Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-21 / 51. szám

1991. február 21., csütörtök aj Dunámon napló 3 Á privatizációra alapozza derűlátását a pénzügyminiszter (Folytatás az 1. oldalról) hály a tulajdonviszonyok gyö­keres átalakítását és a ma­gántulajdon előretörését, mert oz a jó tulajdon, amely ha­tékonyan működik, és a ma­gántulajdon hatékonyabb, mint az állami tulajdonra épülő gazdaság. Az állam szerepének csökkentése is lé­nyeges, mert az államháztar­tás jelenleg a megtermelt jö­vedelem 64%-át osztja el, ez az arány, várhatóan 1994-re 55-56%-nál nem lesz több. A kereslet korlátozásában és a kínálat ösztönzésében húzóerő a belső piac mellett továbbra is az export, mely jelenleg is a nemzeti jövedelem több mint felét teszi ki. Az infláció betörése, a munkanélküliség kezelése és a költségvetési hiány lefaragása is előttünk áll. A külföldi adósságállo­mánnyal kapcsolatban több­ször is határozottan kijelen­tette: „Felejtsük el az átüte­mezést, azt nekünk ki kell, méghozzá időben, Űzetnünk." S a hatodik pillér a forint konvertibilitása — aminek va­lóra váltása 1993-ra tehető. Hogy derűlátását mire ala­pozza a pénzügyi tárca veze­tője? A privatizációra, a kül­földi tőke bevonására, a hu­mán képességeink felszabadí­tására.- Mindezek megvalósítása ma még sajnos lassan halad — szögezte le. S nehogy csak rózsaszínű álomnak tűnjék, a miniszter azt is elmondotta, hogy a stabilizációs elképzelé­seknek gátat vethet sok min­den, egyebek között: az egész kelet-európai kereskedelem' megoldatlansága, a hazai vál­ságövezetek rendezetlensége („Az államnak részt kell ven­nie az átalakításban, de ön­erőre is kell támaszkodni."), ugyanakkor az ország elmara­dott térségeinek felzárkóztatá­sa. Mindennek megoldása ugyanolyan fontos, mint az, hogy megtaláljuk a szegény­ség becsületes kezelését. Elő­adása végén a pénzügyminisz­ter a tőle megszokott optimiz­mussal jelentette ki hallgató­ságának:- „Kitűnőek az esélyeink a kikapaszkodásra és a leitö­résre, ezt csak mi, magyarok ronthatjuk el. Mindent meg logok tenni, hogy sikerüljön a kitörésünk." Megkérdeztük a pénzügymi­nisztert: - Keresztül tudja-e vinni elképzeléseit?- Az általam kidolgozott személyi jövedelemadó-rend­szerből rengeteget profitáltam, mert az emberek tudják, ha valamit mondok, azt megcsi­nálom. Nem lehet egy társa­dalmat olyan irányba vinni, amibe nem akar menni, a magyarokat meg végképp nem lehet úgy kezelni, hogy azt mondjuk: erre gyertek. A ma­gyar egy individualista, tehet­séges fajta, nem szeret csor­dában lenni, mindig töri a fejét. Ezt kell kihasználni. A szakmai érvemet általában el­fogadták. Ha szakmailag iga­zam van, akkor nem fogok politikai ügyekért felelni.- Az infláció egyre nyo­masztóbb . . .- Épp ezért kell erőteljes antiinflációs politikát folytatni. Én nem szeretem a munkanél­küliséget, de át kell alakíta­nunk szerkezetileg ezt a gaz­daságot, és ez együtt jár a munkanélküliséggel. Ebből Pécsett is rengeteg probléma van. Most legalább az eszköz- rendszer megvan a kezelésé­hez ... Az átképzés és az át­rendezés még mindig olcsóbb, mintha megtartjuk a régi struktúrát.- Miben türelmetlen?- A jogszabályokat és a válságkezelő programokat azonnal meg kellene csinálni, de ahhoz nem' elég a Pénz­ügyminisztérium, hogy mindezt egyedül meg tudja csinálni. Ha megvan a gazdaságpoli­tika, akkor arra rá lehet akasztani az agrárpolitikát és a többit, és el lehet menni külföldre, hogy nekünk ilyen programjaink vannak, miben' látnak fantáziát, tehát miben tudnak segíteni.. Murányi László A szakma kiváló tanulója verseny területi döntői Pécsett Pécs három legrangosabb szakmunkásképzőjében, az 500-as, az 506-os és az 508- os ipari szakmunkásképző in­tézetekben tegnaptól az or­szágos szakma kiváló tanuló­ja (szkt) dél-dunántúli, terü­leti versenyi folynak. Újak a diák résztvevők és bizonyos mértékben a megújulás jel­lemzi a régi versenyrendszert, hisz például az építőipari szakmák legjobbjai az orszá­gos döntőben már akkor is megkapják a szakmunkás-ok­levelet, ha a kiírt pontszám 75 százalékát teljesítik. Korábban csak a három győztes, az el­ső, második, harmadik helyre került versenyző kapta meg automatikusan kiváló teljesít­ményéért az oklevelet. Az említett két intézetben tegnap az elméleti versenyre került sor, ma a gyakorlati következik. Cs. J. Két év alatt befejeződik a magyar gazdaság stabilizációja 1993 lesz a fordulat éve Két év alatt befejeződik a magyar gazdaság stabilizáció­ja, de a növekedés — mini­mális mértékben — már jövőre megkezdődhet. Az életszínvo­nal azonban érezhetően csak 1994-től kezd javulni - derül ki abból a programból, ame­lyet Kupa Mihály pénzügymi­niszter ismertetett szerdán a sajtó képviselőinek a Pénzügy­minisztériumban. A pénzügyminiszter elmon­dotta, hogy többek között azért időzítették szerdára a sajtó- tájékoztatót, mert a Nemzet­közi Valutaalap Igazgató Ta­nácsa várhatóan ezen a na­pon dönt Magyarország hitel- kérelméről, ami három évre megalapozza a program vég­rehajtásához szükséges külső finanszírozást. A program egyébként még munkaanyag, ami az Országgyűlés elé fog kerülni, azt megelőzően pedig széles körű vitára bocsátják. A . pénzügyminiszter szerint ugyanis a gazdasági elkép­zelések akkor valósíthatók meg sikeresen, ha azok talál­koznak a társadalom egészé­nek egyetértésével. A programkészítők arra épí­tenek, hogy Magyarországon már jelentősen előrehaladt a piacgazdaság kiépítése. Kelet- Európában egyedül hazánk­ban jött létre a többszintű bankrendszer, alakult ki a nyugati típusú adórendszer. A múlt évben a gazdaságban fordulatszerű változás követke­zett be, megkezdődött o ter­melési szerkezet átalakulása, ami kedvező a program meg- a'apozása szempontjából. Az­zal is számolnak, hogy 1993- ra Magyarország társult tagja lesz a Közös Piacnak, ami hozzájárulhat a kedvező gaz­dasági átalakulás felgyorsulá­sához. A pénzügyminiszter szerint a kormány továbbra is egyik legfontosabb feladatának tart­ja az ország fizetőképességé­nek fenntartását,, azt, hogy rendszeresen és maradéktala­nul eleget tegyen a nemzet­közi pénzügyi kötelezettségek­nek. A program szerint a gazda­ság „mélyrepülése" még az idén folytatódik. A stabilizá­ció várhatóan 1992-ben fog befejeződni, amikor a fizető­képes fejlődő országokba irá­nyuló exportbővülés következ­tében a GDP, a bruttó hazai termék kismértékben mór nö­vekedhet. A következő eszten­dő, 1993 válik a fordulat évévé. Ebben az esztendőben a gazdasági növekedés érez­hető lesz, és bővülhet a lakos­sági fogyasztás is. 1994-ben pedig az export mellett a belső kereslet is hozzájárul egyre nagyobb mértékben a gyorsuló gazdasági növeke­déshez. Az életszínvonal tekinteté­ben érezhető változás 1994- ben jelentkezik, ám már az előző esztendőben is bizonyos mértékben nőhet a lakosság fogyasztása, és az egyes réte­gek számára az életkörülmé­nyek javulását fogja eredmé­nyezni. A piacgazdaság műkö­désével párhuzamosan várha­tóan sikerül megállítani az ez évben igen gyors inflációt. A program szerint az idén 35—37 százalék lesz a fogyasztóiár­emelkedés, ám ez jövőre 21 százalékra, 1993-ban 13 szá­zalékra csökken és 1994-ben pedig egyszámjegyű lesz az infláció. Az új kertvárosi telefonközpont átadásával jelentősen javul a régió telefon-ellátottsága Fotó: Szundi György Óriás telefonközpont a pécsi Kertvárosban Húszezer állomásra lesz kapacitás - „Örökös” telefon 30 ezerért? Jó hír a telefonra váróknak: tegnap a Magyar Távközlési Vállalat pécsi igazgatóságán bejelentették, hogy 1992 köze­péig olyan központot adnak át a pécsi Kertvárosban, mely­nek révén húszezer főállomás üzembe helyezésére lesz lehe­tőség. Csak viszonyításként: jelenleg a megyeszékhelyen 10 ezren várnak telefonra, tehát a jövőre üzembe helyezendő elektronikus tranzitközpont (mely a négy dél-dunántúli megye hívásait gyűjti össze és továbbítja majd a világ felé) nemcsak a jelenlegi, de egy darabig az újonnan beadott kérelmek gyors kielégítésére is tehetőséget nyújt. Persze, az olvasó tudja, egy tudósításban, főként, ha tele­fonról szól, ilyenkor szokott jönni a: de... Ezúttal sincs ez másként, hiszen mint Tölö- si Péter igazgató tájékoztató­ján kiderült, a Távközlési Vál­lalt számításai szerint ahhoz, hogy a központot kellőképpen kihasználhassák, bizonyos mér­tékű — körülbelül 200-300 mil­liós - tőkeinjektálásra lenne szükség. Az 1 milliárdos beruházásra a távközlésieknek jelenleg 750 —800 milliójuk van, ami a köz­pont megépítésére, valamint néhány gerincvezeték lefekte­tésére elég. Mint Tölösi Péter elmondta, a központot jövő év közepéig átadják, de az, hogy az igénylőket milyen ütemben tudják kielégíteni, elsősorban Baranyában veszteségesek a Patyolat szolgáltatásai Haldoklik a fehér hattyú? Több mint félmillió forintos veszteséggel zárta az évet a Baranya Megyei Patyolat Vál­lalat Sarohin tábornok úti szalonja. A veszteséget a hely­színi mosás okozta, ezért ezt a szolgáltatást megszüntették, jelentősen lecsökkentették a területet, és a volt szalon nagy részét bérbe adták. így fennmaradhatott a Nevelési Központ környékét ellátó egyet­len Patyolat. Az említett eset sokszor megismétlődött a megye gyors- itisztító szalonjainál. Az évről évre 20 százalékkal csökkenő Jakossógi igényt ’84-től vagy Ihasonló módszerrel vagy be­zárással tudta fedezni a vál­lalat. Ennek következtében Ba­ranya 11 szalonjából már csak 6 működik, a megyeszékhe­lyen a 6-ból csak 2. — Igényük lenne a lakosok­nak a Patyolatra, csak pén­zük nincs — mondja Kajdon Nándor igazgató. — Az árak nálunk is egyre emelkednek, miközben szinte minden szol­gáltatásunk veszteséges. Ma már csak az otthon nem vé­gezhető tolltisztitást, vegytisz- títást és a festést veszik igénybe. Meglévő kapacitá­sunknak csak 50 százaléka ki- hasz nált. A baranyai vállalat ennek ellenére még fenn tudja tar­tani magát. A veszteségeket máshonnan- pótolják: az ed­digi mosás, festés, vegy-, toll-, szőnyeg- és bőrtisztítás mellett kereskedelmi tevékeny­séget folytatnak boltjaikban, az említett módon bérbe ad­ják üzleteiket, valamint a me­gye szociális otthonaiban szakmai, műszaki irányítást vállalnak a kisebb mosodák ■részére. Természetesen itt sem maradt el a jelentős létszám- leépítés. A helyzetet azonban tovább nehezíti . a számtalan mosodás vállalkozó megjele­nése, valamint a POTE és a Honvéd Kórház korszerű ru­hatisztítói által jelentkező kon­kurencia. — A mostani -nehéz évek el­lenére garantálhatom, hogy a Patyolat nem szűnik meg Ba­ranyában — bizakodik Kajdon Nándor. — A felvevőhelyeket megtartjuk, felújítjuk, sőt úja­kat hozunk létre. Szigetváron, Szentlőrincen új üzletünk van, és a Mohács városi mosodát is „felújítottuk. Bár a helyben tisztító szalonok számát csök­kentettük, vidékről hetente .kétszer, 'Pécsről naponta szál­lítjuk a központba a felvett árut, így biztosítva továbbra ■is a rendszerességet. Vélemé­nyem szerint, aki a '91—92-es éveket túléli, az talpon ma­rad. Ennek érdekében március 1-jétől gépesítjük a vállalat­nál az ügyvitelt, a müszak- és termelésirányításban továb­bi létszámcsökkentést terve­zünk, önelszámoló üzemegysé­géket hozunk létre, és már február eléje óta igazi szol­gáltatói stílust követelünk meg dolgozóinktól. A piac­megtartás és -szerzés érde­kében a minőség és a határ­idők betartása is fontos fel­adat lesz. Pataki V. a hiányzó összeg előteremtésé­nek gyorsaságától függ. A képviselőket és üzletem­bereket pontosan emiatt hív­ták meg a pécsi igazgatóság­ra tegnap. Mint kiderült, amellett, hogy a távközlésiek már saját koncepciót is kidol­goztak a százmilliók előterem­tésére, ötleteket, javaslatokat vártak vendégeiktől, s annak a kérdésnek a megválaszolá­sát, vajon a lakosság hajlan­dó lenne-e beszállni egy üz­letbe a gyors telefonhoz jutás reményében? Nos, mint a tájékoztatón ki­derült, a távközlésiek koncep­ciója valóban valami újat, mi több, üzletet ígér. Az elkép­zelés szerint a pénz előterem­tésének legegyszerűbb formá­ja lenne, ha a telefonra várók befektetési társaságot hozná­nak létre - ide fizetve a fe­jenkénti összeget -, a társa­ság pedig, mivel a távközlés­nek erre nincs pénze, kiépíttet­né a hálózatot, majd a há­lózat üzembe helyezése után a távközlés a társaságtól bé­relné azt. Mint a szakembe­rek szavaiból kiderült, ha így előteremthető lenne a szüksé­ges összeg, Pécsett egy „si­ma" főállomás létesítésére la­kásonként nem kellene több, mint 20 ezer forint, s azt is garantálni tudnák, hogy a tár­saság tagjait - több ezer igénylőről van szó — 1993 vé­géig telefonhoz juttatnák. Szó van arról is, hogy ennek- más- félszereséért olyan készüléke­ket szerelnének fel, melyek költözés esetén is a lakásban maradhatnának, jócskán . nö­velve ezzel az eladandó ott­hon értékét. Az új kertvárosi központ egyébként - húszezres kapa­citása révén — a környékbeli települések bekötésére is al­kalmas lehet.- pauska ­Telefonálnánk... Eddig súlyos telefon- gondokkal küszködött a lakosság. A több éve le­adott igénylések kérelme­zői azonban — meghallva a percenkénti díjszabás növekedését - hálát ad­tak a lassú fejlesztésnek, amiért a mai napig sem kerülhetett rájuk a sor. Sebaj! - legyintenek az érintettek, ha sürgős mon­danivalónk van, leme­gyünk a közeli nyilvá.nos fülkébe, és onnan tárcsá­zunk. így .nines meg a kí­sértés, hogy órákig feles­legesen beszélgessünk, vagyis spórolunk erről az oldalról is. Igen óm, de vannak olyan emberek is, akiknek a kagylót nincs miért felemelniük, az ide­jükkel nem tudnak mit kezdeni, anyagi gondjaik­ra azonnali megoldást akarnak találni. Ök azok, akik hetek óta az utcai telefonperselyek tartalmá­ra utaznak. Megkárosítva ezzel a postát, ahol a rongálás plusz karbantar­tási költséget okoz, illetve a város telefonnal nem rendelkező lakóit, akiknek sem a posta fejlesztési gondjaihoz, sem a rongá- lákhoz semmi közük nincs. Ök csak telefonálni sze­retnének. Helstáb Klára Súlyos vasúti baleset Macson Szerdán reggel 6 óra 5 perc­kor Macs állomáson a Deb­recen felé közlekedő személy- vonat a tiltó jelzést .figyel­men kívül hagyva, összeütkö­zött egy, az állomáson tola­tást végző üres személykocsi szerelvényvonattal. A baleset következtében Sápi Gyula, a szerelvényvonot mozdonyvezetője és Tóth Gyu­la, a Debrecen felé közleke­dő személyvonaton utazó moz­donyfelvigyázó életét vesztette. Marci István, a Személyvo­nat mozdonyvezetője súlyosan, 16 utas és egy vasutas köny- nyebben megsérült. Az eddi­gi vizsgálat 'megállapította, hogy a halálos balesetet sze­mélyi mulasztás okozta. Az összeütközés következté­ben a Balmazújváros és Macs között a tolatást végző sze­relvényből két kocsi kisiklott, ezek Balmazújváros és Macs között a pályát elzárták, ezért a két állomás között jelenleg autóbuszokkal szállítják az utasokat. A baleset körülményeit a rendőrség és a vasúti szak­értők részletes vizsgálattal tárják fel. Másfél év múlva adják át

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents