Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-21 / 51. szám

IO űj Dunántúli napló 1991. február 21., csütörtök MIÉRT: - holló? MIÉRT NEM: - postagalamb? A kémiai védekezés Házi­rend A történet igaz, legfel­jebb másként is előadha­tó. A tények azonban ak­kor is tények maradnak, s maguk helyett beszél­nek. ítélkezni az Olvasó­nak van joga. Farsangi bálra készült egyik általános iskolánk. A gyerekek lázban égtek, az ötletek halmazával kel­lett megbirkózniuk azok­nak, akik ismerték a le­hetőségeket és akik - tán feltételezhetjük! - ezt az alkalmat is megragad­ták nevelési céljaik so­rompóba állítása érdeké­ben. Minden volt végül is, ami egy farsangi buli­hoz illik és ami színessé, kedvessé, tán még felejt­hetetlenné is képes tenni az ilyen nem mindennapi, pompájában mégis egy­szerűnek tekinthető ese­ményt. A bál csúcspontja a tombola volt. Mert a fő­nyeremény, egy húsvéti, fehér szőrű, rózsaszín szemű házinyúl, a gyere­kek reménysége elbűvölte a résztvevőket. Jóllehet a süteménvköltemények. a jelmezek és álarcok kako­fóniájában felszínre jutot­tak, törtek a gyermeki gondtalanság félreismer­hetetlen jelei, a vágyak tetején a nyuszi ült. A gyerekek közt volt Ferike is. állami oondo- zott, egyik diókkollégiu- munk lakója. A szerencse, amelyre annyian számítot­tak, neki kedvezett. övé lett a nvuszi. Hét vége volt, boldogan ölelte maaóhoz Ferike o nyuszit, mert tudta, ezút­tal nem szomorú magány­ban, de eav édes kis ál­lat társaságában fogia eltölteni n szombatot és vasárnapot. Hiszen hétfő­re — osztályfőnöke taná­csa szerint - a nvuszit vissza kell vinnie az isko­lába. Le nem tette hót kezéből a kis állatot, s a kihirdetés és birtokba vé­tel utón már semmi sem érdekelte, csak vele törő­dött, játszott. Az osztály­főnök érezte, tudta, hogy Ferike gyorsan született öröme hajótörést szenved­het, hiszen a kollégium írott és íratlan törvényei, a házirend szerint oda ál­latot bevinni tilos. Nosza, felhívta a kollé­gium igazgatóját és kérve kérte, kivételesen engedje meg Ferikének, hogyy o két szünnapot új kis ba­rátjával tölthesse. és mert az osztályfőnök tudta, is­merte Ferike szegényes, szeretetnélküli, magányos életét, minden rábeszélő­képességét elővette, hogy kollégáját a tilalom fel­oldására bírja. Hiába volt azonban minden érv, a házirend szigorú törvényei erősebb­nek bizonyultok a szere­tet, emberség és megér­tés törekvéseinél. Pálcát törni az események felett aligha volna célszerű. Érzéseink, bensőnk azon­ban mintha azt diktálnák: egy remény, egy régen óhajtott vágy derékba tö­rése mintha nem lenne teljesen szinkronban meg­hirdetett és lépten-nyo- mon szellőztetett, ember­ségesnek tituólt céljaink­kal. Bokrétás András Nem hiszem, hogy túl sokan elemezték volna Arany János­nak a magyar postaszolgálat­ra, főleg pedig annak gyorsa­ságára gyakorolt hatását. Pe­dig a ,,Mátyás anyja" című költeményéből jól tudjuk, hogy ,,Szilágyi / örzsébet / Levelét megírta": / Majd felbukkanik a Hunyadi pajzsán látotthoz hasonló holló és a mai levél­kézbesítés sebességét messze lekörözve megfordul Prágából. Ezen felbuzdulva, az irányító­számok kitalálása idején, a Magyar Posta totemállatjának - bocsánat! emblémájának — választotta a hollót. Minden tiszteletem a szép, nagytestű, fekete madaraké, de röptűk gyorsasága aligha ér nyomába a postagalambok­nak. Akiknek a képessége tu­lajdonképpen egy máig se ki­derített, évezredek óta élő rejtély. Természetesen a tájé­kozódásukra gondolva. Festménybizonyítékok igazol­ják, hogy postagalambokat már a fáraók is használtak. Végeláthatatlan háborúi során a macedón Nagy Sándor nem kevésbé. Az angol Rotschildok e sebes röptű madárkák révén 3 nappal korábban szereztek tudomást másoknál a Water­looi csata kimeneteléről, ami­nek könnyen elképzelhetők a pénzügyi összefüggései. Belgák az élen A tervszerű tenyésztést a múlt század elején Belgium­ban kezdték el, majd szorosan következett Anglia. Az alap­fajták - a Perzsa Hírvivő, a Sirályka, a Dragon és a Kar­rier - néha 50-100 generáció után is visszaütnek, de napja­inkra már kialakultnak mond­ható a postagalamb, melyet legalább 1830 körül belga kereskedők és korcsmárosok kezdtek el versenyszerűen röp- tetni. A versenyeztetés szabá­lyairól majd később, ma szin­te elképzelhetetlenül szigorúak, okkor persze nem voltak azok. Az ember azonban nem lenne hűséges önmagához, ha már idézett ősi példák nyo­món, lemondott volna a kis testű, óránként 60 km-es se­bességgel repülő, így nagyon nehezen lelőhető, madarak ka­tonai alkalmazásáról. Szerepel­tek az 1870/71-es német-fran­cia háborúban épp úgy, mint mindkét világháborúban. A precíz németek már 50-70 grammos fényképezőgépekkel is ellátták galambjaikat, akik így az első szárnyas légitelderítök lettek. Verdun erőd harcainál Az elmúlt évben volt 150 éve annak, hogy Nagyváradon 1840. április 1-jén született a nagy magyar államférfi: Szilá­gyi Dezső. Jogi tanulmányait Budapesten és Bécsben vé­gezte, de csakhamar Angliába küldték a büntetőjogi intézmé­nyek és a parlamenti állapo­tok tanulmányozósóra. Hazatérve, országgyűlési képviselőnek választották. Csak­hamar kitűnt nagy tudásával és kiváló szónoki képességé­vel. Rövidesen tanár lett a budapesti egyetemen, Előadá­saiban hangoztatta: európai ‘színvonalra kell emelni igaz­ságszolgáltatásunkat, de nem a formák egyszerű átvételével, egy francia galamb olyan ki­válóan szerepelt, hogy szabá­lyos őrnagyi előléptetést ka­pott, később pedig díszsír­helyet. Nálunk a postagalambászat egészen a II. világháború be- fejeztéig honvédségi felügyelet alá tartozott, majd a tartás­hoz 1956 tavaszáig rendőrha­tósági engedély kellett. Egyesületek Magyarországon .- a néme­teket két évvel megelőzve — 1882-ben alakult meg a Co­lumbia Postagalambtenyésztö Egyesület. Későbbi felvirágoz­tatásában rtagy szerepet ját­szott Kállai Ferenc százados. Pécsett pedig dr. Teremi Gá­bor szaklrönyviró, aki belga importgalombjaival a vérvona­lak felfrissítéséért is sokat tett. Ma Belgiumban 120 ezer, Né­metországban 95 ezer, Hollan­diában és Angliában 50-60 ezer, Csehszlovókiábai 8-10 ezer, Magyarországon 4500 te­nyésztő van. A Somogyot, Tolnát, Baranyát. Bács-Kiskun megyét és Fejér megye egy részét felölelő Dél-duna kerü­letben 430. Titkáruk, Tamás István, akitől az itteni informá­ciók származnak, Szekszórdon lakik, a KSZE dolgozója. Az országban 16 versenykerület van, a postagalambászokat a Magyar Postagalamb Szövet­ség (Bp. 1076, Verseny u. 16.) fogja össze. Ez a környezetvé­delmi miniszter felügyelete alá tartozik: - akárcsak a héjjók, a postagalombok legveszedel­mesebb ellenfelei. A versenyek Totózó, lottózó borítékos sorsjegyek közt tobzódó vilá­gunkban (a lóversenyekről nem beszélve) bajos elképzelni az olyan versenyt, mely a szeren­hanem a jogélet vívmányainak az életbe való átültetésével. 1875-ben a szabadelvű párt tagja, de három év múlva be­lépett az ún. egyesült ellen­zékbe, amelynek Apponyi Al­bert mellett legtekintélyesebb vezére lett. Több kormányban is ellátta az igazságügyi mi­niszteri teendőket. E minősé­gében keresztülvitte a bírói és az ügyészi szervezet reformját, a királyi táblák és a főügyész­ségek decentralizációját. Leg­jelentősebbek azok a törvény- javaslatai voltak, amelyeket az egyházpolitikai törvényhozás terén terjesztett elő. Tisza Kálmán lemondáso után a liberálisok jutottak eséseknek ne hozhatna nagy eredményeket. Nos, nálunk in­kább csak mutatósakat, szé­peket, amint az képünkből ki­derül. Nyugaton a díj már személygépkocsi is lehet . . . Az igazi galambászt azon­ban elsősorban a tenyésztés, a nevelés öröme élteti. Aztán persze a versenyre küldöttek hazavárása: — ugyanis a tu­lajdonos az indításnál a kö­zelükben sincs. Pedig nem le­het akármilyen látvány, ami­kor néhány perc leforgása alatt pár ezer, de Portugáliá­ban előfordult már, hogy 24 ezer szárnyas sötétíti el az eget. Ez nem galambószati szak­cikk, csak némi kedvgerjesztő szándékkal íródott. így most elégedjünk meg annyival, hogy kerületitől, a nemzetin át a marathoni kategóriákba sorolt bajnokságokon 350 km (Brünn), 412 km (Jihlava), 521 km (Prága), 820 km (Magde­burg), 1050 km (Aachen), 1080 km távot (Liége) tesznek meg a versenyzők. A távolsá­gok Szekszórd, Kende Sándor utca 10. sz.-ig értendők. Min­den galamb mór 5—10 napos korban gyűrűt kap, amit sze­mélyi igazolvánnyal egyen­értékűnek kell felfogni. Ver­seny idején erre gumigyűrű kerül, hazaérve pedig a gumi­gyűrű a drága galamb-stop- per órába, mely tizedmásod- percnyi pontossággal rögzíti a röpidőt. Valamit mégis a pénzről, befejezésül. Egy átlagos pósta- golomb értéke 5-600 forint. De már rendszeresen jár ha­zánkba egy japán úr, aki az NB l-es győztesek darabjáért 1200—1500 dollárt is megad. Visszatérve a bevezetőben említettekhez és a címben szereplő kérdéshez, talán maximalista voltam a Magyar Postával szemben. Jól tette, hogy a hollót választotta. A póstagalamb túl gyors . . . uralomra a protestáns Szilágyi Dezső és a katolikus Csáky Albin kultuszminiszter vezeté­sével. Az új miniszterelnök, Wekerle Sándor szilárd el­határozással hirdette: * „Amit Ígértünk, annak beváltásához kötjük politikai állásunkat és reputációnkat." A kormóny- igérgetések ellenére sokan nem hittek a kötelező polgári há­zasság sikerében. Biztosra vet­ték a törvényjavaslat bukását legalábbis a főrendi házban vagy végső esetben a Koroná­nál (a királyi szentesítésnél). Többféle előjáték után, 1894. február 19-én kezdődött a nagy parlamenti küzdelem a javaslat felett. A nagyszabású A kémiai tudomány dina­mikus fejlődése lehetővé tette az állati kártevők tömeges pusztítását, továbbfejlődésük, szaporodásuk megakadályozá­sát. Az alkalmazható készít­mények a kártételt megelő­zően és a kártevő megjelené­sekor egyaránt kijuttathatok. Nagy általánosságban a már fellépett kártevők ellen jut­tatjuk ki őket. A permetezés, porozás, granulátumszórás so­rán általában 1-4 kártevő faj elpusztítását tűzzük ki célul, a valóságban jóval több, kö­zömbös és hasznos élőszerve­zetek egyaránt áldozotául es­nek a kezelésnek. Az ilyen, mindent pusztító készítmények esetében általános aktivitásról beszélünk, ha viszont csak szűkebb állatcsoportokra hat­nak, a kémiai anyag speci­fikus hatású (atkaölő, rág­csálóirtó, stb.). A növényvédőszer-felhasz- nálónak azzal is számolnia kell a védekezés során, hogy a kártevők mellett, a hasznos paraziták vagy ragadozók ki­irtásával természetes segítő­társait is elpusztította, továb­bá lehetőséget biztosított az eddig közömbös vagy jelen­téktelen fajok kártevővé válá­sához (vértetű, oknázómolyok, levélatkák) is. A többszörös ismétlésben használt szerek esetében oda juthatunk, hogy a korábban kémiai anyagra érzékeny állat a magasabb dózistól sem pusztul el, kialakulnak az el­lenálló (rezisztens) fajok, le­küzdésük csak újabb készít­ménnyel, esetenként új típusú - drágább, nagyobb odafi­gyelést igénylő vegyi (bioló­giai) - anyagok használatát teszik szükségessé. A kémiai növényvédelem kapcsán maga az ember is több-kevesebb méreghatásnak van kitéve azáltal, hogy a ve­gyi anyagot kijuttatja. Szerve­zete valamilyen módon érint­kezésbe jut a méreggel - nem tartja be az adott nö­vényvédő szerre előirt munka- védelmi szabályokat, a kezelt termékből az élelmezésügyi vá­rakozási idő lejárta előtt fo­gyaszt, nem tartja be a mun­kaegészségügyi várakozási időt stb. Az egészségügyi szabályok betartása mellett törekedni kell a lehetőség szerinti keze­lésszám csökkentésére. Csak á legszükségesebb esetben nyúl­harc fő bajvívói Szilágyi De­zső, Wekerle Sándor, Csáky Albin és Apponyi Albert vol­tak. A két hónapi vita eredmé­nye: 271-en szavaztak a tör­vényjavaslat mellett, 106-an ellene, ekként a javaslatot a képviselőhöz 165 szótöbbség­gel fogadta el. A főrendiház azonban 1894. május 10-én 24 szótöbbséggel visszautasí­totta a kormány javaslatát, amelyet a k pviselőház újabb nagy szótöbbséggel a főrendi­háznak küldött vissza. Hogy a másodszori visszautasítás meg ne történjen, Wekerle új fő­rendiházi tagok kinevezését és a Korona előzetes beleegyezé­sét kierőszakolta ugyan, de junk kémiai anyagokhoz, ke­rüljük növényeink folyamatos növényvédőszer-hatás alatt tar­tását. Ne törekedjünk a teljes állatirtásra, tűrjünk meg egy számunkra elviselhető kárérté­ket. Kezeljük előrejelzés alap­ján, időzítve, szelektív környe­zet- és hasznos élőszervezet- kimélő szereket alkalmazva! Az állati kártevők ellen al­kalmazott szerek (rovarölők, at- kaölők, csigaölők, rágcsáló- irtok, fonálféregölők) a szerve­zetbe jutás módja szerint oszt­hatók fel. 1. Érintő (kontakt) mérgek: azáltal hatnak, hogy valami­lyen módon érintkezésbe ke­rülnek az állat testével és gyo­mor-, légzési vagy idegméreg­ként hatnak.- Ugyanazon ható-* anyag több úton is bejuthat az állat szervezetébe. Főleg rágó rovar kártevők és levél- tetvek ellen hatnak. A növény felületére kijuttatott kontakt készítmények csak felszíni ha- láskifejtéssel rendelkeznek. 2. A mélyhatású szerek a kontakt készítményekhez ha­sonlóan gyomor-, légzési vagy idegmérgek. Sajátosságuk, hogy behatolnak a levélzet bőrszövetébe, de onnét nem vándorolnak tovább. Szívó és rágó kártevők ellen egyaránt használhatók. Általában tartós méreghatóssal rendelkeznek. 3. A lelszivódó (szisztemikus) szerek hatása az előbbiekhez hasonló (gyomor-, légzési, idegmérgek). Kijuttatásukat követően felszívódnak, szállí­tódnak a növény szervezeté­ben, Így annak valamennyi pontján ölőhatást fejtenek ki. Használatuk előnyös, mivel a felszívódott készítmény nincs kitéve az időjárási hatásoknak (eső, napfény stb.), a permetlé számára nehezen vagy nem hozzáférhető helyeken is hat­nak, továbbá eljutnak az új hajtásokba, levelekbe is, a vé­dettség biztosított. Az utóbbi fontos az intenzív hajtásnöve­kedés időszakában (szőlő, gyümölcsfélék, uborka stb.). Egyes készítmények összetett hatással rendelkeznek, Így a valódi hovatartozás nehezen állapítható meg, pl. Bi-58 EC. Ugyanakkor a gyengébb ro­varölőnek tűnő kontakt szerek sajátossága lehet a kiegészítő gázhatás is. dicsősége teljében lemondani kényszerült. A Bécsből haza­térő miniszterelnököt a tömeg lelkesen üdvözölte, kocsijából a lovakat kifogta, és a fiatal­ság húzta tovább a kocsit. Végül a főrendiház második szavazással négy szótöbbség­gel (128-124) arányban elfo­gadta, a király pedig csaknem fél év múlva, december 10-én szentesítette a javaslatokat. Még egy eseményt kell megemlítenünk. Az ezredéves ünnep alkalmából 1896. június 8-án rendezett ünnepélyen a törvényhozás mindkét házának hódolatát ő tolmácsolta a ki­rályi pór előtt. A jelenetet Benczúr Gyula festménye is megörökítette. 1901. augusztus elsején reggel holtan találták budapesti lakásán. Tóth István dr. Ordas Iván Pécsi utcák - híres emberek Fotó: Kispál Mária Tóth Béla Egy tenyészpéldány Szilágyi Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents