Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-21 / 51. szám

1991. február 21., csütörtök új Dunántúli napló 5 Állásfoglalás Nem jelent meg a Komlói Újság, mert a városi önkor­mányzat felmentette a felelős szerkesztőt és a felmondási idő alatt sem tartott a mun­kájára igényt - ezért nem volt, aki a lapot összeállítsa. Ezzel kapcsolatban a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­gének Baranya megyei cso­portja állásfoglalást hoz nyil­vánosságra. A MÚOSZ megyei csoportja felhívja a baranyai városi önkormányzatok figyel­mét, hogy a lapok szerkezeti vagy személyi változtatásait úgy hajtsák végre, hogy az ol­vasók ne maradjanak újság nélkül, az újságírók egziszten­ciáját pedig ne fenyegesse ve­szély. A MÚOSZ szükségesnek tartja azt is, hogy a régi la­pok élén bekövetkezett válto­zások vagy az új lapok élére történő kinevezések idején el­mondhassa véleményét, és fel­ajánlja szakmai segítségét a főszerkesztői, újságírói pá­lyázatok elbírálásához. Pécs, 1991. február 20. A MÚOSZ Baranya megyei csoportja Mongol farkasok a Mecsekben Több mint 100 mongol far­kas okoz jókora gondot egy jánoshidai céginek: ónnak el­lenére hozták be az állatokat Magyarországra — valószínű­leg a prémjüket értékesítendő hogy hazánk aláírta oz úgynevezett washingtoni egyez­ményt, amelynek értei piében a védett állatok kereskedel­mében semmilyen formában nem veszünk részt. (A mon­golok az egyezményhez nem csatlakoztak.) A farkasokat természetesen elkobozták, és ezekben a napokban osztják szét különböző állatkertek kö­zött. Illetve: jó részük egy nemzetközi alapítvány jóvoltá­ból — amelyhez valamilyen formában Brigitte Bardot is kötődik — külföldi állatkertek­be kerül. A pécsi zoo 3-4 mongol farkast szándékozik el­hozni Jánoshidáról, eddig ilyenek a Mecseken nem vol­tak. Egyelőre úgy tudják: a mongol farkasokért fizetniük nem kell. M. A. Zsuzsanna napi pacsirták Egyes alföldi részeken azt tartja a néphit, ha Zsuzsanna napkor, vagyis február 19-én megszólal a búbos pacsirta, akkor korán beköszönt a tavasz. Pécs némely részén is ad­nak erre a megfigyelésre, de pacsirtadalt nem hal­lott senki. így, várhatóan késik a tavasz. Bár a po- gányi meteorológiai fő­állomás mást „jósol", hisz kedden plusz 3, míg teg­nap plusz 5-6 fok volt a megyeszékhelyen. (A pa­csirták egy része áttelel, míg több csapat délre vo­nul.) Betekintés a holland farmgazdaságba Egy igazgató, két üzemveze­tő, egy adminisztratív vezető, könyvelő és gépíró, valamint 20 fizikai dolgozó. Összesen ennyi alkalmazott dolgozik Hollandia egyik legnagyobb farmergazdaságában, az 1300 hektáros „Wilhelmina”-ban. A cégnek 240 tulajdonosa van, ám ők nem állnak a farmer- gazdaság alkalmazásában. Számukra a „Wilhelmina" tő­kebefektetési lehetőség, mint részvénytulajdonosok az év vé­gi zárásokkor, az állam által három évente meghatározott földbérletért, az osztalékért „tartják a markukat". Mindezt Samuel Duvekottál, a holland „maxi-farm" igaz­gatójától tudhatták meg a KSZE Részvénytársaság szek­szárdi központjában tegnap összegyűlt érdeklődők, mint ahogy tőle hallhattak további részleteket is a „Wilhelminá- fól", s az egész holland me­zőgazdaságról. Az érdeklődés bizonyára nem véletlenül volt a várhatónál is élénkebb. A magyar mezőgazdaság gyöke­res átalakulás előtt áll, s ilyenkor nem árt némi kitekin­tés, hogy másutt miként, mi­lyen szervezeti keretek és sza­bályozási viszonyok között fo­lyik a mezőgazdasági terme­lés. Amikor a vendég a holland farmerek támogatási szintjéről beszélt, jónéhány tsz-elnök, fő- agronómus és állami gazda­sági vezető nézett össze irigy­kedve. Hisz míg nálunk jó, ha árként 6 forintot kapnak idén a búza kilójáért, addig a hollandusoknál az állam ne­gyed dollárral, mintegy 15 fo­rinttal támogatja meg a far­merek által megtermelt búza kilóját. Ilyen körülmények kö­zött pedig - mint azt a szü­netben Lovász András, a sásd-i termelőszövetkezet elnöke meg is jegyezte — igencsak nehéz lesz versenyezni a Nyugattal az élelmiszertermékek piacán. Ám vannak azért közös vo­nások is a két ország agrár­szférája között. Duvekot úr ugyanis hasonlóképpen harag­szik a hozzá nem értő, s a mezőgazdasági termelés felté­telrendszerébe mégis beleszóló politikusokra, mint magyarkol- légói. Ezzel kapcsolatos fejte­getését egyöntetű „nálunk is így van" közbeszólás követte. Ügyanez a közbekiabálás nem hangozhatott el az előadás azon részénél, amikor a mien- kénél lényegesen szigorúbb költséggazdálkodásuk techni­káját ismertette.- Míg 35 évvel ezelőtt 200, addig öt éve már csak 45 al­kalmazottja volt gazdasá­gunknak. A korkedvezményes nyugdíjazások lehetőségével, és különböző átirányítási lehe­tőségekkel élve mára elérhet­tük a 26-os alkalmazotti lét­számot. Ehhez természetesen olyan vetésszerkezetet kellett kialakítanunk, hogy elkerül­hessük a munkacsúcsokat, és jelentősen csökkenthessük a gépparkunkat is. Nálunk nincs olyan, hogy valaki csak trak­toros lenne. Holtidőbenúgyan- is az erőgépek vezetői kar­bantartással foglalkoznak, épí­tőm unkát végeznek, vagy ép­pen krumplit válogatnak - magyarázta Samuel Duvekot. Hollandiában egyébként az átlagos farmméret 26 hektár. Az utóbbi években mintegy 10 000 öt hektár alatti gazda­ság szűnt meg, miközben nőtt a 100 hektárnál nagyobb föld­területen gazdálkodók száma. Samuel Duvekot A „Wilhelmina" igazgatója jó lehetőségnek, gazdasági adott­ságnak tartja, hogy nálunk ki­alakultak a nagyobb üzemmé­retek. Balog N. Pécsett, az Ajtós* Dürer utcai bölcsödében különböző ételek elkészítését tanulhatják meg a gyerekek Alapítvány liszt­érzékeny gyerekeknek Azt is régi barátként üdvö­zölték, aki most jött először a lisztérzékeny gyerekeknek és szüleinek tartott klubfoglalko­zásra a pécsi 13. számú Ajtósi Dürer utcai bölcsődébe. Ahogy az anyukák a sütés-főzés apró fogásairól beszélgettek, arra gondoltam, nehéz lehet otthon külön készíteni. Kiderült azon­ban, szinte mindegyikük egy­féleképp főz, ugyanazt eszi a család is. A beszerzés Így is bonyolult, a kijelölt boltok áruellátása hullámzó. Több hónapja hiánycikk például a burgonyq keményítő. A bölcsőde már tíz éve gon­doskodik a bölcsődés, óvodás és általános iskolás korú liszt­érzékeny gyerekek ellátásáról, és tartja a kapcsolatot a szü­lőkkel. Meg tudták oldani, hogy a gyerekek barátaikkal egy asztalnál ebédeljenek, ne érezzék magukat „más"-nak, és mire középiskolába kerül­nek, megtanuljanak magukra főzni. A legutóbbi foglalko­záson palacsintát sütöttek, száz alatt meg sem álltak, ahogy ígérték. Kevés anyuka tudja, hogy a lisztérzékenység kialakulását elősegíti, ha féléves kora előtt búzalisztes ételt etet a gyer­mekkel (vigyázzunk, ide tar­tozik a gyümölcspépbe kevert keksz- vagy babapiskóta por is!). Az idejében észlelt - baj szigorú diétával az esetek egy részében teljesen gyógyítható. A szülők januárban alakult munkaközössége szeretné or­szágos hálózattá kiterjeszteni kapcsolataikat, aéonban ah­hoz, hogy bármibe is kezd­hessenek, pénzre van szüksé­gük. Alapítványt hoztak létre, aminek részleteiről Varga Já- nosné bölcsődevezető ad rész­letesebb felvilágosítást a 72/12-399-es telefonon. Két kft. jelentkezett már alapító tag­nak, és a bólyi kombinát bári tésztaüzeme vállalta a coe- lipán-porból készült tészták gyártását. A havonkénti összejövetelek és ételbemutatók során ren­geteg receptet gyűjtöttek, amit a főzési fortélyokkal együtt kiadnának, gondolva azokra a kisebb falvakban élőkre is, akik a klubfoglal­kozásokra nem tudnak eljönni. Sz. L. I. Szakszervezeti könyvtár Másfél éve lógunk a levegőben.. Pécsett, az Athinay utcai épület és 240 ezer kötet fe­lett vagyonjogi vita zajlik, a szakszervezetek között.- Másfél éve lógunk a le­vegőben, még nem történt parlamenti döntés a zárolt vagyonok tekintetében - mondta az állami tulajdonú, a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetségének kezelé­sében lévő Fúzió Szakszerve­zetek Kulturális Központjának az igazgatója, Szőke Attiláné. Az intézménynek ráadásul költségvetése sincsen, és még nem kaptak semmiféle támo­gatást. A tavalyi tartalék pénz­ből élnek, közölte az igazga­tónő. A Fúzió ennek ellenére mű­ködik, ellátja két alapvető te­vékenységét, a lakóterületi és a munkahelyi ellátó könyvtár­funkciót. A teljes körű lakos­sági könyvtári szolgáltatás mellett eddig mintegy félszáz vállalattal kötöttek szerződést az üzemi könyvtárak ellátásá­ra, a múlt évben 80 cég je­lentkezett. A Fúzió anyagi gondjain kü­lönféle szolgáltatásokkal kíván segíteni, így a nagy sikerű ol- csókönyv-árusitást is folytatják. Kulturális egyesületük, a Jó­zsef Attila Népfőiskola kere­tében lesz polgármester-kép­zés a kisközségek vezetőinek, a diákoknak továbbtanulásra és felvételire felkészítő, vala­mint korrepetálás. Beszédcent­rikus nyelvtanfolyamokat nem­csak a könyvtáron belül tarta­nak, vállalatokhoz is elmennek oktatóik. A cégeket ezenkívül munkavédelmi oktatófilmek vi­deótárával is segítik. Hétfőnként továbbra is vár­ja a Segitő Szolgálat — ame­lyet társadalmi munkában lát­nak el szakemberek - lelki, jogi, pedagógiai, valamint pszichiátriai és pszichológiai tanácsadásra segítségre szoru­lókat. A létbizonytalanság és az anyagi nehézségek miatt a Könyves Alapítvány szervezése abbamaradt. A Fúziónak ez a kezdeményezése a számos, fel­számolásra váró üzemi könyv­tár megmentését kívánta szol­gálni. Remélhetőleg a szak- szervezetek vagyoni vitái ha­marosan rendeződnek, és a kö’nyvtár maradéktalanul el tudja' látni feladatát, a lakos­ság szolgálatát. Szíjártó J. Verdi: Requiem Február 23-án és 27-én es­te hét órától Verdi: Requiem című oratóriuma csendül fel a Pécsi Nemzeti Színházban. A tavalyi évadban megkezdett hagyomány folytatásaként ke­rül most színpadra az orató- rikus mű Sa/dy lúlia, Beney Katalin, Kuncz László, a Pécsi Nemzeti Színház énekesei és Molnár András, a Magyar Ál­lami Operaház magánénekese előadásában. Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház ének­kara, a pécsi operakórus és a pécsi szimfonikus zenekar. Karigazgató: Károly Róbert, vezényel: Hirsch Bence. A Requiem születésének előzménye volt, hogy Verdi 1868-ban Rossini halálakor felhívta Olaszország legismer­tebb zeneszerzőit, hogy közö­sen komponáljanak gyászmisét a nagyrabecsült mester emlé­kezetére. Verdi, a „Liberó me" tétel elkészítését vállalta, de a terv akkor anyaqi okok miatt megbukott. Verdi mun­kája mégsem veszett kárba, mert amikor 1873-ban a nagy hazafi, költő, regényíró Man- zoni halálhíre gyászba borí­totta az országot, Verdi a requiem-töredéket teljes gyász- misévé egészítette ki. Rövid idő alatt elkészült a remekmű, amely először, a mi­lánói San Morcában hangzott el, a milánói Scala legkivá­lóbb énekesei, 120 tagú kórus és 100 tagú zenekar közremű­ködésével, majd elindult a mű világkörüli útjára: Párizs, Lon­don, Köln . . . Verdi gyászzenéje nem litur­gikus jellegű. Világi stílusa, nyelvezete, de legfőképpen szelleme távol áll _ az egyházi dogmatikus hagyományoktól. Verdi fájdalma és gyásza az ember fájdalma egy szeretett szellemi küzdőtárs halálára. Requiemjében mindvégig a dallam, az olasz „belcanto" sajátos varázsa uralkodik. Hazánkban a Requiem első méltó megszólaltatását Failoni klasszikus tökéletességű, a mű olasz szellemiségét híven kife­jező vezényletének köszönhet­jük. Most, 1991. február 23-án és 27-én pécsi művészek tol­mácsolásában hangzik fel a költői hangulatú, csodálatos zenemű. Z. M. Veszélyben a platánsor Szentlőrincen Szentlőrincen, a Vasút utca egyik oldalán közel 40 (!) fából álló platánsor díszeleg már húsz éve, Ezek kerültek veszélybe, mert az utca lakói a helyi önkormányzathoz fordultak panaszukkal: a fák árnyékot vetnek a lakóházak előtti kiskertekre, sok a szemét ősszel a lassan elbomló, sok levél miatt, a gyökerek itt-ott felnyomják az aszfaltot, és állítólag néhány helyen a földben lévő csöveket is veszélyeztetik. Sokan ebben az utcában még fizetnének is, például tujára „cserélhetnék" a platánfákat. Az önkor­mányzat februári képviselőtestületi ülésén meghallgatta a lakók panaszát és azt ígérte a fasor kivágását követelők­nek, hogy felkérnek egy szakértőt a helyzet megvizsgálá­sára. Tudomásom szerint ilyen platánsor ritkaság a me­gyében. Ezek is tíz év múlva érnének be igazán. Pécsett is, csak a Rákóczi úton található hasonló, de ott nagyon visz- szanyesték az ágakat. Szerencsés volna több szakértő vé­leményét is kikérni! A döntést pedig alaposan megfontol­ni mielőtt elhamarkodottan a már meglévő értékeket fe­lelőtlenül, látványosan kiirtanák! „Sohasem hallottunk -róla, hogy platán széltől kidőlt volna" — így szól egy angol mondás. Sajnos, Szentlő­rincen nem a szél veszélyezteti a csodálatos platánsort . .. K. Jentetics A. Öt megyében garázdálkodtak 1988-tól öt dél-magyarorsiági me­gyében csaknem 60 bűncselekményt követett el egy 12 fős társaság, míg egy MHSZ-raktár feltörésekor rendőrkézre kerültek, ügyüket hét hónapon át vizsgálta a rendőrség. Kiderült, hogy a 25—30 éves fia­talok csaknem két és fél millió forintos kárt okoztak, miután első­sorban betöréses lopásokat követ­tek el. ügyüket pár napja átadta a rendőrség a Paksi Városi ügyész­ségnek Ítélethozatal végett. A bű­nözök közül hatot letartóztattak. A bűnöző társaságnak három bara­nyai tagja is volt: egy mázaszász- vári, egy egyházaskozári és egy pécsi személy. Premier előtt

Next

/
Thumbnails
Contents