Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-31 / 30. szám

6 űj Dunántúlt napló 1991. január 31., csütörtök Sikeres iiällalkozök A Rajnai testvérek Osztrák minta alapján vadriasztó sípokat gyárt Rajnai Adóm A vadriasztó sip és a spoi­ler egyaránt autótartozék, bár más és más funkcióval. A vad­riasztó az autó menetszelétöl „megfújva" 16—20 kilohertzes rezgéseket keltve riasztja el a vadakat az autó elöl. A spoi­ler nagy sebességnél javítjo az autó menettulajdonságát' (a járművet stabillá teszi), a gép­kocsi mögött ketetkező örvény­hatást csökkentve javítja a légellenállási (cw) értéket, bi­zonyos típusoknál gátolja a hátsó ablak elkoszolódását, emellett esztétikus és sportos. A komlói magánvállalkozó Rajnai testvérpár gyártja eze­ket a hazai és külföldi piacra. Rajnai Árpád (48) vállalko­zói kedve és sikere a kismillió .buktató ellenére is töretlenül halad mindig csak előre a ma­ga eltervezte, és természetesen az öccse segítségével is egyengetett úton. Rádió- és televízió-műszerészként lett ön­álló iparos, s jó üzleti érzék­kel mérte fel: mekkora keres­letük van az autóantennáknak. Tizenegy éve még nem volt éppen kis ügy magánszférá­ban a qyórtás és a forgalma­zás megszervezése.- Megküzdöttem az enge­délyekért, a piacért és csatát nyertem — mondja. — Ehhez az is kellett, hogy bírjam ide­gekkel, fizikai erővel, pénzzel. Eleinte magam gyártottam és terítettem is az országban a termékeimet. Ma már tíz al­kalmazottam van. Mutatja mai kínálatát: hat­féle autó- és autóra szerelhe­tő CB-antenna, zavarszűrő csalód, a műanyag szemüveg­tartó, az elektromos gyorscsat- 'lakozók és az osztrák licénc megvételével gyártott vadriasz­tó síp, mely fekete és nikkete- zett kivitelben is készül RÁK (Rajnai Árpád, Komló) márka­néven.- Elégedett?- Már hogy lehetnék az? - kérdez vissza. - Magam is na­ponta tapasztalom, hogy mennyire leült gazdaságilag az ország, hogy az emberek­nek egyre kevesebb a pénzük. S nem csak az én termékeim­re. Most újabb, kényszerű lé­pés előtt állok . . . Az évi több tízezer anten­nájához idén már nem kapja meg a szükséges kábelt. In­dok: ,,A gyártó műnek kicsi a kapacitása és azt is mór le­kötötték külföldre".- Ha nincs kábel, leállhat az antennagyártással vagy pe­dig importból szerezheti be.- Az importkábellel, épp az ára miatt, félő, hogy eladha­tatlanná válna az antennám. Tehát lépnem kell. Valamilyen megoldást mindenképp talá­lok . . . Már csak azért is kitalál va­lamiféle megoldást, mert az esztergomi Suzuki gyárnak na­pokon belül küldenie kell az autó-antenna ajánlatát. S ha az ö ajánlata nyer, az ugyan­csak több tízezres megrende­lést jelenthet.- Az Ultra-Eu(rópa) vad­riasztó sip is sikeres terméke lesz?- Remélem . . . Most adom az árajánlatokat a külföldi ér­deklődőknek, és idehaza is mind többen veszik. Túl sok a vad-okozta baleset az utakon, s ezek megelőzésére igazán nem tétel a vadriasztó sípom ára.- Mennyi idő kellett a so­rozatgyártáshoz?- Néhány hónap alatt há­rom-négyszázezer forintból ma­gunk készítettük el a gyártás­hoz szükséges szerszámokat. Szerencsére a nagyobbik fiam szerszámkészítőként, a kiseb­bik vegyigépész-technikusként a beosztottam, így tehát a fej­lesztések is családon belül maradnak. Sok nehézséggel kellett megbirkóznunk. Az első variáció még felcsavarozható kivitelben készült, ‘ de rájöt­tünk, hogy az emberek nem szívesen fúrják meg az autó­jukat. A mostani (fekete és krómozott kivitelű) már önta­padós rögzítésű, tehát könnye­dén le- és felszerelhető, vízzel tisztítható. S mivel a vadriasztó sípot is igényli a piac, és annak gyár­tása már kinőtte a családi há­zánál levő jól gépesített mű­helyét, kibérelte és most ren­dezi be a szénbányák volt csillejavító csarnokát. o- Tudja, hogy mi az a Q 101-es minőségbiztosítási rend­szer? - kérdi Rajnai Attila (45), a RATI magánvállalkozás tulajdonosa, az osztrák FOHA céggel közös FOHA és RATI- PUR vegyesvállalat társtulaj­donosa. Élég, ha annyit mon­dok: ezt a minőségellenőrzési rendszert használja a Ford Művek is. Ez alapanyag- és afkatrészbeszállítók anyagminő­ségétől, szállítási határidejétől az üzem tisztaságán át min­denre kiterjedően jelöli meg a normákat, maximálisan 200 pontig. Az tény, hogy 150-160 pont alatti beszállítóval a Ford sem üzletel. Nekünk a spoiler­gyártásban legalább T70 pont elérése és tartása a célunk, hogy a piacon lehessünk. Mig kocsijával az új gyártó- csarnokába visz, elmeséli, mi­lyen feltételeknek kellett ah­hoz megfelelnie, hogy egyál­talán komolyan vegye őt a linzi cégfőnök. A lehetetlent is megkísértve tett eleget minden kívánságnak. Felszabadult mo­sollyal nyugtázza: „Azóta a nagy osztrák spoilergyártó vi­lágcég egyenrangú partnerként kezel engem, a „kis" beszál­lítót". A volt komlói szennyvíztele­pen épült új gyártócsarnok pa­tika tisztaságú, tele modern gépekkel. Minden munkafázis­nál naplók, próbaminták és - darabok. Enélkül csak álom maradna a tőkés piac. Az igé­nyességben méltó partnerei (Így említi a beosztottait és a munkáját segítőket) a leg­alább érettségizett szakmunká­sai és Krausz Gábor üzemve­zető, aki Drezdában szerezte meg az autómérnöki diplomát, Budaváry Péter ipari formater­vező, aki a spoilerek után épp egy hátsó biztonsági gyerek­ülést tervez. A kft. tagjaiként a minőségellenőrzési rendszer­ben aktív segítőtárs dr. Király Csaba és dr. Marostalvi János (a Budapesti Műszaki Egyetem tanárai) rendszeres munkálko­dása nélkül sem lenne képes az üzem a spoilerek 90 száza­lékát az igényes nyugati piac­ra exportálni. A korszerű autók jelentős részben poliuretánbái készül­nek a kormánykeréktől az ab­lakgumiig, az ülésektől a lök­hárítóig, a belső ajtókárpittól a spoilerekig. A két alkotó komponenséből a szivacsszerű anyagtól egészen a kőkemé­nyig szinte minden kikeverhe­tő. Épp ez az egyik legkénye­sebb minőségi fázis: a kikeve­rés, hogy épp olyan, az előírt minőségű és szilárdságú anya­got kapjuk. Külön polcokon a Samara, a Favorit, az Oltcit, a Nyva spoilerek. Van két olyan uni­verzális spoiler-gyártmányuk, mely vagy harminc nyugati és keleti kocsitípusra egyaránt felszerelhető, és a harmadik féle, amelyik 13 nyugati kocsi­márkára passzol, az Kanadá­ba kerül. Spoilert szállít a kft. o La- da-Deutschland cégnek és Ka­nadának, emellett biztatóak a kilátások, hogy beszállítói le­hetnek a Skoda Favoritnak és a román Oltcitnak. Visszamegyünk a családi há­zánál levő műhelyébe. Korsze­rű gépeken készülnek a RATI termékei polisztirolból és ABS műanyagból. Kazettatartók, visszapillantó tükörházak, kar- dánboxok, rendszámtáblatartó keretek, hangszóróboxok, disz- hűtőrácsok és tartozékaik ke­rülnek le készen a különféle gépekről. Itt is mindenütt rend és tisztaság. Rajnai Attila a két cégében 50 alkalmazottal dolgozik. (Bár ő következetesen munkatársai­ként beszél róluk.)- Nem bénító félszáz ember egzisztenciális gondjait a vál­lán hordania a mai körülmé­nyek között? — Együtt sírunk és nevetünk, ezt valamennyien jól tudjuk. Valamennyien abban vagyunk érdekeltek, hogy ne legyen ekünk a sírásra. Érdekünk a minőség, a pontosság, az ész­szerű takarékosság, a precíz, alkotó munka. Együtt alkotjuk a csapatot. o Rajnai Árpád és Rajnai At­tila, ha egymást segítve is, de külön utakon járnak. Közös bennük az autó szeretete és a vállalkozói érzék. Mindketten jól eladható termékeket gyár­tanak, és a további kapacitás- bővítéssel is számolnak. Vélemények szerint mo egy új munkahely teremtéséhez legalább másfél millió forintra van szükség. Ezt ők akár fél millióból is kihoznák. Mind­ketten állítják: ha Komlón üres üzemcsarnokot kapnának új munkahelyenként fél millió forintos értékben számolva, de tulajdonként, ők garanciát ad­nának ró, hogy cserébe biztos munkát és megélhetést nyújta­nának az új dolgozóiknak. Murányi László Autóspoilerek, kiegészítő tartozékok készülnek Rajnai Attila műhelyében. Szundi György felvételei Övodacsere Nemrég egy információ kapcsán megírtuk, hogy nehézsé­gekkel küzd a német nemzetiségi óvodo. Háromszoros a túljelentkezés, s ahol jelenleg működnek, a Kóczián Sándor utcai óvoda épülete ehhez szűkös, a jelenlegi 60-as lét­számot is nehezen tudja elviselni. A városházán az ügy gazdái úgy vélték, hogy egy másik, férőhelyben nagyobb, ám kellően ki nem használt óvodá­val történő csere megoldja a problémát. A cserére kisze­melt óvoda pedig a Lengyel Gyula úti lenne, amely az clapterúlet szerint 70 férőhelyes, de jelenleg csak 38 gye­rek jár oda. Az érrelés logikus, a csere ésszerűnek látszik. Csakhogy ez a Lengyel Gyula úti óvoda egy évvel ez­előtt egy logopédiai kísérlet céljából engedélyt kapott az akkori még megyei tanácstól, hogy speciális beszédjavító óvodaként működjön. Igaz, időközben ez a kísérlet befeje­ződött, ám az ide felvett sérült, halmozottan beszédhibás qyermekek itt maradtak. Az óvoda megbízott vezetője, Tárnok Istvánná és a he­lyettes óvodavezető, Boór Veronika felkeresték szerkesztősé­günket. Érveiket hallva el kell gondolkodni: vajon ez a csere-e a legjobb megoldás? — Mi nagyon megértjük, hogy a német nemzetiségi óvoda gondját még kell ol- da’ni, valóban ilyen zsúfolt­ság mellett nem lehet haté­kony munkát végezni. De miért a mi sérült gyerme­keink jöhetnek csak szóba? Azzal érvelnek, hogy csak 38-an vannak? — Az okta­tási törvény szerint a bár­milyen fokon sérült gyerme­kekre más a mérce, mint őz egészségesekre. Az előírás szerint 6—8 fő lehet egy fog­lalkoztatási csoportban. Most a három csoportban 13-16— 10 fős a létszám. A kísérlet befejezésekor ugyanis meg kellett szüntetnünk a negye­dik csoportot, mivel hivata­losan most már normál óvo­daként működünk. Zároltak státusokat is. — Ezek a gyerekek nem tartoznak a kimondottan gyógypedagógiai esetek kö­zé, de nem is olyanok, mint az egészségesek. Szellemileg a legtöbbjükkel nincs baj, csak valamilyen idegi, vagy pszichológiai zavarok, vagy szülés közbeni trauma miatt késleltetett érésűek, beszéd­hibások. Ezeknél a gyerme­keknél minél korábban kell elkezdeni a speciális és in­tenzív logopédiai kezelést, hogy a hiba minél eredmé­nyesebben korrigálható le­gyen. November 30-án je­lent meg a Művelődési Köz­lönyben, hogy pályázni lehet módosított tantervű pedagó­giai intézetek létrehozására. Mi nekiültünk, s leírtuk, hogy szükség lenne egy olyan speciális intézetre, ahol a súlyos, halmozottan beszéd­hibás gyermekek részesülhet­nének megfelelő kezelésben, képzésben. Kértünk még logopédus és pszichológusi státust is, s mi, óvónők vál­laltunk különböző speciális ráképzést is. 13-án adtuk fel, ez a postakönyv szerint 14- én beérkezett. A határidő 15- e volt. Amikor a pályáza­tokról döntő bizottságnál ér­deklődtünk, közölték, hogy sajnos a késői beérkezés miatt az idei tanévre már nem tudják figyelembe ven­ni. — Tudjuk; sokan érvelnek azzal, hogy nem szerencsés a beszédhibás gyermeket más beszédhibás gyermekek­kel együtt, a normálközös­ségtől elkülönítve kezelni, hanem integrálni kell, mert jobban fejlődik ott, és emel­lett kell biztosítani a logo­pédiai képzést. Így igaz, el­méletben. Csakhogy! A való­ság egészen más. A valós kép az, hogy ezek a gyer­mekek, mivel a legtöbbjük­nél a beszédhiba egyéb problémával is párosul, nem tudják azt produkálni, mint az egészségesek. Már korán, kicsi korban kudarcok soro­zata éri őket. Érzik a más­ságukat, s ezt a többi gye rek bizony érezteti is velük. Pszichés státusuk tovább romlik, halmozódnak a prob­lémáik. Akkor lehet integrál ni, ha a rendszeres és_ meg felelő szintű foglalkoztatást biztosítani tudják. Ám jól is­mert, mennyire kevés a logo­pédusok száma, egy-egy ilyen szakemberhez 4-5-6 óvoda is tartozik. Bármeny­nyire is lelkiismeretes logopédus, ilyen körülmé­nyek között képtelen a sú­lyos esetekkel hatékonyan foglalkozni. — Mi nem izolált óvodát akarunk. Csak azt, hogy a sérült gyermekek minél ko­rábban kapják meg a szak szerű bánásmódot, hogy mi­nél előbb felzárkózhassanak az egészségesek mellé, és ha ezt a szintet elérték igenis menjenek a normál tantervű óvodába. Erre van is több példánk. — Azt is mondják, ameny nyiben a szakértői vélemé nyék úgy döntenek, hogy szükség van erre az óvodá ra, akkor a Kóczián Sándo utcaiban is működhetünk to vább. Igaz, de, ha a sérült gyerekekre vonatkozó mércét nézzük, nekünk is kicsi lesz és ez közlekedés szempont jóból a szülőknek nagyon hátrányos lenne. Sokan jön nek Kertvárosból, sőt, van nak vidéki gyermekeink is a jelenlegi óvodánk meg aránylag jól elérhető az autóbuszokkal. Azt is meg mondjuk, miért nem nagyobb a jelenlegi létszámunk. Nem azért, mert nincs több sú lyosan beszédhibás gyermek hiszen a gyermekorvosok és az iskolában a pedagógu sok pont ennek ellenkezőjét jelzik. Azonban senkinek nem érdeke, hogy a súlyos be szédhibás gyermekeket hoz zánk irányítsák, ugyanis létszám alapján döntenek egy-egy óvoda fennmaradó sáról, vagy összevonásáról. — Nagyon bízunk abban hogy a szakértők úgy dön tenek, szükség van erre az óvodára, hogy szükség va arra, hogy minden segítsé get megadjunk ezeknek hátrányos helyzetből az életbe startoló gyermekek nek. Az elmondottakat lejegyezte Sarok Zsuzsa Francia alapítvány A Dél-Franciaországban mű­ködő „Sophia Antipolis" Ala­pítvány Európa egyik legna- gyob tudományos-innovációs központja 100 millió frank összeget fordít arra a célra, hogy szakemberek képzésével és továbbképzésével elősegítse a magyar gazdasági és tudo­mányos élet átalakulását, a piacgazdaságra való áttérést. - Magyarország mielőbbi Európába integrálódását. E program keretében — el­nyerve az alapítvány pályázó­* ‘ti­tát - 19 gazdasági vezető tár­saságában Tihanyi Ferenc, o Konzum Rt. kereskedelmi ve­zérigazgató-helyettese a na­pokban indul Marseillesbe egy hathetes szemináriumra, amely­nek témája - piacgazdaság, stratégiai management — össz­hangban áll a dinamikusan fejlődő cég törekvéseivel, ‘ s feltehetően egyúttal jó alka­lom kínálkozik a térségben kereskedelmi kapcsolatok ki­alakítására is, melyre a pécsi üzletember konkrét ajánlatok­kal készül.

Next

/
Thumbnails
Contents