Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-10 / 68. szám
Nők a nőkről Hót ez is elmúllt. A hervadó virágok, a komoly, a suta, vagy éppen a lekezelő köszöntők egy-egy mondata még visszacsengve emlékeztetnek rá, de ezektől nem változik semmi. A nők nagy része március 8-án is végigdolgozta a munkaidőt, ci- pekedett haza, hogy aztán otthon azzal folytassa a munkát, ami a legszükségesebb. Több gond. kevesebb mosoly rajzolja napjainkban a nők arcát. Hogy milyen ma a közérzetük, mi foglalkoztatja őket ér mi mindent kell vállalniuk, arról szintén nőket kérdeztünk. A közéletből ismert vezetőket. Dr. Asbótné Thorma Judit, a Magyar Nők Szövetségének elnöke: — Sok minden miatt aggódónak érzem a nők közérzetét. Az enyém is ilyen. Hogy miért? Felso- rolószerűen a következőkért. Aggódom azért, hogy sikerül-e a kormánynak olyan formában is család- pártinak lennie, hogy nem hárít újabb terheket ezekre a mikroközösségekre. Hogy van-e a politikai vezetésnek elegendő elkötelezettsége, a nőkkel szemben nyilt és burkolt megkülönböztetések felszámolására? Ad-e választási lehetőséget, vagy kényszerpályát jelöl-e ki számukra? Az országban most folyik a következő évtizedek gazdasági, politikai, kereteinek kialakítása, megalapozása. Hogy ez milyen biztos alap lesz, az szerintem attól is függ, hogy mennyire veszik figyelembe a nők érdekeit. És aggódom azért, hoqy tudnak-e a nők a nehezedő körülmények között elegendő erőt és mosolyt sugározni a környezetükre anélkül, hoqy önmagukat végleg kifosztanák? Petrasovits Anna, az MSZDP elnöke: — A magyar nőkről ma hét bőrt húznak le. A romló gazdasági helyzetben csak azok a hasznos női tulajdonságok segíthetnek, amelyekkel eredendően rendelkezünk. Az egyik ilyen például a menedzselés, amit a családban a felkeléstől kezdve gyakorolunk azért, hogy mindenki elkészülhessen, időben oda érhessen, ahová kell. Gyors reakció, improvizációs készség kell hozzá. Aztán a kényszer, a szükséghelyzetek megoldása, kezelése. Amikor ki kell találni, hogy az „ez nincs, az nincs" teremtette kényszerhelyzetből mit lehet kihozni? Akár vacsoráról, akár egy ruha átalakításáról- legyen szó. Nagy szükségünk van és lesz a kompromisszum készségünkre. A családban és a közéletben is. Szerintem a közéleti szereplésünkben is pontosan ezek a tulajdonságok azok, amelyek oly szívóssá tesznek bennünket, és amelyek miatt igenis fontos, hogy a közéletben is legyenek nők. Mi más oldalról nézzük a világot, s ha többen leszünk, akkor a politika is emberközpon- túbbá, családközpontúbbá válhat. T. É. Jogász doktorokat avattak tegnap Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetemen. Az ün- nepséqen 106 Hallgató vehette át diplomáját. Summa cum laude minősítést 13-an kaptak. Fotó: Szundi György Szenzációs lelet Március 15. (Folytatás az 1. oldalról)- A latin feliratos kő egy eddig ismeretlen föérsek sírját fedte - mondta. — Ecchéw János mester, Baranya és Pécs főérseke az Úr 1435. évében holt meg, valószínűleg főnemes vojt, amire utal a kövön talált, Zsigmond-korobeli tipikus családi címer. Tudunk arról, hogy Essö nevű helyiség és nemzetség is volt, mindamellett János mester nevéről eddig nem hallottunk. Újabb történelmi adat bukkant tehát fel. Érdekesség, hogy a pécsi székeskáptalan e főalakját az alacsonyabb méltóságok altemplombéli temetkezési helyénél találtuk meg. Egyébként az utolsó, száz évvel ezelőtti templomfelújításnál csak tíz centivel kellett volna mélyebbre ásni, és János mester sírköve már akkor napfényre kerülhetett volna. A leletmentés után természetesen folytatódnak az altemplom! munkálatok. Amikor ott jártam, épp csak egy szusszanásnyi szünetet engedtek maguknak a mesterek, hogy megebédeljenek, amúgy papírból, a hűvösséaet árasztó kripták mellett. Azt mondják. nem zavarja őket, hoqy olykor egy-egy csontvázra bukkannak. Óvatosan megállnak, híviák a kutatókat, és tudják, bármikor újabb leleten kap- panhat meg a csákány . . . Hodnik I. Volt munkaszolgólatosok országos gyűlése Szekszárdoo A Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének MUSZ 1951-56 tagozata szombaton országos nagygyűlést rendezett Szekszárdon. Az 50-es években — főként katonai munkaszolgálatra — elhurcoltak ma már csak 30 ezres táborát több mint 400-an képviselték a forró hangulatú gyűlésen, ahol Hasznos Miklós országgyűlési képviselő, a MUSZ 1951—56 tagozat elnöke, valamint Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter, a Független Kisgazdapárt elnöke mondott beszédet. A szónokok magúik is munkaszolgálatosok voltak annak idején. Hasznos Miklós kijelentette: .»büszkeséggel tölt el bennünket az a tudat, hogy a Ráko- si-rendszernek mi voltunk az igari ellenzéke, az a belső ellenség, akinek a kezébe nem mertek fegyvert adni". „Nekünk rangunk van a politikában — hangsúlyozta a szónak -, ezért keik hogy szavunk is az ország sorsának alakításában. Hallatnunk kell a szavunkat, mert a rendszer- váltás még nem ment végbe. Bizonyos erőik éppen arra spekulálnak, hogy a nép visz- szasírja a közelmúlt valamivel jobb körülményeit." A képviselő arra is figyelmeztetett: vannak, akik úgy súgnak a kormánynak, hogy nem a nép érdekeit tartják szem előtt. a megye- székhelyeken (Folytatás az 1. oldalról) szédet pedig egy negyedikes gimnazista fiú mondja. Ugyanezen a napon a helyi intézményvezetők és más érdekeltek részvételével, a sajtónap alkalmából beszélgetést szerveztek a művelődési központban. Az egyik téma: Szek- szárd leendő, helyi önkormányzati támogatással megalapítandó hetilapja. Zalaegerszegen Csány László szobránál — rövid műsor utón - dr. Gyimesi Endre, a helyi önkormányzat kulturális bizottságának vezetője mondja az ünnepi beszédet, míg a Deák-szobornál Bo- -gár Imre, a város polgármestere lesz a szónok. A két rendezvény egymást követően 10 és 11 órakor lesz. A koszorúzás idején a Szózat zendül fel, illetve a harangok zúgnak. B. L. Bekötőút és ivóvíz Fejlesztik Kövesd- és Laj- vérpusztót. A bátaszéki önkormányzat kiemelt gondot fordít Kövesd- és Lajvérpuszta fejlesztésére. 1992-ben mind a két településen a tervek szerint lesz egészséges ivóvíz. Kövesden, is helyreállítják a néhány éve megépült, de a rossz kivitelezés miatt szinte használhatatlan bekötőutat. Ezen kívül ismét lesz orvosi szoba, és megszervezik az alapvető egészségügyi ellátást is. Ki volt Bernhart Sándor? Híradás egy elfelejtett^7) bajai polgármesterről A közelmúltban jelent meg fontosságánál kevesebb példányban egy helytörténeti kiadvány Baján, amelyet Ma- rosvásórhelyiné Gergely Anna, a Tóth Kálmán Szakközépiskola igazgató-helyettese gyűjtött össze levéltári kutatásaiból. A Sugovica-parti város polgármestere volt 1937 és 45 között dr. Bernhart Sándor, akit a mai idősebb generáció még személyes emlékekből ismer. Mégis, történelmi és politikai rehabilitációja egyaránt késlekedik, évtizedek óta. Annap idején házát elkobozták, ügyvédi címétől megfosztották és építőipari segérmunkásként tengette életét — nyugdíj hiányában —, míg követte gyermekeit Amerikába, ahol elhunyt. A második világégés szempontjából is ritka helyzet alakult ki Baján, az akkori közéleti személyiségek ezáltal óhatatlanul történelemformáló szerepet vállaltak fel. Ebben élen járt Bernhart doktor, lengyel és zsidó menekültek bújtatásában és pusztán emberi ellátásában olykor életét és egzisztenciáját kockáztatva tett eleget. A kordokumentumokban felbukkan még dr. Antall József államtitkár neve (a 'mostani miniszterelnök apja), aki tanúsította a néhai bajai polgármester európai kiállását. Már ezelőtt több, mint öt évtizeddel szorgalmazta a dunai ártér és holtágak környezetvédelmi és vagyonjogi tulajdonosi szerepét, a hajózás jelentőségét. Honosítója volt a bajai ökölvívásnak és évekig vívópartnere volt a későbbi dr. Posta Sándor olimpiai bajnok kardvívónak. A Független Magyarország elnevezésű akkori bajai napilap (!) beszámolt a helyhatósági államigazgatás területén végzett átalakításáról, melyet tanulmányai során tengerentúli mintára formált. Klára lánya és Sándor fia az elmúlt nyáron járt Baján, s felajánlották: apjuk történelmi és politikai szerepének tisztázására bármikor hazatérnek a tengerentúlról és felajánlják emlékiratait is. Lépni kellene... a bajaiaknak: akár egy tisztázó életpálya bemutatásával, aztán az ügyvédi kamarának. Az már csak vágy, hogy egyszer lakhelye emléktáblát kapjon és utcát nevezzenek el a méltánytalanul elfelejtett (?) egykori bajai polgármesterről ... Kovács Zoltán A népjóléti miniszter látoiatésa Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) ben felvetődik a kétely, megtörtént-e valójában a rendszerváltás, ha bizonyos pozíciókban ugyanazok ülnek, akik korábban is. Nyíltan kell erről beszélni — hangsúlyozta a miniszter. — Nem látom értelmét a múltban való vájkálósnak, hogy különböző politikai mérlegeket állítsunk fel. Legyen fontos az illető jelene és jövője. Ne azzal foglalkozzunk, hogy az illető munkósőr volt-e vagy sem, csak az legyen a fontos, hogyan dolgozik. Viszont, aki e téren kiállja a próbát, annak nincs szüksége arra, hogy munkatársai aláírásokkal teli leveleket küldözgessenek nékem a védelmében. Persze az is furcsa, hogy egy-egy. munkahelyi közösség a demokráciára hivatkozva próbálja mindenáron a régi vezetőt megtartani a pozíciójában, s ennek érdekében aláírásokat gyűjt. Nem ez a próbája az illetőnek, sőt, lehet, ártanak csak véle, mert önkéntelenül kételyek, ellenérzések vetődhetnek fel. Felejtsük el ezeket. Az lenne jó, ha előzményektől függetlenül egymásra találnának mindazok, akiknek számára az a fontos, hogy a jövőben jól menjenek a dolgok - mondta a miniszter. Ezt követően beszélt arról is, milyennek is kellene lennie az egyetemnek. Elmondta, az évekkel korábban felvetett autonom egyetem elképzelés azt a törekvést jelentette, hogy az akkori hatalomtól a lehetőségekhez képest próbáljanak függetlenedni. A rendszerváltással azonban ez a visszájára fordulhat. Mivel az egyetem állami intézmény, az állam nem vonulhat ki teljesen. Sehol a világon nincsen olyan intézmény, hogy a finanszírozótól elvárják a pénzt, aztán azt mondják, a többihez semmi köze. Meg kell határozni, hogy mi az állam feladata, és mi az egyetem kötelessége és joga. Természetesen az állaim semmiképpen nem kívánja az egyetem belső ügyeit manipulálni, viszont a költségfelhasználást és az eredményeket számon kérni, igen. Beszélt még a társadalombiztosítás reformjáról. Elmondta, nagyon sokat várnak tőle az orvosok, s érthető a türelmetlenség. Azonban azok a szakértők, akikkel erről a reformról tárgyaltak, mind óvott attól, hogy hirtelen nagy változásokat hajtsanak végre. Nem könnyű a feladat, mert a régi rendszert működés közben kell átalakítani, nem írhatják ki a betegeknek, hogy az egészségügy átalakítás miatt zárva. Minden lépését alaposan elő kell készíteni. Végezetül a népjóléti miniszter megjegyezte, nagyon biztató, egyre több területen tapasztalható, hogy az eddigi pesszimizmust lassan bizakodás váltja -fel. Személy szerint ő biztos benne, hogy elöbb- utóbb úgy alakulnak a dolgok az országban, hogy az egészségügy számára megteremtődnek a kedvező működési feltételek. A miniszter bevezetőjét követően többen szóltak hozzá az egyetem jövőjével, az egyetemi képzéssel kapcsolatos kérdésekhez. Dr. Surján László délután szőkébb körű megbeszélést folytatott az egyetem tanszékvezető professzoraival. Ma délelőtt részt vesz a pécsi irgalmas rendi konvent avatásán. Sarok Zsuzsa Betegen született csecsemők (Folytatás az 1. oldalról) munkahelyi ártalom lehet az ok ... — Nem tudom ... Nem hiszem ... Az anyák többsége nem dolgozott o szülés és a fogamzás idején. — Jelenleg van terhes nő Rinyaszentkirályon? — Igen, négy. — Kért valaki a környéken abortuszt? — Ilyen ok miatt nem. — Gondolom, a vizsgálatokba önt is bevonják ... — Igen, már csak azért is, -mert a tavaly ősszel született hét gyerek közül mindegyiknél tapasztalható valamilyen betegség. — Mikorra várható ön szerint vizsgálati eredmény? — Mivel a gyerekek egészségügyi vizsgálatán kívül a helyi levegőt, talajt és vizet is tanulmányozzák, és a sugárzás esetleges lehetőségéről sem feledkeznek meg, szerintem ősz élőtt nem tudunk pontosat mondani. — Elképzelhető, hogy a vizsgálat befejezése után kiürítik a falut vagy a környéket? — Nem — mondja határozottan dr. Nemes Erika, aztán hozzáteszi: erről a kérdésről részletesen most nem szeretnék nyilatkozni. — önnek van gyereke? — 12. éves a kislányom, ő egyetemi éveim alatt született Pécsett. Bozsik L. Kereskedelmi fórum Siófokon (Folytatás az 1. oldalról) Hasonlóan vélekedett a szolnoki Rigó József is, a Jász- Nagykun Vendéglátó Vállalat Pelikán szállodájának igazgatója, aki elmondta, hogy fél éve járnak a privatizációval kapcsolatos előadásokra, de kérdéseikre nem kapnak megfelelő válaszokat. A kétnapos tanácskozáson is bebizonyosodott, hogy a kulcskérdésekben a minisztériumok még nem • döntöttek, így például nyitott az önkormányzatok szerepe, a privatizáció hatása a munkanélküliségre, a költségek viselése, a vagyonértékelés, a lebonyolítás módja. — Nem a privatizáció ellen beszélünk - közölte Csepeli Lajos, a Szolnoki Afész főosztályvezetője —, hanem azt mondjuk, hogy a politikai döntés kevés a privatizációhoz, várjuk a konkrétumokat. Dr. Gyenis László, a Pécs- váradi Afész elnöke elmondta, hogy csak a vitafórumon jutott új információhoz, amikor is dr. Domokos József, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főisztályvezetője az elkészült szövetkezeti törvény- tervezetről beszélt. L. Cs. K. 2 vasamapi
