Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-09 / 67. szám

1991. március 9., szombat aj Dunántúli napió 7 Mátyás király utcai iskola Újdonságok a zenei tagozaton Huszonöt évvet ezelőtt ala­pították az első zenei tagoza­tot Pécsett, a Mátyás Király Utcai Általános Iskolában. Az elmúlt negyedszázad - úgy véljük — nyomot hagyott a vá­ros zenei életében. Ha arra gondolunk, hogy több száz, zenét szerető gyermeket ne­velt az iskola, s néhány, azóta világhírű muzsikus e falak kö­zött kezdte a muzsikával való ismerkedését - Ligeti András, Kováts Kolos -, ez már jelen­tős eredménynek tekinthető. A zenei tagozat kiemelt fel­adatának tekinti a kórusmun­kát. A hazai föllépések mel­lett az utóbbi években az énekkar több külföldi feszti­válon, kórusversenyen szere­pelt. A Sumperki Fesztivál, a Nerpeelti Kórusverseny, a finn- és németországi koncertek ezek közül a legemlékezete­sebbek. Az idén februárban a franciaországi Nantes-ba ka­pott meghívást a kórus. Az öböl menti háború miatt azonban az utazás elmaradt, mint ahogyan elmaradt New Yorkban a Világkórus koncert­je is, amelyben öt tanítvá­nyunk énekelt volna. A tagozatnak jelentős a múltja, de milyen a iövője, melyek a további célok? Erről kérdeztük Hong lános igaz­gatót.- Szeptembertől tovább sze­retnénk bővíteni az iskola ze­nei profilját. A hagyományos Kodály-módszer szerinti ének­oktatás mellett a másik első osztály egyházzenei, ún. Kol- ping-osztály lesz. Természete­sen változatlanul biztosított az iskolában a hangszertanulós, és mihamarabb visszaállítjuk a néptáncot is, amely az épü­letünk felújítása miatt eddig kényszerből szünetelt. Az ének—zenei képzés mel­lett szeretnénk ápolni a grafi­kai kézműves hagyományokat, a régi kézműves mesterségek alapvető fogásainak elsajátí­tását. A leendő kisiskolások angol vagy német nyelv közül választhatnak. Később, máso­dik idegen nyelvként olaszt vagy oroszt tanulhatnak. Nö­vendékeink zöme a közismereti tárgyak tekintetében is meg­állják a helyüket, hiszen a zene­tanulás, a kóruséneklés fe­gyelmezettsége jó időbeosz­tásra, a szabadidő hasznos el­töltésére sarkallja a gyereke­ket. Törtely Zsuzsa Pazarló szociálpolitika? Vita a Világbank megállapításaival A világbank a magyar gazdaság helyzetét értékelve arra a megállapításra jutott, hogy a szociálpolitika némely területen túlságosan bőkezű, sőt, pazarló. E megállapításról kérdeztük dr. Fekete Gyula közgazdászt, aki sok esztendőn át foglalko­zott a Központi Statisztikai Hivatal munkatársaként szociálpo­litikai kérdésekkel, jelenleg pedig az MDF képviselőjeként a Parlament Költségvetés-Adó és- ön tudományos eredmé­nyei révén komoly szakmai te­kintélyre tett szert. Ezért mint tudóst és politikust kérdezem: mi o véleménye a Világbank­nak a magyarországi szociál­politikával kapcsolatos megál- lapitásairól?- Úgy gondolom, hogy a vé­leményeket olyan hivatalnokok fogalmazzák meg, akiknek oz a feladatuk, hogy egy ország költségvetési egyensúlyát bár­mi áron megteremtsék, vagy fenntartassák. A „bármi áron” kifejezés nem véletlen, hiszen itt távol élő emberek „tárgyi­lagos" véleményalkotásáról van szó, akiket nemigen fog­lalkoztatja, hogy javaslataikkal milyen társadalmi feszültsége­ket gerjesztenek. Én tehát a világbanki véleményeket, taná­csokat tértől-időtől függetle­nedni kívánó technikai taná­csoknak fogom fel. Ez persze nem jelenti azt, hogy szerintem nálunk minden rendben van a szociálpolitiká­val. Csak épp ellenkező elő­jelűek a rendellenességek, mint amilyeneknek azt a Világbank jelzi. Az a baj, hogy keveset, s nem az, hogy sokat kapnak az emberek. Nézzünk meg eqvenként bizonyos területeket. A nyugdijak a pénzbeni szo­ciális juttatások kétharmadát emésztik fel. Ez rendkívül torz dologra utal. Arra, hogy a többi, nehéz helyzetű rétegnek a pénzbeni juttatások mind­össze 30 százaléka jut, jólle­het, itt igen nagyszámú em­berről van szó. Amivel nem azt akarom mondani, hogy a nyug­díjasok méltánytalanul sokat kapnak. Csupán azt, hogy a mögöttünk lévő évtizedekben a befizetett nyugdijárulékokat nem kamatoztatta úgy az ál­lam, ahogy kellett és lehetett volna, s ennek most —a nyug­díjasokon kívül — egyéb tár­sadalmi csoportok isszák meg a levét. Tény, hogy nálunk arányát tekintve Európában páratlanul nagy a társadalombiztosítási kiadás. Az össznemzeti bruttó bérnek — amely a személyi jövedelemadót és a nyugdíj- járulékot is tartalmazza — a 43 százaléka jelenleg az, amit oz állam társadalombiztosítás­ra költ. Ha nettó bérben szá­molok, akkor a társadalom- biztosítási költségek megkö­zelítik annak a 75 százalékát. Ez azonban nem jelent pa­zarlást, hanem olyan száraz Pénzügyi Bizottságának a tagja. A tortából egyre kisebb a sze­let... Fotó: Läufer László tényeket takar, hogy két kere­sőre esik egy nyugdíjas, emel­lett további eltartandók, pél­dául gyerekek vannak, vagyis gyakorlatilag minden keresőre több mint egy eltartott jut. Ugyanakkor azonban a nyug­díjasok háromnegyede épp csak a létminimum közelében él. Tehát szó sincs pazarlás­ról.- Egyáltalán mire gondol­hattak a Világbank szakértői, amikor azt állitják, hogy pa- zarlunk? — Például a nálunk érvény­ben lévő alacsony nyugdíj­korhatárra. Figyelmen kívül hagyva, hogy Európában több helyen magasabb a nyugdíj- korhatár, jó tíz évvel maga­sabb az átlagéletkor is, hosz- szabb a szabadság, magasabb a nyugdíj. Tehát, ha innen nézzük a dolgokat, mindenütt „pazarlóbban" bánnak a pén­zekkel, mint nálunk. Ismétlem, a szóban forgó hivatalnokok szerintem tértől-időtől függet­lenül nézik a dolgokat. Nézzük a családi pótlékot. Nem tüdőm, ki az, aki ezt jó­zan ésszel soknak találhatja. A jelenlegi összeg legfeljebb a gyermekek minimális étke­zési költségeit fedezi. Arról is értesültem, hogy a gyest meg a gyedet feudális jelzővel il­lették. Ilyenkor az ember haja égnek áll. Hiszen itt arról van szó, hogy a társadalom hasz­nos tevékenységnek ismeri el a gyermekgondozást. Itt álta­lában alacsonyabb összegről van szó, mint a minimálbér, s ez is épp arra utal, hogy szó sincs pazarlásról. Ami a táppénzt illeti, ekö­rül is igen sok a demagógia. Tényleg vannak táppénzcsalók, viszont becslések szerint sok­kal nagyobb azoknak a szá­ma, akik komoly betegség ese­tén sem mennek táppénzre. Vegyük a munkanéküli-se- gélyt. Egyetlen, józan ésszel gondolkodó, szakértő 'sem ta­lálna rá érveket, hogy e téren pazarlás van nálunk. Rendkí­vül alacsony összeget fordí­tunk a szociális-családvédelmi tevékenységre is.- Nagy terület az egészség­ügyé és az oktatásé.- Megjegyezném, hogy sze­rintem sehol a világon nem találtak még optimális megol­dásokat ezekben a szférák­ban. Szinte minden fejlett or­szágnak megvan az évi, me­netrendszerű egészségügyi botránya is, amelyben orvo­sok, betegek egyaránt besáro- zódnak a rendszer tökéletlen­sége miatt. Napközi ellátás, iskolai lei­szerelés? Európában igen sok helyen sokkal jobb az ellátás, mint nálunk. Dél-Olaszorszóg- ban - amely alig fejlettebb Magyarországnál - iskolasze­reket, étkezést, s más egyebet ingyen kapnak a gyermekek.- Nem okozhat-e valamiféle optikai csalódást a Világbank­nál, hogy a személyi jövede­lemadó bevezetésével megvál­toztak az arányok a szociális és egyéb kiadások között.- Azt hiszem, ezt naqyon is figyelembe kell venni. Hiszen például az egészségügyben a bruttó költséaek ÍDéidául a személyi bérek) sokkol na­gyobb mértékben növekedtek, mint mondiuk a nemzeti össz­terméken belül eqyes ágaza­tok termelése. Míg ez utób­biaknál a személvi jövedelem­adó alig-alig változtatott va­lamit, az egészségügyben nagysáarendi módosulást idé­zett elő.- Az ön által elmondottak azt tanúsítják, hogy telies egé­szében elveti a Világbanknak a maqyar szociálpolitikával kapcsolatos bírálatát?- Valóban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy én nem tu­dok elképzelni a mostaninál sokkal ésszerűbb szociális po­litikát. Annak megteremtésé­hez azonban inkább a terme­lés racionalizálásával, a piac- gazdaság kialakításával kap­csolatos világbanki javallatokat és megfelelő segítséget vár­nék. Hovanyecz László Négyszázezer fent Az angolok nemcsak szóban támogatják a magyar felsőoktatást Négyszázezer font áll a Ja­nus Pannonius Tudományegye­tem Közgazdaságtudományi Karának rendelkezésére. A kar pályázaton nyerte el ezt a tá­mogatást. Tavaly egy angol küldöttség, a British Council, a kormány bizottsága végig­látogatta a gazdasági élettel foglalkozó felsőoktatási intéz­ményeket, mert az angolok sze­retnék racionálisan elkölteni a brit kormány által o magyar oktatás fejlesztésére felajánlott összeget. A szemrevételezést követően született a döntés, hogy a JPTE Közgazdaságtudományi Kara négyszázezer fonthoz jut, ha­sonló összeget kap a miskolci egyetem, jóval kevesebbet a Pénzügyi és Számviteli Főisko­la, valamint a Külkereskedelmi Főiskola. A pécsi egyetem közgazda­ságtudományi karának válasz­tania kell, hogy melyik angol egyetemmel együttműködve köl­ti el a négyszázezer fontot. Három egyetemet - a New­castle Business Schoolt, a Li­verpool University és a Midd­lesex Business Schoolt — láto­gatta meg február közepén a pécsiek küldöttsége Vörös ló- zsel kari dékán vezetésével. A végleges döntés előtt még márciusban Pécsre jön a Bri­tish Council néhány tagja, hogy közösen válasszanak a három intézmény közül. Aztán a kiválasztott intézmény veze­tői látogatnak Pécsre. Április­ban kezdődhet a közös mun­ka. (A pénz az angol intéz­ménynél lesz!) A néqyszázezer fontot a Bri­tish Council három célra adja: a magyar oktatói gárda fej­lesztésére, közös programok indítására, regionális vállalko­zói központ létrehozására. — A tervek szerint először pályakezdő fiatal oktatók egy­éves kurzusra mennek Angliá­ba, majd o kutatási múlttal rendelkező idősebb kollégák következnek, számukra három hónapos programokat dolgo­zunk ki, ugyanakkor kéthetes kurzusokat angol professzorok itt Pécsen tartanának olyan té­mákban, amelyekben a kollé­gáknak nincs lehetőségük az angol nyelvű irodalom megis­merésére - tájékoztatott dr. Vörös József egyetemi docens. - A közös programok azt is jelentik, hogy a tudományos programok mellett még közös egyetemi diplomát is adnánk. Aztán igen izgalmas téma a regionális vállalkozási központ létrehozása. Angliában az egyetem aktívan bekapcsoló­dik az adott régió életébe. Ezt adaptálva mi is létrehoznánk egy ilyen vállalkozási közpon­tot. Az angolok ehhez a tech­nológiájukat hozzák, valamint tanácsadókat tudnának bizto­sítani az elinduláshoz.- Ezt a tevékenységet a Ma­gyar Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány is támogatja. Nem le­hetne onnan is pénzt szerezni? — A pécsi Gellért Innová­ciós Mérnöki Irodával közö­sen, több intézmény közremű­ködésével megpályázzuk ezt az alapítványi támogatást.- Mit tud adni egy hazai vállalkozónak ez az angol- magyar kapcsolat? — Angliában sem vállalják, hogy valakinek tanácsot adja­nak abban, hogy mire vállal­kozzon. Annyit eleve elvárnak, hogy legalább ötlete legyen annak, aki vállalkozni akar. Ez a központ egy olyan hely lesz, ahol a kezdő vállalkozó megkapja az induláshoz szük­séges irodai hátteret, telefont, telefaxot, tárgyalótermet, vala­mint a munkavégzésre alkal­mas helyet. Ez egy regionális központ lenne. Kell hozzá épü­let, utána pénz a felújításra, átalakításra, berendezésre, az infrastrukturális háttér kialakí­tására. Ez maga is egy vállal­kozás, a koordinátora lehet például a már említett Gellért Iroda. L. Cs. K. Városismereti verseny A Pécsi Városszépítő és Városvé­dő Egyesület a korábbam években nagy sikerrel rendezte meg ,,Pécs az én városom" vetélkedőt. Az utóbbi időben azonban érdektelen­ség miatt elmaradtak ezek a verse­nyek. Az elmaradás ügyében fel­kerestük dr. Marton Istvánt, az egyesület elnökét, aki a követke­zőkről tájékoztatott: — Egyesületünk három alkalom­mal oly sikerrel rendezte meg a városi diákvetélkedőt, hogy arról a helyi kábel-tv két ízben is adott közvetítést. Mint minden vetélkedő, csak bizonyos ideig maradhat fel­színen, úgy az általunk rendezett verseny is fokozottan veszített ér­dekességéből. Megtudtuk azt is, hogy ebben az évben a Petőfi Utcai Általános Is­kolából jelentkezett az egyesületnél Mátrai Gábor természetjáró tanár, aki a fiatalok városismeretét a cí­merismerettel kívánja bővíteni. E munkájához segítségül kérte két pé­csi természetjáró-szakosztály támo­gatását, s ekként a PVVE ezekkel közösen rendezi meg újszerű ifjú­sági városismereti vetélkedőjét, amely a nevelési-oktatási célkitűzé­sen túl városunk jobb megismerését is elősegíti. A verseny a Petőfi Utcai Általá­nos Iskolában március 9-én, szom­baton 9 órakor kezdődik. A négy­órás versenyidő alatt a versenyzők­nek a városunkban levő régi és új címereket kell megtalálniuk és le­írniuk is. E feladat megoldása csak gyalogosan teljesíthető. A csapatok az eredményről egy hónapon belül kapnak értesítést. Az első három helyezett csapat oklevél- és tárgy­jutalom-díjazásban részesül. Ebédelő gyerekek egy pécsi iskola napköiijében Fotó: Läufer Lósrló Már vannak, akik nem fizetnek napközit Fél szelet száraz kenyérrel... Harmincötről negyvennégy forintra emeltéit Pécsett az általános iskolai napközik nyersanyag..ormáját. A hu­szonöt százalékos növekedés februártól érvényes. Ebben a hónapban tehát nemcsak a márciusi dijakat, hanem a feb­ruárit — visszamenőleg — is kérték az iskolák a szülőktől. Sok helyen a múlt héten szed­ték a pénzt. Szúrópróbaszerű érdeklődésünk nyomán, úgy tűnik, hogy nem jelentős a napköziből a díjemelés miatt lemorzsolódók száma. A közel­jövőre vonatkozó vélemények azonban távolról sem optimis­ták ... — Az elmúlt évben is sok olyan gyermekünk volt, akiket szociális okok miatt támogat­nunk kellett - mondja Németh Mihályné, a pécsi Illyés Gyula Általi1 íos Iskola igazgatója. — Tavaly 150 000 forintot fordít­hattunk a segítésükre, Így töb­bek között az étkezésük biz­tosítására. A 480 tanulóból 85- en részesültek 50, illetve 100 százalékos térítésben. Hogy az idén mennyi pénzünk lesz ilyen célra, azt még nem tud­juk. Az biztos, hogy többre lenne szükségünk. Eddig öt szülő keresett meg a díjeme­lés miatt, bejelentve, hogy a jövőben nem tudja befizetni a gyermekét napközibe. Egyikük az apa munkanélküliségére, másikuk az egyedülállóságára hivatkozva jelezte, a többiek pedig tételesen kiszámolva mutatták, hogy a különböző kötelezettségeik teljesítése után mennyi marad megélhetésre. Volt, akinek 2300 forint, s eb­ből kellene a napközit fizetni. Olyan szülő is akadt, akinek engedélyeztük, hogy csak már­cius 3-a utón fizessen, mert akkor lesz pénze. Őket nem számolva. 15—20 gyermek mor­zsolódott le. A másik iskola, ahol érdek­lődtünk, a Radnóti Miklós ut­cai TASI. Nem véletlenül. Az itt tanulók — lévén, sportisko­la — sokat mozognak, illetve szinte az egész napot az isko­lában töltik a különböző edzé­sek miatt. Fenyves Alajos igaz­gatóval beszéltünk.- Nálunk tízzel kevesebben fizették be a napközit, s ter­mészetesen vannak kedvez­ményben részesülő gyerme­keink. Ebből a csökkenésből ugyan nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de azt érzékeljük, hogy gond van a Gyermekek étkeztetésével. Az sem jó — amit szintén tapasz­talunk —, hogy van, oki ham­burgert. hot-dogot eszik, kólát iszik szinte mindennap. Ez a normaemelés már nem a korábbi — központi rende­let — gyakorlatnak megfele­lően történt. Az önkormányzat döntött a mértékről, a 25%-os emelésről. Dr. Fodor Imrét, a Mecsekvidéki Vendéglátó Vál­lalat — mint az egyik legna­gyobb gyermekétkeztető válla­lat — igazgatóját arról kérdez­tük, hogy mit hallott: az or­szág más részein milyen eme­lést rendszeresítettek? — Egyről, a Dunavidéki Ven­déglátó Vállalatról (Dunaújvá­ros) tudjuk, hogy velünk azo­nosan, 25 %-ot emelt. A Nyu­gat-magyarországi Vendéglátó Vállalat (Győr) 35%-os, a bu­dapesti Csepel 30%-os, a szintén fővárosi Junior Ven­déglátó Vállalat pedig 40%- os emelést hajtott végre. Az igazgató szerint lehet, hogy ez a 25% Pécsett sem egész évre szól, s további emelés lesz. Ettől függetlenül a pedagógusok egy részének véleménye az, hogy a mostani normaemelés nyomón április­tól - a különböző bejelentett és áprilistól érvényes - egyéb áremelések után várható szá­mottevő csökkenés a napközi- dij-befizetésben. Nincs okunk kételkedni abban, hogy saj­nos, jól gondolják. És akkkor lehet, hogy nem is lesz annyi­ra szokatlan, mint amilyen végtelenül szomorú, amit a minap láttam. Egy fiú testvér­pár szállt fel a 7-es jelzésű buszra. Mindkettő kezében üres, fél szelet, szemmel lát­hatóan száraz kenyér. Ezt reg­gelizve indultak iskolába. T. É.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents