Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-05 / 35. szám

1991. február 5., kedd uj Dunántúli napló 5 Mérhető a hideg és meleg víz mennyisége Vízórák a pécsi lakásokban A lakásszövetkezetek is beszerelik Lakossági kezdeményezésre indult meg Pécsett a vízórák beszerelése. Meszesen, a Tol- bubin úton kísérleti jelleggel két házban a lakók saját költ­ségükön tetették be, és köz­vetlenül a Vízműnek fizetik a dijat. A Jókai, az Ércbányász és a Kertvárosi Lakásszövetke­zet újabb lakásokban helyezett el vízórákat, külön a hideg és a meleg víznek.- A héten az utolsó órákat is felszereljük a Sarohin tá­bornok útja 36—44. számú há­zakban — tájékoztat Komári László, a Kertvárosi Lakásszö­vetkezet műszaki gondnoka. — összesen 3100 lakásban tet­tünk fel vízmérőket. Az első leolvasásra egyidőben kerül sor minden házban. A későb­biekben a lakók maguk je­lentik be havonta egyszer az óra állását a közös képvise­lőnek, vagy a házmesternek. A szövetkezet a Vízműtől, és a PÉTÁV-tól kapott számlák alapján egyénileg, a mért adatoknak megfelelően szá­mítja ki, hogy kinek mennyi vízdíjat kell fizetni. A Kertvárosi Lakásszövetkezet az elmúlt év áprilisában meghívást kapott Dunaújvárosba egy olasz cég által rendezett vízóra-bemuta­tóra. Az ottani lakásszövetkezet ezen a rendezvényen tájékoztatta a megjelenteket saját tapasztala­tairól is, mert a városban akkor már 1000 lakásban vízóra mérte a tényleges fogyasztást. A pécsiek ezt követően utánajártak, hol sze­rezhetnek be hiteles vízórákat, ugyanis szerettek volna véget- vetni a vitának: hogy ki, mennyi vízdíjat fizessen. A lakásszövetke­zeti tagok kedvezően fogadják az ötletet. Egyes helyeken a felújítá­si alapból fizették ki, máshol a közös pénzből megelőlegezték, és a lakók részletekben fizethetik visz- sza a költségeket. A vízórákat az osztrák Jurex-cégtől vásárolták a Vas Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalaton keresztül. így jóval ol­csóbban jutottak hozzá, mintha Magyarországon veszik meg. — A Vízmű márciusban olvassa le legközelebb a mérőket, és akkor már mindenki aszerint fizet. Már voltak jótékony hatásai is az órák beszerelésének. Ahol eddig nem foglalkoztak azzal, hogy fo­lyik a WC, csöpög a csap, egy­más után hívnak szerelőt, javíttat­ják meg azokat - folytatja Ko­mári László. — Másik nagy gon­dunk, hogy a garázsok áramszám­láit a lakók fizetik a közös költ­ségből. Eredetileg csak egy égőt szereltek fel, ezt viszont a lépcső­házi világításra kapcsolták rá. Azonban a garázsokban egyre töb­ben fúrnak-faragnak. Több helyen konnektorokat szereltek fel, a la­kók meg zúgolódnak (jogosan), hogy ők nem fizetik a más áram­számláját. Azt meg egyelőre senki nem tudja, hogy ilyen esetben ki fizesse a villanyóra költségeit, ugyanis ezeket a garázsokat a szövetkezet csak bérbe adja. Vízórákat szereltetett fel lakásá­ban egyik olvasónk is. Megpróbál­ta ezt bejelenteni a Vízműnél és a PÉTÁV-nál is. A Vízműnél nem volt gondja, de a PÉTÁV elutasí­totta a kérelmét azzal, hogy a Vízművel olvastassa le, és azok igazolják az óra állását a PÉTÁV- nak. Olvasónk szeretné a mérőóra szerint fizetni a meleg víz díját, ezért már nem az átutalási szám­lán fizeti ki a távfűtés és meleg víz díját. Hátha a díjbeszedő haj­landó lesz leolvasni az órát? Egyre több helyen szerel­nek fel vízórákat. Előbb-utóbb oz országgyűlésnek is foglal­kozni kell ezzel a témával. Talán akkor megszületik vég­re a rendelet, hogy kinek kell a vízórát leolvasni. Sz. K. Békés volt a Panorama ütfa... Valamivel több katonai, rendőrségi jármű látható