Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-12 / 42. szám

1991. február 12., kedd aj Dunántúlt napló 3 A foglalkoztatási törvényjavaslatról kedden dönt az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) A bejelentéseket követően, napirend előtt több képviselő is szót kért. Elsőként Nagy András (SZDSZ) bejelentette, hogy március 15-én hazahoz­zák Angliából az 1848-as for­radalom és szabadságharc 'hadügyminiszterének, Mészáros Lázárnak a hamvait, akinek utolsó kívánsága az volt: ad­dig ne nyugodjon hazai föld­ben, amíg Magyarországon megszálló csapatok vannak. Ma már ez az akadály el­hárult. Suchman Tamás (MSZP) el­térve eredeti szándékától, hogy Csurka István múlt heti- szavai szerint „felháborító" — felszólalására reagáljon, ja­vasolta, hogy az Országgyűlés­ben a korábban már elható- rozottaknak megfelelően le­gyenek bel- és külpolitikai kérdéseket tárgyaló vitana­pok is. Mészáros Péter (MDF) ön­álló indítványában a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény mó­dosítását vetette fel, hogy ilymódon rendezzék a vízügy és a környezetügy hatósági ioa köreit. Pásztor Gyula és Szabó La­jos (FKgP) az árvaszékek fel­állítását és a qyámügyi appa­rátus szétesését megelőzendő, független gyámszékek létesíté­sét indítványozta. Bethlen István, Csapod y Miklós és Szauter Rudolf (MDF) közös önálló indítvá­nyában az állampolgárok tu­lajdonában, az állam által 1949. június 8. előtt okozott ■károkról szóló önálló törvény mielőbbi meghozataláért szállt síkra. Részletesen szólt Szauter Rudolf a zsidóságot, a cigá­nyokat és a németeket ért igazságtalanságokról. Speidl Zoltán és Székelyhídi László (MDF) az 1956-os őszi- téli vérengzések kitervelőinek és végrehajtóinak felderítésére létrehozandó ad hoc bizottság felállítására tették javaslatot, és indítványuk sürgős tárgya­lását kérték. Kávássy Sándor (FKgP) a minél 'hamarabb, de megfon­toltan létrehozandó oktatási törvény tárgyalása előtt indít­ványozza, hogy az 1985-ös ha­tályos törvényt módosítva meghatározott szakokon a fő­iskolák is adhassanak egyete­mi oklevelet. Indoklásként elő­adta, hogy lehetővé kell tenni az egyetemek és a főiskolák közötti átjárhatóságot. Ugyan­csak javasolta, hogy a nyolc- osztályos gimnázium bevezeté­sével együtt gondoskodni szük­séges minél hamarabb, maga­san kvalifikált tanárokról. Az Országgyűlés valamennyi indítvány napirendre tűzését támogatta. A mintegy órányi tárgyalási időt igénylő napirend előtti ügyeket követően a képviselők folytatták a kárpótlási tör­vénytervezet általános vitáját. Este hét óra előtt 5 perccel a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásá­ról szóló törvényjavaslat részle­tes vitájának lezárásával befe­jeződött az Országgyűlés hét­fői munkanapja. A törvényja­vaslatról várhatóan kedden hoz határozatot a Tisztelt Ház. Akkor kezdik meg a megyei (fővárosi) földművelésügyi hi­vatal létesítéséről szóló tör­vényjavaslat tárgyalását, vala­mint határozatot hoznak az idei vagyonpolitikai irányelvek­ről. Kedden foglalnak állást az Országgyűlés Honvédelmi és Külügyi Bizottságának közös jelentéséről a jugoszláviai fegyvereladásokkal kapcsolato­san. Bizottságok jelentése a fegyverkereskedelmi ügyről Az Országgyűlés Külügyi, vala­mint Honvédelmi Bizottsága együt­tes jelentést készített a jugoszlá­viai fegyverkereskedelmi ügyről. Az MTI-be eljuttatott jelentés szövege a következő: Az Országgyűlés Külügyi Bizott­sága és Honvédelmi Bizottsága február 6-i és 11 -i ülésén meghall­gatta a kormány tájékoztatását a jugoszláviai fegyvereladásról, illet­ve annak következményeiről. A két bizottság tudomásul vette, hogy a kormány elismerte: az ille­tékesek által szokásosnak tekintett fegyverüzlet