Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-03 / 33. szám
01 baranyaiak isszák a legdrágább vizet Vízárak a régióban A DRV a legolcsóbb... (Folytatás az I. oldalról) a hibaelhárítás. A takarékosabb gazdálkodás csak korszerűsítéssel érhető el, de — ördögi kör — az energiatakarékos berendezések drágák, és nehezen beszerezhetők. Ami a legfontosabb érve a baranyai vizes cégeknek: jelentősen olcsóbb lenne a megye ivóvízellátása, ha nem lenne az elosztásban egy köztes szervezet, a Dunántúli Regionális Vízmű, amelytől kénytelenek vásárolni és továbbadni. Milyen érdekes, hogy a régióban a Dunántúli Regionális Vízmű árai a legkedvezőbbek. Szántó Imre, a DRV műszaki igazgatóhelyettese szerinte baranyai cégek arra az árrésre — ami egyébként megvan, éppúgy, mint a kis- és nagykereskedelemben — alapozzák a véleményüket, amiből nagy nyereséget tulajdonítanak a cégének. Állítása szerint tavaly a 2,7 milliárdos árbevételen mindössze 50 milliós nyereséget könyveltek el. Mint mondja, tudomásul kell venni, hogy Baranyában nagy távolságokról kell szállítani az egészséges ivóvizet — és ennek ez az ára, ráadásul a cége végezte azokat a nagy- beruházásokat, amelyek ezt lehetővé teszik, ez nem terhelte a megyei cégeket. Hozzátette, ugyan idén még van állami támogatós a lakossági vízellátáson, de megszűnt ennek a szociálpolitikai szemlélete, ami azt is jelentette, hogy ezidáig nem volt Magyarországon az ivóvíznek ára. Most van. Egyébként az árat a főhatóság állapította meg (a közületi és termelői ár már egyenlő) a vállalati kereteken belül — tegyük hozzá, a vállalatok adatai alapján —, úgy, hogy a települések eltérő költségeit kiegyenlítették. Hangsúlyozta viszont, hogy nem a cégek teszik zsebre a többletbevételt, ennyivel kevesebbet kapnak az államtól. Somogy - itt a DRV üzem- igazgatósága szolgáltatja a vizet — és Tolna megyében nincsenek nagy regionális rendszerek. Tolna is azért tud viszonylag olcsóbb lenni, mert a megyei vízmű a saját kút- jaiból adja a vizet. A korszerűsítési lehetőségekről megegyeznek a vélemények mindhárom déli megyében: sőt a szakemberek hiányolják az energiatakarékosságra késztető kormányprogramot, mert tarthatatlannak tartják, hogy a gazdaságos berendezések jóval drágábbak, mint az energiafalók. Hogy miként segítenek a szolgáltatók a lakosság jogos igényének megvalósításában, az egyedi mérések bevezetésében, erre a legkészségesebb választ Szekszárdon kaptuk. Mina Imre, a Megyei Vízmű üzemeltetési osztályvezetője jól ismeri és elismeri a lakossági törekvéseket, bár hiányolja a jogi szabályozást, amely ezt lehetővé teszi. Ugyanakkor nagy gond, hogy nincs megfelelő mérő forgalomban. A hazai gyártásúnak egy baja van, vízfolyást okoz(l). A cégek sokfelé kutatnak, és megjelentek az olasz, angol, újabban izraeli műszerek is a piacon, de hiába az egyre növekedő igény, a vállalatoknak igen nehéz valuta híján hozzájutni és továbbadni . . . Gáldonyi M. Lássuk a medvét! (Folytatás az I. oldalról) közül csak Szkuzil, a nőstény barnamedve járkált ki-be szálláshely és szabad tér között, a többiek viszont napfürdőztek egész nap — fittyet hányva mindenféle megfigyelésnek. Döme, a veszprémi állatkertben otthonra lelt kamcsatkai barnamedve szintén nem ijedt meg a saját árnyékától: egész nap kint tartózkodott, s szemmel láthatóan jól érezte magát a verőfényben. A fővárosi állatkert medvéi viszont csak körülnéztek a napsütéses, tiszta időben, aztán ismét aludni tértek. Hogy ijedősek-e, azt nem sikerült kideríteni, de hogy álmosak voltak, az biztos. .Mikor köszönt be a tavasz? Már megtette 1990 decemberében, amikor kinyílt az első hóvirág. Vagy az a tavalyi második tavasz volt? Ki tudja . . . Talán a budapesti medvék . . . L. Cs. K. Hegyei mezőgazdászból Harmincadik alkalommal rendezi meg a megyei mezőgazdászbált február 5-én és 6-án a pécsi Palatínus Szálló Bartók-termében a Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya Megyei Szervezete. A mulatság a hosszúhetényi néptáncegyüttes nyitótáncával veszi kezdetét, majd a pazar vacsorára kerül sor. Az étlapon az ,,A" menü főétele a bajor töltött rostélyos, a ,,B" menüé a Palatínus sertésborda. Természetesen nem marad el az éjfél utáni kolbászos bableves. A Szigetvár melletti domolospusztai kastély is eladó Fotó: Läufer László Eladják, mert venni akarnak Of gazdara uörö kastélyszállók Három szállót kínál megvételre, vagy haszonbérbe az Állami Biztosító, a Novinvest Kft. és a Surján Völgye Részvénytársaság. Közülük a legnagyobb —, és. talán a legszebb a Szigetvártól 6 kilométerre lévő Domolosi Kastélyszálló, amit két évvel ezelőtt újítottak 'fel. A gyönyörű környezetben fekvő, stílbútorokkal berendezett, 27 szobás szállóra -, amit a Surján Völgye Termelőszövetkezet építőrészlege újított fel —, most ugyanúgy gazdát keresnek, mint a 20 szobás csom- bárdi kastélyszállóra és a kaposvári 24 szobás Dorottya Szállóra. Néhány évvel ezelőtt, amikor a Surján Völgye Termelőszövetkezet sorra vásárolta ímeg és újította fel a régi kastélyokat, idegenforgalmi hasznosításban gondolkodott. — Mi változott azóta? — kérdeztük Horváth Kálmánnét, a Surján Völgye Rt. elnökhelyettesét. — A külföldi tőke, amiben reménykedtünk, nem jön, a saját erőnk pedig nem elég mindahhoz, amit szeretnénk elérni. — Feladták az idegenforgalmi terveiket? — Nem. Ha eladtuk ezeket a szállókat, ismét kastélyokat szeretnénk vásárolni. Jelenleg a mágocsi és a pusztakovácsi érdekel bennünket. — Mi az ára Csombárdnak és Domolosnak? — Csombárd 1,1, Domolos 1,6 millió. Dollárban. — És Gálosfa? — Semmi pénzért nem eladó. Mi hat falu, köztük Gá losfa környékén gazdálkodunk. |A többiért is fáj a szívünk, de Gálosfa szóba sem került. — Vannak érdeklődők? — Többségben külföldiek. Svájciak, angolok, németek. T. É. Egy szál haj a levesben sok... Miért mondanak le a polgármesterek? (Folytatás az 1. oldolrój) az önkormányzat, s ahol „régi" ember maradt a falu élén. Baranyában 292 polgármesteri szék van, Mozsgón, Boksán, Zókon, Ibalán kellett ismételni, lemondás, összeférhetetlenség miatt, Kisbeszter- cén elhunyt a, polgármester, míg többek között Tarrós, Idéződ, Gilvánla, Endrőc nem tudott polgármesteri székre vállalkozót fölmutatni az első körben. Somogybán 237 polgármestert választottak, s most Zákány, Vízvár, Nagybalom járul újra az urnák elé: polgármestereik jegyzői posztra váltottak. Mezőcsát- alján haláleset miatt üresedett meg a poszt, Inkán, Telekiben indok nélkül távozott a polgármester, míg Somogy- simonyiban az egész képviselőtestület leköszönt. Az elemzők szerint még a dolgok elején vagyunk. Sokan 'betyárbecsületből, 'kincstári optimizmusból őrzik posztjaikat, míg el nem lehetetlenül munkájúk: ugyanis az önkormányzati törvény késése, a jogi, személyi és költségvetési kérdések tisztázatlansága miatt további búcsúk várhatók. Főleg az aprófalvakban kriminálisak a működési feltételek, hiszen van ahol jószerivel községháza sincs. A szakemberek mondják: a második leköszönési hullám a; helyi adók tárgyalása kor-kivetésekor várható, ugyanis még a minimális kivethető adótételek is rossz hangulatot szülhetnek a településeken. Dr. Kusgyura Attila, a somogyi önkormányzat megbízott osztályvezetője figyelmeztetett: egy földvári tanácskozáson, ahol négy megye polgármesterei jöttek öszsze, megfogalmazódott, hogy rázós kenyér mindenképpen e feladat, s legelőbb azok unnak bele, akik társadalmi tisztként polgármesterkednek. Ö emiatt további lemondás- dömpinggel számol, bár szeretné, ha prognózisa nem válna be. Egy régi közigazgatási szakember lakonikusan válaszolt arra a kédésre, hogy vajon eddig sok polgármester mondott-e le, avagy kevés? Válasza : egy szál haj a levesben sok, a fejen kevés . . . Kozma Ferenc Légi mentőszolgálat Dél-Dunántúlon A pécsi Honvéd Kórház udvarában a napokban már leszállt a mentő helikopter. A 400 ágyas klinikánál egyetlen fa zavarná a biztonságos földet érést. Legalábbis Sárhegyi Attila szerint, aki mint helikopter-pilóta már „belőtte" magának a két lehetséges pécsi leszállópályát. Bár erről a végső szót majd a légifogal- >mi szakemberek mondják ki, egy tapasztalt helikopter-vezető előzetes véleménye sokat sejtet. Annyit mindenesetre, hogy a leszálláson nem múlhat a légi mentés kezdése . .. Ezekben a hetekben felgyorsult tempóban folyik a dél-dunántúli sürgősségi mentőszolgálat szervezése. Harkányi László, a dombóvári Re- parautó Kft. ügyvezető igazgatója - két K 26-os helikopter és egy Mercedes mentőautó tulajdonosa — több önkormányzatot, kórházi vezetőt megkeresett az ajánlatával, s szavai szerint többségüknél egyetértéssel, támogatással találkozott. Igazán most kezd csak reménykedni abban, hogy amit tavaly nyár óta tervez, az megvalósulhat. A honvédségnél már kiszolgált, de polgári célokra még hosszú ideig alkalmas két szovjet helikoptert légi mentésre vásárolta. Az igali Aranykalász Termelőszövetkezetben talált első, konkrét támogatást nyújtó partnerre: területet adtak neki a helikopterek bázisaként és For life (Az életért) elnevezéssel, 300 000 forinttal alapítványt hoztak létre. Időközben az országos és a dél-dunántúli mentőszolgálatokat is megkereste és az eddigi tárgyalásaik alapján úgy tűnik, hogy a mentők hajlanak az együttműködésre. Ök adnák a felszerelést, személyzetet, rajtuk, tehát a 04-en keresztül lehetne hívni a helikoptert. A megállapodás-tervezetet e hónapban akarják elkészíteni, s még februárban elkezdenék a kórházak közötti betegszállítást. Ez lenne a próbaidő. S hogy mindez mennyibe kerül? Harkányi Lászlóék számításai szerint ha valameny- nyi dél-dunántúli lakos évente 4 forinttal, vagy településenként átlag 20—40 000 forinttal támogatná a szolgálatot, ak kor fenntartható. T. É. Hétvégi tej(be)fürdő (Folytatás az 1. oldalról) renként először 22, illetve módosítva 21 forint. Több Tolna megyei település üzletével — Szekszárd, Dombóvár, Bony- |hád —, beszélve, viszont az derült ki, hogy az ottani tejipar nem lépett vissza az áremeléssel. Például a Tolna Megyei Népbolt Vállalat 17. sz. boltjában (Szekszárd) 1 kg Trapista sajt 280 Ft, 1 pohár tejföl 20 Ft, 10 dkg vai 21,50 Ft-ba kerül. Hoay végül is a tej és tejtermékek ára a továbbiakban hogy alakul, arra tegnap senki sem akart 'tippelni, mondván, hogy várják az eqyeztető tárgyalások végeredményét. Nyitott kérdés maradt az is. hony az eav- naDos áremelés „haszna" kinek a zsebébe kerül. Januártól hozzávetőleaesen 30 százalékos drágulással, illetve termékváltozássa! szembesít bennünket a sütőipar. A pécsi vállalat február 1-től 'emelte fel a kenyér és a péksütemények árát, a cukrászsüteményeik ára — egyelőre — változatlan. A zsemle és a kifli darabja 2,50 forint, az 1 kg- os házi, gömbölyű kenyér 31 forint, a 90 dkg-os baranyai rozsos kenyér 32 Ft. Változatlanul sütik az 1 kg-os, rögzített árú fehér kenyeret 20,40 Ft-ért, amit sokan „SZTK"-, illetve nyugdíjas kenyérként emlegetnek. A baranyai vállalat viszont megszüntette ennek a kenyérnek a gyártását, helyette az 1 kg-os Sió kenyeret ajánlják 27 forintért. Az üzletek információi szerint Tolna megyében is marad a 20,40 Ft-os kenyér, csak a sütőipar kevesebbet akar belőle szállító ni. Somogy megyéből viszont arról kaptunk hírt, hoqy a leqolcsóbb kenyeret változatlanul sütik, s mellette Adria néven, 80 dkg-os kenyeret hoztak forgalomba a múlt héttel 25 forintért. Érdeklődésünk közben hallottuk a hírt, miszerint hétfőtől átlagosan 60 forinttal felmegy a Tomi mosószerek ára. B. A.-T. É. Folytatódik a huzavona? Az elmúlt napokig még úgy tűnt, hogy hamarosan véget ér a pozsonyi magyar kulturális központ megépítésének engedélyezése körüli, több éves huzavona. Zászlós Gábor, a szlovák kormány alelnöke ugyanis január derekán ígéretet tett arra, hogy a hónap végéig megadják az építési engedélyt. Nem így történt: az illetékes szlovák hatóságok környezetvédelmi szempontokra hivatkozva új engedélyeztetési eljárást indítványoznak. vasárnapi 3 VIZDÍJAK DÉL-DUNÁNTÚLON termelői lakossági Somogy 26,— 20,80 Tolna 28,40 21,30 Baranya 43,80 32,70
