Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-20 / 50. szám

IO üj Dunántúli fígpiö 1991. február 20., szerda Emberség Fültanúja voltam február 14-én Boda Sándor pécsi CB-rádiós jóvoltából egy emberséges esetnek, amikor ön­zetlenül segítséget nyújtott egy taxis a bajba jutott idős, beteg hölgynek. A hölgy a pécsi, Pollack Mihály utcából telefonált a Mecsek taxihoz, és közölte, a Munkácsy Mi­hály utcai rendelőbe szeretne eljutni, dö csak 100 forintja van. Annyit kért, hogy a lakásához közel járó taxis jöjjön, aki ennyi pénzért elviszi. Nem volt a közelben üres kocsi, de a CB-s telefonközpontos azonnal riadóztatta a többie­ket, hogy ki ér rá. Alig fejezte be kérését, jelentkezett a 105-ös kocsi ve­zetője, aki máris indult a jelzett helyre. Jelentkezett még több társa is távoli parkolóhelyekről, s mindannyian ingye­nes szolgáltatást ajánlottak fel a hölgynek. Cs. J. A pécsi Kertvárosból járok be naponta dolgozni a 6-os, vagy 7-es autóbusszal. Ami az utóbbi időben van, a közleke­déssel, az idegtépő. Hol 20 percet kell várni, amíg jön a busz, hol nem vesz fel, mert olyan zsúfolt, hogy lehetetlen felférfi. Ha mégis sikerül fel­kapaszkodni, akkor meg szinte állni alig lehet, a fogózkodás- ról nem is beszélve. Ilyen tor­túra után aztán álliak neki nyugodtan, kiegyensúlyozottan dolgozni — ha eqyáltalán idő­ben beérek. Próbálna csak egyszer így utazni a Volán igazgatója és utána 9 órát ledolgozni. Ha már egyszer ilyen drágán utazom, akkor 'talán nekem is lehet elvárá­som. Boe Béláné Pécs, Enyezd u. 7. Nehéz az utazás Sok utas nevében kérem a Volán illetékesét, hogy a pén­teki napokon 13—16 óra közöt­ti időben a lehetőség szerint sűrítse a 2, 6, 7, 27-es jára­tait, mert iszonyú ilyenkor utazni. Ezenkívül más panasz is van: például a 21-es jára­toknál - persze más járatok­nál is - sok a kimaradás. Ve­ilem történt: január 27-én Me- csekszabolcsról nem indult a il 2.55-ös, január 30-án a 21.25-ös, február 9-én a 12.55-ös járat. Miért? Dr. Berényi István Pécs A nagyárpádi városrészben élő, kisgyermekes anyuka pa­naszolja : A ,,Szellemvárosban" lakunk, szinte minden család kisgyer­mekes, 1-2 dolgozni járó csa­ládtaggal. A mai világban ki­csit furcsa azt felhozni ment- •ségül, ha elkésünk a munka­helyről, óvodából stb., hogy nem jött a busz, vagy lekés- tük. A 41-es buszjárat reggel­től 9.35-ig 30 percenként, egyébként óránként, majd 14.05—18.35-ig ismét 30 per­cenként jár. 19.35-22.35-ig óránként, és munkaszüneti na­pokon is csak óránként. Ren­geteg könyörgés után, tavaly talán egy hónapig járt az 51-es járat, 20 perces időkor zönként a Nevelési Központtól ide és vissza. Kevés volt az utas ezen a buszon, a 41-es pedig mindig zsúfolt. Mit tet­tek erre? Az 51-est megszün­tették, de a 41-est nem sűrí­tették. Újabb panaszunkra azt válaszolták az illetékesek, hogy a 6-os vagy a 7-es be Jog járni. Azóta eltelt fél év, és mi még mindig csak vá­runk hátha történik valami. Nagyon kényelmetlen és kelle­metlen kicsi gyerekekkel be­gyalogolni valamelyik másik járathoz, főleg reggelente, lldeje lenne már végre megol­dani a nagyárpádi városrész­ben élők közlekedését is! A lemosó permetezésről Magyarbólyban, a termelőszövetkezet által milliókért felépített tehénistállóból és csirke- neveidéből mindössze ennyi maradt. Havasi István felvétele Jogi tanácsadó! Lassan közeleg a tavasz, 'nézzük, milyen szerekkel kezd­jük az idei növényvédelmet. Tél végi lemosópermetezés­sel a szőlő hagyományos gom­bás betegségei ellen nem tu­dunk védekezni, mert a liszt­harmat mélyen a rügyekben telel még: a peronoszpóra május közepén jelenik meg spóráiból, vagy ennél nagyobb Veszélyt jelent, hogy a Föld­közi tenger környékén hifa alakban áttelel és tartós déli front, csapadékos időjáráskor járványveszéllyel fenyeget, a szürkerothadás kórokozója is csak fakadás után, főleg vi­rágzás körül támad először. Van viszont vagy fél tucat egyéb gombás betegség, me­lyek nem a zöld növényi ré­szeket, hanem a fás részeket fertőzik, faszövetben laknak és ott károsítanak: csapokon, ré­gi sebeken keresztül fertőznek — nemcsak vegetációs időben, hanem márciustól október vé­géig és korai tőkeelhalást okoznak. A kora tavaszi és késő őszi időszakban teljesen védtelenek a szőlők,, ezért márciusban és októberben cél­szerű egy-egy lemosó-permete- zést végezni, főleg fiatal sző­lőben, 3 százalékos Bordói lé­vel, vagy 2 százalékos Noven- dával, Novendát csak akkor •használhatunk, ha nem kötö­zünk szálvesszőt, mert nyolc nap a munkaegészségügyi vá­rakozási ideje (a Bordói léé nulla), viszont ezzel a keze­léssel egyúttal védekezünk az atkakártevők és az ékköves faaraszoló ellen, mely utóbbi a rügyek kiodvasítását okozza. Szőlőnél a következő, vagyis az első vegetációs idő­ben történő permetezést, 3-5 Egyre több helyen hallom, olvasom, hogy a napi és heti­lapok előfizetőinek szóiba csökken, az embereknek egyre kevesebb az ideje és főleg a pénze a különböző sajtóorgá­numok figyelemmel kísérésére. Ezzel -, tegyük a szívünkre a kezünket -, egyet is értünk. Ám ilyen időszakban a hír-, lapterjesztőknek meg kell ta­lálni a hozzánk vezető kis ös­vényekét. Az egyik maga az újság lenne, mely tartalmával önmagát reklámozza. Egy-egy érdekes, közérdekű téma meg­jelentetése szájról szájra ter­jed, s mivel a kézből kézbe adogatás nehézkes és időigé­nyes, inkább növeljük az al­kalmi vásárlók -körét. A másik ösvény az olvasószolgálat bő­vítése, létének tudatosítása lenne. A megjegyzéseimmel nem az illetékeseket akarom kioktatni, hanem a mérgemet szeretném levezetni. cm-es hajtáskorban, 0,05 szá­zalékos Karathane LC-vel és 0,15 százalékos Neoron 500 EC-vel javaslom, ami egy blokkoló kezelés a primer liszt- harmatfertőzés és levélatka ellen. A Bordói leveslemosást őszi­barack és egyéb csonthéjas gyümölcsfajnál is ajánlom rügypattanás előtt, 2 százalé­kos töménységben. Ez a keze­lés védelmet nyújt a tafrinás levélfodrosodás, levéllyukacso- sodás, manilia, valamint a kora tavasszal, friss sebeken keresztül fertőző, csonthéjasok gutaütéséi okozó gombás és baktériumos bétegségkomp- lexum ellen. Ez utóbbiak fer­tőzését késői, fakadás utáni metszéssel mérsékelhetjük. Erős pajzstetű, levéltetű és atkafer­tőzés esetén Bordói lén kívül, .egyhetes eltéréssel az Agrol- készítményt használjuk 3 szá­zalékos töménységben. A ve­getációs idő elején az őszi­barack levélfodrosodása ellen 0,075 százalékos töménységű Deleánnal permetezzünk tízna­ponta, míg az első levelek a teljes fejlettséget el nem érik. Az alma, körte, szilva és ribiszke lemosására Agroit 3, vagy Novendát 2 százalékos töménységben javaslok. A lemosópermetezések való­ban lemosásszerűek legyenek, nagy lémennyiséget használ­junk. Az említett szereket ilyenkor nagyobb töménység­ben ki tudjuk juttatni, mert vegetációs időn kívül nem okoznak fitotoxikus károkat, így hatékonyan védekezhetünk a kártevők és kórokozók ellen. Bodó János, az AGROKER Áruház kertészeti szaktanácsadója A napokban értesültem róla, hogy a Pesti Hírlap pénteki és szombati számában megjelent egy-egy pécsi téma, amely en­gem érdekel. Lokálpatrióta lé­vén azonnal rohantam az egyik, majd a másik újságos pavilonhoz, de hiába. Korán reggel már összegyűjtötték az „idejét múlt" lapokat és a renitendra raktárba szállítot­ták. Ott nem volt. Elmentem a nagypostára, de hiába. Ér­deklődtem a Hírlapkiadó Vál­lalat olvasószolgálatánál, ahova ez a lap nem jár. Megpróbálkoztam még egy utcai árusnál, aki csalódott­ságomat fokozta, hisz elmond­ta: bevezették, hogy az értéke­sítők csak a friss újságokat tartják polcaikon, a régieket minden reggel összegyűjtik. De ne keseredjek el, a hét köze­pén talán már hozzájutok a keresett, két múlt heti szám­hoz. Helstáb Klára Újabb vélemény a vízdíjakról A vízfogyasztás kapcsán na­gyon sok levélírónak téves el­képzelése van. Ezért hallgat­tassák meg a másik fél is! Előre bocsátom, hogy véle­ményem szerint is hibás a négyzetméter szerinti elosztás. De ugyanolyan igazságtalan lenne a személyek szerinti is. Miről is van itt tehát szó? Mi például négy gyermek­kel, hatan lakunk kis lakás­ban. Réggel hatkor megyünk dolgozni, a gyermekek óvo­dába, iskolába. Délután 4-5 órakor érkezünk haza. Mi ez idő alatt nem fogyasztunk ott­hon vizet. Nálunk nincs csö­pögő vízcsap, rossz WC. Én ugyanis megjavítom. De kér­dem, mit csinál az olyarv egye­dül élő, vagy nyugdíjas, aki ilyenhez nem ért és szerelőt sem hív? Társasházunkban is volt olyan lakás, ahol a WC hónapokon keresztül folyt, mert nem kaptak szerelőt. Miért kellene ezt a nagycsa­ládosnak fizetni? Hibásnak találom az olyan elképzelést, hogy az egyik igazságtalan­ságot - másikra cseréljük fel. Javaslom, kövessék példámat azok, akiknek a jelenlegi meg­oldás nem felel meg. Szerel­tessenek fel vízórát. Vélemé­nyem szerint ez az egyetlen elfogadható és igazságos el­osztási mód. Nálunk is meg­próbálták a személy szerinti elosztást, amibe én természe­tesen nem voltam hajlandó be­leegyezni. Azóta, immár a má­sodik vízszámla egyértelműen bizonyította, hogy a hat fő nem fogyaszt hatszor annyi vi­zet, mint egy fő. Még négy­szer annyit sem. A vízzel ta­karékoskodni is lehet. A házunkban van olyan, akinek azért tisztességes - 15 000 forint — nyugdíja van, a vízóra felszerelése ellen még­is tiltakozik. Mi sem vagyunk milliomosok, négy gyermekkel. Sőt, abban is biztos vagyok, hogy az egy főre jutó jöve­delmünk sok levélíróénál keve­sebb. Javaslom, hogy számol­janak! Én már tudom, hogy a vízóra beszerelési költsége a felemelt vízdíjjal egy év alatt megtérül. Ráadásul nem kell másokra mutogatni. A nyuga­lom sem akármi. (Név és cím a szerkesztő­ségben) Kiss G. olvasónk kérdezi, hogy o gyermekeit egyedül nevelő apa jogosult-e a gyermekekkel kap­csolatban fizetés nélküli szabad­napra? A Munka Törvényköny Vég­rehajtási rendelete 56. §-ában úgy rendelkezik, hogy annak a dolgozó nőnek és gyerme­keit egyedül nevelő apának, aki legalább két, tizennégy évesnél fiatalabb, gyermekét gondozza — kérelmére —, á a háztartás ellátása érdeké­ben havonta egy fizetés nél­küli szabadnapot kell engedé­lyezni. B. K.-né kérdezi, Hogy a ha­szonélvező miként ^járhat el a jogának -gyakorlásában? Polgári Törvénykönyvünk 159. §-á'ban írtak szerint a ho- szotyélvező jogának gyakorlá­sában a rendes gazdálkodós szabályai szerint köteles eljár­ni. Viseli a dolog fenmtartásá- , val járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások ki­vételével; terhelik azok a kö­telezettségek, amelyek o dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni g dologhoz fűződő közterheket. A haszonélvező a haszonél­vezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását át­engedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakor­lását csak akikor lehet át­engedni, ha a tulajdonos — azonos feltételek mellett — a dolog használatára nem tart igényt. A haszonélvező kötelese a tulajdonost a dolgot fenyege­tő veszélyről és beállott kár­ról értesíteni — ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gya­korlásában akadályozza -, kö­teles továbbá tűrni,' hogy a tulajdonos a veszély elhárítá­sára, illetőleg a kár követ­kezményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. A haszonélvezet megszűnté­vel a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonél­vező felelős a dologban be­következett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A rendel­tetésszerű használattal járó ér­tékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni. A haszonélvező a haszonél­vezet keletkezésekor meglévő elhasználható dolgokkal-, gaz­dasági felszereléssel és állat- állománnyal a rendes gazdál­kodás által indokolt mérték­ben rendelkezhet; a haszon- élvezet megszűnésekor azon­ban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, ér­téküket megtéríteni. Több olvasónk érdeklődött a résxnyugdijro jogosultság feltéte­leiről. JSm Az 1991. évi II. törvény mó­dosította az 1975. évi II. tör­vény 39. §-át. A rendelkezé­sek értelmében öregségi nyug­díjjá jogosult a hatvanadik életévét betöltött férfi és az ötvenötödik életévét betöltött nő, ha a) húszévi szolgálati időt szerzett, b) a fentiekben említett élet­kort — ideértve a korkedvez­ményes életkort is — 1991. ja­nuár 1 -je előtt betöltötte és eddig az időpontig legalább tízévi szolgálati időt szerzett. öregségi résznyugdijra jo­gosult az a hatvanadik élet­évét betöltött férfi és az öt­venötödik életévét betöltött nő, aki legalább tízévi szolgálati idővel rendelkezik, de húszévi szolgálati időt nem szerzett. Az öregségi résznyugdíj a húszévi szolgálati idő alapján ‘meghatározott öregségi teljes nyugdíjnak annyiszor két szá­zalékával csökkentett összege, ahány évvel a szolgálati idő a húsz évnél kevesebb. Ha az öregségi teljes nyug­díjat az öregségi nyugdíj leg- k sebb összegében kell meg­állapítani, a csökkentést erre az összegre kell végrehajtani (módosított 43. § (2) és (3) bek.). Nagy Tibor pécsi olvasónk kéri az ellátások együtt folyósításá­nak idei összeghatárát. A 18/1991.' (I. 28.) Kőim. sz. rendelet 10. § c) pontja sze­rint az özvegyi és saját jogú nyugellátás, baleseti nyugellá­tás, továbbá az öregségi vagy munkaképtelenségi járadék és az özvegyi járadék együtt fo­lyósítható havi 7610,- Ft ösz- szegig. „Segitiink*’ Értesültünk a pécsi, Délibáb utcai lakók útépítési igényéről. Szakmai ismereteinket és segí­tő szándékunkat felajánljuk a lakóközösségnek. A társulás létrehozására és az építkezés­hez szükséges pályázat össze­állításában vagy akárcsak mű­szaki tanácsokkal is szíves ren­delkezésre állunk városunk 'polgárainak. Karoliny Márton igazgatóhelyettes, főmérnök Pécsi Építő Kft. Héghogy nem olvasunk újságot?!

Next

/
Thumbnails
Contents