Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-01 / 31. szám
1991. február 1., péntek aj Dunántúli napló 5 Erősödő horvát nemzetiségi érdekképviselet Tannyelvű iskola, saját lap és színház Horvátországban a közelmúltban" két parlamenti bizottság alakult a nemzetiségi kisebbségek összefogására és támogatására. Az egyik bizottság a Horvátország területén élő magyar, német, osztrák, olasz, szlovák és más anyanyelvű ksebbségek ügyeivel foglalkozik, az albizottság pedig Djuro Vidmarovics elnökletével a szomszédos országok horvátjait kívánja segíteni. A hazánkban élő mintegy 30 ezer horvát érdekeit Franko- vies György, a Magyarországi Horvátok Szövetségének elnöke képviseli e bizottságban. Tőle érdeklődtünk a részletekről:'- A konkrét feladatok és tervek majd a február 11-i megbeszélésen körvonalazódnak. Annyi azonban már most látszik, hogy ez egy sokkal közelebbi, élő kapcsolatot tesz lehetővé az anyaország és a más országokban élő horvát nemzetiségiek között. Szeretnénk most már komolyan tenni valamit az itt élő horvátokért, ezért gondjainkat, panaszainkat a magyar kormány elé fogjuk tárni. Ha itt nem találunk rájuk orvoslást, akkor ezen az albizottságon keresztül a horvát parlamenthez fordulunk. Szeretnénk például tannyelvű iskolát, saját lapot, horvát nyelvű intentiszteleteket, és egy horvát színházat is létrehozni Pécsett. De eddig a városi önkormányzat még arra a beadványunkra sem válaszolt, amiben két kisebb helyiséget igényeltünk a megye- székhelyen, egy országos iroda kialakításának céljából. A támogatás tehát kevés, ennek ellenére eredménynek könyvelhető el, hogy az országos szövetség bővül és egyre inkább kiépül. Ezt bizonyítja az is, hogy Felsőszentmárton- ban ma megalakul az utolsó regionális szervezet is; a Dráva menti horvátok bizottsága. Az országos szerveződésből eddig kimaradt 7 község — Fel- sőszentmárton, Drávasztára, Keresztár; a Somogy megyei Lakácsa, Potony, Tótújfalu, Szentborbás, valamint a Sely- lyére költözött horvátok a bizottság megalakulásával új utakon szeretnének elindulni. Kulturális, gazdasági kezdeményezéseiket maguk kívánják •megvalósítani, a régiótól csak érdekképviseletet és szakmai segítséget várnak. Pataki Veronika Harmincéves a siklósi Vár- Múzeumbaráti Egyesület Rendkívüli közgyűlésen ünnepelte alapításának 30. évfordulóját január 31-én, csütörtökön a Vár- és Múzeumbaráti Egyesület a siklósi vár kongresszusi dísztermében. A siklósi Hajdú I. Úti Általános Iskola tanulóinak műsora után Perics Péter, az egyesület elnöke megelégedéssel számolt be az elmúlt évben végzett munkáról és az 1991-es évre tervezett tennivalókról. A siklósiak régóta szeretnék, ha városuknak önálló múzeuma és hősi emlékműve lenné, de Pávics János, az alpolgármester elmondta, hogy az önkormányzatnak ebben az évben erre nincs pénze, a lakosságot pedig nem lehet újabb adók kivetésével terhelni. Perics Péter azt a problémát is felvetette, hogy a Mecsek Tourist — a vár jelenlegi kezelője - számára terhes a vár fenntartása. Szerinte külföldi szponzorokra, támogatókra lenne szükség. Az alpolgármester viszont bejelentette, hogy egy nemrég hozott rendelet szerint a siklósi vár, mint nemzeti tulajdon, nem maradhat a város, az önkormányzat kezében. A várbarátok így attól tartanak, ha a vár az idegenforgalmi hivatal kezébe kerül, nem maradhatnak tovább régi helyükön. A köznyűlésen elbúcsúztatták Szulczer Györgyöt, volt alaDÍtó tagot, és Kapitány Sándort. Munkájuk elismeréséül díszoklevelet és aiándékot nyújtottak át a két idős vezetőségi tannak. A számvizsaáló bizottság aazdasógi beszámolója után eqv siklósról készült film levetítésével zárták ünnenséqüket a siklósi várbarátok. Tröszt É. A pályamunkáikat ismertették (balról Halasi Tibor, Unyi Péter, Pavlik Csaba és Arató Csongor). Fotó: Kóródi Gábor Városi vasút Pécsett? Szentlőrinc és Pécsvárad lehetne a végállomás Minden tizenkettedik halálozás a levegőszennyezésnek tudható be Magyarországon. A városi benzingőz Pécset sem kíméli. Különösen a nagy’ forgalmú, sűrűn lakott belváros kénytelen elviselni a gépjárművek jelentős szennyezését, amelyben Ikarus buszaink járnak az élen. Lehetséges-e a pécsi tömegközlekedésben gyorsabb és kényelmesebb, valamint környezetkímélőbb megoldást találni? Tegnap a Magyar Hidrológiai Társaság baranyai szervezetének a tagjai a ,,Fiatal hidrolóqusok és környezetvédők -Baranyáért 1990" pályázat munkáinak a szerzők általi bemutatásán egy érdekes ötletet hallgathattak meg az előző kérdésre vonatkozóan. A MTESZ előadótermében összegyűlt szakemberek és az érdeklődők nagy figyelemmel kísérték végig Arató Csongornak, a Pécsi Vízmű munkatársának az előadását. A kelet-nyugati buszforgalommal párhuzamosan fut a Szentlőrincj illetve Pécsvárad irányába menő vasútvonal, amely a lakóterületek peremén helyezkedik el, érintve a Baromfifeldolgozót, a Szénbánya vállalat telephelyét, a Raktárbázist és 6 Hőerőművet, valamint a Pécsi Vízmüvet is. Kézenfekvő lehet egy városi vsút kialakítása, ezzel a nagyobb üzemek dolgozóinak is, és például a meszesieknek is - ahol nincsen sem áruház, sem ABC — könnyebb lenne munkába, illetve bevásárlásba indulniuk. Elhangzottak ellenérvek is, de mint az ülés elnöke, dr. Uherkovich Gábor kijelentette a tízéves hagyományra visszatekintő pályázatnak az a célja, hogy Baranyai gondokra, problémákra keressenek megoldást a fiatal szakemberek. Ez a felvetés mindenképpen komoly figyelmet érdemel, tette hozzá, ezért a társaság nevében az önkormányzat elé terjesztik az ötletet összetettebb szakmai vizsgálatra. Unyi Péter, a radioaktív hulladékok elhelyezéséről, Pavlik Csaba és Kasóné Stang Zsuzsa, valamint Halasi Tibor a szennyvíztisztításról és a vízminőségről tartottak .még előadást, amelyeket a hallgatóság szintén tudományos igényűnek és a gyakorlatot segítő munkának értékelt. Sz. J. Fiatal hidrológusok környezetvédők Baranyáért A régió polgármesterei támogatják az együttműködést Egyetemi tanácsülés a JPTE-n Vendégeket köszöntött Ormos Mária, a JPTE rektorasz- szonya a csütörtök délután tartott egyetemi tanácsülésen. A meghívott vendégek: dr. Szűcs lózsel, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, Gye- nesi István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, Préger József, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke, Szabados Péter, Kaposvár Megyei Jogú Város polgármestere, dr. Kocsis Imre, Szekszárd Város polgármestere egy már a délelőtti órákban lezajlott beszélgetésen, melyen dr. Krippl Zoltán is részt vett (délután a Városi önkormányzat ülése miatt nem tudott jelen lenni), megegyeztek abban, hogy mivel a városok szerepe fokozatosan növekszik a megyékkel szemben, s mindhárom megye rendelkezik felsőoktatási intézménnyel, ezen intézmények szorosabb együttműködésével (informatikai hálózat létrehozása, szociális munkásképzés megoldása, új formájú nyelvoktatás kidolgozása stb.) az egyetemek új, integráló, koordináló szerepet kapnak az új társadalmi környezetben. Mindhárom megye képviselője nagy örömmel üdvözölte a születőben lévő Képzőművészeti Mesteriskolát, dr. Szűcs József, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke pedig helyi, illetve anyagi támogatásról biztosította a Mesteriskola alapítóit. Napirendi pontként- megtárgyalta és elfogadta az Egyetemi Tanács az egyetemi szintű posztgraduális művészképzés indítását, melynek beadott tervezetét Keserű Ilona, a Mesteriskola egyik alapítója ismertette részleteiben. Pozitív határozat született a Közgazdaságtudományi Kar által beterjesztett posztgraduális vállalati pénzügyi menedzsment szakközgazdász/üzemgazdász szak indítására. Annál több vitát indukált az a tanterv beadvány,'melyet a Közgazda- sági Kar a jövőre vonatkozó, az új piacgazdaság igényeinek megfelelő közgazdászképzésre javasolt. Aknai Tamás rektorhelyettes, Ormos Mária javaslatára beadta lemondását, melyet a tanács tudomásul vett. Elfogadták Bécsy Tamásnak, a Tanárképző Kar Művészettudományi Intézet igazgatói tisztjéről szóló lemondását is. Bélyácz Iván külföldi tartózkodásának - idejére dr. Szűcs Pált bízták még munkakörének ellátásával. Z. M. az átmenetet A megyei közgyűlés tisztségviselői Komlón Valószínűleg azok sem gondolták, hogy a tanácsrendszerből ön- kormányzattá alakulás annyi kérdést vagy egyelőre megválaszolatlan gondot vet fel, akik tudták, hogy ez a folyamat nem zajlik le egyszerre és főleg nem zökkenők nélkül. Az átmeneti helyzetet ugyanis nemcsak az nehezíti, hogy bizonyos szabályok késnek vagy egyik-másik kiegészítésre szorul, ,de az is, hagy sokan mindenféle korábbi tapasztalat nélkül kerültek az önkormányzatba. Főleg az utóbbiak részére ajánlottak fel segítséget a megyei közgyűlés tisztségviselői, akik tegnap Komlón tettek látogatást. A városháza nagytermében megrendezett találkozón a Komló és a környező települések polgármesterei, önkormányzati tisztségviselői előtt bemutatkozott dr. Szűcs lózsel, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Kurucsai Csaba, a megyei közgyűlés alelnöke. Dr. Szűcs lózsel részletesen ismertette a saját és a megyei közgyűlés feladatait, majd szólt azokról a lehetőségekről, amelyekkel a helyi önkormányzatok működését, mindennapi tevékenységét tudnák segíteni. A közel 2 milliárd forinttal gazdálkodó megyei önkormányzat mindössze 40—45 fős apparátussal működik majd. Lehetőség van azonban ezenkívül egy olyan szakemberekből álló államiqazgatási társulás, vagy vállalkozás létrehozására, amely szükség esetén min-- den seqítséget megadhat az önkormányzatoknak. A jelenlévők — akárcsak az előző három helyszínen - Komlón is egyhetes határidőt kaptak annak eldöntésére, igénybe kívánják-e venni a segítséget és melyik megoldást választják. A Baranyában működő 296 önkormányzat együttműködésének egyébként nem csupán ez lenne az egyetlen formája. Hiszen a tegnapi tanácskozáson arról is szó esett, hogy egy megyei útalap létesítésére is szükség lenne, annál is inkább, mivel a korábbi években elkezdett baranyai útépítési program még nem fejeződött be, s mindenképpen folytatni kellene. A tanácskozás második felében a komlói körzet önkormányzatainak képviselői soron- lévő aktuális feladatokról is tájékoztatást kaptak. így egyebek mellett például megtudhatták, mit kell tartalmaznia a költségvetési előterjesztésnek, hogyan lehet és meddig céltámogatást igényelni, minek a rövidítése a TÁKISZ. A betűszó valójában a Területi Államháztartási és Közigazgatási Szolgálat elnevezését rejti. Az új intézmény valószínűleg már a közeli napokban megkezdi működését. Néhány kérdéssel önhibájukon kívül adósak maradtak a megyei önkormányzat képviselőd Nem derült ki például, hogy a körjegyzők fizetésének hány százalékát biztosítja a központi költségvetés, vagy hogy milyen szempontok alapján iehet pénzt igényelni abból az 5 milliárd forintos elkülönített alapból, amit a kormányzat a hátrányos helyzetű önkormányzatoknak szán. Egy biztos: a pályázatokat február 28-ig lehet beküldeni, az viszont egyelőre nem tisztázott, hogy kinek. Zárszámadás, vezetőségválasztás Mohácson szépen fejlettek az őszi vetések Harmatos József újabb öt évre az Új Barázda Termelőszövetkezet elnöke Zórsiómadó és vei etöiégválasitó réiiközgyűléjeket tartott tegnop o mohácsi Új Baráido Termelőszövetkezet. Délelőtt a szigeti kerület tagjai o homorudi művelődési házban Wt-en, majd délután o városi oldolon a Barták Béla Művelődési Központ nagytermében 49S-an vettek részt az eseményen. Harmatos Józsel, oki 1976. március 1-jétől a szövetkezet elnöke, megengedhette magának, hogy tordítson a közgyűlés általában hagyományossá vált menetén: a kiemelkedően jó gazdasági évről tartott beszámoló nem az első napirendi pontként hangzott el, hanem az alapszabály módosítása után megválasztotta a tagság a szövetkezet vezetőségét, s ezt követte az 1990. évről készített mérleg ismertetése. A két részközgyűlésen megjelentek közül 855-en szavaztak arra, hogy az Új Barázda Termelőszövetkezet elnöke újabb öt évre Harmatos József legyen. Elnökhelyetteseknek ugyancsak a korábbi vezetőket, Kapcsa Józselnét és Ében- hardl Györgyöt választották. Az elnöki beszámolóban részletes tájékoztatást hallhatott a tagság a gazdálkodásukról. A tiszta eredményük az aszálykár és a közismert értékesítési nehézségek ellenére meghaladta a 78 millió forintot, a teljes összeget felosztották. Az elszegényedésnek még csak a jelei sem mutatkoznak a szövetkezetnél. Több mint 63 milliót költöttek gépvásárlásokra — új kombájnokat, traktorokat, silózókat és autóbuszt állítottak üzembe —, építésekre közel 46 milliót költöttek, amelyből egyebek mellett fejőházat, tehénistállókat adtak át. A terv készítésekor óvatos béremelést határoztak meg, de a 15 százalékkal szemben a végeredmény 45 százalék lett! Havonta az egy főre jutó átlagkeresetük 19 265 forint. Számos kedvezményes áruvásárlásra adtak módot a dolgozóiknak. Cukrot, ruhát, cipőt, almát, húst, vetőburgonyát, majd 2 milliós megtakarítással vehettek a belső értékesítési hálózat útján. Beiskolázási és gyermeknevelési segélyre 1,8 milliót költöttek, 104 család 378 fővel üdült, amelyhez másfél millióval járult hozzá a gazdaság, 76-an külföldre utazhattak, szintén anyagi támogatással. A nyugdíjasokkal a kapcsolattartásuk példamutató. A támogatásukra 5,5 milliót fordítottak, csak karácsony előtt a 880 eqykori dolgozójuknak személyenként 4000 forintot postáztak. Az Új Barázda tagsága bizakodva nézhet a jövő elé is. Szépen fejlettek az őszi vetéseik, a műtrágyát a szükséges mennyiségben és időben kiiuttatták a földekre. Az istállókat és ólakat nem „takarították" ki, az állattenyésztés részére az ez évi termésig biztosított a takarmány. Vegyszerekből a gondos gazda módjára, amit csak lehetett, áremelés előtt beszereztek, s a munkagépek javítását sem akadályozza az alkatrészek hiánya. „Térségünk mezőgazdasága, szövetkezeti parasztsága még talpon van, és bízik a jövőben. Ennek is köszönhető, hogy mindössze 42 hektár földet kértek ki magángazdák, ez a szám százalékban szinte ki sem fejezhető. A további boldogulás egyetlen módja az erőfeszítések megsokszorozása, az egymás iránti bizalom megtartása, és a korszerűsödéssel a lépéstartás" - mondta beszéde zárásaként Harmatos József elnök. Berta Mária Ötletek, tapasztalatok, megoldások
