Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-27 / 57. szám
1991. február 27., szerda aj Dunántúli napló 7 Vállalkozások — Üzlet Bemutatjuk A Domina Kft. üzlete Pécsett, a Tábor utcában Domina Kft, Fotó: Szundi György Á foglalkoztatási törvény a rehabilitá ltokról Az új ellátási forma: bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka KAMARAI BÖRZE Keres - kínál Hosszú távú termelési és kereskedelmi együttműködés lehetőségét keresi a sertéshiz- ilaldá'k és marhafarmok részére felszereléseket, vágóhidak, tejpor, üdítőital gyártására berendezéseket, valamint utánfutókat és tartályokat gyártó (knezevói cég. Édességet gyártó jugoszláv cég exportálna Magyarországra csokoládét és cukorkát és importálna Magyarországról tejport, növényi zsiradékokat és 'mogyorót. Hosszú távú termelési és hagyományos kereskedelmi együttműködést ajánlanak. Francia tojásfeldolgozó cég széles körű együttműködési le- Ihetőséget keres magyar cégekkel. A vállalat évente 150 imillió tojást dolgoz fel 3 féle módon. Keresik a kapcsolatot tojástermelőkkel vagy hasonló profilú élelrrviszerfeldolgozó vállalattal. Vásárolnának tojást (ellentételeként feldolgozó gépsort adnának), de szóba jöhet közös értékesítés és vegyesvállalat alapítása is. Fémből készült mennyezetet és falburkolatot gyártó francia cég keresi az együttműködés lehetőségeit olyan magyar vállalattal, amelyik értékesítené termékeit, esetleg szóba jöhet közös gyártás, licencszerződés és vegyesvállalat alapítása is. Rizsamagyártáshoz bérmunkára keres olasz cég magyar partnert. Jugoszláv magánkohfekció cég keres partnert termékei értékesítéséhez. (Olyan délszláv nemzetiségű öltözeteket értékesítenének — ing, nadrág —, amelyek szabadidőruhának is alkalmasak.) Gyümölcsfákkal foglalkozó holland cég keres magyarországi kapcsolatokat exportimport lehetőségék felmérésére. Hómét cég kozmetikai termékeit kínálja magyar piacra, esetleg szóba jöhet magyar gyártókkal partnerikapcsolat a gyártás területén is. Német cég keresi azon magyar cégekkel a kapcsolatot, amelyek beszállítóként jöhet- rténék számításiba az alábbi termékcsoportókban: mindenféle tartozékok személy-, teherautókhoz és autóbuszokhoz (napellenzők, ventillátorok, hamutartók, rolók, textíliák, tetőablakók, műanyag karosszéria elemék, duroplast idomók, karfák, műszerfal). Ezen túl kapcsolatot keresnek alumínium, műanyag, guimii és szivacsgumi profilok gyártóival. (Részletes tájékoztatást ad a Dél-dunántúli Gazdasáai Ka- jmara. Pécs, Bem u. 24. Tel.: 10-878J ___________________ E urópai szabványok egységesítése Egyszerűbben fogalmazva: a Domina Kft. családi vállalkozás a vállalkozásokért. A házaspár (dr. Molnár Ferenc jogász és Molnárné Luca Zsuzsanna Németországiban diplomát szerzett német nyelvtanár) még az 1989-ben mellék- foglalkozásban kezdett Summa Et lus Bt. tevékenységük kapcsán tapasztalták ki adótanácsadóként, vállalkozásszervezőként és ingatlanközvetítőként, hogy . . . Szóval, hogy ilyen tevékenységet csakis főállásban szobád és lelhet végezni, és hogy sok szempontból hátrányos helyzetben vannak ezért-azért a vállalkozások. Hogy miért? Mert például az induláshoz és a működéshez szükséges szaktudós hiányosságai, gyakorta szinte teljes hiánya sdkszor jelent megoldhatatlannak látszó nehézséget a vállalkozóknak, vállalkozásoknak. Elég, ha csak a szakkönyvéket említem, hisz azokat felhajtani nem épp egyszerű foglalatosság. Ahogy dr. Molnár Ferenc említi: ,.Magam is bújtam, és naphosszat kerestem Pécsett mindenütt a szükséges sza'kköny- veket, de azókat többnyire csak Budapesten tudtam beszerezni rengeteg időpocsáko- lással, többletráfordítással és ciipekedéssel ..." Ez a felismerés adta a zseniális ötletet: miért ne lehetne Pécsett, egy helyen beszerezni O' szükséges szakirodalmat? IMert a vállalkozások, vállalatok működésének létfeltétele, hogy tisztában legyenek a hatályos jogszabályókkal, módszerekkel, hogy elméletet és gyakorlati tapasztalatokat egyaránt nyújtó könyvekkel köny- nyítsék a saját helyzetüket. A legjobb és legmegbízhatóbb kiadók (Saldo, MüSZ'l, Per- pelkt, Kopint Datorg, UNIÓ stb.) sza'kkönyveinek kínálatával így már helyben, a Domina segíti a sorstárs vállalkozásokat. Több tucatnyi kínálatuk felöleli a vállalkozási és társasági jogot, a gazdasági jogszabálygyűjteményeket és kézikönyveket, a könyvvezetéssel, a számvitellel, az adózással, a külkereskedelemmel kapcsolatos valamennyi tudnivalót. S az csak természetes, hogy nemcsak a szakkönyveket kínálják, hanem tanácsot is adnak, sőt a velük egy székhelyet bérlő S. A. V. Bt.- vel összefogva könyvelést, társadalombiztosítási ügyintézést, munkaügyi nyilvántartást, bér- számfejtést is végeznek megbízásra. A Domina Kereskedelmi, Szolgáltató és Közvetítő Kft.-t tavaly januárban kezdték bejáratni, immár mindketten főállásban, miután a feleség 300 ezer forintos újrakezdési kölcsönét elegendőnek találták az indulásra. Jelen pillanatban még a beruházási időszakban vannak. S hogy maguk se szűküljenek be, terveik között szerepel az üzleti-vállalkozói nyelvoktatás (egyelőre német nyelven), valamint az Oktatási tevékenységük kiszélesítése. Jó kapcsolatban állnak az Adótanácsadók Klubjával, valamiint a Számviteli és Adótanácsadó Kamarával. Ez utóbbiak közreműködésével is garantálhatják, hogy a' vállalkozóknak az elméleten felül a gyakorlati oldalt, a napi gondokat is oktatják, éspedig olyan előadókkal, akik maguk is gyakorló vállalkozók, és így a gyakorlatot is ismerik töviiről- Ihegyire. (A Domina Kft. székhelye a pécsi Tábor u. 11. szám alatt található, telefonjuk: 21-525.) M. L. Bécsi vásárok Új csarnokkal bővül a bécsi vásárváros a Práterben, a meglévő csarnokokat is korszerűsítik, így az ■évtized végére már mintegy 200 000 négyzetméter fedett csarnok fogadja a kiállítókat. A tavaszi vásárt március 13-17. között tartják, melynek részét képezi az Interieur '91 nemzetközi bútor- és berendezésvásár ‘('március 9—17. között), a Dómat építőipari szakvásár, valamint a kertészet- és kommunális technika bemutatója, a Grün Center. A legnagyobb osztrák szakvásár, az Ifabo április 23—27. között a Programmá nevű szoftvervásárral együtt várja az érdeklődőket. Az iroda-éskomtmunikáció- techrríka nemzetközi szakvásárt a hannoveri, nagy CeBIT kistestvérének tekintik. Az őszi vásárt szeptember 11—15. között tartják, a hozzá tartozó szakvásárok közül érdemes megemlíteni a szeptember 7— 10. közötti, csak a szakembereket váró HIT '91- et, mely a háztartási készülékeket és a szórakoztató elektronikát mutatja be, valamint a Camera nevű rendezvényt, mely a fotó- és videotedhnika seregszemléje. Az őszi nagyvásár, a korábhi IE és IET összevonásával született VJET október 1—4. között az elektrotechnikát és az elektronikát vonultatja fel, ugyanakkor vele párhuzamoson rendezik a CAD / CAM-'felhasznál ók bemutatóját, az InterCAD-ot. A parlament által a közelmúltban megvitatott és elfogadott foglalkoztatási törvény a munkáltatók és a munkavállalók érdekeit egyaránt szem élőtt tartó új jogszabályi keretet adott a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának. Térségünkben a tömeges föld alatti bá- ínyászfogialkoztatás következtéiben különös aktualitása van az új szabályzásnak, annál is inkább, mivel az utolsó iránymutatóst adó EÜM—'PM együttes rendélet 1983-as keletű, avult, ellentmondásokkal teli volt. Megváltoztatásában igen nagy szerepe volt az Urómdol- gozók Szakszervezete Rehabilitált Dolgozók Rétegszervezetének. Az érdekvédelmi tömörülés képviselői folyamatosan részt vették az új szabályzás előkészítésében, a rehabilitációs 'érdekek érvényesítésében. Annak idején a munkavállalók és munkaadók együttes akarata fogalmazódott meg a kormány 1039/1990. számú határozatának 4. pontjában, amely kimondja, hogy a bányászok rehabilitációs kereset- kiegészítését fix összegű járadékká kell óta Ibik (tani. Az 'ilyen juttatás nemcsak a munkaviszonyban álló, hanem az aktívan munkát kereső, de munka nélküli ellátásban nem részesülő személyéket is megillette. A munkáltatók azonban sem az állami dotáció, sem pedig a szigorú szankciók ellenére sem tudtak megoldani az érintettek hatékony foglalkoztatását. Egyre több réha- bilitáltnak mondták fel munka- viszonyát, de a munkavégzők is hiá'ba igyekezték magasabb 'keresetű munkakörökbe, mert csak látszólag nőtt az éves jövedelmük. Az előző évben megkeresett plusz pénz ugyanis csökkentette a következő évi rehabilitációs keresetkiegészítés összegét. A gondosan előkészített új jogszabály remélhetőleg nem ikerül ellentmondásba az anyagi rehabilitáció eredeti céljával. A jelenlegi 80, 'illetve 90 százalékos 'keresetkiegészítés helyett azonos jogosultsági féltételek mellett, folyamatos munkavégzés esetén a saját 'korábbi átlagkeresetének 50 százaléka illeti meg az érintett személyt. A kifizetés új címe: egészségkárosodási járadék, összege nem lehet kevesebb az 1991. január 1. előtt megállapított keresetki- egészítés összegénél. Ameny- nyíben a dolgozó számára kedvezőbb, a korábbi átlagkereset helyett a munkáltatónál azonos munkakörű, szakképzettségű és gyakorlatú dolgozók kimutatott átlagkeresetét veszik figyelembe. A 'rehabilitált alkalmazott új munkakörben elért jövedelme nem érinti károsan a 'következő évi, esetlegesen növékvő járadékát. Az pedig, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozó milyen munkakört tölthet be, és milyen munkát végezhet, a továbbiakban is orvosi szakmai kérdés marad. A módosító rendelet megjelenésével viszont megszűnik az a biztonság, hogy az érintettek 'bármilyen alacsony jövedelmet biztosító munkakörbe kerülve az 50 százalékos egészségkárosodási járadékkal garantáltan elérik a korábbi keresetüknek 80, illetve 90 százalékát. Az új jogszabály csak azók számára biztosítja ezt, akik a rendelet megjelenése előtt is rehabilitációs kereset- kiegészítésben részesültek. Ugyanakkor adott a lehetőség, hogy a munkavállalói és munkaadói érdekeket ésszerűen egyeztetve a dolgozó óz egészségi állapotának megfelelő munkakörben, hatékony munkavégzéssel, egészségkárosodás nélkül tegyen szert többi etj öve d el emre. A muhkanélkülivé váló rehabilitáltak ellátási formája az átmeneti és rendszeres szociális járadék mellet': a bányász- dolgozók egészségkárosodási járadéka lesz. A jogosultság feltétele a 36 százalékos megváltozott 'munkaképesség, a munkanélküli ellátatlanság és a nyugdíj előtti kor. A járadék érdekében az érintetteknek aktívan együtt kell működniük az illetékes munkaerő-közvetítő szervekkel. A járadékfizetés mértéke ea yenlő a dolgozó legutóbbi átlagkeresetének 50 százalékával, de ez esetben is fennáll az a szigorítás, hogy nem lehet kevesebb az 1991. január 1. előtt megállapított keresetki- enészítés összegénél. A járadék értékmegőrzése azonos a nyugdíjaik és a nyuqdijszerű eavéb ellátási formáik évenkénti emelésével. A jogosultság megszűnik, ha az érintett személy nyugdíjra válik jogosulttá, ha már nem 36 százalékos a megváltozott munkaképessége, vagy a munkaerő-közvetítő szervvel nem működik együtt, Illetve ha az ország területét elhagyta, és szociálpolitikai egyezménnyel nem kapcsolódó országban telepedett le. A jogszabály március 1-jétől lép életbe. Néma telefonok, megválaszolatlan levelek, hemzsegő kukacok Gilísztaboiigö Nyomozás egy fantom kft. Az egységes európai piac egységes európai szabvány- rendszert is feltételez, de ennek kialakítása nem könnyű, mert amíg 1983-ban még csak 56-féle európai szabvány létezett, ez a szám 1989 végén már 870 volt és 1992 végére már várhatóan 1700 létező európai szabvánnyal kell számolni. Vállalatainknak is életbevágóan fontos lehet, hogy ne utólag, hanem a változásoknak elébe menve, előre igazodjanak az európai piaci követelményekhez, és így a szabványhoz is. Az EK Bizottság által megjelentetett „Zöld Könyv” már tartalmazza a szabványrendszer eddigi eredményeit és a közeljövő feladatait. A jövőben nem az egyes termékek műszaki paramétereit fogják meghatározni, hanem az alábbi két alapelvet tartják majd szem előtt: 1. a tagállamok kölcsönösen elismerik egymás normált: 2. a Közösség a jövőben csak a technikai minimumot állapítja meg és ettől csak felfelé lehet eltérni. Rovatszerkesztő: MURÁNYI LÁSZLÓ Az elmúlt évek egyik legjobb üzleti lehetőségének látszott a biogiliszták tenyésztése. Egymás után alakultak az ezzel foglalkozó kft.-k, a sajtót elárasztották a gilisztareklámok. Még az OTP is „beszállt a buliba", kedvezményes mezőgazdasági termelési kölcsönt adott a kistermelőknek, amelyet közvetlenül a termeltető kft.-nek utalt át. Álmatlan, átvirrasztott éjszakák, hosszú számolgatások, végül a döntés: belevágunk, ha az OTP is ad rá kölcsönt, biztosan nincs semmi csalafintaság a dologban. Nem így történt. A váci Bio Életmód Kft. 200 000 forintért adta a biogilisztákat, további befektetés a telek- és fóliavásárlás, szakikönyveik, trágya, ez összesen 400 000 forint. A kft. szerződésben biztosította a kister- termelőt, hogy három éven át felvásárolja a humuszt. Ez alapján a nyereség biztosnak látszott. A giliszták szaporodnak, a kistermelő újabb vevőket keres az állatok továbbadására, akikkel a kft. szerződést köt. Ahogy sikerül eladni a tenyészetet, a befektetés megtérül, a további 3 évben nyereséget termelt volna. A bonyodalmak ott kezdődtek, amikor tavaly nyár végén az OTP leállította a kölcsönöket. Ezzel megpattant az első láncszem. A kistermelők ekkor átálltaik a huimusztermelésre, mire azonban összegyűlt a megután felelő mennyiség, addigra a kft. bejelentette, hogy a télie- sítés és a szerződési nehézségek miatt szünetelteti a felvásárlást. A kft. öt hónapra — 1990. október 31-től 1991. március 31-ig — eltűnik, szünetelteti az ügyfélfogadást. Ezzel a második láncszem is megroppant. Decemberben a kistermelők megkapták az OTP-től a kamatok törlesztésére — 45 ezer forintról — szóló befizetési felszólítást, illetve januárban volt esedékes az első 67 ezer forintos törlesztőrészlet. Ekkor szakadt el a lánc, ugyanis egészen eddig csak befektettek a termelők és egy fillért sem kaptak vissza, mert a kft. lehetetlenné tette az értékesítést. A megadott telefonszámok némák maradtak, a levelekre nem érkezett válasz, illetve visszajöttek. Ekkor fantasztikus nyomozás vette kezdetét a kft. után. Az első támpont az utolsó váci cím volt. Innen elköltöztek, irány a telekkönyvi hivatal, ahol nem adtak felvilágosítást, a rendőrség nem foglalkozott az üggyel, a polgármesteri hivatalban nem tudtak ilyen kft.-ről. A taxisok CB-értekezése is eredménytelen maradt, végül a posta segített a telefonszámok alapján. Az új címen senki sem volt, míg a következő próbálkozás is eredménytelen maradt, mert egy hasonlóan póruljárt termelőt találtunk meg, aki megmutatta ugyan a cégtáblát, de a közelben iroda nem volt. Végül Felsőgödön kötöttünk ki, amikorra több mint 1500 forintot mutatott a taxióra. A csupa sáros kis utcák között egyetlen betoniburkolatos volt, mellette két új, hatalmas családi ház, előttük nyugati autók. Tóbiás Attila ügyvezető „nem volt otthon", míg a másik ügyvezetőhöz, Buti Istvánhoz némi csellel jutottunk be. A jelszó: gilisztát akarunk vásárolni, és máris kedvesen fogadtak. Elképedt, amikor jövetelünk célját megtudta, nem válaszolt semmire. Egyetlen tanácsot adott, hogy Tatabányán még vásárolnak gilisztát. Sőt, a dunakeszi Epake Kft.-t ajánlotta, akik nagy tételben vásárolnak biogilisztát. Mint később kiderült, először 10 ezer forintot be kell fizetni, utána foglalkoznak az ügyféllel. Itt bezárult a kör. A giliszta és a humusz eladhatatlan, a csekkek sorba jönnek az OTP- től. Ezek után hol találják meg a becsapott kistermelők az igazukat? Kitől kapnak pénzt a kölcsönök visszafizetésére? Beperelnék a kft.-t, de még egymás címét sem ismerik, hogy összefoghatnának. Ennek ellenére néhányon mégis megpróbálják, azonban egyelőre kevesen vannak. Hajdú Zsolt
