Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-28 / 58. szám

1991. február 28., csütörtök

aj Dunántúli napló

3

Korhoz kontra önkormányzat

Vajon megnyugodnak-e a kedélyek Siklóson?

Késő estébe nyúlt kedden a siklósi kórház kontra önkormányzati testületi összejövetel. E találkozót összehivá szándék eredendően dicséretre méltó, hiszen az lett volna a célja, hogy a kórházigazgató-választást követően kialakult rossz hangulatot, leszültségeket leloldja, kibeszéljék a sérelmeket, kihúzzák egymásból a tüskét, s arról cseréljenek gondolatokat, hogyan tovább. Sajnos nem igy sikerült. Ehelyett a tüskéket még inkább beleverték egymásba, újabb tüskékkel tetézve. A két ellentábor gondolatai, véleményei párhuzamosan lutottak egymás mellett, egy jottányit sem közeledtek a három óra alatt.

Az előzmények ismertek: a Népjóléti és a Belügyminisztérium együttes rendelete alapján a kórházak dolgozói demokratikus keretek között választhatnak maguknak kórház- igazgatót. Az önkormányzati törvény szerint pedig, az ön- kormányzati testületnek ezt jogában áll felülbírálni; sőt másképp dönteni.

Nos, Siklóson az történt - ami az országban példa nélkül álló - hogy a titkos szavazáson a szakorvosi testület a két pályázó közül a kórház szülészfőorvosa mellett voksolt 80 százalékban. Az ő szavazási döntésüket azonban oz ön- kormányzati testület nem fogadta el, ők a másik pályázó mellett döntöttek, ami egyúttal a kinevezését is jelentette. (Ez a pályázó előzőleq a gyulai kórháznak volt igazgatója három évig. Az ottani választáson nem kapott elegendő szavazatot.)

A kórház orvosai azóta meabcmtottnak, becsapottnak érzik magukat - meg kell mondani, teljes joggal - azt mondják, meaalázták őket azzal, hoqy eljátszották velük a demokráciát, elhitették velük, hogy dönthetnek valamiről. Azóta a hangulat egyre romlik, mérgesedik a testület és az orvosok között. A választás óta annyi történt, hogy a polgármesterrel a kórház egyik orvosa (a gyermekgyógyász főorvos) elutazott Gyulára. A polgármester a kikérőt vitte, a

főorvos pedig tájékoztatta az immáron új igazgatót a kórházban az előzmények miatt ellene irányuló hangulatról. A gyulai orvos — dr. Szepesvári Elemér — korrektül reagált, azt mondta, ha így áll a helyzet, ő kész visszaadni a kinevezését akkor, ha új pályázatot írnak ki. Ám ő akkor újra indul.

A gyulai utat követően a kórház kollektívája egy közben érkezett minisztériumi állásfoglalásra hivatkozva levélben kérték is ezt tőle, sőt azt is közölték, az általuk előzőleg igazgatónak megválasztott főorvos semmiképp sem pályázik ismét.

A kedd esti összejövetelen Szepesvári Zsolt, siklósi polgármester — bár azzal kezdte, azt szeretné, ha tisztáznák a félreértéseket, ha megbeszélnék közösen, hogyan tovább a betegek, a lakosság érdekében - közölte: az, hoqy ki lesz az iqazqató, eldöntött tény, s erről nem tudnak és nem is óhajtanak vitatkozni.

És ekkor elindult a vita. Kiderült, az ellentétek mélyebbek. mint a kívülálló hitte volna. Az orvosok nem tudják lenyelni, hogy — mint mondták — hiába volt rendszerváltás. megint hatalmi szóval tesznek föléiük vezetőt. A másik oldal bizonvqatta, mindenképp külső ember kell, mert a kórházi intrikók, klikkek. az eqvmás fúrása belső emberrel nem oldható meg. Az is elhangzott, a lakosság részéről magyan negatív a megitélés a kórházban folyó munkáról. Amikor azonban az orvosok őzt kérték, konkrétan mondják meg mi a probléma, mert csak akkor tudnak segiteni, változtatni, ha tudják, mi ellen van kifogás, sok minden elhangzott, csak a lényeg nem.

E sorok írója két és fél óra elteltével sem lett sokkal okosabb, hiszen ugyanazokat az érveket, sérelméket — sokszor primitív személyeskedésig, sértegetésig fajulva — hallotta ismételni, és még mindig nem lehetett tudni tényleg, konkrétan mi is a baj a kórházzal?

Szinte a gondolataimat mondta ki az egyik képviselő, amikor a 150. percben azzal állt fel, nem tudja miért is iöttek tulajdonképpen össze? Ne beszéljenek mellé, végre mondják már ki, hogy a kórház elvesztette a lakosság bizalmát.

Az orvosok azzal válaszoltak erre, ha ekkora a bizalmi válság, miért van annyi betegük? Miért kapnak annyi köszönő levelet? Munkájuk ellen hivatalos kifogás nem merült fel eddig. Amennyiben pletykaszinten hallottak konkrét panaszokat, kérik a tisztelt testületet, hogy most itt mondják el. Erre több képviselő kijelentette: személy szerint nincs kifogásuk egyikük ellen sem.

Bár az egyik képviselő megvádolt az orvosok melletti elfogultságommal (egy félreértés miatt, amit most szeretnék korrigálni: az egyik képviselőt

ellenkező előjellel fenyegették meg, mint ahogy jegyzetemben írtam) a tudósító megpró- Iból objektív képet adni. Am nem tudja kivonni magát az őt ért benyomások alól. Három órán át egyre az járt a fejemben: ez szörnyű! Adva volt eleve egy elhibázott törvény, ami lehetővé tette ezt a választási színjátékot. Értetlenül állok, vajon mi lehet a valóság, ami ilyen ellenérzéseket váltott ki a testületből? A pletykák és intrikák, külsők és belsők idáig fajultak? Úgy vé- *ik. ezen idegenből hozott pártatlan igazgató tud segiteni. Vajon az előzmények után tud-e? Vajon az orvosok akarata ellenére rájuk erőltetett igazgató mellett jobb munka folyik majd? Javit-e ez a kórház hangulatán, vagy tovább mérgesednek az ellentétek?

Az is elgondolkodtató, hogy a polgármester kompromisszumot kért az orvosoktól, ugyanakkor kijelentette: az eldöntött tényről, vagyis az igazgató személyéről nem óhajt vitázni. Vajon az kompromisszum-e, ha csak egy választás van, nevezetesen elfogadni az új igazgatót? S bár a polgármester a kompromisz- szumkészséget kérte számon, vajon az ő részéről az kompromisszumkészség-e, hogy amikor az egyik főorvos megkérdezte, mi történik, ha mégsem fogadják el a testület döntését, akkor a válasza körülbelül ez volt: akkor, aki így dönt, azzal nem tudunk tovább együtt dolgozni, és megköszönjük az eddigieket.

Mór csak az marad, őszintén remélni, hogy megnyugodnak a kedélyek, hogy annak, ami történt, a betegellátás nem látja kárát, hogy az új igazgató talán képes lesz ellogadtatni magát. Hogy nem lesz irigylésre méltó a helyzete, az biztos. És csak egy nyitott kérdés marad: az előzmények után vajon hogy an zajlik majd le a gazdasági és az ápolási igazgató- választás?

Sarok Zsuzsa

EEBK353HUEB

naaBaBBMRsnanraaBmHBanHBnBHraH

Első látogatás: március 3S~-3A ruhaosztás: a fiúk még öltözködnek, de a téli sapka már a fejre kerül.

