Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-20 / 50. szám
1991. február 20., szerda uj Dunántúli napió 7 Vállalkozások - Üzlet Kamarai börze Keres - kínál Szlovén cég autóiparban és bútorgyártásban használatos kéziszerszámokhoz, háztartási gépek gyártásához és javításához való különféle szerszámokat kinál magyar piacra. Olyan kereskedelmi céget keres, amely vállalja termékei magyarországi értékesítését. * Zágrábi cég különféle jugoszláv gyártmányú gumiipari termékeket (szállító hevederek, műszaki gumiáruk, gumilapok, gumicsövek, cipőipari gumifceHékek, gumicsizmák stb.) ajánl a magyar piacra' * Belga cég keres partner- kapcsolatot pisztrángtenyésztéshez. * A „Rosant” cég eladásra kínál többféle adgpteres mezőgazdasági és ipari kisgépet, jármüvet. Az adapterek használhatók : szénabetakaritósra, vontatásra, faültetésre, árokásásra, szőlőművelésre (kaoá- lás, permetezés) valamint targoncaként változatos terepre alkalmas önjáró kistráktorra építve. * Az ..OLT" 'jugoszláv cég kisgazdáknak alja ni különböző mezőgazdasági kisgépeket: boronákat, vetőgépeket, pótkocsikat, betakarító adaptereket. * Bécsi cég harmadik országba (reexportra.) keres: 12 ezer tonna mélyhűtött félsertést (fej és láb nélkül) lenzsákba csomagolva; 12 ezer tonna vajat alacsony áron, minőségi megkötés nélkül; 55 ezer m’1 fűrészárut raklaphoz, vagy olyan rakta pgyórtót, amely évi 3 millió db euroraklapot tud szállítani. * Német cég keres ipari légszűrő berendezések értékesítésiéhez magyar partnert. * Német cég ajánlja termékeit, illetve keres képviselőt: különböző élelmiszerék, kon- zervek, savanyúságok, lekvárok forgalmazásához. Továb- ■bá, vásárolna Magyarországról: friss, sózott és mélyhűtött árukat friss és mirelit gyümölcsöt, erdei gyümölcsöt; gombát (sózott vagy mirelit); friss zöldséget. * Német cég öntödét keres GGG—60 gömbgrafitos öntvény előállításához. Rovatszerkesztő: Murányi László Bemutatjuk: A Dárius Kft. biztonságtechnikai szaküzlete Kertvárosban Fotó: Proksza László Dárius Kft. Bár a gazdaságtörténészek jó része másként vélekedik, sokak szerint a 80-as évek második fele és az ezredforduló közti évek Magyarországon az „eredeti tőkefelhalmozás" idejét jelentik. A tétel mellett és ellen nyilván szép számmal lehet példákat sorolni - az elméleti kérdések megválaszolására azonban kell még egy kis idő. Maradjunk tehát inkább a gyakorlatnál, s nézzük milyen esélyei, voltak (vannak és lesznek) a tőke koncentrálásának ezekben az években Baranyában? Példánk a Dárius Kit. Piski János ügyvezető igazgató 1989. október 1-jén alapította meg a jelenleg egyszemélyi tulajdonban lévő kft.-t, mely alaptevékenysége szerint elektronikával, kereskedelemmel és vagyonvédelemmel foglalkozik. Egészen pontosan: ilyen célra készít berendezéseket, fenntartva persze a lehetőségét annak, hogy más tevékenység révén is pénzhez jusson. Mint például mérlegek készítésével. — Speciális mérőeszközökről van szó, melyek mozgó alkatrészek nélkül készülnek - mondja Loósz Gyula kereskedelmi igazgató. — Hihetetlenül pontosan mérnek, s elsősorban szállítószalagokhoz jók. A Dárius nevét a lakosság persze inkább riasztó berendezései kapcsán ismeri. Az egyetlen dél-dunántúli szakbolt is a kft. tulajdonában van, s a nagy tételű árusítás miatt a Sarohin út 55-ben az átlagosnál 25-30 százalékkal olcsóbban kaphatók a vagyonvédelmi eszközök.- Olcsók vagyunk, igyekszünk a konkurencia árai alatt maradni - mondja Loósz Gyula. — Ennek érdekében vettük fel a kapcsolatot nemrég egy tajvani céggel is, a tőlük vásárolandó riasztók körülbelül a felébe kerülnek a piacot jelenleg uraló olasz készülékeknek. Az, hogy a néhány fővel induló társaságnál jelenleg több százan dolgoznak, jól mutatja: a Dárius igyekszik minél több területen megvetni a lábát. A riasztók mellett nemcsak húst és vadhúst árusító boltokat tartanak fenn, de nemrégiben megvették a Hitekától a siklósi, kaputelefonokat készítő gyáregységet is.- Jobbára hitelből történt a vásárlás, de megérte. Az országban egyedül Siklóson készül a magyar szabványnak megfelelő kaputelefon, így az egész hazai piac a miénk - mondja a kereskedelmi igazgató. - A fővárosban most nyitjuk meg második szakboltunkat, s mivel már n,égy kerület kaputelefonjainak szerelését, karbantartását is mi végezzük, a tapasztalatok alapján elmondhatom: ez sem rossz üzlet. Mi több, mivel szabványos alkatrészekkel a siklósi gyártás révén csak mi rendelkezünk, a tevékenység bővítésére is igen jó lehetőségeink vannak. A párius bevételeinek nagy hányadát ráadásul már most is a kaputelefonok adják, s ha még nagyobb részt hasítanak ki a piacból, érdemes lesz talán megfontolniuk azt is, hogy ne szakosodjanak-e teljes erővel erre az üzletágra.- Alapelvünk a több lábon' állás - válaszol Loósz Gyula. - Amíg nyereséges egy üzlet, nem szabad abbahagyni. Idén 4-500 milliós forgalmat tervezünk. P. Zs. Építők vására Oberwartban Február 28.-március 3. között rendezik Oberwartban az Építők vásárát, azaz az építők információs és eladási seregszemléjét. A rendező Burgenland Messe Betriebsges m. b. H. az építőipaiban tevékenykedő iparosok, vállalkozók, illetve bármely gazdasági társaság szakembereinek és a magánépitkezőknek mutatja be a legújabb alapanyagokat, gépeket, szerszámokat és technológiákat, illetőleg a tervezéstől az építésen át egészen a kertépítéssel bezárólag a különféle munkafázisokat teszi közszemlére. űz ország legnagyobb magánvállalkozása Műszertechnika Rt. A tíz évvel ezelőtt kétszemélyes polgári jogi társaságiként indult cég mára már egy négymilliárdos nagyvállalattá nőtte. ki magát. A Műszertechnika Rt., azaz a számítástechnikai részvénytársaság hazai forgalma túl van a 2,6 milliárdon, az árbevételben az export aránya 35 százalékos. A műszertechnikának külföldön ,is vannak saját tulajdonú vállalatai (Procomp Taiwan, Procamp USA, Pro- comp Svájc, Procom Csehszlovákia, Prognoinfo Szovjetunió és a Persys Németország). Ezen cégek árbevételével együtt a Műszertechnika Rt. 1990-es gyorsmérlege 4 milliárdos forgalmat rögzít. Szakmai napot rendez a Műszertechnika február 22-én 10 órától Budapesten, a.Duna Internationalban a Siemens, a Fujitsu, a 3 COM Novell, az IBM és sok más világcég közreműködésével. Úf design-politika Műszaki fejlesztési pályázat Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) az 1991. évre a műszaki fejlesztés segítésére pályáizatot hirdet, elsősorban az alábbi területek gyorsütemű műszaki fejlődésére: Az energiafelhasználást csökkentő technológiák bevezetése, az új és megújítható energiaforrások alkalmazása. Biológiai és egyéb technológiai eljárások 'kifejlesztése rés alkalmazása, különösen a mezőgazdaság, élelmiszeripar és a fagazdaság, valamint az egészségügy (gyógyászat) területén. Információtechnológiák, beleértve a számítástechnika, folyamatirányítás, automatizálás, robottechnika, mesterséges intelligencia és szervezet- irányítás, valamint a telekommunikáció alkalmazása. Oj feldolgozóipari technológiák kidolgozása és alkalmazása, melyek a hazai termelés versenyképességét, kultúráját, a termékek minőségét növelik. Természetes és épített környezet műszaki fejlesztésével összefüggő feladatok megoldása, különös tekintettel a nemzetközi kötelezettségvállalásokból eredő feladatok megoldására. * Az infrastruktúra színvonalát növelő • műszaki fejlesztési feladatok megoldása. A pályázat célja — melyre kisvállalkozókat is szeretnének mozgósítani — a magyar export bővítése. Pályázatot a felsorolt témákon kívül is be lehet nyújtani. A részletes pályázati kiírást, a pályázati űrlapokat és. tájékoztatót 1991. február 18-tól lehet az OMFB Pályázati Irodáján (Budapest, V., Martinéin