mostanában a török városok utcáin. Felvételünk útban Isztambul felé, Edirne központjában készült. Szabad-e Törökországba indulnunk? Tízéves a Pécsváradi Várbaráti Kör Felújítják a templomi orgonát A Pécsváradi Várbaráti Kör ez évben tízéves jubileumához érkezett. A napokban tartott közgyűlés már 212 tagot kép­viselt. Az egyesület továbbra is hű marod alapítási elképzeléseihez, miszerint a maga eszközeivel őrzi, gondozza Pécsvárad tár­gyi, szellemi, természeti érté­keit, meg akarja ismertetni a szőkébb és tágabb hazát, kö­zösséggé forrasztani mindazo­kat, akiknek kedves Pécsirárod. A várbaráti körből hét főt juttattak a pécsváradi polgárok az önkormányzatba. A kör folytatja a Székely Miklós orgonaművész kezdemé­nyezésére és közreműködésével a katolikus templom orgonájá­nak felújítását, amit Földi Ba­lázs pécsváradi orgonaépitö vé­gei. Céljuk közös az egyház­zal: a régi fényében tündöklő orgona, amely alkalmas lesz a nyári hangversenyek megtartásá­ra, és az egyházi ünnepeket is méltó módon tudják ünne­pelni. Javasolták, hogy kerüljön a II. világháború halottainak név­sorával emléktábla a volt vá­rosháza, a szakiskola épületé­be. A tábla elkészült, és 132 név szerepel rajta a kör tag­jainak egyéves kutató- és egyeztető munkája nyomán. A II. világháborús emléktábla fel­avatását a katolikus, reformá­tus, izraelita egyház szertartá­sával április 24-én, Szent György, Pécsvárad védőszentjé­nek napjára tervezik. Ugyan­csak az idén szeretnék felújí­tani az I. világháborús emlék­művet, a névsor pótlásához várják felajánlást, anyagi se­gítséget. 1991 - Széchenyi István éve. Pécsváradi tartózkodásának em­lékére táblát szeretnének állí­tani a várban, augusztus 20- án. Mivel Pécsváradon Széche­nyi Istvánról sem utcát, sem teret nem neveztek el, javasla­tot tesznek az önkormányzat­nak, hogy patinás, központi helyen legyen a Széchehyi ut­ca. Szorgalmazzák, hogy a Felszabadulás tér kapja vissza az eredeti - Szentháromság tér - nevét, és tervbe vették Pécs­várad Szent György-cimerének elkészíttetését, emblémák, zász­ló. jelvény kidolgozását, és mindennek szakmai szervezését. Sántha László Az isztambuli utazástól töb­ben is óva intettek a Pano­ráma Utazási Iroda Ikaruszá- nak indulása előtt. ,,Veszélyes az most, a török repülőterek­ről amerikai vadászbombázók szállnak fel, tartani lehet meg­torló rakétatámadásokról, ter­rorcselekményektől és így to: vább . . ." Az érvek között bi­zony volt néhány elgondolkod­tató (hisz az indulást meg­előző napokban három, a há­borúval összefüggő robban­tásról is hír érkezett Isztam­bulból), de az utazási iroda vezetője, Salamon Tibor azzal nyugtatta a bizonytalankodó­kat, hogy ő maga is kiutazik a csoporttal, hisz nem kell tartani semmitől. Bár jómagam megfogadtam, hogy lehetőleg kerülöm az amerikai érdekeltségű épüle­teket (mert hogy azokban le­het leginkább terrorcselekmé­nyekre számítani), első isztam­buli megállónk éppen a Ga­léria, az amerikai áruház előtt volt. A bejáratot biztonsági őrség vigyázta, ígyhát foga­dalmammal ellentétben végül is majd egy órát bolyongtam a korcsolyapályának is helyet adó modern áruházkomplexum­ban. Miután túl voltunk a délutáni szervezett programokon (az ázsiai kiruccanáson, a tv-torony melletti teázáson), a központban lévő Ho­tel Elit-ben pihenhettük ki a több mint egynapos utazás fáradalmait, hogy másnap legyen erőnk és ki­tartásunk a nagy bazár árusaival folytatandó alkuhoz. ,.Gyere madzsarl Mennyit enged­jek a feléből?", ,,Nincs pénzed? Nem baj, nálam akkor is vásá­rolhatsz. Száz forintnak ötven a fele . . . Szervusz Mariska! . . . Van itt arany, bőrkabát, farmer. Gyere, legalább igyál egy almateát ... ." Röpködtek a meglepően jó ma­gyarsággal megfogalmazott mon­datok. Yusuf Sertip Demirhan üzletében (mely talán 400 méterre van a Kék Mecsettől) hosszasabban időztünk. Politizálgattunk a magyarul szinte perfektül beszélő ,,üzletember-egye­temistával". latolgattuk a háborús esélyeket.- Itt biztonságban vagytok, gyertek csak magyarok! — mondta Yusuf. — Az irakiak nem merik megtámadni Török­országot, mert nekünk nagyon erős a hadseregünk. Két­millió katonát tudunk harcba állítani, és nem hiszen, hogy Szaddaméknak érdekükben áll­na egy új front megnyitása Ami pedig a terrorcselekmé­nyeket illeti: Isztambulban évek óta együtt élünk a ter­ror lehetőségével, tényével Most sem rosszabb a helyzet, mint máskor. A rakétáikkal pedig nem érnek el idáig. Kétezer kilométer ide Irak. Mondom, nincs mitől félnetek. A 10 milliós nagyvárosban egyébként már csak a tél miatt is kevesebb most a tu­rista, mint máskor. A Panorá­ma vezetője, az iroda által alkalmazott idegenvezető és Yusup is egyetértettek abban, hogy a háború veszélyeinek hatására kisebb a forgalom az utcákon. Főleg a nyuga­tiak maradnak el, mondják le a tervezett isztambuli kirán­dulásokat, a keletiek (magya­rok, románok, jugoszlávok) nagy örömére, akik most a szokásosnál valamivel olcsób­ban vásárolhatnak az utcán, az üzletekben, a bazárban . . . Balog Nándor Mohács bizalmat előlegezett a kormánydöntéshez Bérszámfejtés túlórában? De miért éppen a pedagógus- bérekről beszélünk már megint? Hiszen jogosan tartja a markát az elsők között az egészségügy és a számát csak gyarapító nyugdijastársadalom is, de a be­tanított munkástól az adminiszt­rátorig, a bolti eladótól a szak­munkásig majd valamennyien a hazai nyomott bérek néha már tehetetlenül vergődő foglyai vagyunk. Mégis, talán a pedagógus- bérek „emelésében", az ekörül zajló vitákban a legpélda- adóbb, hogyan is őrölnek Is­ten malmai, és, hogy a taná­rok fizetésemelését miért kíséri most is félreértés, féltékenység és nyomában a gyanakvás. Azt pedig már röstellem sokadszor is indokolni, hogy a bérek nagyságát tekintve más orszá­gokban miért állnak a peda­gógusok az ilyenfajta listák el­ső helyein. A legutóbbi ló &ázalékos közpon­ti béremelés után, amely egyébként az egészségügyieket és az igazság­ügyet éppúgy érintette, 1990 végére az óvónők bruttó átlagbére Bara­nyában 9964 forintra, az általános iskolai pedagógusoké 12 798 forintra emelkedett, míg a középiskolai ta­nároké bruttó 14 721 forint volt. Az iskolák működésképtelenségével is összefüggésben emlékszünk a peda­gógus demonstrációkra is, és' a még korábban elhangzott ígéretekre, ame­lyek a pedagógusok bérének több éves távlatban megvalósítandó lép­csős és egyúttal radikális föleme­lését tűzték ki célul. A tanári munkával alkal­manként joggal elégedetlenke­dők, az irigyek — az egyéb­ként is vékonypénzű többség — könnyebben jegyezhették meg mindebből azt, hogy a peda­gógusok fizetését azóta már jelentősen emelték és most újabb 30 százalékra számít­hatnak. — Ebből az emlegetett 30 százalékos emelésből 20 szá­zalék bérautomatizmus, amit mindenki megkapott a költség­vetési ágazatokban! — mondja Benkő Gyula, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei tit­kára. — Olyan inflációkövető bérautomatizmus, ami a költ­ségvetési ágazatokban nem valósítható meq a gazdaság­ban alkalmazható bérfejlesz­téssel. A jelenlegi kormányzat elfogadta a Németh-kormány döntését s lép­csőzetes, a 40, majd 6Q százalékra emelkedő bérfejlesztésről, de végül a 20 százalékon felüli, mindössze 10 százalékos fejlesztésnél kötöttek ki. A vita pedig azon folyik, hogyan lépjenek most az önkormányzatok. A szakszervezet álláspontja egyértelmű, legkésőbb márciusban a bérekben ennek realizálódnia kell! Beszélgetésünk egyik részt­vevője, Szuchovszky Tamásné, a pécsi Kisegítő és Foglalkoz­tató Iskola szakszervezeti tit­kára arról az ostromról számol Ibe, ami a városi önkormány­zatot érte ezekben a napok­ban a Kulich Gyula utcai is­kolából is, hiszen a „bérszám­fejtés” késedelme esetén csak májusban kapnak megemelt bért a pedagógusok. Bérka­mattal, inflációval a nyakában. — Tulajdonképpen arról van szó - mondja Bakó László, a Mohácsi önkormányzati hiva­tal művelődési gazdasági szervezetének vezetője -, hoc ha a 10 százalékos növekmény1 b mindenkinek járó bérouf-- matizmus után kezdik el k.'fi­zetni, akkor ismét számolgatni kell az újabb, a megemelt bér szerinti túlóraátalányt, ami újabb, óriási adminisztráció, újabb jelentős időveszteség! Mohácson mi a 20 százalékos bérautomatizmussal együtt a 10 százalékos béremelést is megelőlegeztük már, március 2-ám tehát a 20+10 — össze­sen tehát 30 — százalékos bér- növekmény szerint fizetünk a város oktatási intézményeiben. — Megvon-e ennek o megnövelt bérivek o fedezete oz önkormány­zótoknál, és hogyon szereztek idő­ben információt orról, hogy oz át­lagbérek alapján számított bértö­meg — omi oz emelés alapja — mekkora egy*egy intézménynél? — A bérautomatizmushoz szükséges pénz már január közepén megérkezett az ön- kormányzatokhoz, tapasztala­tunk és tájékozódásunk sze­rint annyi pénzmaradványuk pedig a kistelepülések önkor­mányzatainak is van, amely­ből a tulajdonképpeni 10 szá­zalékos emelés most, első al­kalommal federhető. Statiszti­kákkal pedig rendelkezünk, másrészt jó előre felkészültünk erre, hiszen ez most nem pénz, hanem döntően hozzá­állás kérdése, és a bizalomé is, hogy a kormány a költ­ségvetésből ezt a részünkről megelőlegezett 10 százalékot küldeni lógja időben. Régiónk­ban a települések döntő több­sége rendelkezik elegendő pénzmaradvánnyal, így akkor sem érne bennünket megle­petés, ha ezek az összegek mégsem érkeznének meg. Egyébként a város oktatási •intézményeinek a működési költségeit is 20 százalékkal emeltük az idén, tekintettel elsősorban az energiaárakra, annak ellenére, hogy 25 mil­lió forinttal megtámogatott, a személyi jövedelemadó nagy­ságát tekintve kedvezőtlen helyzetű város vagyunk. Ez tíz óvodát, öt általános isko­lát, három középiskolát és egy zeneiskolát érint, Mohá­cson ugyanis felismertük, és úav döntöttünk, hogy az ok­tatást támogatni kell. — Egy tájéfcoitatón elhangzott, hogy az önkormányzatok differen­ciáltan is feloszthatják — például ide 10, oda 22 százalék — a 20 százalékos bérautomatizmust, anél­kül, hogy ezt törvénytelennek le­hetne tekinteni — fordulok ezúttal Benkő Gyulához. — Nem hiszem, hogy a dif­ferenciálás, az ezzel járó időt fecsérlő és pénzkifizetést el­odázó vita most helyén való lenne. Magát a bér- és támo­gatási konstrukciót kell alap­vetően megváltoztatni, amely még mindig bázisszemléletű, s ez alig behozható hátrány­ra ítéli a már korábban is nehéz helyzetű iskolákat. Bóka Róbert Válságban az áfész-es könyvterjesztés Siklóson és környékén, elsősorban a kis falvakban csaknem 40 éve a Siklósi ÁFÉSZ terjeszti a könyveket. Most úgy tűnik, a nagymúltú terjesztői munka megszűnik, mert tossz körülmények között működik Siklóson a régi helyéről kitelepített szövetkezeti könyvesbolt. Új helyén, az egykori népfrontos székházban alagsori helyiségbe került, ahová kevesen járnak. Megcsappant a forgalom, hamarosan lejár a bérlemény, egyre magasabb kamat terheli o forgalmazás, raktározás könnyítésére felvett hiteleket. Varjú József, a fogyasztási szövetkezet kereskedelmi osztályának vezetője keserűen sorolja az adatokat. Megtudom, ahonnan elkerült a boltjuk, ott egy magánvállalkozó nyit majd könyvesboltot. Lám, neki megéri, ö lesz a város második magán-könyvkereskedője. Az áfész is pályázhatott volna régi helyére, de nem tette. Nem tudtam kideríteni, miért nem indult a pályázók között. Sértődés, pénztelenség, fáradtság van-e az okok között? lAz biztos, hogy tavasztól a Siklós környéki apró falvakban nem árusítanak könyvet a boltokban, a takarékszövet­kezetekben. A 70 szövetkezeti bizományosból jelenleg már csak 8-10 dolgozik, nincs már könyvügynök. Legalább 20 faluról van szó, ahová még a magán-könyvkereskedőnek sem éri meg kimenni. Cs. J. Szaporca önálló akar lenni Hasit vakolati rendszer A München melletti Hasit cég szárazvakolat rendszerei­nek kizárólagos magyarorszá­gi forgalmazója a Pannónia Bau Kft. megkezdte a Hasit szárazvakolat rendszer értéke­sítését a kft. pécsi, Verseny utcai telepén. A német—ma­gyar vegyesvállalat tervei kö­zött szerepel a bármilyen épü­let külső nemesvakolataként, 70-féle színárnyalatban bár­milyen felülettel, illetőleg a belső felületek díszítő vako­latrendszereként egyaránt jól felhasználható Hasit vakolat­rendszer hazai gyártása. A most még Kémeshez tar­tozó falucska, Szaporca nyug­díjas tanítója, Jakab Jenő pár soros kiáltványszerű levéllel keresett meg miniket, hogy fa­lújuk 13 évi kémesi együttlét után ismét önálló alkar lenni. Félve mondta a tényt, mert ő nem akar haragot, s csendben aikaijálk a válást, harag, ve­szekedés,. félreértés .nélkül. Ömaga .megkezdte az aláírás- gyűjtést, és máris 205-en ír­ták alá a beadványt, a Sza- porcán élő választópolgárok 85 százaléka. Megmutatta az írást a kémesi polgármester­nek, aki csodálkozott, és azt javasolta, hogy ne váljanak. Jakab Jenő és társai ezek után a Iá Írásos beadványukat eljuttatták a Baranya Megyei Közgyűlés Köztársaság’ Meg­bízott Hivatalának is, ahol illően átvették az írást. Ta­náccsal is szolgáltaik, hogy békésen döntsenek, csakis ma­guk határozzanak az ügyben. iMi is hasonlót ajánlunk Ja­kab Jenőnek és társainak, akiktől azt is megtudtuk, hogy 13 évvel ezelőtt őket kénysze­rítették a csatlakozáshoz. Pá­ron ellenálltak, akik nem en­gedték igazolványukba be­írató az új címet. Szaporca az okmányok szerint több mint 600 éves település, or­mánsági részen terült el, Bo- tond törzse élt ott, neve a •már eltűnt Okorca nevű patak nevéből alakult ki. Cs. J. Távgyógyítás minden héten Végzett agykontroll-hallgatók ta* I átkoznál? minden héten hétfőn a pécsi Ifjúsági Házban, ahol este 5-től a tanfolyamon elsajátított is­mereteket gyakorolják. Ennek része­ként esettanulmányokat is folytat­nak, sőt megpróbálnak pszichikus módon segíteni a betegeknek. Mű­ködésükhöz eseteket várnak, az IH irodájában egy dobozban gyűjtik a beérkező lapokat, melyekre mind­azok, akik segítséget szeretnének kapni az agykontrollosoktól, felír­hatják nevüket, életkorukat, címü­ket, illetve tüneteiket. Nem kell attól félni, hogy a túl sok esettel a helyi erők nem birkóznak meg, a budapesti központ is részt vesz a betegek , .kiközvetítésében", hi­szen már eddig is több mint há­romezren váltak Magyarországon a Silva-módszer okleveles elsajátitóivá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents