Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-09 / 67. szám
1991. március 9., szombat uj Dunántúli napló 3 Kitárulnak az egyetemek és főiskolák kapui lz új felsőoktatási törvény elé Első vélemények Készítjük adóbevallásunkat (4.) Egyes ingatlanok hasznosításából származó jövedelmek számítása és bevallása A magyar felsőoktatás átalakításának szükségességéről a legkülönbözőbb véleményeket vallók sem vitáznak. Arról már igen, hogyan, mi módon történjen ez az átalakítás, és milyen legyen az a felsőoktatási törvény, melyben rögzítik a felsőoktatás működésére vonatkozó kereteket. Kívánatosnak látszik azonban az is, hogy ne olyan kerettörvényt alkossanak, melyhez még számtalan végrehajtási jogszabályt kell csatolni, hanem az egyszintű szabályozás elvének megfelelően, a törvény tartalmazza a felsőoktatásra vonatkozó valamennyi normát. A napokban Pécsen járt Biszterszky Elemér államtitkár, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium több munkatársa, akik elmondták, remélik, a parlament elé nem elszigetelten kerül a felsőoktatási törvény, hanem többek között a közoktatási és az akadémiai törvénnyel ,,egy csomagban”. Ez mindenképpen fontos lépés, mert biztosítani kell az egymással kapcsolatban lévő törvények között a működési összhangot. A Dairy Queen Pécsett May Katalin gondolt egyet, és levelet írt Carlos M. Gritti olasz üzletembernek, a Dairy Queen főnökének: szponzort keres, aki olaszországi tanul- mánykörútját anyagilag támogatná. Katalin, a pécsi JPTE TK elsőéves földrajz—német szakos hallgatója, és szeretne eljutni a Lipari-szigetekre, a működő vulkánokat felmérő tanulmányútra. Magát a háromhetes kirándulást a pécsi és a szegedi egyetem együtt szervezi, földrajzszakos részére, de az egy főre eső negyvenezer forintnak csak a felét tudja állni. A hiányzó összegről, sőt, ha teheti, az egészről a hallgató maga gondoskodik. Katalinnak megjött a válasz és a pénz, amit formálisan tegnap nyújtott át szerkesztőségünkben Majid Kamali, a Dairy Queen gyorséttermi hálózat magyarországi vezetője. Cégének komoly tervei vannak Magyarországon. KöA leendő törvénynek még nem készült el a hivatalos tervezete, de a koncepciókat már szétküldték a felsőoktatási intézmények között. A pécsiek közül volt, ahol azt mondták az oktatók, már többfajta változattal is találkoztak, s akadt olyan is, ahol még nem foglalkoztak vele. Az egyetemek, főiskolák saját új szervezeti és működési szabályzataik megszerkesztésével, az új egyetemi tanácsok választásával vannak elsősorban elfoglalva. A felsőoktatási törvény megalkotásához budapesti székhellyel létrehoztak egy országos felsőoktatási törvény- előkészítő bizottságot, melynek több pécsi tagja is van a különböző egyetemekről, akik közvetítik az intézményeikben kiaTakult elképzeléseket. A törvény előkészítése még kezdeti állapotban van, a megkapott koncepciót is egy szakértői bizottság állította össze, s nem tartalmazza a minisztérium álláspontját — mondja dr. Andrássy György, a JPTE réktofhelyettese. A készülő Szervezeti és Működési Szabályzatok, omelyre több bizép- és Kelet-Európábán először nálunk mutatkoznak be. Augusztus elsején megnyitják első éttermüket Pécsett, a Konzum Rt. földszintjén és pincerészén. Fagyit, frissen sajtolt gyümölcsleveket, szendzottság is alakult az egyete men belül, a leendő törvény egy részét érintik. Mindenesetre az SZMSZ függelékében meghatározzák, hogy ameny nyiben az új jogszabályok megkívánják, megtesz'!« a kellő módosításokat a szabályzatuk ban. — Nagyon várjuk már az új törvényt — fogalmazták meg a Pollack Mihály Műszaki Főis kólán, s dr. Lenkei Péter főigazgató hozzátette, nem mintha kedvelné a bürokratizmust, ám mégis azt szeretne, ha kapnának egy hivatalos tervezetet, s azt véleményeznék, mert így esetleg elsikkadhatnak az egyes javaslatok. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatán a hangulat nyugodt. Még tavaly kaptak egy koncepció-leírást a Zeneakadémián keresztül, üdvözölték a nagy létszámú felvételi és az egy év utáni szelektálás! lehetőséget, amelyet a zenéi és a pedagógusi pályára való alkalmasság megállapításánál kifejezetten előnyösnek találtak. A törvény sürgető voltát ők kevésbé érzik. mint a nagyobb egyetemek. vicseket és pizzát kínálnak, s mindezt a rendkívül gyors kiszolgálás teszi vonzóbbá. Katalin örül a segítségnek, és szívesen felpróbálta a sapkát, pólót. Bár a fénykép így reklám, mégis közöljük — mi A POTE-n ez idáig az új SZMSZ és a jövő héten kezdődő egyetemi tanácstagi választások kaptak nagyobb hangsúlyt. A Fiatal Oktatók Klubjának vezetője, dr. Karádi Zoltán úgy nyilatkozott, a klub tagjai informális csatornákon keresztül találkoztak még csak a törvény előkészítésével, mert az egyetemen a reformtörekvések szerepeltek ez idáig az érdeklődés középpontjában. Az úi egyetemi tanács március 19-én ül össze, a hivatalos felkészülés is ezután várható. A pécsi oktatók véleménye szerint a koncepcióban leírt feltételek az universitóssá váláshoz nem valósíthatók meg, mert például a nagydoktorok tízszázalékos arányát az össz- oktatói létszámhoz viszonyítva túlzónak tartják. A JPTE oktatói közül a megkérdezettek a normatív finanszírozást járható útnak tartják, melynek egyik részét a hallgatók szerinti fejkvóta, másik részét a pályázati lehetőségek alkotják. Remélik, az egyetemek, főiskolák versenyeztetése az oktatás és a tudományos teljesítmények színvonalának emelését eredményezi. B. A. ezzel egyengetjük Katalin útját, aki mór lázasan készülődik a március végi indulásra, és még valamire: szeretne látni végre „élőben" egy működő vulkánt. Sz. L. I. A személyi jövedelemadórendszer bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatainak elemzése, értékelése alapján 1990. évre vonatkozóan módosult az ingatlanok hasznosításából származó jövedelmek számítása, egységesebbé vált a szabályozás. Az egyik legfontosabb változás, hogy az ingatlan bérbe adásra is kiterjesztették a költségelszámolás lehetőségét. A diktált jövedelemtartalom mértéke és az alkalmazási módja szintén megváltozott. A vonatkozó jogszabály egységes értelmezéséhez, az érintett adóalanyok 1990. évi személyi jövedelemadó bevallásának elkészítéséhez — a tájékozta- tató előadások mellett - ezúton kívánok segítséget nyújtani. Az 1989. évi XLV. számú törvény értelmében szálláshely bérbe adásáról, valamint építmény nem lakáscélú bérbe adásából származó bevételnek az elszámolható költségekkel csökkentett részét kell jövedelemként figyelembe venni. Költségként a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, a bevétel megszerzése érdekében a naptári évben ténylegesen felmerült kiadás számolható el. Magánszemélyek esetében legfeljebb a naptári évben megszerzett bevétel összegéig. Tekintettel arra, hogy az összes elszámolható költség felsorolása jogszabályban nem oldható meg, a törvény mellékletei néhány költségfajtának az elszámolási szabályait tartalmazzák, illetve azokat a költségeket, omelyek elszámolására nincs, vagy csak korlátozott mértékben és feltételekkel van lehetőség. Így például az ingatlanhasznosításból származó bevétellel szemben a magán- személyek értékcsökkentési leírást nem számolhatnak el. A lakás egy részének hasznosítása, vagy a lakással egybeépített műhely, garázs bérba adása esetén a fűtés, világítás stb. költségéinek elszámolása a költségnemre jellemző mértékegységben (például négyzetméterben, légköbméterben) a tevékenységgel arányosan számolható el. Az elszámolt költségeket számlákkal, egyéb bizonylatokkal igazolni kell. Ezeket a bizonylatokat és a tevékenységgel összefüonő egyéb iratokat, feljegyzéseket nem kell az adóhatóság részére a bevallással megküldeni, hanem az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni és ellenőrzés során bemutatni. Ha a magánszemély tételesen nem kivan elszámolni költségeivel, akkor az ingatlan- hasznosításból származó bevételét meghatározott költséghányaddal kell csökkenteni, és Így számolhatja ki jövedelmét. Lakás és üdülő szálláshelyként történő hasznosítás esetén az e tevékenységből származó bevételének 70 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. A fennmaradó 30 százalék a magánszemély költségeinek fedezetét biztosítja. A szálláshely-hasznosítás meg- valósülhat lakásbérlet, albérlet, ágybérlet, üdülő bérbe adás stb. formájában, valamint fizetővendéglátó-szolgálat engedéllyel, illetve anélkül. Amennyiben a hasznosítás idegenforgalmi szerv közbeiktatósóval történik, az idegenforgalmi szervnek kifizetett jutalékot bevételként nem kell figyelembe venni. Ha az épület vagy épületrészt a magánszemély nem szálláshelyként hasznosítja, akkor bevételének 80 százaléka tekintendő jövedelemnek és a fennmaradó 20 százalék költségeinek fedezetéül szolgál. Az általános forgalmi adó egyik esetben sem része a bevételnek, de minden egyéb a bérbe adással kapcsolatban kifizetett költségtérítés igen. Az ingatlanhasznosításból származó jövedelem megállapítása és bevallása során a házassági vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyak hasznosításából származó jövedelmet a házastársak között egyenlő arányban kell figyelembevenni. Az egyéb közös tulajdonban álló ingatlanok hasznosítása esetén a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk alapján oszthatják meg jövedelmeiket. Az ingatlan hasznosításából származó jövedelmét a magán- személynek össze kell vonnia a más forrásból származó jövedelmével, kivéve az adó- mentesség esetét. Adómentessé vált 1990. évben a falusi turizmusból származó jövedelem, ha kiemelt avógyhelynek, kiemelt üdülőhelynek, gyógy-, vagy üdülőhelynek nem minősülő községben és mór kialakult tanyás térségben a magánszemély saját tulajdonú lakását üdülési célra hasznosítja, feltéve, hogy a hasznosítás legfeljebb 10 ágyra terjed ki, az ebbőt származó éves bevétel nem haladja meg a 300 ezer forintot és a magánszemély állandó lakóhelye is a hasznosított ingatlanban van. Az adómentes jövedelmet nem kell bevallani. Amennyiben a fentieknél részletesebb tájékoztatást igényelnek, a magánszemélyek adóosztályának munkatársai készségesen adnak felvilágosítást adóköteles tevékenységükből származó jövedelmük törvényes elszámolásához. Nagy Miklósné Működő vulkánt látni May Katalin gondolt egyet Megalakilt a Honismereti Szövetség határán téli magyar albizottsága Budapesten pénteken megalakult a Honismereti Szövetség hattáron túli magyar olbizottsága. Az erdélyi, vajdasági, horvátországi, szlovéniai, burgenlandi, felvidéki és kárpátaljai sza kém be reket tömörítő testület féladata a szomszéd országok magyar helytörténeti, önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalmának. serkentése, módszertani segítése. | Futnak a kopek j Lópatkó Tömörkény tstvón bölcs mondása szerint jó, ha a ló meg van ipalkolva, de ha melibe- rúgja az embert, akkor mégis jobb lett volna, ha nincs megpatkolva. Ezt a jeles gondolatot 'két körülmény juttatta most eszembe. Egyrészt az a tény, hogy a magyar film- forgalmazók, feltehetően üzleti számításból, a mozlbemuta- tók napját a .megszokott csütörtökről péntekre csúsztatták. E lépés ugyanis ereményét tekintve éppen olyan kétségesnek tűnik, mint a patkóié kovács igyekezete Tömörkény lovával. Igaz, egy előnye mindenképpen van: nem kerül egy fillérbe sem. Ellenben jobb filmeket vásárolni, korszerűbb mozikat üzemeltetni, vagy változatosabb műsort kialakítani, a nézők vissza'hódítása érdekében, de okát csak pereces- lányokat alkalmazni is, meglehetősen költséges mulatság lenne. Bizonyára még a ló- patkolásnál is többe kerülne. Másrészt a most látott film idézte fél bennem a derék, ám kiszámíthatatlan kedvű négylábú esetét. John Guiller- miin Élve vagy halva című műve ugyanis igazi western, amelyben természetszerűen nagy szerepet játszik a ló, annál is inkább, mert a dramaturgiai szakszerűséggel felépített cselekmény egy bűnöző üldözésére épül. oki az egyik gyilkosságot ráadásul egy meglazult lópatkó ürügyén követi el. S mivel a kéz- rekeritését irányító hős egy Coopert idéző nyomkereső, a lópatkók lenyomata valósággal regélni kezd a képeken. iEz a beszéd pediglen egyszerű és becsületes. Azért is hangsúlyoznom kell ezt, mert manapság, a hamis művészi- séggel kendőzött giccsek és a nagyhangúén üres kommersz filmek áradatában, az efféle tisztességes iparosmunkák elismerést érdemelnek. Ez a film nem kíván többnek látszani önmagánál: 'hamisítatlan vadnyugati termék, amelynek készítői nem óhajtottak a Parnasszusra lovagolni, egyszerűen csak értik a szakmájukat. Tudták például, hogy o lörténet geirncét alkotó izgalmas üldözés nem csupán a jó és a rossz, o tébolyult fanatizmus és az elszánt józanság küzdelmének bemutatására teremt alkálimat, hanem lehetővé teszi számukra o jog és az igazság oldalán küzdők különféle magatartásformáinak elkülönítését is. A haszonért lihegő fejvadászok, a préri könyörtelen szabályait követő apa (Kris Kristofferson férfias alakításában), és a városból érkezett, egyetemet végzett fiú megjelenítése egyszerűen tagolt, de hiteles világot tár elénk. Kitűnő ötletnek tartom, hogy a film nézőpontját az ifjú Tom képviseli, aki fokozatosan döbben rá arra, hogy ennek a kegyetlen hajszának a tétje: mago a rend. Egyszer felnéz a csillagos égre, s akkor megérzi, hogy élete egy nagy egész részévé vált, mert éppen úr<" méltó törvényeknek engedelmeskedik, mint az égitestek járása. Eléggé felnőtt már ahhoz, hogy akár az árvaságot is elviselje. Lehet, hogy ezt már csupán én olvasom ki a patkók nyomaiból. Mert a film bölcselkedés helyett meggyőző látványt teremt, puha, szórt fényű közeli felvételekkel, és merészen beszáguldott, egzotikus tájképekkel. Ezért én elhiszem, amit az egyik szereplő, az öreg indián mond, hogy mindez immár legenda. Még azt sem bánom, ho csak mese. Nagy Imre