Fotó: Läufer László

Irány

a laktanya

Nehéz dolog húszévesen bevonulni

Könnyes zsebkendőket szorongató édesanyák, szomorko- dó menyasszonyok, barátnők, testvérek, régi katonaidőkre emlélkező apák gyűltek össze tegnap a pécsi Zrínyi Miklós Tüzérdandár laktanyában - a hatos út melletti, volt ,,A/1"- ben. Aki tehette, elkísérte a család „szeme fényét" a bevonulásra, hogy az utolsó pillanatot is kihasználva búcsúzzanak el egymástól, ameddig csak lehet ne bontsák szét összefonódott kezeiket.

Pécsre közel 240 fiatal vonult be sorkatonai szolgálatra, amely előreláthatólag 12 hónapig tart. A tüzérdandárhoz Pécsről és Baranya megyéből érkezett a bevonulok kéthor- jmada, míg a többiek Tolnából lettek bevonultatva. Ezzel megvalósult, hogy a pécsi laktanyába minden újonc 100 kilométeres körzeten belülről érkezett.

A megye más bevonultatási területeit tekintve, viszont nem ilyen kedvező a helyzet, hisz bárányából a legtöbb fiatal elsősorban Kaposvárra, Bajára, Marcaliba és Nagykanizsára vonul be, illetve kisebb számban Budapestre, Merőfalvára. A honi légvédelmi csapatokhoz beosztottak nagyon mesz- sze, Debrecenben kapják meg az alap-, illetve sza'kki- képzés egy részét, aztán jönnek vissza a csapatokhoz.

Megyei szinten a bevonulok száma 30 százalékkal haladja ímeg a tavaly augusztusi bevonulási létszámot. Az emelkedés elsősorban a 12 hónapos katonai szolgálat bevezetésével magyarázható.

A szülőknek, hozzátartozóknak Páka Ferenc ezredes, dandárparancsnok adott tájékoztatást az újoncok elhelyezési, élelmezési és kiképzési körülményeiről. Mint mondotta, mindenki tudja, hogy nehéz dolog 20 évesen bevonulni, mert éppen ez a korosztály viseli el legnehezebben a bezártságot, a kötöttségeket,- a szabályokat. Meg kell szokniuk, hogy minden egyes percet szigorúan beosztanak számukra, parancsra kell ébredniük, parancsra kell étkezniük, takarítaniuk, sőt még elaludniuk is.- Az idősebb korosztály hajlamos a fiatalokat rossz

színben feltűntetni, ennek ellenére 20 éves tapasztalattal [mondhatom: ezek a fiatalemberék csodálatosak. Néhány ;nap vagy hét alatt átállnak a katonaságra, idővel megkomolyodnak, megerősödnek és kifej födött köteles ség tu da t ta I

mennék haza. Az első napokiban nem szabad komolyan venni a panaszokat, mert minden új, szokatlan a számukra.

Az alapkiképzés március elsején kezdődik, és négy hétig tar.t. Célja, hogy az újoncok Imegismerjék a katonai szabályokat, előírásokat, megtanulják az alaki dolgokat (menetelés, fordulások, tisztelgés, stb.), a fegyverek kezelését és használatát. Ezt követően négy hónapos kötelékkiképzésen vesznek részt, ahol megismerkednek a 152 milliméteres ágyútarackkal, annak kezelésével, illetve a tüzérség felépítésével, feladataival. Itt egymásra vannak utalva a kotornák, a felderítők, irányzók, lövegkezelők, ezért általában nagyobb az összetartás is, mint a többi szárazföldi alakulatnál. A második időszakban, a visszalévő hat hónapban a feladatok elmélyítése, begyakorlása a cél.

A katonai eskü időpontja március 15., előreláthatólag délelőtt 11 óra. A látogatás már az első hétvégén, március 2—3-ón is engedélyezett, szombaton 16—17.30-!ig, vasárnap 9—13 óráig. Minden hétvégére ezek a látogatási időpontok az érvényesek. A látogatók felmehetnek a szintekre, megnézhetik az elhelyezést, a klubszobákat. Sőt a parancsnok azt ajánlja, jöjjenek minél többen a látogatók, mert az első néhány nap a legnehezebb, akkor érzi magát leginkább egyedül az ember.