engedélyezése során el­járási mulasztás történt, majd az ügy nyilvánosságra kerülése után annak kezelésében hibák fordultak elő. Felkérte a kormányt, hogy a jövőben fokozott gondossággal igyekezzen elkerülni az ilyen ese­teket. A Külügyi Bizottság és a Hon­védelmi Bizottság egyetértését fe­jezte ki a kormánynak azzal a szán­dékával, hogy diplomáciai úton tesz erőfeszítéseket az üggyel és annak jugoszláviai megítélésével kapcsola­tos problémák rendezése, Magyár- ország és Jugoszlávia, illetve Ma­gyarország és Jugoszlávia tagköz­társaságai közötti kapcsolatok erő­sítése érdekében. A két bizottság maga részéről az ügyet lezártnak tekinti és fel­kéri a kormányt, hogy a Magyar Országgyűlés február 12-i ülésén adjon tájékoztatást a fegyverel­adásról és az ezt követően tett in­tézkedésekről. 9 Állampolgári javaslat törvénybe iktatva Ajtó a Parlamentbe, Pécsről Pécsről is nyílik egy ajtó a Parlamentbe, az Országgyűlés ülésszakaira. Persze, jelképes ez az ajtó, s a belépés gya­korlatilag szellemi jelenlétet jelent a köztársaság törvény­hozó fórumán. Egy hónapja létezik és fo­gadja az állampolgárokat a képviselői iroda Pécsett, a vá­rosházán, az első emelet 35-ös szobájában. Az 1. számú vá­lasztókerület országgyűlési képviselőjének, dr. Andráslalvy Bertalannak és a 2. számúnak, Pap Andrásnak ez a kis iroda is biztosítja az állandó, élő összekötő kapcsot a választók­kal. Természetesen minden jó­szándékú érdeklődő, javaslat- tevő számára nyitva áll az ajtó. Egy hónap nem túl hosszú idő, de arra elég, hogy iga­zolja az iroda létrehozásának jogosultságát. Ismeretes, hogy milyen feszített tempóban dol­gozik az Országgyűlés, ráadá­sul Andrásfalvy Bertalant mi­niszteri teendői is jórészt Bu­dapesthez kötik, így ritkán adó­dik alkalom a képviselőkkel való személyes találkozásra. A kapcsolattartást két képviselői megbízott szervezi. A választók bizalmának — időnként tájé­kozatlanságának — és a gon­dok sokaságának köszönhetően van épp elég dolguk. Ami a tájékozatlanságot il­leti, sok furcsa esetről tudná­nak mesélni a megbízottak. Az egyik legjellemzőbb félreértés, íiogy olyan ügyekkel keresik fel az irodát, amelyek más fórumok hatáskörébe tartoz­nak. A szomszédokkal való vi­szálykodások, a lakásproblé­mák, a munkahelyi sérelmek, szociális és családi problémák nem tartoznak a parlamenti szintű intézkedések körébe. Előfordulnak kínos esetek is. Akadt olyan panaszos, aki rendkívüli hangerővel és nem éppen válogatott szavakkal ecsetelte sérelmeit. Olyanokat, amelyeket inkább — és más hangnemben - talán a pol­gármesteri hivatal egy másik irodájában lehetett volna el­mondani. Másoknak elég any- nyi, hogy jól kibeszéljék ma­gukat, aztán megnyugodva tá­voznak. A képviselői megbízottak természetesen mindenkit türe­lemmel meghallgatnak, lehető­ségeikhez képest igyekeznek segíteni, de munkájuk igazi öröme mégiscsak az, ha az iioda funkciójának megfelelő ügyekben érnek el sikereket. Bizonyára kevéssé él a köz­tudatban, hogy az alkotmány minden állampolgár számára biztosítja a jogot: törvényja­vaslattal vagy módosító javas­lattal élhet az országgyűlési képviselőn keresztül. Erre is volt példa. Az adótörvény tár­gyalása előtt egy pécsi adó- szakember több fontos javas­latot nyújtott be az irodában. Ezek közül az egyiket elsöprő többséggel megszavazta az országgyűlés. Az országgyűlési képviselők rendszeresen felkérnek szakér­tőket egy-egy törvényjavaslat elbírálásához, de munkájuk eredményességét nagyban se­gítené az önkéntes tanács­adók, javaslattevők széles ré­tege. És ez nemcsak az adott parlamenti témákban fontos, hanem minden olyan kérdés­ben, amely meghaladja egy- egy település, vagy térség le­hetőségeit. Természetesen a beleszólás­hoz, javaslattételhez elenged­hetetlen az informáltság. En­nek sincs akadálya, a képvi­selői irodában bárki hozzá­férhet egy-egy ülésszak előtt a törvénytervezetekhez, a mó­dosító javaslatokhoz és álta­lában egyhetes eltolódással az országgyűlési jegyzőkönyvek­hez. A képviselői megbízottak segítségével időpontot egyez­tethetnek, ha a képviselőkkel személyes beszélgetést látnak szükségesnek. Az irodát sze­mélyesen felkereshetik a vá­lasztók a pécsi városházán minden hétfőn és szerdán 9-től 16 óráig. Az iroda telefonon is hívható, a 13-222-es szóm 135-ös mellékén. Tulajdonképpen nem is csak szimbolikusan nyílik ez az ajtó a Parlamentre, hiszen a kép­viselők egy-egy ülésszakra két tiszteletjegyet is adhatnak az igénylőknek, amelyek a parla­menti ülésterem karzatára ér­vényesek. Ezt a belépőt a kép­viselői irodában lehet igé­nyelni. Kurucz Gyula Hóbor Béla Tenglzben egy tevével Nagy pénz — es ami mögötte uan Tengizről itthon Ne bosszantsd fel a tevét! „Tengizi munkára minősített hegesztőket felveszünk'’ - har­sogta a lapunkban is megje­lent hirdetés. Havi nettó jöve­delem: 45 ezer forint. Ejha! Megindult a fantáziám: az egy évben annyi, mint. . . majd lassan kapcsoltam, te jó lég, micsoda munka lehet az, ha Így megfizetik? Hóbor Béla 14 havi munka után, szerdán éjjel ért haza Pécsre Tengizből. Szabadságra jött néhány napra feleségé­hez, két kisfiához. Erősáramú primer szerelő, pécsi vállalata hozzájárult kiutazásához. A pénz miatt ment ki, mondja. Kettőjük keresetéből nem tudták szinten tartani magúkat. A lakást ki kell fi­zetniük. Házasságuk 12 éve alatt nem jutottak még el se­hova nyaralni. Tengiz a Kazah Köztársaság­ban van, Kulszari járásban, a Kaszpi tengertől nem messze. (Meséli k, ha öt napig erős északi szél fúj a tengeren, 16 kilométerre is elsodorhatja a sekély vizet a parttól. Itt épül egy kőolajfeldolgozó üzem. Francia, német és kanadai cégek szállítják a gépeket és a terveket, Magyarország a szerelőgárdát adja. A VEGY­ÉPSZER mint fővállalkozó több alvállalkozóval dolgoztat. Je­lenleg ezerötszázan—ezerhat- százan vannak magyarok, köz­tük nők is - ők a kiszolgáló­személyzet. Konyhájuk magyar. Évente két utazást térít a vállalat, és a véglegesítést. A fizetés tereppótlékkal együtt havi negyvenezerre jön ki. Szigorúan veszik a munkafe­gyelmet. A jelentkezőket ke­mény próbának vetik alá még itthon, a normát kint is tarta­ni kell. Ha valakit lógáson vagy italozáson kapnak, ha­mar átveheti a hazafelé szóló repülőjegyét.- A vasárnapunk szabad, de különben sokat dolgozunk, nyáron 11 órát is - mondja a férfi. — £z annyiból jó, hogy este csak bezuhanok az ágy­ba, nincs sok időm hazagon­dolni. A vágyakozás készít ki a legjobban idegileg. Beteg még nem voltam, bár a vál­tozó kiima nagyon megterhelő, -30 és +46 tok közötti érté­keket mérünk. Orenburg? A sugárzásveszélyre gondol? Nem, több ezer kilométerre van tőlünk. Magyarok vagyunk egymás között, oroszul csak keveset értek. Kirándulhat­nánk az országban, de az ott­honi szabadságunk rovására. Én inkább hazajövök, a csa­ládom nem látogathat, benne van a szerződésben. Kinek nehezebb, annak, aki elmegy, vagy annak, aki ma­rad? Eszter válaszol hama­rabb. - A férjemnek. Én ,,csak" őt nélkülözöm, a gye­rekek, a munkám, a város ma­radt. Neki minden megválto­zott. Lehet, hogy a gyerekek­nek még rosszabb. Azelőtt együtt mentünk mindenhova, megszenvedik az apjuk hiá­nyát.- Hazautazásom előtti na­pokban nősült meg az egyik kollégám — vette át a szót a férj. - Ritkák az ellajta ün­nepek. Teniszezünk vagy olva­sunk, halászunk a tengerben. Van néhány állatunk, egy Bo­gira nevű 8 kilós kondúr, a jó ég tudja, honnét került oda, és egy Lady nevű ku­tyánk a kilenc kölykével. Te­vékkel is barátkozunk. Van gazdájuk, mégis néha meg­szöknek. Ügy besomlordálnak, nem veszik észre a portán. Adunk nekik kenyeret enni, de vigyázni kell, mert ha lei­bosszantjuk, le is köp. Hírekhez, újsághoz késve és ritkán jutnak. Ha vissza megy valaki, első kérdésük: hoztál-e friss újságot, mi a hír otthon? Hazavágynak. Sz. Lelovics I. fi tűzszerészek csak 20 centiig kiváncsiak Az olaj útja kiszámíthatatlan Kétszer rugaszkodott már neki a hazai környezetvéde­lem szervezete, hogy felmér­je: milyen károkkal kell szá­molni a kiürített szovjet lak­tanyákban, illetve ezek kör­nyezetében. Még a múlt év februárjában — éppen egy éve - kapták az első meg­bízást arra, hogy mérjék fel az objektumokban a környeze­tet, állapítsák meg a káro- íkat, becsüljék meg a helyre- hozatal költségeit. Csakhogy a - mi esetünkben - Dél- Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség szakemberei egyszerűen nem mertek a laktanyák területére lépni mindaddig, amig azokat a tűzszerészek nem ellenőrizték. Időközben ez megtörtént — ide csak mintegy 20 centi- méteres mélységig „világítot­ták át" a talajt, ami nem mondható megnyugtatónak A 'környezeti károsodás mér­tékének, terjedésének megál­lapításához ugyanis — ha például arra kiváncsiak, hogy merre terjed a talajba A Környezetvédelmi Felügyelőség a szovjet katonák nyomában jutott és ott kiszámíthatatla­nul szivárgó olaj, üzem­anyag, vegyszer — 10—15 mé­teres kutatófúrásokra lenne szükség. Eközben a 20 cen­timéter alatt a fúrófej bele­szaladhat egy robbanó szer­kezetbe . . . így a felügyelőség szak­embereinek egy eszköze ma­radt: a felületi vizsgálódás. Ezzel nagyjából már végez­tek, jártak Kaposszekcső- Dombóváron, Tabon, Igáiban, a szemesi üdülőben, de 'Nagyatádra még nem jutot­tak el. (Ez utóbbi helyen a tűzszerészek a napokban fejezték be a munkát.) Idő­közben a felmérést ismét el­kezdték, azzal a háttérrel, hogy e témában a magyar és a szovjet fél között meg­állapodás született. Az újabb program decemberben indult, a szabadon fogalmazott ed­digi tapasztalat: rémséges! Jobbára olajszennyezéssel találkoztak a felügyelőség szakemberei, ám, hogy ez milyen mértékű, a szivárgás meddig terjedt s a szennye­zett talajt miként kell majd megtisztítani, azt nem tudják. Mindenesetre Dél-Dunántúlra az országosan e vizsgálatok­ra biztosított 41 millió forint­ból 4-5-re lenne szükség — nagyon szűkösen számolva. Az öt objektummal május 15-ig szeretnének végezni, egy hónappal hamarabb, mint ahogy azt elvárják a minisztériumban. Az általános benyomás: mindenhol rendkívüli elha­nyagoltságot tapasztaltak. Tabon például az erdőbe engedték a szennyvizeket . . . Nem sikerült kideríteni: ma­radtak-e olajtartályok valahol a föld alatt. Azt sem, mikor­tól veszélyezteti a szennyező­dés a talajvizek után a ré­tegvizeket, ez hol jelenik majd meg. Tab olyan szem­pontból is „lebeg", hogy a 80 hektáros laktanya terüle­téből mindössze 18-at vizs­gáltak át a tűzszerészek. A környezetvédelmi szakembe­rek térkép nélkül dolgoznak, valóságos nyomozómunkát kell végezniük annak érde­kében, hogy ezekhez hozzá­juthassanak. (A HM minden bizonnyal tudna légi- vagy műholdfelvételekkel segíteni. A felügyelőség például Tab esetében egy ilyen utóbbiról tud, de ezen a felvételen az objektum egy kitakart fehér folt . . .) Mindenesetre az ütemterv elkészült, ennek alapján ku­tatják végig az öt kiürített létesítményt. Az mór biztos: a kutak mindenütt fertőzöt- itek, a kútfejeket a kivonu­láskor nem zárták le rende­sen. Az is biztos: a köz­egészségügyi-járványügyi vizs­gálatokkal végeztek, vagyis a csótány- és patkányveszély elmúlt. Mészáros Attila

Next

/
Thumbnails
Contents