Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-02 / 32. szám
1991. február 2., szombat uj Dunántúlt napló 11 Háború a ffoiyoközben... Egykor a sumérok és akká- dok birtokolták ezt a földet, megteremtve Elő-Ázsia legősibb kultúráját. Már a pre- hisztorikus korban lakott terület, hiszen Sanidár őskori barlangtelepülésében, az időszámításunk, előtti 30 000 és 10 000 tájáról több „neander- völgyi"-korú embercsontváz maradványait találták, köztük gyermekcsontvázét is . . . Ma itt folyik a háború, az Öböl-ütközet. Ott, ahol a Tigris és az Eufrátesz legjobban megközelíti eaymást, s melyet Polübiosz göröq historikus Folyóköznek - Mezopotámiának — nevezett el. Melyet a mindmáig ismeretlen eredetű — a nyelvében semmilyen nyelvhez nem rokonítható sumérok — egyszerűen Kengirnek hívtak, s amely nemes, „megművelt föld”-et jelent. S ez a föld — a mai Irak területének jó része — az ember történetének kezdeteihez vezet, évezredekkel ezelőtti világba, ahonnan az agyagtáblákon megőrződött költészet szól a mához. Alig Ninive városfala A Tigris és az Eufrátesz Irakja Ur, Uruk, Babilon, Ninive, Hatra,.. Babilon romjai Ninmah templomával hanem aktuális sumér „közmondás" hétezer esztendő távlatából a filozofikus kérdés: „Mi mérhető az igazsághoz? Ö szüli az életet”. Itt fogant Hammurapi törvénykönyvének epilógusa, amelynek aktualitását megőrizte a múló idő, s amely így kezdődik: „A hatalmas ne nyomhassa el a gyöngét. . A több mint két méter magas fekete kősztélén a nagy király ott áll Samas napisten előtt, az igazságosztó előtt. Kinek oszt igazságot ma Somas? Ki figyel ma ró Irakban? Az ősvárosok: Ur, Uruk, Babilon, Ninive, Hatra, Dur-Sar- ruki.n, Esnunna . . . Itt teremtették az istenek az ősi hagyományok szerint a világ első „előregyártott”, építőelemét, a téglát, abból a földből, melyből az embert is megformálták. Építeni és nem rombolni. És építették nemes királyok nagy palotákat, s nem egy hangoztatta: a megálmodott épületek „tervei" az égből hullottak alá . .. Itt omoltak le egykor Gilgames uruki király városának büszke falai. itt épülhetett Bábel tornya, s itt volt az ókor egyik világcsodája a hét közül: Szemirámisz függőkertje. Időszámítás előtti 4000-ből ■mára is megmaradt Uruk várából némi látnivaló, a mozaikos templomlábazat csodálatos, s a megfoghatatlan messzeségbe visz. Ur város királysírjai, Ninive várfalai ma is lenyűgözők. A babiloni Istár-kapu — Berlin egyik múzeumában megtekinthető. Sott van Bagdad, Számárrá - az iszlám kultúra gyönyörű építészeti emlékeivel. Irak a századfordulótól kezdve a régészet kincsesbányája volt, német, angol, és ki tudja, még hány nemzet múltbúvára szerzett dicsőséget, hírnevet, s országának múzeumaiba felmérhetetlen értékű kincseket. Szakértők mondják, a jellegzetes mezopotámiai gyűjtőhelyek, egy tekintetben különböztek csak a többitől, s ez a mérhetetlen mennyiségű írott dokumentum. Ugyan másutt is akadt, de közelsem ennyi. Az ékírásos agyagtáblák őrizték meg Gilgames csodálatos történetét, őseposzo- kot, költeményeket, vagy egyszerűen a szántó-vető tanácsát fiához, ahogyan azt mondotta neki: „Midőn földed megmunkálásához lógsz, nyitott szemmel ligyeli oz öntözőárkokra, csatornákra . . 1975-ben belga régészek Tell-ed-Der városában közel 2000 jogi okmányt tartalmazó „levéltárat" találtak. Ott vannak az egykor gazdag asszír kereskedőházak i. e. 1800-ból származó tranzakcióinak részletes, napi följegyzései, melyek a dinasztia belső gazdaság'' életéről adnak képet, melyeket a „Sugli" hivatali szervezete mozgatott bámulatos igyekezettel. Lépjünk az időben! Alexand- rosz, a nagy világhódító, miután elégtételt vett a helléneket ért sérelmeken, éppen Babilont szemelte ki világbirodalmának fővárosául. Nagy Sándor. Sorsának látszólagos iróniája, hogy éppen itt kellett meghalnia. S ez már Irak újkori történelme: fél évezredes oszmán uralom, amikor az iszlám világhódító útjára indul ... S azóta is az iszlám, mely nem csupán vallás, hanem az emberi viselkedés etikai normáinak gyűjteménye, a mindennapi szokásokat, viselkedést irányítja, sajátos életmódot, életszemléletet ad. Melyben ott a parancs: a muszlim segíti a muszlimot, ellene nem tesz. Vajon mit tanult ebből Húszéin? Hogyan igazította az igazítható iszlámot a napi politikájához, amikor lerohanta Kuvaitot? Iszlám. Az arab „szolima” szóból ered, jelentése megnyugvás, alávetés. Alávetés Isten akaratának . . . Vajon o „Sivatagi vihar”, szá zad vég ü nk e I ektronizál t komputerháborúja mennyiben Isten akarata? Kozma Ferenc Napközi a plébánián Sokoknak talán hihetetlen, de van Pécsett egy napközi, ahol huszonöt iskolással öt fiatal pedagógus foglalkozik, és a foglalkozás így nem is pontos, mert együtt élnek a gyerekekkel minden délután. Négy éve kezdődött, akkor szerveződött a fiúkórus, amely az idei tanévtől már a Kol- ping Egyesület gyermekkórusa, mert a fiúk testvérei, aztán a •húgok barátnői méltatlankodtak, ők is énekelnének, így vdn most a karban huszonhat kisfiú és tizenkét kislány. Ha már a fiúk ennyire szeretnek együtt énekelni, két éve megszervezték nekik a napközit az Ágoston téri plébánián. Báthory László plébános befogadta a fiúkat, és 'helyet adott a Kolping Egyesület szerény irodájának is, sőt akit érdekel, annak szívesen segít a latin elsajátításában is, hiszen sok egyházi éneket tanulnak a gyerekek. lévén keresztény jellegű a napközi, tudják, miről szólnak a szép dalok. Nehéz leírni ennek a napközinek a mindennapjait, mindazt, ami miatt olyan jól érzik magukat a gyerekek. Mit mondhatunk el azzal, hogy nincsenek kötelező foglalkozások, előre megszabott időrendek, a játéknak ugyanolyan fontos szerepe van, mint a tanulásnak, Barth Eszter egyenként csalogatja éneklésre a kis csoportokat, hogy Uzsaly Zoltán a meggyőzés, a személyes megélés módszerével oktatja a hitet, Pókáné Büki Ágnes és Kővári János minden növendékét elsősorban megismerni, megérteni igyekszik, Pécsi Rita karnagynak a zene csak eszköz ahhoz, hogy a gyerekeket a világ iránt minél nyitottábbnak tudhassa? Mindezzel mit mondhatunk el? Ismerősöm azzal invitált, „menj el, mert ott szeretetet kapnak a gyerekek", és ez összecseng egy másik ikérdés- sel, ugyanis a fiú-napköziben o kapocs a keresztény szellemiség, nem a keresztlevél alapján, hanem annak egyszerű okán, hogy a szülők partnerként fogadják el ezt, abban a tudatban, hogy az itteni fiatal nevelők keresztény hitük erejét igyekeznek továbbadni a gyerekeknek. Megkérdeztem tőlük, mit értenek azon, keresztényként együtt élni a gyerekekkel? Sorolták: szeretetben, egymásra figyelve, elfogadva, csaló dközpontúan és szolgálva. Talán ezért van, hogy a nem kiválogatott kórusban a szerényebb hallásúak is örömüket lelik, hogy természetessé vált segíteni egymásnak a tanulásban, a terítésben, a takarításiban. Ismerve a nevelőket, biztos, hoqy amint lehetőségük lesz ró, több helyen is megszervezik a napközit, és előbb-utóbb a lányoknak is, annál is in- ikább, mert a plébánián csak a nyárig biztos a helyük. És újabb tervekkel foglalkoznak, amely támogatókra talált, a pécsi, Mátyás Király Utcai Általános Iskolában indítanának szeptembertől egy Kolping- egyházzenei osztályt, amelyben a zenei képzés mellett hangsúlyt kap a nyelvoktatás, illetve a tananyagban alapvető szempont az ismeretszerzés mellett a gyerekek személyiségének gondozása a keresztény szellemben. G. M. Másokért élünk, egymásnak szolgálunk (Megjelent Cserháti József ny. pécsi püspök önéletrajza) Minden Istenben hívő ember tudja és vallja, hogy munkásságáról, tetteiről, a rábízott talentumok kezeléséről egyszer számot kell adnia. Azt is tudja és vallja, hogy halálunk után nem az marad érdemünkként, amit gyűjtöttünk, hanem az, amit szétosztottunk. Ezekkel a gondolatokkal kezdtem hozzá dr. Cserháti Józsel nyug. püspök karácsonyra megjelent könyvének olvasásához, amely alcíme szerinti tartalma „önéletrajzi látképek és lelüditő megállóhelyek". Izgalmas olvasmány ez a könyv mindenki számára, aki az elmúlt több mint fél évszázad történelmével foglalkozik, de különösen érdekes és izgalmas annak számára, aki az íróval együtt ugyancsak Tolna megyéből származóan, majd tartósan Pécsett élőén kortársként olvashatja a leírtakat, és hiteles forrásból értesülhet olyan eseményekről, amelyek az elmúlt keserű évtizedekben az egyházon belül zajlottak, és amelyekről az egyház tagjaként is legtöbbször csak sejtései lehettek. Hangoztatom a hiteles forrás jelleget, mert hisz a könyv írója Isten előtti számadás tudatában vall életéről. Bevezetőben az író Montesquieu etikai írásgyüjtemé- nyéből idéz: „önéletrajzot akarsz írni, csak magadról beszélj lehetőleg, másokról csupán a legszükségesebbet de inkább semmit.” Hozzáteszi: „E bölcs útbaigazítást szerettem volna követni, de hogy másokról hallgassak, az nem fog sikerülni, mert a jelenig ható élő események összefüggéséről van szó a következőkben." És valóban, egy 1914- ben, a kis Tolna megyei Lengyel nevű faluból elindult és Rómán keresztül az ezeréves pécsi püspöki székbe emelkedés történeti folyamatában, egy korszak történelmét ismerhetjük meg, olyan korszakét, amelyhez hasonló talán csak a Mohács utáni évszázadokban volt. Szinte megható érzelmi megnyilvánulással beszél szülőfalujáról, családjáról, gyermekkoráról. A „szenvedőkkel és szegényekkel együttérző édesanya” és a „szentéletű, derűs lelkületű, tudós plébános" épp úgy meghatározó az egész életében, mint a bonyhádi, majd pécsi gimnáziumi évek. Külön ki kell emelnem azt az őszinte vallomást, amelyet a katolikusnak nevelődött, a tudományos életben ma is rangot jelentő „római doktor- ságot” szerzett pécsi püspök, a bonyhádi evangélikus gimnázium nevelő hatásáról ír. Ez a vallomás az ökuménikus gondolkodásnak gyönyörű példája. De ugyancsak jólesően olvastam a pécsi ciszterci gimnáziumban töltött éveiről írtakat is, hisz magam, mint ennek a gimnáziumnak „historikusa", többször találkoztam Cserháti József nevével, az iskola kiválóságai sorában. De a magyar nevelés- és kultúrtörténettel foglalkozónak izgalmas olvasmány a római Német -Magyar Kollégiumban töltött évekről való beszámolás is, mert hisz ezek az évek nemcsak az ifjú tudós fejlődésének évei, hanem olyan barátságok keletkezésének is, amelyek később -, pécsi püspök korában —, anyagiakban is megnyilvánultak, és az ott szerzett barátságok anyagi megnyilvánulása révén Pécs és az egyházmegye kulturális és anyagi gyarapodását szolgálták. A Rómából hazatérő tudós pap a háború közepén kapcsolódik bele a mindennapi életbe. 1942 és 1945 között, a legsúlyosabb időben káplán Újpetrén, majd tanár a különböző középfokú iskolákban, illetve 1952-től főiskolán és egyetemen. Az itt szerzett tapasztalatai, illetve azok leírása a korszak oktatástörténetével foglalkozónak jelentenek jó forrást. De hiteles forrás a magyar történelemnek Cserháti József életútjának 1961. márciusától napjainkig folyó élete. Ez a korszak, amelyben zajlik a II. Vatikáni zsinat, vagyis az egyháztörténelem legújabb szakaszának döntő jelentőségű eseménye. És ez a korszak, amelyben az 'ún. kádári korszaknak, ún. konszolidációs szakasza a rákosiék- nál kissé finomabb formában, de ugyancsak teljes állami erőszakszervezettel igyekszik megfojtani az egyházat, lehetetlenné tenni annak működését. Ez a korszak egyrészről Magyarországon az ún. Mind- szenty-kérdéssel nehezített kultúrharc korszaka, másrészről a Zsinat által kezdeményezett ökumenikus párbeszéd mellett, az ateista irányzatokkal is kezdeményezett párbe- szédi lehetőségek korszaka. Ha hozzávesszük ehhez a SALT- tárgyalásokat, Kelet és Nyugat közeledésének kísérletét — beleértve ebbe az egyháznak is nyitási kísérletét Kelet felé -, a történelemben csak kissé is tájékozódott ember előtt egy olyan korszak bontakozik ki, amelyben az Egyház felelős vezetőitől prófétai küldetést és helytállást kell megkövetelni. Ez a prófétai feladat a történelem során soha sem volt hálás, mert hisz míg egyrészről buzdítania, biztatnia kell, másrészről hangot kell adni az Egyház gondjainak, problémáinak, követelnie kell a minimális életlehetőséget. Mindezt pedig egy etatista rendszer szellemi és fizikai erőszakszervezeteivel támogatott államhatalom keretében akkor, mikor ezt az elnyomó rendszert a művelt és gazdag Nyugat még anyagilag is támogatja, hogy az gazdaságilag legalább ideig- óráig fennmaradjon. Ugyanakkor egy -szabad jogállamban élő egyén —, aki nem érzi a maga bőrén az etatista állam béklyóját —, még hiányolja is az itteni egyházi vezetők magátartósában a bátorságot, és erélyesebb fellépést követelnek. Nem veszik észre, hogy egészen más körülmények között élnek ők, és élünk mi itthon. De ez a tény is eléggé ismert a történészek előtt, amikor veszély esetén külföldre távozottak bírálták az itthonmaradotta- kat, hisz mór a szabadság- harcunk bukása után is ugyanez volt a helyzet. Ha a pécsi püspökség városaiban, falvaiban járunk, feltűnhet, hogy igen sok a restaurált templomok száma, élén a pécsi székesegyház évszázadokra szóló külső és belső restaurálásával. Mindez akkor történt, amikor egyházi és világi műemlékek tömege ment -, és megy - tönkre elhanyagoltságuk miatt. Igen nagy mértékben használta fel ehhez a római évei alatt kialakult személyes kapcsolataiból fakadó anyagi segítségek lehetőségét. Szinte az augusztinusi Vallomások szelleme nyilvánul meg az önéletírás oldalain. A magyar egyház talán legnehezebb évtizedeiben, a magyar egyház egyik legmagasabb posztjára került férfi elemzi benne magatartását, hisz tudja azt, hogy minden tette és írása történelmi ítélet alá esik. Ugyanakkor megtaláljuk ebben az önvizsgálódásban az Isten előtti számadásra is készülő főpap alázatosságát. Dr. Cserháti József- élete a magyar történelem egy szakasza annak minden akadályával és ellentmondásával együtt. Lehet a történtek felett vitatkozni, lehet azokat helyeselni, vagy helyteleníteni, de közömbösen elmenni mellettük nem lehet. Ahhoz pedig, hogy az elmúlt negyven év történetét majd történeti távlatból sine ira et studio vizsgálni" és egyszer megírni lehessen, igen fontos és nélkülözhetetlen forrósként fogják majd felhasználni dr. Cserháti József: Másokért élünk, egymásnak szolgálunk című könyvét. Dr. Rajczy Péter
