcióvezető már néven nevezett, nagyon is konkrét elítélő szavait kísér­te. Aki folyamatosan figye­lemmel kíséri a parlament üléséit az velem együtt fel­kapta a fejét. Szocialista képviselő ebben a parla­mentben még nem kopott olyan hosszan tartó, egyöntetű tapsot a T. Ház minden ré­széből, mint ezen a hétfői koradélutánon. A függetle­nektől a kisgazdákon át a kereszténydemokratákig zú­gott a taps, ami egyértelmű voit azzal, hogy parlamen­tünk egységesen foglalt ál­lást egy félelmetes kísérlet bejelentésével szemben. Az is figyelemreméltó volt — de már Torgyán úr számára -, ami ezután következett. A kisgazda frakcióvezető két­perces reagálása szánalmas védekező vagdalkozás voit, amit fagyos csend követett. (Még a kisaazdák soraiban sem csattant össze egyetlen pár tenyér sem! A parlament tehát ismét ..szavazott”: má­sodszor is elhatárolta maqát Toravón Józseftől. A Torgyón-ügy nem zárult még le. Lépnie a Független Kisgazdapártnak kell. De ez - sajnos - elnapolódott, s félő, hogy ez a diktátorje­lölt malmára haitja a vizet. Hétfőn megakadályozták — a párt legjelentősebb sze­mélyiségeinek az akarata el­lenére — hogy azon frissiben bizalmi szavazással döntse­nek Torgyán úr pórt- és par­lamentben jövője ügyében. Tartok tőle, hogy az egyheti haladék az ügy végleges el- cltatásóhoz vezet. Ezért még mindiq azt mondom: Állítsátok meg Torgyán Józsefet! Hársfai István A foglalkoztatási törvény Pályakezdők munkanélküli segélye, előnyugdíj 1. A munkanélküliek között egyre inkább növekszik a több­szörösen hátrányos helyzetben lévő rétegek aránya. A hátrá­nyok különösen két nagy cso­portot sújtanak. Egyrészről a középfokú, ■ felsőfokú iskolát elvégző állásnélküli fiatalokat, másrészről az öregségi nyug­díjhoz közelálló munkanélkü­lieket. Megfelelő ellátásuk, tá­mogatásúk mindeddig nem, vagy csak szűk körben volt biztosított. A foglalkoztatási törvény e területen is lényeges változtatásokat hozott. 2. A törvény hatályba lépése előtt a pályakezdő diplomások, egyetemet, főiskolát végzett munkanélküliek támogatását a gyakornoki foglalkoztatás je­lentette. A jogszabály a mun­kanélküliek ellátásának új jog- intézményeként bevezette és szabályozza a pályakezdők munkanélküli segélyét. Leg­fontosabb változás, hogy bő­vült az ellátásra jogosultak köre. Segélyre az a munkanélküli jogosult, aki oklevelét felső vagy középfokú oktatási intéz­mény nappali tagozatán két évnél nem régebben szerezte. A kétéves határidőbe nem szá­mít be a sorkatonai szolgálat, gyes, gyed, keresőképtelen­séget okozó betegség idősza­ka. Segélyre az általános is­kolát végzettek nem jogosul­tak, mivel e korosztály helyze­tét elsődlegesen képzésükkel indokolt megoldani. Középfokú oktatási intéz­ménynek kell tekinteni — az oktatási törvény értelmében — a gimnáziumokat, szakközépis­kolákat, a szakmunkásképző is­kolákat, valamint a szakisko­lákat. Szükséges kiemelni, hogy nem elegendő a tanulmányok sikeres befejezése és a végbi­zonyítvány (abszolutórium) megszerzése. A munkanélküli­nek érvényes diplomával, okle­véllel (érettségi, szakmunkás) bizonyítvánnyal kell rendel­keznie. Nem minősül pályakezdőnek és így segélyre sem jogosult, aki a feltételül kikötött két éven belül akár egy alkalom­mal is munkaviszonyt létesített. A munkaviszony időtartama e tekintetben közömbös. Pl.: Az a szakmunkás-bizonyitvánnyal rendelkező fiatal, aki elhe­lyezkedett és egy hét múlva munkanélkülivé vált, segély­ben nem részesíthető. A segélyezés további előfel- tétéleként a törvény három hónapos várakozási időt hatá­rozott meg. Ez idő alatt a fia­talnak együtt kell működnie a munkaügyi kirendeltséggel. Akikor állapíható meg a se­gély, ha a munkaügyi szerv a jelentkezést követő három hó­nap alatt nem tudott megfe­lelő munkahelyet vagy képzést felajánlani. Gyakorlatilag, már­cius 1-jén benyújtott kérelmek­nél — jogosultság esetén — csak június 1-jétől folyósítható a támogatás. A pályakezdők munkanélküli segélye iránti kérelmet az il­letékes munkaügyi kirendelt­ségnél lehet benyújtani. A se- gély összege a mindenkori mi­nimális bér 75%-a, folyósítá­sának időartama hat hónap. A segély szüneteltetésére, megszüntetésére a munkanél­küli járadéknál megállapított szabályok vonatkoznak. 3. A Munka törvénykönyve a nyugdíj előtt álló dolgozóknál felmondási korlátokat állapít meg. Ennek ellenére tömeges elbocsátás, munkahelymeg­szűnés, átszervezés miatt nem kis számban válnak munka- nélkülivé az öregségi nyugdíj- korhatár előtt álló dolgozók. A törvény a nyugdíjkorhatár­hoz közelálló munkanélküliek ellátását előnyugdíj útján kí­vánja biztosítani. Bevezetését az a megfontolás tette indo­kolttá, hogy az ilyen korú munkanélküliek elhelyezkedé­sének lehetőségei a többi munkavállalóhoz képest lénye­gesen szűkebbek. Az előnyugdíj feltételei: a) A munkanélküli akkor kérheti az előnyugdíj megálla­pítását, ha az öregségi nyug­díjkorhatár betöltéséhez leg­feljebb három éve hiányzik. Az öregségi nyugdíjkorhatárba be kell számítani a külön jog­szabályok által biztosított (pl. föld alatti bányamunka után járó) korkedvezményt is. Kap­csolódó feltétel, hogy a kérel­mezőnek rendelkeznie kell az öregségi nyugdijkorhatárhoz szükséges idővel. b) A törvény által megálla­pított további előfeltétel, hogy a kérelmező legalább hat hó­napja munkanélküli járadék­ban részesüljön. Ilyenkor tehát hat hónap a várakozási idő. A feltételeknek megfelelő, március 1-jétől munkanélküli járadékban részesített szep­tember 1-jétől kérheti nyugdí­jazását. c) A támogatás akkor bizto­sítható, ha a munkanélküli ré­szére megfelelő munkahely biztosítására (a képzés lehe­tőségeit is figyelembe véve) hosszabb távon sincs kilátás. A döntésnél a munkaügyi szerv mérlegeli a munkaerőpiaci helyzet várható alakulását. Bár az előnyugdíjra a mun­kanélküli a kötelező járulék- fizetés alapján szerez jogo­sultságot, kiszámításának alap­jául nem a munkanélküli já­radékra, hanem a társadalom­biztosításra vonatkozó szabá­lyok az irányadók. A nyugdíjasok munkavállalá­sa, kereső tevékenysége a nyugdíj folyósítását nem érinti. Az előnyugdíj az általános szabály alól kivételt képez. Tekintettel arra, hogy az előnyugdíj kifejezetten a mun­kanélküliséghez kötődő ellátás, folyósítását a nyugdíjas által létesített kereső tevékenység idejére szüneteltetni kell, ha az abból származó jövedelem eléri a mindenkori minimális bér összegét. Baranya Megyei Munkaügyi Központ

Next

/
Thumbnails
Contents