Hajdú Zs.

lfízeset« jegyzet:

A H2O köbmétere

B

otcsinálta matematikussá értem lassan, de így sem látom világosan az éltető víz és döglesztő vízdíjak korrelációját, s az vigasztal, hogy nemcsak én vagyok így, egyedül. S jól esett, hogy a vízmű illetékese vigasztalt; a számszaki front számukra is bonyodalom, fejből még ők sem fújják a tételeket.

Kölyökkoromban az útleírásokat faltam, s ha jól emlékszem, a sivatag világában napi 28 liter víz a szükséges fejadag; állítólag meg is issza az ember. Az expedíciók tervezésékor ez az első, bemérni a kalandozás idejét, a személyek számát, és aztán megtölteni a tömlőket . . . Modern nagyvárosokban- mint Pécs panelsivatago - vezetéken érkezik az éltető (Duna, s a megemelt vízdijak kapcsán gyorsan átszámoltam: harmadmagammal

havonta 28 000 liter vizet pancsikálok el. Úgy napi 900 litert. Legalábbis ennyit kell megfizetnem a kiszabott la- kásméret-kvóta alapján. (No nem egyedül vizezünk, ebbe feleségem és a két kölyköm is besegít. E napi 900 liter tetemes mennyiségét megisz- szuk, a többit elfürödjük, leeresztjük a WC-n vagy megeszi az' automata mosógép.)

Egy köbméter víz Pécsett 43 forint 20 fillér. (És ehhez még az állam 9,90-et dotál!) Ezek szerint még így is jutányoson kapjuk.

Informátorom megdolgozott és meggyőzött: higgyem el, magam sem hiszem, hogy mennyi vizet fogyasztok. A kimutatások szerint az automata mosógép egy menetben 115 litert, a mosogatás 20-50 litert, a WC-öblítés 9 litert, a fürdés 100 litert elvisz egy főre, naponta - s ugyanígy egy főre 25 liter jut ivásra—főzésre. S hogy kis családunk bizony havonta 28 000 liternyit - 28 köbméternyit - átenged magán . . . Már majdnem elhittem, amikor felötlött; bár a mosógép, fürdés, WC-zés adatait sose figyeltem empirikus módon, azt tudom: négyen napi 100 litert nem iszunk meg, még ha alkalmasint 50 liternyi levest tesz

az asszony az asztalra, egysvungban.

Mi pécsiek, a megátalkodott vizezők, még uszonyt és kopoltyút növesztve sem érdemiünk ekkora megelőlegezett vízfogyasztási bizalmat. iBezzeg a fővárosiak — náluk egy tízesért folyik a klórozott H2O köbmétere! A budapesti ugyanazért a pénzért 100 litert megihat naponta, míg én csak 25-öt!

Félre az iróniát; én mindenkinek hiszek, de időnként ezt-azt ellenőrzőm. (Egy időben, még a monolit pártállam vizfogyasztójaként, vakon hittem.) S hasonlóképpen számolgatnak, szoroznak és osztanak levélíróink is;

feltehetően ugyanannyi panaszos sort kapunk naponta kisnyugdíjastól és jólkeresők- től, mint a Pécsi Vízmű. (Bár ennek sem néztem utána . . .)

Statisztikus barátom szerint nem is fér annyi víz a Mo- hács-Pécs Nagydunavezeték- be, amennyit megfizettetnek velünk, sok vízórával nem rendelkező bérházlakóval. Apropó, vízóra! Ha fölszereltetném, leqföljebb önmagam kontrollálására lenne jó, hiszen a hírek szerint monopol barátunk, a vízmű nem tolerálná nagyvonalúságom, nem hajlandó itt-ott vízórát bönqészni. Fizethetném továbbra is a panellétemre szabott, lakásméretű vízkvótát.

Nincs kitörési pont, ezt kell innom, ha tetszik, ha nem. S ezt kell fizetnem, ha meqiszom, ha nem. Pazarolhatok, takarékoskodhatok; leqvre megy. Ezt nevezik átalánynak! (Átalány-bilincsek fognak*)

D

e hátha . . . Tettrekész önkormányzatunk figyelmébe ajánlanám a pécsi vizfrantot, ha van hozzá erejük, keressenek a jelenlegi helyzetnél jobb alternatívákat. Próbálják mérlegelni a lakossági észrevételeket, megjegyzéseket, kikeresni az ötletek közül a hasznosíthatót. Bízva ebben, addig is a panellakok, átalánydíjas takarékoskodók és vízpazarlók türelmét kérem (apunk és a magam nevében.

Kozma Ferenc

A foglalkoztatási törvény

I.

Általános elvek és szabályok

1. Az Országgyűlés februári ülésszakán fogadta el ,,A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról1' szóló törvényt. Az 1991. évi IV. trv. gyökeresen új alapokra helyezte a támogatások eszközrendszerét, a támogatások anyagi forrásait, az érdekegyeztetés, valamint az állami végrehajtás szervezeti rendszerét.

A jogszabály megalkotásának célja a munkához való alkotmányos jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, továbbá a munkanélküliek ellátásának biztosítása.

A törvény 1991. március 1-jén lép hatályba. Ezt követően a korábbi eszközök közül a február 28-ig megállapított munkanélküli-segélyek, járadékok az eddig alkalmazott szabályok szerint funkcionálnak, míg

a gyakornoki foglalkoztatás lehetősége fokozatosan megszűnik. A támogatás új intézményrendszere szakaszosan épül ki.

2. A jogszabály legfontosabb jellemzője a piacgazdasághoz igazodó, korszerű és az egyéniesítést biztosító differenciált eszközrendszer megteremtése.

a) A foglalkoztatást segítő támogatások:- képzések, átképzések elősegítése ;- munkahelyt*-'emtő beruházások anyagi ösztönzése;- részmunkaidős foglalkoztatás támogatása ;- korengedményes nyugdíjazás költségeinek átvállalása;- munkanélkülieket foglalkoztató munkaadók részére: bérek, járadékok, költségek részbeni átvállalása;- munkanélküliek vállalkozó váj- lalásának segítése.

b) A munkanélküliek ellátását

szolgáló eszközök:- munkanélküli-járadék;

(Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a munkanélküli-segélytől eltérően járadék jogosultság esetén is csak 90 nap elteltével folyósítható, ha a dolgozó munkaviszonya saját kezdeményezésére, vagy számára felróható okból (felmondás, kilépés, fegyelmi elbocsátás) szűnt meg.)- pályakezdők munkanélküli-segélyezése;- képzés,’ átképzés;- előnyugdíj;- utazási költségtérítés.

Az egyes támogatások, ellátások feltételeiről, részletszabályairól a Dunántúli Naplóban megjelenő heti sorozatunkban adunk tájékoztatást.

3. A törvényben meghatározott foglalkoztatási célú támogatások pénzügyi fedezetét két egymástól elhatárolódó alap biztosítja. A költségvetésből és a Drivatizációs bevételekből elkülönített pénzeszközök alkotiák a Foglalkoztatási Alapot. Ebből az alapból történik a 2/a. pontban felsorolt támogatások finanszírozása.

A munkaadók és a munkavállalók által kötelezően fizetett járulékból, önkéntes befizetésekből kéoződik a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja. A Szolidaritási Alap a fedezete a 2 b. pontban említett ellátásoknak.

4. A törvény rendelkezik a foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezeti rendszeréről. Országos szervként a Munkaerőpiaci Bizottság, a megyékben munkaügyi tanácsok kezdik meg működésüket. A rövid időn belül megalakuló Megyei Munkaügyi Tanács tagjai a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek, az önkormányzatok képviselői. Az állami feladatokat munkaerőpiaci szervezetek: OMK, Megyei

Munkaügyi Központok, kirendeltségek látják el.

Baranya Meqyei Munkaügyi Központ