tér 8., igényelni 500 forintért, illetve a pályázatokat március 4-től kezdődően egész évhen folyamatosan az irodához kell benyújtani. Az értékelése évente legalább kétszer történik, az elsőn a március 31-ig beérkező pályázatok vesznek részt. A pályázattal kapcsolatos bővebb információt a Pályázati iroda, illetőleg a Technika c. folyóirat 1991. évi 1. száma. A megújult Ipari Formatervezésit és Ergonómiai Tanács méltán tartja egyre fontosabbnak a műszaki fejlesztéssel és a vállalkozásokkal, a piacgazdaság kialakulásával és az életminőség javításával kapcsolatban az ipari forma- tervezés (design) és az ergonómiai követelményrendszer új alapokra helyezését, és mind szélesebb körű elterjesztését. E téren is igencsak jelentős már az elmaradásunk a világ élvonalától. Csak egy példa: Japánban az 1989-es év a design éve volt, és a fővédnökséget maga a trónörökös vállalta. Hogy valamit behozhassunk a hátrányunkból, az Ipari Formatervezési és Ergonómiai Tanács ipari formatervezési nívódíjakat, a Moholy- Nagy László ösztöndíjakat és más, design-, illetve ergonómiai akciókat szervez. Lehel-e demokrácia iáiét nélkül ? Európa- új szerepkörben Az integráció: kölcsönös előny Sokszor már idegesen kapja fel az ember a fejét, ha Európához való csatlakozásunkról hall, miközben a valóság mintha egészen mást mutatna: a politikai intézmény- rendszer kiépülése ellenére gazdaságilag növekedni látszik a szakadék. E súlyos ellentmondás feloldására sokan keresik a megoldást, köztük az Egységes Európáért Társaság, amelyet tavaly szeptemberben a kelet-közép-európai szervezetek közül elsőként vett lel rendes tagjai sorába az Európai Föderalisták Szövetsége (UEF). Dr. Balázs Péterrel, az Egységes Európáért Társaság elnökével arról beszélgettünk, miként tud hozzájárulni e nem nagy taglétszámú, de jelentős szellemi erőt mozgósító szervezet ahhoz, hogy Magyar- ország korszerűen kapcsolódjék Európához. A társaság alapelve - mondja dr. Balázs Péter - a következőkben foglalható ösz- sze: vigyázni kell arra, hogy az összeurópai gondolatban ne olvadjon lel a nemzeti identitás, hiszen Európa egVik értéke éppen az, hogy ki tudtak fejlődni a nemzetállamok. Ugyanakkor óvakodni kell attól, is, hogy leragadjunk a történelmi véletlenek és balesetek folytán kialakult országhatároknál. Nem ezeken kell keseregni, még kevésbé „tologatni" őket, hanem igyekezni kell minőségileg meghaladni. A löderalista mozgalom azt állitja, hogy a politikai cselekvésnek nem kizárólagos szintere az ún. nemzetállam, hanem legalább ekkora esélyt kell adni az országon belüli régióknak és az államok feletti integrációknak. A három csak együtt érvényes, és csak demokratikus mozgásformák között. De vajon lehet-e esélye a demokráciának jólét nélkül - nem a gazdag országok luxusa-e a demokrácia? Ha már a történelem úgy hozta, hogy Kelet-Közép-Európa számára először a politikai lehetőségek nyíltak mgg az integrációra, igyekeznünk kell eleget tenni azoknak a politikai követelményeknek (mint például az Európa Tanács-tagság, a helsinki folyamat és a bonni, záródokumentum elveinek követése), amelyek mára a gazdasági felemelkedés leltételeivé váltak számunkra. Nyugat- Európa elénk állít egy működő modellt és egy követelmény- rendszert, amelyben kristály- tisztán összekapcsolódik a politikai alkalmasság a gazdasági segitséggel. Más szóval — magyarázza az elnök — a Nyugat gazdasági segítsége politikailag nagyon érzékeny (lásd Románia vagy a Szovjetunió esetét), de ez végül is egészséges folyamat. Ma már kevésbé lehet hamisítani a valóságot, mint korábban, az elzártság idején. Idehaza egyre gyakoribb kérdés: vajon lelismerték-e már a nyugat-európai országok, hogy saját érdekük is a keleti térség megsegítése, legalább olyan mértékben, hogy a menekülni szándékozók otthon maradjanak? A felismerés a 24 legfejlettebb országot tömörítő OECD novemberi konferenciáján is világosan megfogalmazódott — állítja az elnök -, csak az a baj, hogy a tőke parancsszóra nem mozdul, a megtérülés kockázatát valakinek át kell vállalnia. A kormányok érdeke, hogy megfordítsák a tőkekiáramlást a kelet-európai országokból, ami az örökölt adósság következménye. Ez példa nélküli dolog, itt újlajta politikai lelelősség- ről van szó, mert nyilvánvaló, hogy klasszikus banktechnikai eszközökkel nem lehet megfordítani a tőke áramlási irányát. Az állami szerepvállalás viszont ellentmond a liberális piacgazdaság eszméinek, ezért új eszközrendszer is kellene. Ehhez szükség van a különféle tudományágak képviselőinek összefogására és mozgósítására, amit a társaság fontos feladatának tekint. Ezért rendeznek nemzetközi konferenciákat (a legutóbbi témája például az volt, miként hat Németország egyesítése az európai integrációs folyamatra), ezért indul hamarosan útjára az Európa Fórum című folyóirat, amely vitára kívánja ingerelni a ma még külön szakmai műhelyekben tömörülő közgazdászokat, jogászokat, politológusokat és másokat. Az Egységes Európáért Társaság emellett szervezi és koordinálja azt a tudományos kutatást is, amelynek célja, hogy feltárja korszerű európai kapcsolódásunk lehetséges útjait. A probléma annyiban újszerű, hogy míg az Európai Gazdasági Közösséghez korábban csatlakozott dél-európai országok fix pontról indulva egy másik fix pontot célozhattak meg (Balázs Péter szemléletes hasonlata szerint mint egy föld—föld rakéta), addig nekünk saját - sok te* kintetben ismeretlen — mozgásunk közben kell megcéloznunk az integrációt éppen most felgyorsító Európai Közösséget, s ha a mi mozgásunk lassúbb lesz az övékénél, az a veszély is fennáll, hogy a távolság inkább növekszik, mint csökken. A kutatásoknak ezért három irányban kell haladniuk. Egyrészt fel kell tárni a magyar gazdaság lejlődésének alternatíváit, másrészt az EK felgyorsult integrációjának perspektíváit, harmadsorban pedig végig kell gondolni a kettő áthidalásának módozatait. Balázs Péter szerint két veszélyes illúzióval kell leszámolnunk. Az egyikhez sorolta azokat a politikai nyilatkozatokat, amelyek az EK-ba való közeli belépésünkről hangzanak el időről időre, tekintet nélkül arra, hányán állnak még előttünk, nálunk fejlettebb EFTA-országok is. A mi reális esélyünk nem a 13., hanem a 20. körüli helyezési szám, miközben a mainál sokkal nagyobb figyelmet illenék fordítani az EFTA-orszá- gokkal — köztük a számunkra kulcsfontosságú Ausztriával - fennálló kapcsolataink bővítésére. A másik illúzió, hogy az integráció azt jelenti: kapunk valamit, lehetőleg ingyen. Márpedig az integráció kölcsönösség nélkül elképzelhetetlen. Ezt egy ideig lehet késleltetni, az aszimmetriát tudatosan fenntartani, de nem sokáig. Ma létezik egyfajta pozitív diszkrimináció velünk kapcsolatban, de ha nem akarunk ebben megragadni és a fejlődő státusba lesüllyedni, akkor az előnyöket viszonozni kell, akkor is, ha ez fájdalmas dolog. Minden integrációban vannak védő mechanizmusok, de ez a kivétel. A szabály az, hogy ha a mi áruinkat beengedik, nekünk is ezt kell tennünk, minden megkötöttség nélkül. Ez viszont olyan versenyt teremthet az áruk és a szolgáltatások hazai piacán, amelyet nem szabad hirtelen, robbanásszerűen beengedni. Ezért a politikai nyitás után a gazdasági myitás és lelzárkázqs csak fokozatos lehet (a déleurópai országokban például ez az átmenet még ma is tart). A kutatás az európai közösségek jövőjét is igyekszik prognosztizálni. Az senkit sem lepett meg, hogy a KGST széthullott; várhatóan az EFTA is fellazul, de az EGK sem maradhat meg zárt tömbként. Fel kell oldani p NATO és a Varsói Szerződés még ma is létező határait, s e szélesedő közösségben van hely Magyar- ország számára is. Sóvári Gizella
