Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-09 / 39. szám
1991. február 9., szombat aj Duriäntait napló 7 Hol tart a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat privatizálása? Betéti társaság a POTE-n Sasok nem vadásznak verébre Két cipőboltot kft. üzemeltet, és a harmadikat? Előny vagy nem előny? Jól megy a bolt! — mondhatják a pécsi székhelyű Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalatnál, s azt hiszem joggal: ez a „nagybani" lábbeli- értékesítéssel foglalkozó cég oz elmúlt esztendőben majd 2,4 milliárd forint forgalmat csinált, a nyereség elérte a 90 millió forintot. Ahhoz, hogy ilyen eredménnyel dicsekedjenek, mintegy 4,5 millió pár papucsot, cipőt, csizmát, szandált kellett forgalmazni. De ha valaki netalántán azt hinné, hogy a DCV csupán kereskedik, az igencsak téved.- Természetesen a nagykereskedelmi tevékenység a fő profilunk - külker, jogunk is van —, de a cipőszakmában manapság már a termelésszervezésben is részt kell vállalni — állítja dr. Petőházi Szilveszter, a vállalat igazgatója. — Ez azt jelenti, hogy felkutatjuk a hazai gyártókat, behozzuk az alapanyagokat, a formát, a külföldi partnerünk beindítja a termelést, ott vagyunk az ellenőrzésnél, s persze az egész folyamatnak a pénzügyi menedzselését is felvállaljuk. S ha elkészülnek a lábbelik, akkor mi értékesítjük. Tavaly például 70 000 pár csizmát gyártattunk ilyen módon az egyik cipőgyárral. Mondom az igazgatónak, kissé érthetetlen, hogy a termelésszervezésben a kereskedelemnek is részt kell vennie, az ember azt hinné, hogy a piac szabályoz. Azaz, a gyárak csak olyan termékekkel lépnek piacra, ami kelendő, eladható .. . Dr. Petőházi Szilveszter ezzel egyetért, de arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt evben összedőlt egy nagy felvevőpiac, a KGST, mely „elfogyasztotta" a tömegárut. Most azonban, hogy lassacskán érvényesülni kezdenek a piaci törvények, a hazai cipőgyáraknak át kell állniuk a tömegtermelésről, a minőségi gyártásra.- Magyarországon évente 25 millió lábbelit vásárolnak, a gyártási produktum azonban megközelíti a 70 millió párat. Ebből következik, hogy az itthon el nem adott mennyiséget külföldön kell értékesíteni, méghozzá egyre élesedő versenyben. Ezért szükség van a magas minőségre, s ehhez mi a termelésszervezéssel - azzal, hogy európai színvonalat közvetítünk az ipar felé - járulunk hozzá. A gyárak nagy része ugyanis képtelen saját erőből lépésváltásra.- Feltételezem ezt nem teljesen önzetlenül teszik . . .- Egyáltalán nem: elsősorban azért, mert ezzel egyre jobbak és szebbek lesznek a VOLGYESI JÓZSEF, a Baranya Megyei Vízmű műszaki igazgatója, a Kamarai Szakmai Szövetség Műszaki Állandó Bizottságának vezetője. 1943-ban született. Komlón érettségizett. 1966-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karón autómérnöki diplomát szerzett. Kutató- mérnökként kezdte mérnöki pályafutását, majd az Országos Földtani Kutató-Fúró Vállalatnál dolgozott. 1973-tól a Baranya Megyei Vízmű Vállalatnál dolgozik tmk-vezető, szolgáltatásvezető, építésvezető, majd termelési főmérnöki beosztásban. 1980-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen vízgépész szakmérnöki diplomát szerzett, majd 1988-ban hazai cipők, így jobban eladhatók itthon és külföldön egyaránt. De az sem mellékes, hogy igen tisztességes konvertibilis valutabevételre is szert teszünk. Egyébként a kereskedelmi tőke egy részét visszaforgatjuk az iparba az elmondottakon túl — például több kft.-nek, részvénytársaságnak vagyunk tagjai. A Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat - nevétől eltérően - országos értékesítési jogosítvánnyal rendelkezik. Pontos felmérés nincs, de becslések szerint a hazai lábbelikereskedelemből 18-20 százalékkal részesednek. Idén mintegy 240 millió forint értékű árut kénytelenek „kihelyezni" a kiskereskedelmi üzletekbe, ami azt jelenti, hogy ekkora összeg „fekszik” — persze megfelelő biztosítékokkal és különböző időtartamra — állami, szövetkezeti és magán cipőkereskedőknél. A cipőkereskedelemben kínálati piac van, s az életszínvonal rohamos romlásával valószínűleg mind kevesebb lábbeli kel el. Hogyan hat ez az árakra? Egyelőre úgy tűnik, sehogyan! A nagykereskedelmi vállalat a külkereskedelem áruforgalmi szakát végezte el. Az 1991-ben alakult Kamarai Szakmai Szövetség Műszaki Állandó Bizottság vezetőjeként 38 vállalat műszaki érdekképviseletét látja el. Ebben a minőségében az önkormányzati váltáshoz kötődő korszerű szolgáltatás megvalósításában való részvételét tartja fő feladatának. Felesége tanár, két fiúgyermek apja. BOSZNAY FERENC, a Nyugdíjas Klubok és Idősek Országos Szövetsége Baranya megyei csoportjának vezetője. 1920-ban született, a Somogy megyei Darányban, ahol édesapja igazgaót-tanító volt. ugyanis csupán fogyasztói árajánlatot tesz, a kereskedő pedig annyit kér a cipőért, amennyit akar. Az igazgató szerint például egy márkás sportcipőért az általuk ajánlott ár háromszorosát kérte az egyik kereskedő . . .- Ami tény, mi átlagban három százalékkal „olcsóbbak vagyunk" a többi cipőnagykereskedőnél, elsősorban azért, mert a vállalati költségeink alacsonyabbak. Nekünk is a piac diktál, a kiskereskedőknek is. A mi érdekünk, hogy megfelelő legyen áruink forgási sebessége, nekik is az, hogy minél több lábbelit eladjanak. Szabad az ár, a vásárlók döntenek, illetve a vásárlóképes kereslet.- Sor kerül a vállalat privatizációjára? — Mindenképpen, de ezt nem úgy szeretnénk végrehajtani, ahogy manapság divat, azaz, hogy egy elképzeléshez alakítják a privatizációt. Mi a szervezeti átalakuláshoz stratégiát csinálunk, ehhez egy kutatóintézet segítségét is kértük, mely átvilágította a válEgy húga és két testvéröccse van. Mind a négy testvér nyugdíjas. Apai nagyapja, apja és két testvére is a vasútnál dolgozott. Miután 1939-ben leérettségizett, ő is a MÁV-hoz folyamodott. Édesanyja 1939 januárjában meghalt, kisebb testvérei, már középiskolások lévén, internátusokban laktak, neki is kereső foglalkozást kellett választani, ami abban az időben nagy probléma volt. 1940 májusában vették fel vasúti szolgálatra Pécsre, azóta is itt lakik. Az előírt szakvizsgák után 1943 januárjában nevezték ki államvasúti tisztnek. Még az év nyarán megnősült, három fiuk született, akiknél hat unokája van. 1942-ben bevonult sorkatonai szolgálatra, '44-ben kivitték a frontra, majd az új magyar hadsereggel Ausztriát is megjárva 1945 júniusában szerelt le. A szolgálatra való jelentkezés után helyezték a MÁV Pécsi Igazgatóságának közlalatot. Jelenleg ott tartunk, hogy keressük a cég számára legkedvezőbb privatizációs formát. . . — Ezek szerint az, hogy két pécsi cipőboltot a DCV dolgozóiból alakult kit. üzemeltet - nem része a privatizációnak? — Nem. Az igazgató és dr. Dinnyési István igazgatóhelyettes ezzel kapcsolatban elmondta, a Baj- csy-Zsilinszky úti és a Sallai utcai cipőboltokat január elsejétől valóban egy olyan kft. üzemelteti, melyben a vállalat dolgozói közül is vannak tagok. A társasággal szabályos albérleti szerződést kötöttek, de lévén mindkettő állami tulajdon, a pécsi önkormányzat kiutaló határozatát is meg kellett szerezni. A harmadik — egykoron Kip-Kop néven üzemelő - boltot azonban, mely a Doktor Sándor utcában van, a kft. nem bérli. Miért? Azért, mert a vállalatnak azzal egyéb elképzelései vannak, meg különben is „nem a legjobb hasznú bolt volt". — De a privatizáció során előnyt élvez a kit., könnyebben juthat a két üzlethez. — Miért baj ez? — kérdez vissza dr. Dinnyési István. — De az előny, csak annyi, hogy nem kell rálicitálniok a versenytárgyalás során a legmagasabb vételi árra, ha ugyanannyit ajánl a kft., akkor az övék az üzlet. — Ügy gondolom, ez nagy előny. Nem lett volna tisztességesebb meghirdetni a két boltot hasznosításra, s versenyeztetni a jelentkezőket? — Teljesen fölösleges lett volna, mert úgyis privatizációra kerül sor. S jó a vállalatnak is, hogy ez a társaság üzemelteti a két boltot, mert úgy tudom vállalták, tőlünk szerzik be a cipők 80 százalékát. — S már csak azért is, mert hozzáértő emberek foglalkoznak eladással, nem pedig pancserek — teszi hozzá dr. Petőházi Szilveszter. — önök, a Dunántúli Cipő- kereskedelmi Vállalat vezetői anyagilag nincsenek bent ebben a kit.-ben? — Nem vagyunk! Sőt hozzáteszem, még a háttérben sem. Tudja, azt szoktam mondani, a sasok nem vadásznak verébre! Roszprim Nándor pontjába, ahol különböző beosztásokban dolgozott 1980 végéig, a főfelügyelői rangban történt nyugdíjazásáig. Felesége a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán dolgozott pénzügyi csoportvezetőként 1981-es nyugdíjazásáig. Bosznay Ferenc 1945 óta tagja a Vasutas Szakszervezetnek. 1985-ben alakították meg a Vasutas Nyugdíjas Klubot, amelynek azóta vezetője. A klub 1989-ben csatlakozott a Nyugdíjas Klubok és Idősek Országos Szövetségéhez. Legfőbb célja a nyugdíjasok egységes érdekképviselete, a megyében pedig a nyugdíjasklubok és az idősek szervezeteinek együttműködése. KALAUZ JANOSNÉ, a Pécsi Pedagógus Szak- szervezet általános iskolai alapszervezetének titkára. 1948-ban született Kiskunhalason. Siklóson érettségizett, diplomáját Pécsett, a Tanárképző Főiskola matematikakémia szakán szerezte. Első A pécsi, Sallai utcai cipőbolt üzemeltetését egy kft. vette át Fotó: Szundi György Profilban Ultrahangos vizsgálat a POTE-n - most még társadalombizto sitási alapon Fotó: Szundi György Terjednek az orvosi magánvállalkozások A POTE Radiológiai Klinikájának 8 dolgozója — 7 orvos és egy asszisztens — nem kevesebbet határozott el, mint, hogy munkaidő után _olyan privát szolgáltatást végeznek és kínálnak fel, amellyel tulajdonképpen - bár pénzért —, de lakossági szűrést végeznek. Egyelőre háromféle diagnosztikai vizsgálatról lenne szó, az ultrahangvizsgálatról, a mam- mográfiáról (emlőröntgen) és eqy speciális ér- és véráramlás-vizsgálatról. Kezdetben arra gondoltak, hogy valahol megfelelő helyiségeket bérelnek, a szükséges készülékeket pedig lízingelik. Aztán, amikor osztottak-szo- roztak, kiderült, ezek a költséges eljárások ebben a formában addig kivihetetlenek, amíg a társadalombiztosítás szektorsemleges finanszírozása nem indul be. Ezután jött az ötlet, hogy a POTE-n ezek a drága berendezések munkaidő után kihasználatlanok. Mi lenne, ha ezt bérelnék a helyiségekkel együtt? így ők is jól járnának, s az egyetem is némi pénzhez jutna. Elkezdődtek a tárgyalások, s végül zöld utat kaptak. Megalakították a Sonar Betéti Társaságot - amit a cégbíróságon már be is jegyeztettek —, s ha minden papír rendben lesz, rövidesen indul a rendelés. Az ötlet onnan született, hogy szinte nap mint nap szembetalálkoztak azzal, hogy sokkal nagyobb lenne az igény az ilyen vizsgálatokra, mint ahányon az állami eqészségügyi rendszeren belül eljutnak ide. A beteg, ha valamilyen panasza van, először elmegy a körzeti orvoshoz. Ott két gyermeke hallgatóévei alatt született, később, már tanári tevékenysége idején újabb gyermekkel gyarapodott a család. Férje mozdonyvezető. 1983-ig kiutazóként Siklóson tanított, ebben az évben került mai munkahelyére, a pécsi Testvérvárosok Terei Általános Iskolába. Városi szak- szervezeti tisztségébe 1989-ben választották meg kollégái, azóta aktívan képviseli a pécsi pedagógusok érdekeit valamennyi lehetséges fórumon. A közeljövőben megtartandó pedagógus szakszervezeti kongresszusra történő készülődés közben legfontosabb feladatának a pedagógusbérek rendezésének mielőbbi kiharcolását tartja. A kitűzött célok megvalósítása érdekében mindig áldozatkész munkát vállal. Kevés szabadidejében szívesen kertészkedik. Gáldonyi Magdolna— Kaszás Endre várakoznia kell. A körzeti orvos a panaszai alapján küldi el szakrendelésre. Itt ismét várakoznia kell. A szakrendelést végző orvos akkor írja meg a beutalót vagy az UH-os vizsgalatra, vagy a mammogrófiá- ra, ha azt indokoltnak tartja. Ha végre eljut ide, itt megint- csak várakoznia kell. Sokan emiatt az egész tortúra miatt rettennek vissza az egésztől. Pedig például sok nő, amikor először tapint a mellében csomót, megrémül és rohanna azonnal, hogy megbizonyosodjék, van-e valami baj, vagy sem. Az ultrahangos vizsgálattal sokféle betegséget, illetve az arra utaló jeleket lehet regisztrálni. Például az epebetegségeket. a máj, a vese elváltozásait, hasnyálmirigy- gyulladást, hasi tumorokat, a pajzsmirigy, here, emlő elváltozásait. Az ér- és véráramlásvizsgálatnál az erek állapotát, a szűkületek helyét, milyenségét, a vér tulajdonságait tudják kórismézni. Tehát mindazok igénybe vehetik, akiknek valamilyen panaszuk van, vagy egyszerűen csak meg akarnak győződni róla, nincs-e valami baj. A vizsgálatokra telefonon lehet majd bejelentkezni, mindenki egy időpontot kap. és így várakozás nélkül kerül sorra az egyes vizsgálatokra. Amikor arról érdeklődtem, hogy az állami betegellátásban miért nem tudják megszervezni, hogy ne legyen a beteg a hosszadalmas várakozásoknak kitéve, elmondták, az embereket sokféle helyről — vidékről is — szakrendelésekről a klinikáról küldik ide és ez a betegküldés kiszámíthatatlan, rendszertelen. A beteg akkor jön, amikor megkapja a beutalót. Nos, és a lényeg: mi menynyibe fog kerülni? Sajnos, rendkívül sok a járulékos költség. A helyiségek, eszközök bére, az energiaköltség, a nyereségadó, a személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási díj és az orvosi felelősségbiztosítás. Még pontos árat nem tudnak mondani, de ahhoz, hogy az orvos egy-egy vizsgálatért 150-200 forintot kaphasson, az UH-vizsgálat- nak 1000—1200 forintba, a mammográfiának 1300—1400 forintba kell kerülni. Az érvizsgálat valószínű ennél is drágább lesz. Mindez nem olcsó, de biztos lesznek, akik szívesen áldoznak ennyit azért, hogy küldözgetések és várakozások nélkül vehessék igénybe ezeket a vizsgálatokat. A szolgáltatás beindulásának időpontjáról lapunkban hírt adunk. S. Zs.
