Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-20 / 50. szám

1991. február 20., szerda uj Dunántúli napló 3 Veszteséget termel a sütőipar A kisült Sió kenyeret szállításra készítik elő a Mohácsi Kenyér* gyárban Fotó: Kóródi Gábor Miért nincs a megyében 20.40-es feliér kenvér? Míg az elmúlt hetekben szinte mindenki a tejjel volt elfoglalva, addig a kenyér ár­emelése alig került szóba. Pe­dig nagyon is indokolt lett volna odafigyelni a Baranya Megyei Sütőipari Vállalat be­jelentésére, amelyben közöl­ték, hogy február 1-jétől meg­szüntették az 1 kg-os fehér kenyér gyártását. Szigetváron megpróbáltak elébemenni a problémának, ezért felmérték az élelmiszer- boltokban a fehér kenyér irán­ti kereslet alakulását. Ez alapján mególlapitottók, hogy az összes mennyiség egyhar- madót teszi ki a lakosság ál­tal vásárolt fehér kenyér, il­letve ez o tendencia lassan emelkedik. Darázsi Mátyás, Szigetvár polgármestere levél­ben fordult a sütőipari válla­lathoz, kérve a fokozódó fe­hér kenyér iránti kereslet ki­elégítését. Ekkor jelentette be a válla­lat a fehér 'kenyér gyártásá­nak megszüntetését, azzal, hogy: „A termék hatóságilag megállapított ára a kis- és középüzemi gyártás költségeit nem fedezi, és olyan veszte­séggel termelhető csak, amely­nek mértéke — a várható ke­reslet alapján — vállalatunk működési és költségviselő ké­pességét komolyan veszélyez­teti. Tudjuk, ihogy a közületek és a lakosság egy részének ez újabb gondokat jelent, ezért javasoljuk, hogy az olcsóbb kenyér iránti igényeket Sió kenyér rendelésével elégítsék ki, amelynek ajánlott fogyasz­tói ára 27 Ft/kg, azaz lénye­gesen olcsóbb, mint a házi vagy az alföldi kenyér (31 Ft/kg)." A Pécsi Sütőipari Vállalat továbbra is süti a fehér ke­nyeret, ami a pécsi üzletek kínálatából sem - hiányzik. Ez­zel szemben a megye többi településén nincs ilyen kenyér, csak a 'közel 7 forinttal drá­gább Sió kenyér. A család nagyságától függően ez a né­hány forint egy hónap alatt 300-600 forintot jelent, első­sorban a nagycsaládosokat érintve húsbavágóan. Míg o népmesékben mindig otthon sütötték a foszlós fehér kenye­ret, addig ma eljutunk odáig, hogy azt kérdezzék a gyere­kek: „Édesapám, hozott-e fe­hér kenyeret a városból?" Fazekas István, a Baranya Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója szerint ma a 20,40- es fehér kenyeret csak a nagyüzemi termelésű kenyér- vonalakon lehet gazdaságosan előállítani. Ilyenek a megyei (jogú városok sütőipari üzemei, például a pécsi, a székesfe­hérvári, a szegedi. Ezekben az lüzemekben az élamun'ka-ró- fo rd ítá s minimális, m i n d e n g é - pesitve van, és korábban is az olcsóbb kenyeret sütötték 100 mázsás tételben. Ezzel szemben a Baranya Megyei Sütőipari Vállalat kis- és középüzemekből tevődik össze, elsősorban a kézi mun­kaerőre alapozva. — Tíz évvel ezelőtt követel­ményként merült fel a lakos­ság és a kereskedők részéről, hogy a korszerűtlen gépi tech­nológiát — a minőség javítá­sa érdekében - váltsuk ki. Ek­kor jelentek meg az első házi jellegű, kézi feldolgozású ke­nyerek, amelyek pillanatok alatt népszerűek lettek a la­kosság körében. Vállalatunk teljesen átállt ezen termékek gyártására, ezért '87-88 óta még a fehér kenyeret is ké­zimunka -ráfordítással állítottuk elő, amelynek minősége gya­korlatilag semmivel sem volt rosszabb a házi jellegű ke­nyérnél. Éppen ezért eddig olyan termékkel szolgáltuk ki a lokosságot, ami messzeme­nően túllépte a szabványban előírtaikat. — Februártól 5—6 százalékos veszteséggel tudnánk előállíta­ni ezt a terméket, de ez az arány hónapról hónapra rom­lana. A fehér kenyér gyártási aránya 40 százalék körül elé­gítené ki az igényeket, emel­lett viszont egy év múlva mű­ködésképtelen lenne a válla­lat. Két—három éve felvállal­tunk egy olyan szerepet, amit most nem lehet tovább ját­szani. A magónpékségek szál­lították a drágább árfekvésű termékeket, tőlünk pedig az olcsó kenyeret, és a vizes zsemlét rendelték a kereske­dőik. Nem tud megélni úgy egy vállalat, ha csak az olcsó termékeket gyártja. Tavaly nyáron már több megyei vál­lalat is megszüntette a fehér kenyér gyártását, illetve mos­tanra mintegy 10-15 megyé­ben szűnt meg ezen termék előállítása. — A jelenlegi gazdasági kö­rülmények között nem gyárt­juk a féhér kenyeret. Támoga­tást nem kapunk senkitől, idén még az adókedvezményeinket is megszüntették. Nem tudom, mi volt a kedvezmény, amikor 72 millió forintot befizettünk az államkasszáiba? Jelentősen megdrágult a benzin, és az alkatrészárak is négyszeresük­re emelkedtek. A kormány bűnbakot keresett az embe­reknek. Ahogy kifizetődővé te­szik a fehér kenyér gyártását,' abban a pillanatban ismét szállítunk a boltokba. Válla­latunk egy átmeneti időszak­ra felajánlotta a honvédség­nek, határőrségnek, illetve az önkormányzati intézményeknek — óvoda, iskola, 'kóiház, idő­sek napközije stb. — részére, hogy a Sió kenyér árából 11 százalék árengedményt ad, ez a kedvezmény nem vonatko­zik a kereskedelmi forgalom­ba kerülő termékre. Hajdú Zs. E lül tele a kiválás leörüli «viliárok „Mini” termelő­szövetkezet Pellérden Tavaly októberben kisebb vi har dúlt a görcsönyi termelő szövetkezetben. A törvény ad­ta lehetőséggel élve huszon- egynéhányan úgy gondolták, hogy vagyonrészüket kikérve új tsz-t hoznak létre pellérdi köz­ponttal. A nyugdíjasok mellett kiválni szándékozó tucatnyi aktív dolgozót azonban kelle­metlen meglepetés érte. Mi­után a görcsönyi tsz vezetősé­ge megtárgyalta beadványu­kat, rövidesen kézhez vehették munkakönyvüket. Az üggyel akkor a televízió is foglalko­zott, a viharok azonban mos­tanra elültek.- Végül is egyezségre jutot­tak a kilépni szándékozók és a Mecsek Völgye Termelő­szövetkezetben maradók-kap­tunk tájékoztatást Kajti Gá­bortól, a Baranya megyei TESZÖV közgazdászától -, és sikerült mindkét fél számára elfogadható vagyonmegosztást készíteniük. A kilépő 22 fő de­cember 1-jétől kezdte meg te­vékenységét az általuk meg­alakított pellérdi Gazdakör Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetben. Baranyában már volt egy ilyen eset, amikor 1990 nyarán a nagypeterdi tsz-ből vált ki egy csoport. A TESZÖV részéről nem kíván­tunk a kiutalások ellen agitál­ni, sőt, mind a nagypeterdiek- nek, mind pedig a pellérdi „mini tsz" tagjainak felaján­lottuk szolgáltatásainkat, se­gítségünket. Természetesen gyorsabban megy papíron osztozkodni, mint a vagyonmegosztást a gyakorlatban is végrehajtani, így a Gazdakör Tsz tagjai de­cember 1-jétől január köze­péig jobbára ezzel foglalkoz­tak. Majd következhetett a major rendbetétele, most pe­dig a gépek karbantartásával készülnek a tavaszi munkála­tok megkezdésére. — A közgyűlés által jóváha­gyott vagyonmegosztás ered­ményeképpen 100 hektár föld­höz, két traktorhoz, egy kom­bájnhoz, két épülethez, egy ki­sebb irodahelyiséghez, fogyó­eszközökhöz, terményhez és készpénzhez juthattunk - ké­szített röqtönzött listát beszél­getésünkkor Szczaurski József agrármérnök, a Gazdakör Tsz elnöke. - így megvannak a feltételeink a gazdálkodás megkezdéséhez. Mint meqtudtuk, a Gazda­lkör 100 hektár