Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-10 / 9. szám

1991. január 10., csütörtök aj Dunántúli napló 3 Döntött a megyei közgyűlés Az alelnököt már az első, az elnököt csak a második forduló­ban sikerült megválasztani Fotó: Szundi György (Folytatás at 1. oldalról) polgármesterét javasolta el­nöknek, alelnöknek pedig dr. Kurucsai Csabát. A másik fél elnöknek dr. Szűcs Józsefet javallottá, míg az alelnöki, az immár függetlenített alelnöki pozícióra szintén dr. Kurucsai Csabát szánta. Fel is került a nyílt szavazás után mindkét elnökjelölt a szavazócédulára, míg az alelnöki posztra is te - mészetesen odaírták az egyet­len jelölt nevét. Dr. Szűcs József — elnök 1950-ben született. A pénzügyi és számviteli fő­iskola után elvégezte a jogtudományi egyetemet is, jelenleg a közgazda­ságtudományi karra jár. 1975 áta dolgozik az ál­lamigazgatásban, 1978-tól a volt megyei tanács ap­parátusában. Előző be­osztása: pénzügyi osz­tályvezető. következő, feltehetően január végén, vagy február elején tartandó következő összejöve­telén dönt véglegesen. A há­rom megalakult bizottság (va­lamennyi öttagú) és elnökeik: Igazgatási, ügyrendi, közbiz­tonsági, elnök: dr. Varga Ádám, szentlőrinci képviselő; Pénzügyi ellenőrző, elnök: Győri Józsel bólyi képviselő: Nemzetiségi és etnikai, elnök: Bálint Bánk siklósnagyfalui képviselő. A testület ezek után döntött a szervezeti-működési szabály­zat kidolgozására létrehozandó bizottság előkészítéséről. Elfo­gadták azt is, hogy február ötödikéig lehet pályázni a me­gyei főjegyzői állásra. A pá­lyázatokat február 15-ig bí­rálják el. Megállapodtak ab­ban, hogy az elnök fizetése a miniszteri fizetés 79 százalé­ka, azaz bruttó 51 350 fo­rint, míg az alelnöké 75 szá­zalék, azaz 48 750 legyen. A megyei közgyűlés har­madik „alakuló” ülésének vé­gén bemutatkozott a volt me­gyéi tanács, mind a 11 osz­tályvezetője. Közölték azt is ezután, hogy a megyei rend­El-Khalid ígéri: Magyar­országon nem lesz terrorakció Arab diákok - Szaddámról m—m* - ------­— Nevetséges provokáció ... — horkan fel be­szélgetésünk közepe táján El-Khalid Osama, az Orvostudományi Egyetem hatodéves hallgatója. — Állítom neked, Magyarországon is jelen van az izraeli titkosszolgálat, és ők terjesztik ezeket a híreket. A 33 éves szír fiatalember ugyan nem ért egyet Szaddám iraki elnökkel, de csakúgy, mint az az iraki medika, aki — kérve neve mellőzését — hajlandó volt a beszélgetésre, a kuvaiti kormánnyal sem iga­zán szí m páti záf. A hir pedig, mely miatt El-Khalid ennyire felháboro­dott, s mely mögött a Moszad tevékenységét véli felfedezni, nem más, minthogy egyes ha­zai körök az öbölbe külden­dő magyar orvoscsoport miatt arab terroristák akcióitól tar­tanak. Az iraki medika viszont — El-Khaliddal ellentétben — még a terroristák támadását sem zárja ki:- Tudod, Szaddámtól min­den kitelik . . . Én, mert egy ellenzéki párt tagja voltam, soha nem szimpatizáltam vele, de mikor megszállta Kuvaitot, azt mondtam magamban, iga­za van, végre azok is tudják meg, milyen a háború. Az Irán elleni harcok során ugyan mellettünk állt Kuvait, de a legyvernyugvást követően nem segitette Irakot az újjáépítés­ben. Gazdagok lévén, lennhé- jázóak voltak mindig ... De visszatérve Szaddámra: egy beteg ember bármire képes lehet. Az iraki egyetemista, mint mondja, azért nem adja nevét az általa elmondottakhoz, mert félti rokonait. A család Irakban van, s velük augusz­tus óta, tehát Kuvait leró bá­nása óta nem tarthatja o kap­csolatot. — Nem tudom, mi van ve­lük. Én még jó néhány évig itt maradok, de őket féltem, hiszen Irakban ma bármi megtörténhet. A nép jó része Így is csak erőszok hatására támogatja a „vezért”. El-Khalid Osama szintén Szaddám ellen szól, de mint kifejti, az arabokat és Izraelt is az amerikaiak (!) manipu­lálják. „Bush szerint ők az emberi jogokért szállnak síkra. Vajon a Ciszjordániában és a Ghaza-övezetben élő pa­lesztinoknak nincsenek emberi jogaik?" A szír medikus szerint Ku­vait an néktálósát a Cl A su­gallta a pszichés zavarokkal ■küzdő iraki elnöknek, mégpe­dig azért, hogy az öböl-vál­ság kapcsán az NSZK-ból ki­vont amerikai csapatoknak ne kell jen hazatérniük. Mikor két­ségbe vonom okfejtését, to­vább bizonygatja igazát: — A zsidókat és az arabo­kat az USA manipulálja. Ha Amerikának érdekében állna, Izrael és az arab államok már rég békében élhetnének. Rövid kitérő után megint az esetleges hazai terrorakciók kerülnek szóba. — Mondom, hogy provoká­ció! — emeli fel hangját a szír. — Az araboknak semmi bajuk Magyarországgal. Mit gondolsz, miért állnánk bősz- szút negyven orvos miatt, ami­kor más államok a katonáikat küldik arab területekre? Nem kell lélnetek, Magyarországon nem lesz terrortámadás. De azt is megmondom neked, hogy háború sem lesz az Öbölben! Amerikának az az érdeke, hogy csapatai ott le­hessenek, hiszen az állomá- soztatás jó részét Szczúd-Ará- bia fizeti. Nem tudom, miről lesz szó Géniben, de, hogy háború nem lesz, áz egyszer biztos. S hidd el, nektek, ma­gyaroknak nem kell tőlünk lél­netek. A próféta beszéljen belőled, El-Khalid! Pauska Zsolt Sokan talán meglepődtek volna, ha a tegnapi első, ösz- szességében a tizedik szava­zási forduló után, felszállt vol­na az a bizonyos füst. A 48 jelenlévő kétharmadának, 32 embernek a szavazata kellett volna az elnök megválasztásá­hoz. Az első fordulóban dr. Szűcs József 31, Hargitai Já­nos 17 szavazatot mondhatott magáénak. Már-már mindenki elkönyvelte, hogy kisért, kisért­het a múlt, amikor Hargitai János szót kért, majd rövid beszédéből az is kiderült, hogy visszalép a- jelöltségtől. Ugyan­Dr. Kurucsai Csaba — alelnök 1948-ban született. Leg­magasabb iskolai végzett­sége: jogtudományi egye­tem. 1975 óta dolgozik az államigazgatásban. Meg­választása előtt a megyei tanács főelőadója. akkor már az első fordulóban megkapta a teendő ellátásá­hoz szükséges többséget, (pontosan 35 szavazatot), dr. Kurucsai Csaba, aki a me­gyei önkormányzati testület al- elnöke lett. Alelnök tehát már volt, az elnökre viszont újra szavazni kellett. Hargitai János vissza­lépése után maradt egyetlen jelölt. Dr. Szűcs Józsefet a második szavazási fordulóban aztán 38 szavazattal megvá­lasztották a megyei önkor­mányzati testület, a közgyűlés elnökévé. (Tizenegy választási forduló, három közgyűlési ösz- szejövetel szükségeltetett eh­hez a döntéshez.) Gondolom, meglepetéssel olvasnák, ha dr. Szűcs József mem köszönte volna meg a bizalmat, ugyanezt tette dr. Kurucsai Csaba is, természe­tesen. Ezután megválasztotta a testület három nagyobb, fontos bizottságát, és úgy •döntött, hogy a többi bizott­ságról, azok összeállításáról a Hargitai János — aki visszalépett „Ügy éreztem, az első forduló után vissza kell lépnem. Nem érzem ma­gam sértettnek, örülök, hogy többen kitartottak amellett az irányvonal mellett, amit én képvisel­tem és képviselek. Nem gondoltam volna más­részt, hogy a pártok kö­zötti csatározások ekkora szerepet kapnak egy ilyen választásnál..." őrkapitányi pályázattal kap­csolatos elbírálóbizottságnak c tagja dr. Hazafi Józsel, volt vb-titkár is. Az eseményekről tájékoztatják a testületet, amelynek ebben a kérdésben véleményezési joga van. A megyei közgyűlés legkö­zelebbi ülését január végén, vagy február elején tartja, a megválasztott tisztségviselőket lapunk szombati számában mutatjuk be. Bozsik László Siklós belvárosában csaknem negyedmilliárd forintért egy üzleti és egy kereskedelmi központ épül társulásban Fotó: Proksza László ÉLEDŐ HAGYOMÁNYOK József Attila Népfőiskola Baranyában Egy 'közelmúltban a Pan­nónia Könyvek gondozásá­ban megjelent kis ‘könyvecs­ke, Kerekes Imre „Népfő­iskolák Baranyában" című munkája tanúsítja, milyen gazdag hagyományai vannak az iskolán .kívüli népneve­lésnek Baranyában. A ta­valy decemberben cégbíró­ságnál is bejegyzett, de tu­lajdonképpen már 1989-ben megalapított József Attila Népfőiskola azonban nem­csak a múlthoz, hanem mint idei gazdag programja, részben .már működő tanfo­lyamai és tervezett szolgál­tatásai árulkodnak erről, el­sősorban a társadalmunkban zajló változásokhoz kötődik. A Fúzió Szakszervezetek Kulturális Központja körül szerveződő társaság létreho­zásának kezdeményezői pé­csi értelmiségiek, december­ben választott elnöke Ro­mán Lászlóné, a Megyei Könyvtár tavaly nyugdíjba vonult igazgatója, míg aJel­nöke Szőke Attiláné, a nép­főiskolát könyvtárával, szol­gáltatásaival is támogató Fúzió igazgatója. A legégetőbb gondoknak és a társadalmi szükséglet­nek megfelelően az egyéb­ként minden szakterületre nyitott népfőiskolái kurzusok tematikáját most elsősorban önkormányzati, azzal össze­függő gazdasági kérdések, valamint politológiai, me­nedzserképzéssel kapcsolatos előadások, illetve tanfolya­mok alkotják. Terveik közt nyelvi, humánpolitikai, 'lélek­tani témák, beszéd művel és, kommunikációelmélet is sze­repel. A polgármesterek szá­mára novemberben „Együtt vagy külön” címmel indított, konzultációval, vitával teljes előadássorozatot a megye önkormányzati osztálya szpon­zorálja, így ez a tanfolyam ingyenes. December első hét­főjén a költségvetés, január­ban jogi működési kérdések kerültek napirendre, február 4-én az önkormányzatok gazdálkodása. Eddig többek között Bis­se, Ga.ré, Nagypeterd, Kis­dér, Barainyahídvég, Bogád- mindszent, Túrony, Ófa.lu, Al- sómocsolád, Somberek, Hegy- szentmárton, Óbánya pol­gármestere is vendége volt a konzultációknak, nagy ér­deklődésre számítanak a szervezők a tervezett priva­tizációval fog I atkozó kurzu­sokon is. B. R. Késésben a szentlőrinci helyi rendőrség NE ÉRJE HÁTRÁNY AZ ÖNKORMÁNYZATOKAT A KÍSÉRLETBEN VALÓ RÉSZVÉTEL MIATT Mégsem indul be január elején a szentlőrinci önkor­mányzati rendőrség, ahogy Heller Alajos főhadnagy, a helyi rendőrség vezetője mondta, biztos, hogy lesz, csak nem tudják, mikor. A múlt év novemberében a me­gyei rendőr-főkapitányság kész elképzelésekkel jelentke­zett a Belügyminisztériumban Baranya megyei helyi rendőr­ségek alakításának engedé­lyezéséért. A dolog elvi tá­mogatást kapott, de a kísér­leti helyi rendőrség beindítá­sának az engedélye, és a központi hozzájárulás a mű­ködéshez azóta késik. A minisztériumból kapott tájékoztatás szerint, az ügy nem került le a napirendről, de a miniszterváltás, a főka­pitányi pályázatok elbírálása, és a tárca költségvetésének hétmilliárdos lefaragása meg­állította az országban több helyen is működni szándéko­zó helyi rendőrségek gyors megalakítását. Gazdag nemzetközi tapasz­talatok vannak önkormányza­ti rendőrségek létrehozásáról és tevékenységéről. Magyar- országon az elmúlt k'ét-három évben kezdtek el a szakem­berek foglalkozni a helyi rend­őrségek hazai meghonosítá­sának lehetőségével. A tava­lyi évre elkészültek a konkrét tervek. A kísérleti jellegű mű­ködésnek igazolnia kell, hogy van-e létjogosultsága az ön- kormányzati rendőrségeknek, és ha indokolt volt a létreho­zásuk, milyen formában tör­ténjék megszervezésük. Ezért a fővárosban, Pest megyében, Dunaújvárosban és Baranyá­ban más jellegűek lesznek a kísérletek. A szentlőrinci tervek egyik kidolgozójánál, Ernyes Mihály- nál, a megyei főkapitány he­lyettesénél, a kérdéskör bara­nyai szakemberénél érdeklőd­tünk a helyi rendőrségről:- A legfontosabb kérdés, hogyan javítható a közrend és a közbiztonság? Az állam tel­jesítő képessége a jelen pil­lanatban annyi, amennyit most tud nyújtani a rendőr­ség. Ha az önkormányzatok jobb közbiztonságot szeretné­nek, áldozniuk kell érte, mint amikor jobb ivóvizet akarnak egy településen. Fontosnak tartjuk, hogy a kísérletben való részvétel miatt ne érje hátrány az önkormányzatokat, ezért van szükség a központi támogatásra. Bízunk benne, hogy eredményes lesz a helyi rendőrség bevezetése, hasznos !esz az. állampolgároknak az önkormányzati rendőrök tevé­kenysége. A Belügyminisztériumból ka­pott háttérinformáció szerint február végéig várhatóan megszületik a döntés az en­gedély megadásáról és a köz­ponti támogatás nagyságáról. Reméljük, bűnözési hullámos és pénzszűkös helyzetünkben e sokat ígérő kezdeményezés beindulhat, és hasznos tevé­kenységet fog kifejteni. Sz. J. Kalevala-nap Szigetváron Finnországra emlékezve is­mét tarta nak Ka leva la- na pót február 28-án Szigetváron, amelyre már most készül a helybéli Zenepedagógus Klub, valamint a Magyar—Finn Ba­ráti Kör. A több mint félszáz tagot számláló két csoport­ban az előkészületéket Her- genrőder Józsefné irányítja. Az említett napon a városi könyvtárban nyílt tanítási nap­ra kerül sor, így például ze­ne-, irodalom- és történelem- óra keretében ismertetik Finn­ország értékeit, érdekességeit, majd vetélkedő és hangver­seny zárja a rendezvényt.

Next

/
Thumbnails
Contents