Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)
1991-01-31 / 30. szám
6 űj Dunántúlt napló 1991. január 31., csütörtök Sikeres iiällalkozök A Rajnai testvérek Osztrák minta alapján vadriasztó sípokat gyárt Rajnai Adóm A vadriasztó sip és a spoiler egyaránt autótartozék, bár más és más funkcióval. A vadriasztó az autó menetszelétöl „megfújva" 16—20 kilohertzes rezgéseket keltve riasztja el a vadakat az autó elöl. A spoiler nagy sebességnél javítjo az autó menettulajdonságát' (a járművet stabillá teszi), a gépkocsi mögött ketetkező örvényhatást csökkentve javítja a légellenállási (cw) értéket, bizonyos típusoknál gátolja a hátsó ablak elkoszolódását, emellett esztétikus és sportos. A komlói magánvállalkozó Rajnai testvérpár gyártja ezeket a hazai és külföldi piacra. Rajnai Árpád (48) vállalkozói kedve és sikere a kismillió .buktató ellenére is töretlenül halad mindig csak előre a maga eltervezte, és természetesen az öccse segítségével is egyengetett úton. Rádió- és televízió-műszerészként lett önálló iparos, s jó üzleti érzékkel mérte fel: mekkora keresletük van az autóantennáknak. Tizenegy éve még nem volt éppen kis ügy magánszférában a qyórtás és a forgalmazás megszervezése.- Megküzdöttem az engedélyekért, a piacért és csatát nyertem — mondja. — Ehhez az is kellett, hogy bírjam idegekkel, fizikai erővel, pénzzel. Eleinte magam gyártottam és terítettem is az országban a termékeimet. Ma már tíz alkalmazottam van. Mutatja mai kínálatát: hatféle autó- és autóra szerelhető CB-antenna, zavarszűrő csalód, a műanyag szemüvegtartó, az elektromos gyorscsat- 'lakozók és az osztrák licénc megvételével gyártott vadriasztó síp, mely fekete és nikkete- zett kivitelben is készül RÁK (Rajnai Árpád, Komló) márkanéven.- Elégedett?- Már hogy lehetnék az? - kérdez vissza. - Magam is naponta tapasztalom, hogy mennyire leült gazdaságilag az ország, hogy az embereknek egyre kevesebb a pénzük. S nem csak az én termékeimre. Most újabb, kényszerű lépés előtt állok . . . Az évi több tízezer antennájához idén már nem kapja meg a szükséges kábelt. Indok: ,,A gyártó műnek kicsi a kapacitása és azt is mór lekötötték külföldre".- Ha nincs kábel, leállhat az antennagyártással vagy pedig importból szerezheti be.- Az importkábellel, épp az ára miatt, félő, hogy eladhatatlanná válna az antennám. Tehát lépnem kell. Valamilyen megoldást mindenképp találok . . . Már csak azért is kitalál valamiféle megoldást, mert az esztergomi Suzuki gyárnak napokon belül küldenie kell az autó-antenna ajánlatát. S ha az ö ajánlata nyer, az ugyancsak több tízezres megrendelést jelenthet.- Az Ultra-Eu(rópa) vadriasztó sip is sikeres terméke lesz?- Remélem . . . Most adom az árajánlatokat a külföldi érdeklődőknek, és idehaza is mind többen veszik. Túl sok a vad-okozta baleset az utakon, s ezek megelőzésére igazán nem tétel a vadriasztó sípom ára.- Mennyi idő kellett a sorozatgyártáshoz?- Néhány hónap alatt három-négyszázezer forintból magunk készítettük el a gyártáshoz szükséges szerszámokat. Szerencsére a nagyobbik fiam szerszámkészítőként, a kisebbik vegyigépész-technikusként a beosztottam, így tehát a fejlesztések is családon belül maradnak. Sok nehézséggel kellett megbirkóznunk. Az első variáció még felcsavarozható kivitelben készült, ‘ de rájöttünk, hogy az emberek nem szívesen fúrják meg az autójukat. A mostani (fekete és krómozott kivitelű) már öntapadós rögzítésű, tehát könnyedén le- és felszerelhető, vízzel tisztítható. S mivel a vadriasztó sípot is igényli a piac, és annak gyártása már kinőtte a családi házánál levő jól gépesített műhelyét, kibérelte és most rendezi be a szénbányák volt csillejavító csarnokát. o- Tudja, hogy mi az a Q 101-es minőségbiztosítási rendszer? - kérdi Rajnai Attila (45), a RATI magánvállalkozás tulajdonosa, az osztrák FOHA céggel közös FOHA és RATI- PUR vegyesvállalat társtulajdonosa. Élég, ha annyit mondok: ezt a minőségellenőrzési rendszert használja a Ford Művek is. Ez alapanyag- és afkatrészbeszállítók anyagminőségétől, szállítási határidejétől az üzem tisztaságán át mindenre kiterjedően jelöli meg a normákat, maximálisan 200 pontig. Az tény, hogy 150-160 pont alatti beszállítóval a Ford sem üzletel. Nekünk a spoilergyártásban legalább T70 pont elérése és tartása a célunk, hogy a piacon lehessünk. Mig kocsijával az új gyártó- csarnokába visz, elmeséli, milyen feltételeknek kellett ahhoz megfelelnie, hogy egyáltalán komolyan vegye őt a linzi cégfőnök. A lehetetlent is megkísértve tett eleget minden kívánságnak. Felszabadult mosollyal nyugtázza: „Azóta a nagy osztrák spoilergyártó világcég egyenrangú partnerként kezel engem, a „kis" beszállítót". A volt komlói szennyvíztelepen épült új gyártócsarnok patika tisztaságú, tele modern gépekkel. Minden munkafázisnál naplók, próbaminták és - darabok. Enélkül csak álom maradna a tőkés piac. Az igényességben méltó partnerei (Így említi a beosztottait és a munkáját segítőket) a legalább érettségizett szakmunkásai és Krausz Gábor üzemvezető, aki Drezdában szerezte meg az autómérnöki diplomát, Budaváry Péter ipari formatervező, aki a spoilerek után épp egy hátsó biztonsági gyerekülést tervez. A kft. tagjaiként a minőségellenőrzési rendszerben aktív segítőtárs dr. Király Csaba és dr. Marostalvi János (a Budapesti Műszaki Egyetem tanárai) rendszeres munkálkodása nélkül sem lenne képes az üzem a spoilerek 90 százalékát az igényes nyugati piacra exportálni. A korszerű autók jelentős részben poliuretánbái készülnek a kormánykeréktől az ablakgumiig, az ülésektől a lökhárítóig, a belső ajtókárpittól a spoilerekig. A két alkotó komponenséből a szivacsszerű anyagtól egészen a kőkeményig szinte minden kikeverhető. Épp ez az egyik legkényesebb minőségi fázis: a kikeverés, hogy épp olyan, az előírt minőségű és szilárdságú anyagot kapjuk. Külön polcokon a Samara, a Favorit, az Oltcit, a Nyva spoilerek. Van két olyan univerzális spoiler-gyártmányuk, mely vagy harminc nyugati és keleti kocsitípusra egyaránt felszerelhető, és a harmadik féle, amelyik 13 nyugati kocsimárkára passzol, az Kanadába kerül. Spoilert szállít a kft. o La- da-Deutschland cégnek és Kanadának, emellett biztatóak a kilátások, hogy beszállítói lehetnek a Skoda Favoritnak és a román Oltcitnak. Visszamegyünk a családi házánál levő műhelyébe. Korszerű gépeken készülnek a RATI termékei polisztirolból és ABS műanyagból. Kazettatartók, visszapillantó tükörházak, kar- dánboxok, rendszámtáblatartó keretek, hangszóróboxok, disz- hűtőrácsok és tartozékaik kerülnek le készen a különféle gépekről. Itt is mindenütt rend és tisztaság. Rajnai Attila a két cégében 50 alkalmazottal dolgozik. (Bár ő következetesen munkatársaiként beszél róluk.)- Nem bénító félszáz ember egzisztenciális gondjait a vállán hordania a mai körülmények között? — Együtt sírunk és nevetünk, ezt valamennyien jól tudjuk. Valamennyien abban vagyunk érdekeltek, hogy ne legyen ekünk a sírásra. Érdekünk a minőség, a pontosság, az észszerű takarékosság, a precíz, alkotó munka. Együtt alkotjuk a csapatot. o Rajnai Árpád és Rajnai Attila, ha egymást segítve is, de külön utakon járnak. Közös bennük az autó szeretete és a vállalkozói érzék. Mindketten jól eladható termékeket gyártanak, és a további kapacitás- bővítéssel is számolnak. Vélemények szerint mo egy új munkahely teremtéséhez legalább másfél millió forintra van szükség. Ezt ők akár fél millióból is kihoznák. Mindketten állítják: ha Komlón üres üzemcsarnokot kapnának új munkahelyenként fél millió forintos értékben számolva, de tulajdonként, ők garanciát adnának ró, hogy cserébe biztos munkát és megélhetést nyújtanának az új dolgozóiknak. Murányi László Autóspoilerek, kiegészítő tartozékok készülnek Rajnai Attila műhelyében. Szundi György felvételei Övodacsere Nemrég egy információ kapcsán megírtuk, hogy nehézségekkel küzd a német nemzetiségi óvodo. Háromszoros a túljelentkezés, s ahol jelenleg működnek, a Kóczián Sándor utcai óvoda épülete ehhez szűkös, a jelenlegi 60-as létszámot is nehezen tudja elviselni. A városházán az ügy gazdái úgy vélték, hogy egy másik, férőhelyben nagyobb, ám kellően ki nem használt óvodával történő csere megoldja a problémát. A cserére kiszemelt óvoda pedig a Lengyel Gyula úti lenne, amely az clapterúlet szerint 70 férőhelyes, de jelenleg csak 38 gyerek jár oda. Az érrelés logikus, a csere ésszerűnek látszik. Csakhogy ez a Lengyel Gyula úti óvoda egy évvel ezelőtt egy logopédiai kísérlet céljából engedélyt kapott az akkori még megyei tanácstól, hogy speciális beszédjavító óvodaként működjön. Igaz, időközben ez a kísérlet befejeződött, ám az ide felvett sérült, halmozottan beszédhibás qyermekek itt maradtak. Az óvoda megbízott vezetője, Tárnok Istvánná és a helyettes óvodavezető, Boór Veronika felkeresték szerkesztőségünket. Érveiket hallva el kell gondolkodni: vajon ez a csere-e a legjobb megoldás? — Mi nagyon megértjük, hogy a német nemzetiségi óvoda gondját még kell ol- da’ni, valóban ilyen zsúfoltság mellett nem lehet hatékony munkát végezni. De miért a mi sérült gyermekeink jöhetnek csak szóba? Azzal érvelnek, hogy csak 38-an vannak? — Az oktatási törvény szerint a bármilyen fokon sérült gyermekekre más a mérce, mint őz egészségesekre. Az előírás szerint 6—8 fő lehet egy foglalkoztatási csoportban. Most a három csoportban 13-16— 10 fős a létszám. A kísérlet befejezésekor ugyanis meg kellett szüntetnünk a negyedik csoportot, mivel hivatalosan most már normál óvodaként működünk. Zároltak státusokat is. — Ezek a gyerekek nem tartoznak a kimondottan gyógypedagógiai esetek közé, de nem is olyanok, mint az egészségesek. Szellemileg a legtöbbjükkel nincs baj, csak valamilyen idegi, vagy pszichológiai zavarok, vagy szülés közbeni trauma miatt késleltetett érésűek, beszédhibások. Ezeknél a gyermekeknél minél korábban kell elkezdeni a speciális és intenzív logopédiai kezelést, hogy a hiba minél eredményesebben korrigálható legyen. November 30-án jelent meg a Művelődési Közlönyben, hogy pályázni lehet módosított tantervű pedagógiai intézetek létrehozására. Mi nekiültünk, s leírtuk, hogy szükség lenne egy olyan speciális intézetre, ahol a súlyos, halmozottan beszédhibás gyermekek részesülhetnének megfelelő kezelésben, képzésben. Kértünk még logopédus és pszichológusi státust is, s mi, óvónők vállaltunk különböző speciális ráképzést is. 13-án adtuk fel, ez a postakönyv szerint 14- én beérkezett. A határidő 15- e volt. Amikor a pályázatokról döntő bizottságnál érdeklődtünk, közölték, hogy sajnos a késői beérkezés miatt az idei tanévre már nem tudják figyelembe venni. — Tudjuk; sokan érvelnek azzal, hogy nem szerencsés a beszédhibás gyermeket más beszédhibás gyermekekkel együtt, a normálközösségtől elkülönítve kezelni, hanem integrálni kell, mert jobban fejlődik ott, és emellett kell biztosítani a logopédiai képzést. Így igaz, elméletben. Csakhogy! A valóság egészen más. A valós kép az, hogy ezek a gyermekek, mivel a legtöbbjüknél a beszédhiba egyéb problémával is párosul, nem tudják azt produkálni, mint az egészségesek. Már korán, kicsi korban kudarcok sorozata éri őket. Érzik a másságukat, s ezt a többi gye rek bizony érezteti is velük. Pszichés státusuk tovább romlik, halmozódnak a problémáik. Akkor lehet integrál ni, ha a rendszeres és_ meg felelő szintű foglalkoztatást biztosítani tudják. Ám jól ismert, mennyire kevés a logopédusok száma, egy-egy ilyen szakemberhez 4-5-6 óvoda is tartozik. Bármenynyire is lelkiismeretes logopédus, ilyen körülmények között képtelen a súlyos esetekkel hatékonyan foglalkozni. — Mi nem izolált óvodát akarunk. Csak azt, hogy a sérült gyermekek minél korábban kapják meg a szak szerű bánásmódot, hogy minél előbb felzárkózhassanak az egészségesek mellé, és ha ezt a szintet elérték igenis menjenek a normál tantervű óvodába. Erre van is több példánk. — Azt is mondják, ameny nyiben a szakértői vélemé nyék úgy döntenek, hogy szükség van erre az óvodá ra, akkor a Kóczián Sándo utcaiban is működhetünk to vább. Igaz, de, ha a sérült gyerekekre vonatkozó mércét nézzük, nekünk is kicsi lesz és ez közlekedés szempont jóból a szülőknek nagyon hátrányos lenne. Sokan jön nek Kertvárosból, sőt, van nak vidéki gyermekeink is a jelenlegi óvodánk meg aránylag jól elérhető az autóbuszokkal. Azt is meg mondjuk, miért nem nagyobb a jelenlegi létszámunk. Nem azért, mert nincs több sú lyosan beszédhibás gyermek hiszen a gyermekorvosok és az iskolában a pedagógu sok pont ennek ellenkezőjét jelzik. Azonban senkinek nem érdeke, hogy a súlyos be szédhibás gyermekeket hoz zánk irányítsák, ugyanis létszám alapján döntenek egy-egy óvoda fennmaradó sáról, vagy összevonásáról. — Nagyon bízunk abban hogy a szakértők úgy dön tenek, szükség van erre az óvodára, hogy szükség va arra, hogy minden segítsé get megadjunk ezeknek hátrányos helyzetből az életbe startoló gyermekek nek. Az elmondottakat lejegyezte Sarok Zsuzsa Francia alapítvány A Dél-Franciaországban működő „Sophia Antipolis" Alapítvány Európa egyik legna- gyob tudományos-innovációs központja 100 millió frank összeget fordít arra a célra, hogy szakemberek képzésével és továbbképzésével elősegítse a magyar gazdasági és tudományos élet átalakulását, a piacgazdaságra való áttérést. - Magyarország mielőbbi Európába integrálódását. E program keretében — elnyerve az alapítvány pályázó* ‘titát - 19 gazdasági vezető társaságában Tihanyi Ferenc, o Konzum Rt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese a napokban indul Marseillesbe egy hathetes szemináriumra, amelynek témája - piacgazdaság, stratégiai management — összhangban áll a dinamikusan fejlődő cég törekvéseivel, ‘ s feltehetően egyúttal jó alkalom kínálkozik a térségben kereskedelmi kapcsolatok kialakítására is, melyre a pécsi üzletember konkrét ajánlatokkal készül.
