Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-13 / 71. szám

1991. március 13., szerda aj Dunántúli napló 9 Vidéken elsőként 1897/98-ban Verdi Requiemje Pécsett Táviratváltás a pécsiek és Verdi között öuenyuedelmi tanácsadó Rügyfakadás előtti lemosó permetezés Pécsett ismételten bemutat­ják Verdi halhatatlan művét, a Requiemet. A mű történeté­ből azonban sajnálatosan ki­maradt a pécsi első bemuta­tók története, pedig nagyon nevezetes hangversenyek vol­tak. Egyrészt az adta meg a nevezetességüket, hogy vidé­ken elsőként nálunk mutatták be, másrészt pedig azért, mert példás összefogás eredménye­ként jöttek létre az előadá­sok, a pécsi énekesek és ze­nészek lelkes munkáját, oda­adását dicséri ezen előadások létrehozása. Á pécsi Dalárda hívására A kezdeményező és a fő szervező a Pécsi Dalárda egyik akkori vezetője, Cziglá- nyi Béla kir. ítélőtáblái bíró volt, őmellé sorakoztak föl a többiek. A Pécsi Dalárda olyan országos hírnevet szerzett ad­digra, hogy hívására sorra csatlakoztak hozzá a pécsi énekesek és zenészek. A mű­vészeti vezetők Löhr Vilmos, Holler Károly és Eckhardt An­tal voltak. A kórust három pécsi dalárda és műkedvelő énekesek adták, a zenekari kí­séretet a Zenekedvelők Egye­sülete, valamint az „Albrecht főherceg” Cs. és Kir. 44. Gya­logezred zenekara. A szóla­mokat a következő énekesek énekelték: Thaller Gusztávné, Schlauch Anna, Schneider Ist­vánná (szoprán), Zelesny Sa­rolta (mezzo), Czankl Mr'cr (olt). Holler Károly (tenor) és Taky Gyula (basszus). A nagy hírverésnek köszönhetően nem­csak Pécsről és Baranyából, hanem a fővárosból és az or­szág más részeiből is eljöttek a bemutatóra. Fergeteges siker A Nemzeti Színház — ame­lyet 1895-ben avattak föl - zsúfolásig megtelt 1897. már­cius 9-én és 10-én, fergeteges sikert aratott mindkét elő­adás. Ezt követően a szerve­zők olasz nyelvű táviratot küldtek a világhírű zeneszer­zőnek, amely a következőket tartalmazta r „Alulirt dalegylet a Zene­kedvelők Egyletével szövetkez­ve és a vidékeinkről össze­gyűlt közönség üdvözli önt, nagy mester, távol a magyar hazából, ön remekének, a Requiem misének nemzeti színházunkban történt előadá­sa alkalmából. Csodáljuk ön lángeszét, éltetve ön halha­tatlan nevét. Holnap ismétlés. Pécsi Dalárda." Több mint egy év múltán, 1898. szeptember 13-án ismé­telten (ölcsendültek Verdi megrázóan tragikus, ugyanak­kor felemelő dallamai, ugyan­is ekkor ölték meg a szeretve tisztelt Erzsébet királynét. Az ötlet ismét Cziglányi Bélától származott, és hasonló lelke­sedés előzte meg ezt az elő­adást is, mint az egy évvel előttit. A karmester Eckhardt Antal volt, a gyószünnepséget dr. Várady Antal, a kor ne­ves, pécsi származású költője nyitotta meg. Az előadás tel­jes bevételét az Erzsébet Szoboralap javára ajánlották föl. Magas fokú zenekultúra Ezek az előadások — nem is kell külön kihangsúlyozni —, nagy jelentőségűek voltak a városunk zenei életében. Az a magas fokú zenekultúra, amely e várost, különösen a század második felében jellemezte, ilyen nagy művek nagy nyil - városságú sikerein mérhető le igazán. A kórusélet mindig is fejlett volt, amit a számtalan sikeresen működő dalárda mellett az is jelez, hogy a Pé­csi Dalárda volt a polgári dal­egyletek között az első az or­szágban, dicsőségét számta­lan díj, magas elismerés, nagysikerű külföldi út jelle­mezte. Emellé az énekkultúra mellé sorakozott föl a hivata­losan 1895-ben alakult, de már évekkel előbb működő Zenekedvelők Egyesülete. Ezek az adottságok, valamint a hallatlan segíteni akarás .hoz­ta létre ezeket a sikereket. A fővárosból érkezett Lányi Ernő, Tarnay Alajos is elra­gadtatással írtak az itt látot­takról. Jogosan írta 'a Pécsi Napló 1897. március 12-i szá­ma: „Csinálja ezt utánunk más vidéki város!" Dr. Vargha Dezső A rügyfakadás előtti vagy tél végi lemosó permetezés napjaink aktuális növényvédel­mi feladata gyümölcsösben, szőlőben és bogyósgyümöl- csűekben. Elvégzésének fon­tosságát illetően manapság erősen megoszlanak a véle­mények. Tehát permetezzünk a fa'kadás előtti időszakban, vagy majd a vegetációs időben, na­gyobb odafigyeléssel korrigál- juk-kijavítjuk az elmaradt be­avatkozás okozta károsodást? Nem egyszerű a döntés. Ha a kezelés mellőzése mellett foglalunk áilást, nem biztos, hogy a pótlólagos, körültekin­téssel végzett kezelés helyre­hozza a fokozottabb mérték­ben fellépő károsodást, akkor sem, ha manapság birtokában vagyunk radikális fertőzésblok­koló (esetenként gyógyító) fel­szívódó vagy legalább mély­hatású szereknek. Számos té­nyező közrejöhet a lemosó ke­zelés pótlása idején, mint pl.: az ideális aövényfenológiai ál­lapotból való kicsúszás, idő hiánya, a nem megfelelő idő­járási viszonyok (csapadék, szél), a kedvezőtlen talajvi­szonyok, az esetleges szer­hiány stb. A kezelés elmara­dásából származó, várható veszteség közvetlenül nem mérhető, az előző évi fertő- zöttség (az ebből fakadó ki­esés) viszont mindenképpen iránymutató, a döntés egyér­telmű. Kétségkívül igaz, hogy leg­tökéletesebben megcsurgásig, áztatósszerűen elvégzett per­metezések sem pusztítanak el minden kártevő szervezetet, Így a rügyekben telelő liszt­harmatot, az ugyancsak rügy­pikkelyek alott található szőlő- ievélalkát, a csonthéjasoknál a fás részéig behatoló kéreg­molyt stb., a gyérítésnek még­is nagy jelentősége van. A fás részek felületén lévő káro- sítókról nem is beszélve (álta­lában állati kártevők, pajzs­tetvek, takácsatkák, lombrágó hernyók, ormányos bogarak), melyek jó eredménnyel pusz­títhatok. Az előző évi kárositóhelyze- tet figyelembe véve válasszák ki a megfelelő készítményt (amennyiben ezt a kereske­delmi kínálat is lehetővé te­szi). Mielőtt permetezéshez fognak, ha eddig nem tették meg, vizsgálják át permetező- gépüket (tömítések, szórófejek, csavarok stb.), mosás, öblítés után végezzenek tiszta vízzel próbapermetezést. Miután min­dent rendben találtak, a ki­mért lemosószer valamelyiké­ből készítsenek törzsoldatot. Az oldódás elősegítésére aján­lott meleg vagy langyos vizet használni, kevesebb oldhatat­lan üledék marod. Ezt köve­tően o permetezökannát félig töltve vízzel, szűrőn keresztül, előzetes keverés után betölt­hető a törzsoldat, majd a víz kiegészítése után, védőfelsze­relés használata mellett el­végezhető a lemosó perme­tezés. A rügypattanást követően — fakadáskor, zöldbimbós álla­potban a fontosabb gyümöl­csös kórokozó gombák ellen réztartalmú készítmények hasz­nálata nagymértékben vissza­szorítja a későbbi intenzív fertőzéseket. Csörnyei Lászlóné, Tóth Béla Rügyfakadás előtti lemosó permetezőszerek Készítmény Kultúra Dózis Milyen kárositóra hat? Megjegyzés % 10 liter permet- léhez Nevikén gyümölcsös, szőlő 2,5 —5 250—500 ml lisztharmat, pajzs­tetvek, atkák, le- véltetütojások, körtelevélbolha ősszel lehullott lomb fertőtleníté­sére is alkalmas Báriumpo­liszulfid Neopol Tiosol gyümölcsös, szőlő 5 5 3 500 ml 500 ml 300 ml lisztharmat, tafri- nás levélfodrosság, pajzstetvek, levél- tetütojások, körte­levélbolha, egyéb rovarkártevők Novenda almáster­mésűek, ribiszke 1,5 2 150 ml 200 ml pajzstetvek, atkák, sodrómolyok, le- véltetűtojások, al- mavarasodás Ágról Ágról plusz* gyümölcsös, köszméte, ribiszke 5 5 500 ml 500 ml pajzstetvek, levél- tetütojások, atkák, körtelevélbolha * hatásfokozó se­gédanyag gomba-, rovarölőszereknél Oleo Wofatoz almáster­mésüek, ribiszke, köszméte, szőlő 2 1,5 —2 200 ml 150—200 ml áttelelő rovar- kártevők feltételes forgalmú szer Bordóilé­olapanyag gyümölcsös, szőlő 2 1 200 g 100 g monilia, varaso- dás, tafrinás le­vélfodrosság, le- véllyukacsosodás, ágelhalás szölőperonoszpóra, szürkepenész * Bordóilé formá­jában. 1 kg réz- gálichoz 0,5-0,6 oltatlan mész vagy 1,5-1,8 kg szalon- nás mész adása. Gyümölcsös rézér­zékenységét figye­lembe venni. Bordói por gyümölcsös, szőlő 1 100 g Rézgálic* gyümölcsös, szőlő 0,2 —2 0,5 -1,5 20—200 g 50—150 g Rézoxi­klorid gyümölcsös, szőlő 0,25—0,3 0,5 25— 30 g 50 g Tollseprű Gyulai Pál Írja egyik szép versében: „Az igazságban ne szűnjünk remélni!" Ha az igazság szóból az i betűt el­hagyjuk, a hamisságnak, a ga- ládságnak adunk helyet. Ez oz icipici i betű teljesen meg tudja változtatni egy szó je­lentését. Pedig az ógörög nyelvben az i—iota annyira jelentéktelen volt, hogy néha más betű alá rejtették. Eredetileg a héber jód betű nevéből származott, amely a j hang jegye volt. Mivel azonban az ógörög nyelvben nem volt j hang, e betűt az i hangra alkalmaz­ták. A latinban, ha az i után magánhangzó következett, azt gyakran j-sítve írták és ejtet­ték: Julius, Juno, judicium, ju­ratus, justitia stb. Az -us végű szavak a rómaiak nyelvén -úsz­nak hangzott, de jó részüket mi, régi idők hagyományaként ma is -us-nak mondjuk: juss, jurátus, július, június stb. Ez a betűváltás megfigyel­hető egy-két közmondásunk­ban is. Őseink eredetileg így mondták: Egy iotát sem enged a 48-ból. Az i-nek j-vé válto­zásával ilyenné magyarosodott e mondásunk: Egy játtányit sem ért a beszéde. . ■ Az i betű érdekessége, hogy nagybetűként megnyúlik és ha -hosszúként használjuk, mind Írásban, mind nyomtatásban megkapja feje fölé a hosszú­ság jeleként a vesszőt: ime, írás, Írország, írott-kő stb. Hangsúlyozzuk: kézírás esetén is! Másik érdekessége e picike betűnek, hogy gyakran meg­szökik. Nagyon sokan ejtik ugyanis i nélkül e szavakat: higénia, higénikus, helyesen: higiénia, higiénikus. Nemrég olvastam: kollegá- lis kapcsolatokat kell kiépíteni. E szöveg kollegális szavából szintén megszökött az i betű, mert helyesen így kell írni és mondani: kollegiális. Az i be­tű viszont egyesek szókincsé­ben feleslegesen belovagol némelyik szavunkba: nem szimbálium, hanem csak szim­bólum, nem lodzsia, hanem lodzsa, nem ridikül, hanem ré­tikul stb. Ha már a betűeltűnéseknél tartunk, hadd említsük újólag is, hogy sokfelé elsikkasztják városunk római nevéből, a So- pianae-ból az e betűt. Egy betű ugyan nem a világ, de- nem hanyagolható el, mert a latin ae-t é-nek kell ejteni, s ekként városunk római neve nem szopiana, hanem szopia- né. Ezzel az ae-vel egyébként is baj van. A latin szavakban é- nek ejtjük, például Aeneis (éneisz), aedilis (édilisz), míg a görög eredetű szavakban az ae-t ae-nek kell mondanunk. Tehát az aerobic ejtése: aero- bik, a repülőgép neve pedig: aeroplán, míg a búvár légző­készüléket a.erofornak írjuk és mondjuk. Betűelhagyást észlelhetünk például a perfektuál szóban az u kiesését, míg a koordi­nál, a koop, a kooperáció, a kooptál szavakban a kettős o-t vonják némelyek helytelenül össze hosszú ó-vá: kóperáció, kóp stb. Helyesírási elnézésből eredő betűhiba található ezekben a szavakban: Ne lollyon a viz leleslegesen! Helyesen: folyjon vagy folyjék a viz! Számtalan­szor írtuk, hogy a vegyes ige­tövű hisz ige felszólító módja nem hidjen vagy higyjen, ha­nem: higgyen. Higgye el végre mindenki! Dr. Tóth István Kevesebb lakás, több üdülő A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint az elmúlt évben alig 43 800 lakás épült Magyarországon, 15 százalék­kal kevesebb, mint egy esz­tendővel korábban. A lakásépí­tés ilyen alacsony szintjére 1955-ben. volt utoljára példa. A magánerőből épített la­kások száma egy év alatt 13,5 százalékkal, az állami laká­soké csaknem 30 százalékkal csökkent, s így az állami la­kásépítés részaránya már csak 8 százalékot képviselt. A magánüdülő^építkezés a lakásépítéssel ellentétben fel­lendült. Tavaly 2600 magán­üdülő készült el, 150*nel több, mint 1989-ben. Csökkent áfá­ból épített és nőtt a 20 négy­zetméteres alapterületűnél na­gyobb, szilárd falazatú üdülők száma. Csak egy betű! Giuseppe Verdi

Next

/
Thumbnails
Contents