Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-31 / 30. szám

IO aj Dunántúli napló 1991. január 31., csütörtök Növényvédelmi tanácsadó Szőlő-gyümölcsös gyomirtása Folytatva a talajon ke­resztül ható gyomirtó sze­rek ismertetését még 4 készítménnyel foglalkozunk. Caragard Combi: csak egészséges, hiónybetegség- töl mentes, 4 évnél idő­sebb szőlőben és almás- _ termésű gyümölcsösben használható fel (kivétel a birsalanyú körtésekl). Vi­gyázzunk a barackfákra, hogy még a csapadék se moshassa a közelükbe! Magról kelő gyomok el­len 8—12 dkg hatásos 100 m-’-enként, az évelő gyomok ell.en jó ered­mény csak 2—3 éves, 12— 16 dkg-os, többszöri ke­zelés után várható. Jól elmunkált, gyommentes ta­lajra kell permetezni. Ahol a Hungazinokra érzéket­len gyomok előfordulnak, ott ez a szer sem ha­tásos. Casoron G: 4 évesnél idősebb szőlőben és al- mástermésűekben használ­ható, de homoktalajokon nem szabad alkalmazni. Alacsonyabb adagban (40 —60 dkg/100 m-) csak a magról kelő, magasabban (60-80 dkg) az évelő gyo­mok ellen is hat. A ké­szítmény granulátum (szem­csés), amit egyenletesen kell kiszórni a fakadós előtt. Elsősorban sorkeze­lésre javasoljuk. Lejtős, eróziónak kitett területe­ken kerüljük a haszná­latát. Geonter: 2 évesnél idő­sebb szőlőben és 4 éves­nél idősebb almástermésű gyümölcsösben használha­tó. A magról kelő gyomo­kat irtja. Gyommentes, jól elmunkált talajra kell ki­juttatni, a fakadás előtt. A készítmény csak kötött és 1,5°/onál mgasabb szervesonyag (humusz) tar­talmú talajon alkalmaz­ható. A nagyobb bizton­ság érdekében a sorkeze- léses alkalmazása java­solt. Stomp 330 EC: szőlő­ben nem (!) alkalmazha­tó. Gyümölcsösökben • a magról kelő gyomok el­len gyommentes, aprómor- zsás talajra juttatható ki. Hatása fokozható beöntö- zéssel vagy sekély, 2—4 cm-es bedolgozással. A ve­le kezelt területre a ke­zelést követő 3 hónapon belül bab, borsó vethető, Hl. palántázott növények ültethetők. (Ez a szer a konyhakerti növényeknek is kíméletes és hatékony gyomirtója.) Az eddig ismertetett szerek talajon keresztül hatoak a kelő gyomokra. Kijuttatásukat közepes csepoméretü (dI. Tee-Jet 11006) szórófejjel végez­zük, alacsony nyomással, maaas vizmennyiséaqel. Jó hatásfokot elérni a kikel* avomok ellen olyan szerekkel lehet, amelyek a leveleken keresztül hat­nak. Az évelő qyamfajok- kal fertőzött területeken elsősorban ilyfen készítmé­nyek javasolhatók, mert a talajon keresztül hatók jó esetben is csak gyérí- tiik ezeket a fajokat. Erre a célra kiváló ké­szítmény a Glialka és a Gkialka 70 WSP. Egyaránt jól irtja az évelő, fűféle, egyszikű és a széles le­velű kétszikű gyomokat. Használható termő szőlő­ben, gyümölcsösben is, de vigyázni kell, hogy a kul­túrnövény levelére ne ke­rüljön. A jó hatás érdekében a Glialkából 4 decilitert, a Glialka 70 WSP-'ből 15- 20 dkg-ot szükséges ad­ni 10 liter permetlé ké­szítéséhez. (Ez utóbbit sok vízben kell feloldani.) Gora Sándor Megnyertük a közvélemény elismerését! 1987-ben a várkápolnában örök nyugalomra helyeztük gróf Botthyány Kázmér hamvait. Január 31 -i közgyűlésén em­lékezik megalakulásának 30. évfordulójára a -Siklósi Vár­baráti Egyesület. Huszonöt siklósi lokálpatrióta 1961 te­lén, egy zimankós este a vár­ba igyekezett: dr. Bakó Gé­zával az élen tenni akartak valamit a városért. Megalakí­tották a Vár- és Múzeumbará­ti Kört. Harminc év alatt a létszám szinte évenként vál­tozott, csak a törzsgárda, az o 80—100 fő maradt. A pár­toló és tiszteletbeli tagok szá­ma pedig megközelítette a 250 főt. A Kör 1990-ben egyesület­té alakult. A célkitűzés válto­zatlan. „Az egyesület tagjai egyénileg és közösségben se­gítik a szülőföld —, ezen ke­resztül —, a haza szeretetének ápolását. Tevékenységükkel előmozdítják a város és kör­nyéke múltjának feltárását, hagyományainak ápolását." Harminc év alatt sokat tet­tünk városunkért. A honisme­reti szakkör felkutatta a régi utcaneveket, a már elfelejtett dűlőneveket, helytörténeti em­lékeket, régi sírokat gondoz­nak, gyűjtőmunkát végeznek. Siklós múltjának, jelenének megismerésére vetélkedőket szerveznek. A Hajdú Imre úti iskola tanulói közül többen - Ambachné P. írért tanárnő ve­zetésével —, a Perényi, a Satthyány-család történetét, a népi fazekasság és az ormán­sági kendermunka történetét dolgozták fel. Egyre több azon helytörténészek száma, akik Siklós történetével foglalkoz­nak. Minden évben a kutató­munka eredményéről egy tu­dományos konferencián szá­molnak be. Eddig 10 konfe­rencián 46 előadás hangzott el, melyeket évenként kiad­ványban is megjelentetünk. Részese voltunk egy nemzet­közi tudományos konferencia megszervezésének 1987-ben. Jeles történészek tartottak elő­adást a nagyharsányi csata 300. évfordulóján. Nagy fájdalmunk, hogy még ma sincs —, szorgalmazá­sunk ellenére -, Siklósnak ön­álló múzeuma. A múzeumhoz szükséges anyag zöme pedig rendelkezésünkre áll. Nincs a városról készült monográfia. 1937-ben dr. Fejes János Sik­lós múltja címmel készített utoljára Siklósról monográfiát. Ennek reprintkiadását 1990- ben megjelentettük. Az állandó múzeumot hely- történeti gyűjtemény, (dr. Ba­kó Géza anyaga), két képtár (Simon Béla és Istókovics Ist­ván) pótolja. A képtárak el­helyezése nem a legjobb, kü­lönösen Istókovics képtárát kevesen láthatják. Nagy ered­mény, hogy sikerült a vár ki­állítótermeiből néhányat meg­kapni. Siklósnak ezzel lehető­sége nyílt önálló kiállítások szervezésére. Sok beszéd, és húza-vona után tenni kellene végre vá­rosunk idegenforgalmáért. El­sősorban a siklói várért! A várfal, a várkert siralmas ál­lapotban van. Várbaráti egyesületünk el­készítette Siklós és környéké­nek műemlékjegyzékét. Fény­képeink vonnak szobrainkról, emléktábláinkról. Rendelkezé­sünkre áll 1953-tól napjaink­ig kb. 450-500 diakép Siklós­ról. összegyűjtöttünk mintegy 120 képes levelezőlapot váro­sunkról, melyeket felnagyítva bekereteztettünk. A Polgármes­teri Hivatalnak megküldtük ja­vaslatainkat utcák, terek, név- változtatására, ügyelve arra, hogy lehetőleg javaslatunk időtálló legyen. Változatlanul feladatunk, hogy városunkban élt, vagy hozzánk kötődő, ki­emelkedő személyiségeket megismerjük. / Szülőházaikat, sírjaikat gondozzuk. Helyi új­ságunkban „Arcképcsarnok" címmel sorozatot indítottunk el. Azokat kívánjuk bemutatni, akik sokat tettek városunkért, maradandót alkottak. 1991-es évi terv, hogy emléktáblát he­lyezünk el dr. Szunyoghy Já­nos, dr. Kregczy Ottó és dr. Mikes György emlékére. A hazafias nevelés, a haza és a szülőföld megszerettetése központi feladatunk. Ennek jegyében sikerült 5 évi ke­mény munka után gróf Batthy­ány Kázmér hamvait hazahoz­ni Párizsból. 1987-ben orszá­gos rendezvényként örök nyu­galomra helyeztük a várká­polnában. Itt alussza örök ál­mát Siklós utolsó földesura is: gróf Benyovszky Móric, akinek kriptáját a család rendbe­hozta. Egyesületünk munkája sok­rétű, gazdag. Mérlegelve az elmúlt 30 évet, úgy véljük, hogy városunkban létjogosult­ságunk van. Munkánkkal meg­nyertük a közvélemény elis­merését, tiszteletét. Tagsá­gunknak szava és tekintélye van. Mindezt szívós, ■ kitartó és következetes munkával értük el. Siklóson és környékén még sok a feltáratlan érték, ame­lyek szebbé és gazdagabbá, valamint érthetőbbé tennék a jelent és erőt adhatnak a jövőhöz. Perlcs Péter, az egyesület elnöke Pécsi utcák - híres emberek Ybl Miklós Száz évvel ezelőtt, 1891. ja­nuár 22-én Budapesten el­hunyt o neoreneszánsz építé­szet jeles európai képviselője, Ybl Miklós. 1825-32-ben a bécsi művészeti akadémián ta­nult, majd Münchenben foly­tatta építészeti tanulmányait. Hazatérve Pollack Mihály megbízásából a pesti Német Színház átalakításához készí­tett terveket. Később Pollack Mihály fiával, Ágosttal társul­va együtt tervezték meg az ikervári Batthyány-kastély újjá­építését. Prágai, majd olasz- országi tanulmányútjai után idehaza kastélyok, templomok (köztük a fóti és a kaplonyi) ú-áépitése várt reá. Ezek el­készültével végre - húszévi várakozás után - Yblt felvet­ték az Építő Céhbe. 1851-ig Károlyi István építé­sze volt. Foton lakott, és a Károlyi-uradalomban minde­nütt épített és helyreállított. Életművét nagyszámú kastély, villa és egyéb építészeti mű teszi gazdaggá. Első pesti al­kotása a Múzeum körúton le­vő Unger-ház, amelyet még romantikus stílusban tervezett, majd a Nemzeti Lovarda, a Balassa-ház és Széchenyi Ist­ván nagycenki temploma (1860—64) következett. A hatvanas évektől kezdve az olasz reneszánsz szellem lesz úrrá építészeti tervezé­sein, de olyan elmélyedéssel, átéléssel, hogy formaadása a legtisztább stílusmegnyilvánu­lássá nemesedett. Híre-neve egyre emelkedőbben szárnyal. Budapesten és vidéken egy­más után létesülnek alkotá­sai: ezek közül hadd említsük a Nemzeti Múzeum körüli Előzzük meg a bűncselekményeket! c s n l n s Az egyre nehézülő élet­viszonyok között mind elter­jedtebbé válnak az olyan nye­részkedési bűncselekmények, mint a csalás. A csalás a va­gyon elleni, intellektuális bűn- cselekmények körébe tartozik. Az elkövetése során alkalma­zott mesék és trükkök igen sokfélék. Néhány trükk — a megelőzésükhöz feltétlenül szükséges következtetések le­vonása érdekében. — A csalók egy csoportja az emberek szónalomérzetére, se­gítőkészségére appellálva csal ki pénzt. Például szomorú csa­ládi okok miatt sürgősen haza kellene utaznia,, de nincs rá pénze, mert meglopták. A köl­csön gyors visszatérítése ígé­retével kisebb összeget kér csak, lakcímét, adatait önként megadja. — Egy másik módszer sze­rint az elkövetők színlelnek se­gítséget, ezzel tévesztik meg áldozatukat. Például: gépko­csit, lakást szereznek, s az ehhez szükséges vételárat, vagy előleget kérik. Ide tarto­zik a „vállalkozáshoz tőkés­társat keresek" trükk alkal­mazása is. — Egyesek közös ismerősre hivatkozva teremtik meg a pénzszerzési szituációt. Pél­dául egy távol dolgozó, vagy tanuló családtag nevében lép­nek fel, hogy küldjenek neki pénzt, ruházatot. — Gyakran alkalmazott mód­szer kurrens cikkekre és szol­gáltatásokra megrendelések gyűjtése. A csalók sokszor üz­letkötőként lépnek fel, s a megegyezést követően a meg­rendelőnek a vételárat, vagy az előleget ki kell fizetnie az árura. — Társadalmilag fokozottan veszélyesek azok az elkövetők, akik hivatalos jelleg színlelé­sével tévesztik meg áldozatu­kat. Például rendőrnek adják ki magukat, „házkutatást" tar­tanak, melynek során az áldo­zat egyes tulajdonait „lefog­lalják".- Az emberek kapzsiságára építenek az úgynevezett ga- gyizók, akik értéktelen anyag­ból készült bizsukat nemes­fémből készültként, természe­tesen a kereskedelmi árnál olcsóbban adnak el.- önálló elkövetési módszer a kártya- vagy más szeren­csejátékok közben elkövetett csalás. Közülük napjainkban talán legismertebb az „itt a piros, hol a piros" játék, me­lyet nagy" forgalmú helyeken (vásárok, piacok) űznek elő­szeretettel. Látszólag a játék­nak komoly nyerési lehetősé­gei is vannak, de ez csak mé­zesmadzag, melyet a bűnöző csoport (a játékmester és „já­tékosként" szereplő társai) az őket körülvevők érdeklődésé­nek felkeltésére produkál. Annak érdekében, hogy a csalóknak ne válhassunk áldo­zatává, a következőkre ügyel­jünk :- Az anyagi jellegű kérés­sel, problémával, felajánlással hozzánk forduló idegenek sze­mélyazonosságáról hitelt ér­demlően győződjünk meg, o megismert adatokat rögzítsük. Ha személyazonosságuk iga­zolására nem hajlandók, kö­zeledésüket utasítsuk el.- Amennyiben üzletkötőként, hivatalos személyként keresnek fel idegenek, személyük iga­zolásán túl megbízatásukat alátámasztó okmányokat is kérjünk tőlük.- üzletkötés esetén pénzt csak érvényes bélyegzővel el­látott nyugta, elismervény, vagy számla ellenében fizes­sünk ki.- Magánszemélyektől szak­értő véleményének beszerzése nélkül nemesfémként megjelölt tárgyakat ne vásároljunk. Az értékes árucikk megvásárlása előtt az eladó személyazonos­ságát és a tárgy eredetét tisz­tázzuk.- Ne vegyünk részt tiltott szerencsejátékokban. A megyei rendőr-főkapitányság megelőzési alosztálya „A rák ellen az emberért, a holnapért!" Alapítvány kuratóriu­ma az Innofinanee Általános Pénzintézet Rt. és az osztrák Ani­ta dr. Helbig GmbH Kufsten cég kft.-t hozott létre, hogy a magyarországi daganatos betegek is hozzájussanak jó minősé­gű gyógyászati segédeszközökhöz. A protéziseket, melltartókat, speciális fürdőruhákat, blúzokat, fűzőket árusitó boltjuk a Kék­golyó utcában nyílt meg. A későbbiek során a választékuk bő­vülni fog. épületeket, o Károlyi Lajos és Festetics György-féle palotá­kat, valamint a margitszigeti lebontott fürdő épületét. Eze­ken már erősen érződnek a neoreneszánsz művészet for­maelemei. Kimagasló művei közül még megemlítjük az egykori Vám­házat, amely ma Közgazdasá­gi Egyetem, a festői változa­tosságé budai Várkert-bazár árkádokba foglalt lépcsőépít­ményét, és a Hild József által megkezdett Szent István-ba­zilikát, főleg annak reneszánsz stílusra való átformálását. Külön meg kell emlékeznünk Ybl legnagyszerűbb, Európa- szerte csodált, pompás épüle­téről, a budapesti Operaház­ról, amelynek tervezésére az 1873-ban tartott pályázaton győztesként nyert megbízatást. De ide sorolhatjuk a budavá­ri palota krisztinavárosi szár­nyát, ahol ma az Országos Széchényi Könyvtár székel. Ö tervezte a régi királyi palotát, a Sándor utcai Országházat, a Pesti Hazai Első Takarék- pénztár Kálvin téri palotáját, a kúria épületét, stb. Számos budapesti magán­ház, vidéki templom, főúri kastély hirdeti hatalmas építő­művészetét, többek között: a csurgói, a kígyósi kastély, a kecskeméti evangélikus templom; a nagykárolyi, a hódmezővásárhelyi nagy­templom, stb. Műszaki tanács­adóként működött a Magyar Tudományos Akadémia építé­sénél. Andrássy Gyula nagy­szabású városrendezési tervei­nél nagymértékben vették igénybe tanácsait. Élete utolsó éveiben több elismerés érte: a Magyar Mérnök- és Építész Egylet, a főrendi ház taqja lett. Szob­rát — Meyer Eduárd művét — a budai Várbazár előtt 1896. szeptember 8-án leplezték le. Tóth István dr. Harminc eu Siklósért!

Next

/
Thumbnails
Contents