Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-10 / 40. szám
Hajnali tűz Komlón (Folytatás az 1. oldalról) A tűz következtében a lakások és a lépcsőházak megteltek füsttel. Sok lakó az erkélyen keresett menedéket. Szerencsére nem volt pánik, Hisz aki csak tehette, megfogadta a tűzoltók tanácsát, arcát nedves zsebkendőbe vagy vizes törülközőbe rejtette. A 100 négyzetméteres helyiségben keletkezett füst következtében a lakóházban kiégett négy pince, az egyik lépcsőház teljes felújításra szorul. Az első becslések szerint a kár mindössze 180 000 forint, de ennél komolyabb figyelmeztetést jelent, hogy a lakók a keletkezett füst miatt közvetett módon ugyan, ám mégis csak életveszélybe kerültek. A tanulságos tűzesetből valószínűleg nemcsak a lakóknak, de az ingatlankezelő vállalatnak is le kell vonnia majd a tanulságot. Az oltás megkezdését nehezítő vízhiány ugyanis valószínűleg elkerülhető lett volna, ha nem szegik meg a szabályokat, időben eltakarítják a havat. A biztosító emberei mindenesetre gyorsak voltak, már szombaton délelőtt megjelentek a helyszínen, és megkezdték a ‘károk felmérését. F. D. A Duna Kör környezetvédelmi sétája (Folytatás az 1. oldalról) érdekében. Emellett szóvá tették azt is, hogy nem kívánatos sem a Dráván, sem a Tiszán újabb gátakat építeni, Hiszen ezek veszélyeztetnék a környezet jelenlegi állapotát. Felemelték szavukat a Paksi Atomerőmű bővítése ellen, valamint az energetikai célú, nagy atomerőművek létesítésével szemben is. Ezután a résztvevők a Mar- git-srigetre vonultak, emlékezve az öt évvel ezelőtti hasonló környezetvédelmi demonstrációra, amelybe akkor a rendőrség beavatkozott. A szigeten Günter Schobesberger az osztrák környezetvédők képviseletében összefogásra szólította fel a jelenlévőket. A demonstrációt követően a szervezők a Tölgyfa Galériában sajtótájékoztatót tartottak. Itt Vargha János bejelentette: még e napon rendkívüli 'közgyűlést tart a Duna Kör — az aktuális tennivalókat tárgyalják meg —, s várhatóan még tavasszal sor kerül a szervezet tisztújító közgyűlésére is. Amikor a mentőt hívják... Balesetek a műjégpályán Törések, rándulások, horzsolások Ha tudtam volna, hogy elesek, szalmát szórtam volna a jégre, jutott eszembe egy orosz közmondás, és együttérzően néztem, hogyan tápász- kodik fel a lány a jégről. Épp, hogy nem ment át támasztékul letett kezén a mögötte jövő, míg odaértek barátnői és fölsegítették. Ezalatt pár méterrel odébb már hosszan csúszott-kalimpált egy fiú, nevetett, gyorsan fölkelt. Tandíj, porolta nadrágjáról a havat, és lendült tovább a zene ütemére. A pécsi műjégpályán ebben az idényben a nyilvántartási napló szerint nyolc boka- és csuklótöröttet vitt el a mentő, és egy fiatalembert, aki úgy beverte a fejét esés közben, hogy elájult. A huszonhét bejegyzett sérülés közül leggyakoribb az ujj, kézfej és fejsérülés, ami egyrészt ügyetlenségből, másrészt eszetlenkedésből, kergetőzésből ered, summázta a műjégpálya vezetője, Kocsis István. A cset- lők-botlók érdekes módon legalább annyi balesetet okoznak, mint a vagánykodók. Aki nem tudja tartani a tömeg iramát, jobban teszi, ha a pálya szélén gyakorol, vagy a kezdőknek tartott tanfolyamok idején ,megy a jégre. Nem jobb a helyzet Szombathelyen sem, ahol kilenc sérülthöz jött ki a mentő. Egyiküknek az ujjpercét a kórházban varrták vissza — estében keresztül mentek rajta korcsolyával, nem tudták kikerülni. Másiknak a keze törött el, harmadiknak a derekát varrták össze 4—5 öltéssel, mert a több réteg ruhát is átmetszette egy rászaladó korcsolyacipője. Gyakori baleset, hogy ellökik, meghorzsolják egymást, rálépnek a másik ujjara. Állok Pécsen a pólya mellett, nézem a suhanó, vidám alakokat, barátnőket, szerelmespárokat, apukákat a pici gyerekkel, ahogy vigyázva kerülgetik egymást, élvezik a korcsolyázást. Remélem, nem kerül ki közülük statisztikai adat, és a vijjogó mentőautó tolakodó képét messze hessege- tem magamtól. Sz. Lelovics I. 20. Dunántúli Népdaléneklési Verseny Huszadik alkalommal került sor a Schneider Lajos Népdaléneklési Versenyre tegnap Mohácson, a pártok házában. A találkozó, melyet 1972 óta évenként rendeznek meg itt, először helyi, majd dél-dunántúli lett, s 1988-ban végre dunántúlivá is vált. A rendezvényt ezúttal is többen támogatták, örömmel mondhatjuk, hogy nemcsak helyi cégek, vállalatok, hanem magánszemélyek is úgy gondolták, érdemes áldozniuk erre az eseményre. Most kilenc megye fiatal énekese, népdalt, -zenét szerető diákja jött össze, s a negyvenöt döntőbe jutott közül a zsűri kiválasztotta azt a néhány legjobbat, aki idén a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtotta. A verseny rendje szerint egyik évben az általános iskolások, a következőben a középiskolások megmérettetése zajlik, így most az általános iskolásokon volt a sor. Ahogyan e nemes vetélkedés elindítójától, a szervező-szerkesztő dr. Várnai Ferenc zeneszerzőtől, népzene- kutatótól megtudtuk, a gyerekek magas színvonalon produkáltak. A kötelező és választott dalok előadóit öttagú zsűri bírálta el, az elnök Olsvai Imre népzenekutató, zeneszerző volt. A verseny nyolc legjöbbja: Tolnai Andrea (Baranya), Kovács Eszter, Csik Ágnes és Soós Henriette (Veszprém), Farkas Erzsébet (Fejér), Balázs Izolda (Somogy), Ferkelt Balázs (Tolna) és Minárcsik Barbara (Vas megye). Ők és rajtuk kívül az előző versenyek kitüntetettjei, valamint Szkladányi Péter fuvolaművész és Sz. Simonlai Mária zongoraművész este a városháza dísztermében gálaműsort adtak, melyen megtörtént az ünnepélyes díjátadás is. A nap egyébként emelkedett hangulatát egy sajnálatos incidens zavarta meg még reggel, amikor a verseny huszadik évfordulóját ünneplők fel kívánták avatni a Gólya utcai általános iskolában kialakított Schneider-emlékszo- bát. Péntekről szomibatro virradóra ugyanis ismeretlenek betörtek ebbe és a Park utcai iskolába, több értéktárgyat elvittek, a könyvtárat vandál módon szétdúlták, de az emlékszobához szerencsére nem nyúltak. A rendőrségi nyomozás miatt tehát az avatás ezúttal elmaradt, de a neves pedagógus, népdalgyűjtő, igazgató emléktáblája élőtt így is tiszteleghettek a résztvevők. Hodnik I. Mi történik ma Magyarországon? Szabadegyetem Dombóváron Több előadásból ólló, neves tudósok részvételével meghirdetett szabadegyetemi előadássorozat kezdődött a héten Dombóváron, a városi önkormányzat és a művelődési központ szervezésében, Mi történik ma Magyarországon? címmel. Dr. Fazekas István, a város polgármestere: — Elsősorban azért kezdtünk bele ebbe az előadássorozatba, mert új, áttekintő információkat szeretnénk adni, első kézből azoknak, akik napjainkban kerültek politikai vezetői posztra vagy lettek önkormányzati testületek tagjai. Elsődleges célunk — az ötletadóval, a művelődési központtal együtt az, hogy első kézből kaphassanak információt az aktuális hazai történésekről a jelenlegi vezetők és a politikai élet kérdéseire magasabb szinten is fogékony állampolgárok. A szabadegyetem második előadásán, 12- én, 17 órától minden érdeklődő meghallgathatja Nagy Endre szociológus (JPTE) előadását Mi történik ma Magyarországon a polgári demokratizálódásban címmel, rá egy hétre Gönczöl Katalin kriminológus beszél a hazai szociálpolitikáról, büntetőpoli tikáról és bűnmegelőzésről. (bl) Drága az áru, kevés a vevő. Vajon mennyi jött ma össze? Fotó: Proksza László Itt a primőr, hol a primőr? (Folytatás az 1. oldalról) áron, ami még mindig olcsóbb, mint a pécsi 130 forintos banán, vagy 150 forintos mandarin. Kaposváron volt paradicsom, paprika és uborka is. Persze mindegyiknek megkérték az árát. A paradicsom és az uborka kilója 200, a zöldpaprika darabja 25—30 forint volt. Egy fej salátáért 22—30 forintot is elkértek, a karfiol kilóját 160 forintért mérték, a feketeretek és a cékla kilóját 20-25 forintért. A legszebb és a legdrágább banánért, narancsért 120 forintot is elkértek. Ha nem is sokkal, pár forinttal csupán, de a legdrágább ezen a szombaton minden bizonnyal mégis csak Pécs volt. Egy fej salátáért 25—30, egy csomó zöldhagymáért 15- 20 forintot számítottak, a paradicsom kilója 250 forintba került. A banán ára 100—130, a narancsé 90—110 között változott, citromot 100 forintért láttunk. A legfontosabb cikkek közül a burgonya 16—20 forint körüli árával Szekszárdon volt a legolcsóbb, 18—20 forint között változó árával Kaposváron a legdrágább. Az, persze, hogy mi a drága, mi az olcsó, viszonyítás kérdése is, hiszen aki akart, tegnap egy kiló krumpli áráért Pécsett már egy csokor hóvirágot is vehetett. F. D. Diplomáciai siker - tengeren túlról... Mészáros Lázár hamvai hazatérnek Bajára Március 15. - túl a forradalmi eszmék ünnepén — történelmi jelentőségű nap lesz Baján: a város szülötte, Mészáros Lázár altábornagy, egykori negyvennyolcas hadügyminiszter hamva végleg megpihen a Rókus-temető kápolnájában. A több mint száz- esztendős hányattatódás után jelentős diplomáciai Sikerként könyvelhető el az a folyamat, amelynek egyik elkötelezett gerjesztője volt Ronkovics József ezredes, a bajai Mészáros Lázár gépesített lövész- dandár laktanyaparamcsnoka. — A bonyolult és hosszadalmas ügy tengeren túlra vezet — tájékoztatott készséggel Ronkovics József ezredes. — Megbízásom alapiján a szükséges külhoni diplomáciai lépéseket megtette V. Szakáiy János, aki most Londonban él, és a Magyar Szabadságharcosok Szövetségének elnöke. Felvette a kapcsolatot az USA-ban, New Yorkban élő Mészáros-leszármazottal. Ne- gyedi Szabó Margit a megkeresésre végül is hozzájárulását adta, így március 8—12. között repülőgéppel magyar földre érkezhet Mészáros Lázár jelenleg Angliában lévő hamva. — Már elkészült a forgató- könyve a további programnak. Kérem, vázlatosan tekintsük át együtt az olvasók kedvéért a további részleteket! ... — katonai tiszteletadással és a bevett gyakorlat szerinti diplomáciai rendben fogadják a néhai hadügyminiszter hamvait Ferihegyen, és Angliából — a rokon kérésére - elhozzák a mostani síron levő angol—magyar nyelvű fedőlapot is. A repülőtérről díszkíséret kíséri Mészáros Lázár földi maradványait a bajai Rókus- temetőig, mert az ottani kápolnában lesz a végső nyughelye. Március 13-án a bajai Helyőrségi Művelődési Otthonban nemzetközi történész konferencia lesz, amelyen részt vesz az amerikáíban élő Somogyi Ferenc professzor, az Á/pád Akadémia képviseletében. Aztán a március 15-i délelőtti gyászszertartást dr. Dankó László kalocsai érsek celebrálja, amelyen részt vesz — a tervek szerint — Antall József miniszterelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök, Szabad György, a Parlament elnöke, Für Lajos honvédelmi miniszter és az angol diplomáciai élet több jeles képviselője a nagykövet úr vezetésével. Erről a Parlamentben kedden számol be Nagy András, Baja országgyűlési képviselője. Kovács Zoltán Milyen lesz a Kecske éve? Legutóbb 1931-ben volt A Ló kimúlt, éljen a Kecske! — mondják majd február 15-én a távoli keleten, mindenütt, ahol az ősrégi kínai kalendárium használatos, s ahol az ehhez kapcsolódó asztrológiát űzik. A legenda szerint egyszer Buddha magához hívta a föld állatait, de azok közül csak 12 jelent meg a hívásra, mégpedig ebben a sorrendben: patkány, bivaly, tigris, nyúl, sáfkány, kígyó, ló, kecske, majom, kakas, kutya, disznó. Ugyancsak e legenda szerint ezért lették elnevezve ezen állatokról és étkezésük sorrendjében az egyes évek a kínai kalendáriumban 12 éves ciklusokat alkotva. A Kecske éve ebben a ciklusban a nyolcadik, ezúttal február 15-től 1992. február 3-ig tart. Mostani 12 éves ciklus viszont szabály szerint a ‘Patkány évével, 1984. február 2-án kezdődött, és a Disznó évének végén, 1996. február 18-án zárul. S kezdődik majd minden elölről. A kínai kalendárium nagy ciklusa, amelyben minden óllatévhez egyszer minden elem - Fa, Tűz, Fém, Víz - kapcsolódott, 60 évet fog át. A most kezdő Kecske éve a Fém elemmel párosul, amihez a magabiztosság és felületesség kapcsolódik, valamint uralkodó bolygóként a Vénusz. Ezek a vonások még inkább felerősítik a kecskék szokásos jellemvonásait: szórakozottság, körülményesség, pontatlanság, érzékenység, szeszélyesség, elégedetlenkedésre való hajlam, pazarlás. Pozitívumként társul ezekhez: kecskék általában kedvesek, jótékonyak, meleg- szívűek, fantáziadúsak. Hogy kinek milyennek ígérkezik a Kecske éve? A kínaiak szerint természetesen a Kecske évében születetteknek, tehát akik 1907-‘ben, 1919-ben, 1931-ben, 1943-ban, 1955-ben, 1967-ben, 1979-ben látták meg a napvilágot. Rajtuk kívül még a Kecskéhez leginkább sasonló tulajdonságokat jelképező állatévek szülötteinek: a nyulaknak, disznóknak, s valamivel kevésbé a kakasoknak és kígyóknak. Legkevésbé a Kecskével teljesen ellentétes Bivaly-jegy szülötteinek ígérkezik szerencsésnek ez az időszak. Hogy milyen lesz általában? A játék kedvéért forduljunk az „egyszer már volt” analógiájához. Hatvan évvel ezelőtt volt legutóbb fém elemű Kecske-év, vagyis 1931-ben. Az is negatív előjelű volt, vagyis nőnemű, mint egyébként minden Kecske-év. E negatív előjelhez a kínai horoszkópban ilyen fogalmak kapcsolódnak: passzivitás, logika, rombolás. Nézzük csak felsorolásszerűen, hogy mi minden jellemző történt 1931-ben Magyarországon? Súlyos gondokkal járt a gabonafölösleg értékesítése. Többször sok ezres tüntetést tartottak a munkanélküliek. Magyarországot is elérte az európai pénzügyi válság. Korlátozták a betétkifizetéseket, bevezették a kötött deviza- gazdálkodást, banlkzárlat volt hetekig. A kormány külföldi kölcsönök után kuncsorgott (sikerrel). Az ország külföldi adósságállománya meghaladta a 4 milliárd pengőt (ez értékben nagyjából egyhar- mada a mostani adósságunknak). A munkásók és tisztviselők kereseti adóját 50 százalékkal felemelték. Csökkentették az állami, vármegyei, vasúti és állami üzemi alkalmazottak fizetését. Megszüntették a munkanélküliek pénzbeli segélyezését. Új parlamenti választásokat kellett kiírni. Közel egy évtizedes ténykedés után lemondásra kényszerült gróf Bethlen István miniszterelnök. Matuska Szilveszter felrobbantotta a biatorbágyi viaduktot. Statáriumot vezettek be, jobboldali puccskísérletet lepleztek le. A pénzügyi válság hatására nem felfelé kúsztak, hanem zuhantak az árak. Szép kis év volt! Még jó, hogy a történelem nem ismétli soha önmagát, legalábbis pontosan nem. A visszatekintést jóslatnak venni tehát nem érdemes. De azért: . . . Mit lehet tudni? Jó lenne, ha ez a kecske úgy lakna jól idén, hogy maradna káposzta is jövőre. Dunai Imre 2 vasárnapi