földjébe ku­korica, borsó és szója kerül ezen a tavaszon. Talán répa is, bár ez egyelőre bizonyta­lan. Állatokkal nem foglalkoz­nak, azt viszont szeretnék, ha nagyobb földterületen gazdál­kodhatnának. így szívesen vennének bérbe területeket. Az elnök elmondása szerint nagyobb jövedelmet remélnek, mint amennyit volt szövetkeze­tük, a qörcsönyi Mecsek Völ­gye tudott elérni. Nem első­sorban a hozamok emelkedé­sétől, mint inkább a kisebb költségék eredményéképpen re­mélik ezt. Mini téeszüket nem terhelik komolyabb központi, adminisztrációs vagy szállítási költségek. Hogy Így lesz-e, vagy év végén a fennmaradásért keli-e küzdeniük, az a jövő titka. Mindenesetre az elnök ígéri, hogy a kapa nyelét is meg­fogja, ha úgy hozza a szük­ség . . . Balog Nándor 1 harkányi gyégyftárházban február fS-til Nem kell fizetni a beutaltaknak Harkányban az év első hat hetében a gyógyfürdőben a szolgáltatásokért fizetniük kel lett a betegeknek. A Baranya Megyei Társadalombiztosítás Igazgatóság azonban néhány napja szerződést kötött a har kányi Gyógyfürdőkórházzal Ezentúl az intézményben az ország egész területéről fo gadják a beutalóval érkező betegeket, akik február 15-tő' térítésmentesen vehetik igény be a különféle k eléseket, masszázsokat és . egyéb teró piákat. A megállapodás értei mében a Társadalombiztosítási Igazgatóság támogatást nyújt az eddigieken kívül egyéb elektromos — galvánáram, In terferencia, ultrahang, rövid- és mikrohullámú - kezelések hez is. A harkányi Gyógyfürdőkór- iház néhány eve átadott új szárnyában fogadják a járó betegeket. A thermál meden cék alját csúszásgátlóval lát ták el. A mozgáskorlátozottak kezeléséhez az egyik meden cébe külön szerkezetet építet tek be, amelynek segítségéve biztonságosan tudják őket a vízben tornáztatni. A gyógytor nászok csoportosan és egyé nileg foglalkozhatnak a be utáltakkal az erre a célra ki alakított tornatermekben és tornaszábókban. Az elektromos Képernyü előtt I ,,Gyűlölt újságlapot zörgef a szél / .. . mit gondolok én hogy még élek?" Fiz vagy húsz év? Mire kell? És a ma­napság 1086 lorint, amibe a krumpli, hagyma miegyéb, amibe a cigaretta, a papír­zsebkendő, a pálinka kerül? Az összeverődők? Magyarázatok M.-nek? Hol van már az a kötet? Tízévi kényszerszünet után, tízévi hallgatás után Petri György az „Azt hiszik" cimű, legújabb kötetét dedikálja. A kunosán szűk szemrés, a koponyaalkat, a járomcsont fi­noman agresszív; gyengéden paranoid tökélye árnyakat idéz. Árnyakat a sötétlő haj, a leptosom termet, a széttöre­dezett jambus, a nagy- és mutatóujj közt remegő ciga­retta. Radnóti törékenységéi csak az abdai áldozat szere- lemhivó verseinek szelíd-erős suhogásában. Adyt inkább. Adyt, aki hangosan nevetni Víz alatti masszázs a pillangókádban Fotó: Szundi György kezelések mellett igénybe le­het venni szénsavas és kombi­nált elektromos kádfürdőt, súlyfürdőt, iszappakolást, or­vosi és viz alatti sugármasz- százst. Télen elsősorban a nyugdí­jasok ■ jönnek el Harkányba, akik a legtöbb esetben képte­lenek készpénzben kifizetni a kezelések költségeit és napon­ta a fürdőjegyet. Nem várha­tó el tőlük, hogy megelőle­gezzék a gyógyításukra fordí­tandó összeget. amit ugyan számla ellenében utólag meg­kaptak az illetékes társada­lombiztosítási igazgatóságoktól. A harkányi Gyórgyfürdőkórház ezen a helyzeten kívánt minél előbb változtatni, ezért vállal­ta fel a beutalóval érkezők ellátását, kezelését. Sz. K. nem tudott. Az ő feketeségü­ket. Ady istenességének fekete ragyogását és Juhász Gyula halálhívó, bársonyos sötétjét. Aki halála előtt a Tisza-par- ton bóklászva, cipőit a folyó­parton hagyta. De mindenekelőtt József At­tilát. József Attilát, a szeretet konok és szerencsétlen akar- nokát, amint kissé félrebillent fejjel - méregetve, hogy meg­adja-e magát — a fényképező­gép lencséjébe néz. Valahol Kútvölgyön vagy Szárszón, az utolsó, róla készült fotók egyi­kén. Petri György alkoholtól viseltes, szürkületében is pi­maszul eleven tekintetét, a ko­nok homlokot megszelídítő ar­cot, az arcot keretező előszült szakállt ismét a Fekete Doboz, illetve a Balázs Béla Stúdió kamerái előtt látjuk. Amint ugyanúgy, kissé félrebillent fejjel merevül állóképpé. És hiába a gyengéd vagy durva erőszak, ami az alko­holtól felgyújtott testet és kép­zeletet egy taxi fedezékébe tuszkolná. Nem lehet meg­nyugvása az ágy, az álom, csak a vers ............úgy szoktam e laludni, hogy olyankor jönnek a képek. A visszatérő félelem a mélységtől. Félek, hogy le­zuhanok." Ez volna a Zátony? „ . . . a levegőégbe süti a farkát m|ind aki a jövőt akarta / húzódjunk be a ponyva alá és még egy sört. / Mert már zuhog az eső." Csevegni persze szabad. Valamit pötyögtetni a zongo­rán. Mert amúgy? „Az életem semmiben sem különbözik egy marós életétől ... én jól vagy rosszul megvagyok itt por­ban." Az efféle naiv, közem­beri logikát persze sokféle gyanakvás bekerítheti - miért is nem választotta akkor egy marós sorsát? Miért is „szük­séges, hogy vers- irassék"? Meggörbült a világ tengelye Bemutató az Eszéki Gyermek­színházban Ma este az eszéki Gyermek- színházban a pécsi Bóbita Bábszínház iskolát teremtő ne­ves művészének, Kós Lajosnak „A szupertigris" címmel rende­zett darabját, egy lengyel me­se élőszinházi feldolgozását mutatják be. Az eszéki művé­szek előadásában színre kerü­lő darabhoz Károly Róbert szerzett zenét. A nagysikerű művet magyar nyelven már bemutatták 1988-ban Eger­ben, az Agria Nyári Színház műsorában. Vajexport Sikeresnek bizonyult a Föld­művelésügyi Minisztérium ex­portpályázata a felhalmozó­dott vaj- és tejporhegyek ked­vezményes feltételeikkel való értékesítésre. Eredményeként 11 vállalat 5230 tonna vajat exportál a közeljövőben, o többi között a Szovjetunióba, Ausztriába, Jugoszláviába, Al­bániába, s ezért a tejipar ter­mékeire érvényben levő 35 szá­zalékos exporttámogatáson to­vábbi 25 százalékos külön jut­tatást kapnak. A mintegy 6 millió dolláros értékhez 250 millió forint exporttámogatást nyújt a tárca. A minisztérium ezenkívül 3670 tonna tejpor exportjához is jelentős - 130 millió forint - exporttámogatóst ad az el­adóknak. versekkel vagy versek nélkül is régen. „Én állok minden fülkefény­ben / én könyöklők és hallga­tok." Ez itt sokak, itt például József Attila eszmélete, hazá­ja. Jogos hát Petri Györgyhöz, a berúgott költőhöz gyengé­den, szívlapátként odatámasz­tott kérdés, ami. ugyancsak a filmben hangzott el: „Azt mondja meg nekem, ki ez az ember?!" És ki Hajnóczy Pé­ter, a prózairó, aki ha élne. válaszolhatna? Amúgy pedig maradnak em­lékül a séták Lukács György Belgrád rakparti lakásának ablaka alatt. Nemcsak a visz- szautasítás: Nemcsak a 100 forintos jegy, de egyáltalán a bejutás a magyar—angol meccsre. És a foszladozó, ma­kacs emlékeknél is fontosabb, hogy „anyám (most is) itt tart­ja a nekem vásárolt cigaret­tát". Fontosabb a kerti ház ütött-kopott csendje, a befőt- tesüvegek bárgyú ragyogása, ahol Moliére Mizantrópjának Petri-féle fordítása megszüle­tett. Bóka Róbert Zátony

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents