Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-31 / 30. szám

1991. január 31., csütörtök aj Dunántúli napló 3 A sajtó meghívottjai dr. Gáfszécsy Andrásnál Közvetlen beszélgetés a nemzet- biztonsági törvény tervezetéről (Munkatársunk telelonjelentése)- A kiküldött törvényterve­zet már csak azért sem minő­síthető államtitoknak, mert megkapta már valamennyi or­szággyűlési képviselő is, - kezdte némi iróniával dr. Gál- szécsy András tárcanélküli mi­niszter a leendő első magyar nemzetbiztonsági törvényről szobájában tartott tegnapi kö­tetlen sajtóbeszélqetést, ame­lyen a Magyar Hírlap, az MTI, a Népszabadság, • a Népszava és az Uj Dunántúli Napló egy-gy meghívott munkatársa vett részt. A készülő nemzetbiztonsági törvény, amelyet elfogadása előtt méa tárqyal az orszáo- ayűlés illetékes bizottsáqa és a kormány is, Dontosan szabá­lyozni foqio g hazai titkosszol- aálati rendszer alopelveit. tar- ♦almi vonatkozásait, szót e*t a használható eszközökről, mód­szerekről. és a célkitűzések­ről is. Az első maayar n=mz“tbi’- tonsáni törvény megalkotására már az előző maqvar knrmónv is iaéretet tett. A mostani vál­tozat a már létező és az el­telt két évtizedben alkotott anqol-, olasz- és németországi hasonló törvények, valamint amerikai tapasztalatok felhasz­nálásával készül, fő -feladatá­nak a nyilt és pontos szabá­lyozást ielöli meg. A miniszter elmondta, heves vita az eddigi előkészítő mun­ka során csupán egyetlen kér­dés körül vetődött fel a tör­vénytervezet kapcsán: az el­lenzéki pártok ugyanis azon a véleményen vannak, hogy a katonai titkosszolgálatok ho:> gyanját és mikéntjét egy má­sik, mégpedig a szintén ké­szülő honvédelmi törvény sza­bályozza majd. Dr. Gálszécsy András véleménye szerint kár lenne egy négykerekű autót két darab kétkerekű biciklire szétszedni. . . A miniszter rövid bevezetője után dr. Szabó Gábornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal szak­értőjének segítségével kérdé­sekre válaszolva megerősítet­ték, hogy elsősorban terrorcse­lekmények, a Magyar Köztár­saság politikai, gazdasági és honvédelmi érdekeivel kapcso­latos titkos és bizalmas ada tok felderítése és elemzése a feladatunk. A törvénytervezet működőképes Nemzetbiztonsági Hivatalt feltételez. valamint hogy a rendőrség és a hiva­tal között nincs alá- és fölé­rendeltségi viszony. Az utóbbi megállapítás azért is érdekes, hiszen a bűn- cselekmények javarészében, főként a vizsgálati szakasz­ban, igen nehezen különíthető el a két terület feladata: gondoljunk esetleg például egy „bankrablás—kábitószer- csempészet-terrorista cselek­mény" hármas esetleges össze­függésére. Megtudhattuk azt is, hogy működik hazánkban régebb óta egy ún. Terrorelháritó Operatív Bizottság, amelyben valamennyi érintett szerv egy- egy képviselője jelen van. A bizottság a politikai helyzettől függetlenül is folytatja tevé­kenységét. Figyelemre méltó, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal al­kalmazottja — a törvényterve­zet szerint — csak tettenérés esetén intézkedhet, és hogyha valaki rákérdezne például ar­ra, hogy figyelik-e telefonját, felbontják-e leveleit, követik-e az utcán valamilyen okból, a választ csak később kiderített jogsértés esetén kötelesek megadni. . . Az Üj Dunántúli Napló megjegyzésére, mely szerint a törvény elfogadása és megis­merése után feltehetően az emberek megriadhatnak egy picit az alkalmazható titkos eszközökről olvasva, és ennek következtében megnőhet a hi vatalhoz érkező bejelentések száma is. A miniszter elmond­ta, nem fél ettől a riadalom­tól, hiszen egyébként is azt szeretné, ha minél nyíltabban, minél több közlemény segítsé­gével tájékoztatnák a közvéle­ményt a készülő törvényről. Hozzátette, jelenleg is renge­teg levelet kapnak. A névte­len levelek száma csökken, a gyalózkodóké a mindenkori politikai helyzet függvényében szinte naponta változik. Válto­zatlan viszont az, hogy sokan - legtöbbször felesleges aggo­dalmuknak adva hangot —, arról írnak, hogy lehallgatják telefonjaikat, követik okét az utcán, vagy esetleg különböző módokon az életükre kívánnak törni. Ilyen és ehhez hosonlo idolgok miatt is szükség van a hamarosan majd az Ország­gyűlés elé kerülő nemzetbiz­tonsági törvényre. Bozsik László Újabb határidő-hosszabbítás Lakáscélú hitelek visszafizetése A Pénzügyminisztérium a következők közlésére kérte fel a Magyar Távirati Irodát: „A lakáscélú kölcsönök ka­matairól szóló törvény 1991. janúár 1-jén lépett hatályba. Ezt követően sok érintett adós szabadulni kívánt a várható terhektől, s ezért a kölcsönét még januárban szerette volna kiegyenlíteni. Ez azért volt fontos, mert ha ezt a szándé­kát a munko torlódása vagy egyéb ok miatt januárban nem tudta volna megvalósítani, úgy a pénzintézet felszámolta vol­na részére a január hóra ese­dékes kamatot. Ezért alakult ki különösen az egyes OTP- fiókoknál nagy torlódás és sor- bonállós. Ennek enyhítésére a zökke­nőmentes lebonyolítás érdeké­ben a pénzügyminiszter ja­nuárban hozzájárult ahhoz, hogy ha az adós még január hónapban a kölcsön kiegyen­lítésének szándékát bejelenti, de a munka torlódása követ­keztében az elszámolás és be­fizetés csak februárban törté­nik meg, úgy a januárra ese­dékes kamatot a pénzintézet ne számolja fel. Ez a határidő január 31-én lejár, de még mindig nagy az OTP-fiókoknál a zsúfoltság, a torlódás. Ennek enyhítésére a pénzügyminiszter a kölcsönki- egyenlítési szándék bejelenté­sére adott január 31-i határ­időt február 15-ig meghosz- szabbította.” Elvonókúrára fogják a Demiszt? Baranyában nincs mit elkobozni r Az Állami Számvevőszék perlését tervezik A Demisz (Demokratikus Ifjúsági Szövetség) vagyoná­nak elvonását javasolja o parlamentnek az Állami Szám­vevőszék — derül ki az ASZ múlt héten közzétett jelenté­séből. A dr. Hagelmayer Ist­ván nevével fémjelzett állami szerv, vizsgálatai alapján „fantomszervezetek’' közössé­gének tekinti a Demiszt, mely az elődszervezet, tehát a KISZ készpénzvagyonának és az átmentett értékpapírok jö­vedelmének felélésére rendez­kedett be. Hagelmayerék sze­rint legalábbis erre utal az a tény, hogy a Demisz az elmúlt évben még tagdíjat sem sze­dett. Szőke József, a Deinisz Ba­ranya megyei ügyvivője:- A megyében 1300 be­jegyzett tagunk van, a szer- v zet keretén belül működő Diákszövetségnek 700, mig a felnőtteket tömörítő csoport kb. 600 tagból áll. Annák el­lenére azonban, hogy létszá­munk alapján az egyik leg­erősebb szervezet vagyunk, az anyagiak tekintetében koránt­sem állunk olyan jól, mint az az ÁSZ jelentéséből feltételez­hető. Az ügyvivő elmondása sze­rint a Demisznek Baranyában egyetlen vállalkozása sem mű­ködik, mi több, pénzük is csak arra elég, hogy a főállásban dolgozók (3 emberről van szó) ez évi bérét fizetni tudják. Hogy jövőre mi lesz, arról még elképzelésük sincs. — Éppen most költöztünk ki eddigi helyünkről, a József Attila utcai épületből. Nem bírjuk fizetni a megemelt re­zsit, ezért az MSZP Tüzér utcai székházában folytatjuk működésünket. Mint Szőke József mondja, az Állami Számvevőszék azon megállapítása, miszerint " a Demisz nem szed tagdíjat, 1990-re igaz. „Kisebb gondunk is nagyobb volt annál, mint hogy 10 forintok után futkos­sunk. Elég bajunk volt azzal, hogy tisztességgel elszámol­junk a volt KISZ-vagyonnal, s leaitimizáljuk magunkat." Utóbbi nem megy könnyen. Mint a megyei szóvivő szavai­ból kiderül, az Állami Szám­vevőszék vizsgálatát egy ideig azért nem tudták segíteni (s ebből eredhet a „ftfntomszer- vezet” kitétel is), mert a ta­gok nem járultak hozzá ahhoz, hogy a megyei névsort az ügy­vivő átadja a vizsgálatot le­folytatoknak. Az újságíró meg­jegyzésére, miszerint o fenti­hez hasonló magyarázatok csak méginkább megkérdője­lezik a Demisz komolyságát, talán szavahihetőségét is- az ügyvivő így válaszol: — Talán végre változik a helyzet. Sokan rájöttek, fél­niük nem elsősorban nekünk, demiszeseknek kell. Mint Szőke József mondja, a szervezet vezetése jelenleg azon gondolkodik, hogy hitel­rontás miatt pert inditson-e az Állami Számvevőszék veze­tője ellen. Hagelmayer úr uavanis - szerintük - olyan kijelentéseket tett, melyek a valóságnak nem felelnek meg. Kérdés persze, miként dönt a parlament? Ha a honatyák a vagyonelkobzás mellett vok­solnak, s később a Demisz a tagregiszterrel is bizonyítani tudja állítását, mely szerint a szervezetnek az országban mintegy 50 ezer tagja van, az újabb botrány már most borí­tékolható. Pauska Zsolt A Geo-Komple* Gmk néhány napon belül beköti a hálózatba a még hátralévő lakásokat. Fotó: Szundi György Megszűnnek az ivóvíz- gondok Pécsbányán Pattanásig feszült a hongu lat Pécsbányatelepen. Szinte nincs olyan nap, hogy ne te­lefonálnának az ott élők, ne érkezne tőlük panaszos levél: nincs vizük, megint csőtörés volt, senki nem intézkedett. Az elmúlt hétvégén sem volt viz, a lakók türelme is elfogyott. A pécsbányatelepiek gondjá­val ismételten megkerestük a Mecseki Szénbányákat, a Pol­gármesteri Hivatalt, és a Pé­csi Vízmüvet. ígérték március végére minden megoldódik.- Nagyon sok a baj a pécsbányatelepi vízhálózattal - táiékoztat Halász Miklós, a Polgármesteri Hivatal építési és közlekedési osztályának víz­ügyi főelőadója. - Naponta jönnek hozzám az ott lakók, elsősorban a Sétatér, a Zölde- lő és a Gesztenyés utca kör­nyékéről. Czerék- és Káposz­tásvölgy, valamint a Május 1. utca által határolt területen nincsenek gondok: ott megfe­lelő a viznyomás, nincs na­ponta csőtörés. Karácsonyig kellett volna az egész rend­szert átadni, de a sok műszaki hiba miatt erre nem került sor. Kiderült: nem működik a nyomásfokozó szivattyú jelátvi­teli rendszere, ezért ki kell cserélni az egész kábelhálóza­tot. A November 7. utcában újra ki kell bontani a csöve­ket, mert nem tudni milyen állapotban vannak, ugyanis ezen a részen már évekkel ez­előtt felújították a hálózatot. iGondok vannak Pécsbánya kö­zépső és felső részén a víz­nyomással, a Kénes és a Gesztenyés úton lévő tárolók­kal. Sok helyen még azt is ki kell deríteni, hogy miért nincs viz az épületekben: rosz- szul kötötték be a vizórát. vagy a csövekben sok a víz­kő. Még mindig megy a vita azon is, hogy hova, hány mé­rőórát szereljenek fel, az a sorházaknál kinek a nevén le­gyen. A Csákány utcaiak - volt Kisborbála utca — a víz­ügyi törvény előírásainak meg­felelően egy mérőórái kaptak, mert összefüggő magánterület­ként tartják, nyilván a sorhá­zakhoz tartozó előkerteket. Ar­ra nincs törvény, hogy a laká­sokba ki szerelje fel a belső mérőket, és azt ki olvassa le. A szerződés szerint március végén a kivitelezőnek át kell adni a rendszert, úgy, hogy minden hibát kijavított, min­den bekötés elkészült.-. A Pécsi Vízműnél Radó Jó- zsél épitési osztályvezető el­mondta: a Vízmű csak a mé­rőórákat szereli fel. A gondok az órák beszerelésekor kez­dődtek el, akkor derült ki, hogy a lakásokban a vezeté­kek elavultak, ezért a belső vízhálózathoz is hozzá kellett nyúlni, hogy jöjjön víz a csa­pokból. A Mecseki Szénbányáknál Sütő Imre gépészeti osztályve­zető szerint, ha nem újítják fel a vízvezetékhálózatot, ak­kor veszélybe kerül egész Pécsbánya vízellátása. Az el­avult vezetékek miatt egymást követték a csőtörések, napo­kig viz nélkül maradt a vá­rosrész. A rendszert úgy kellett átépíteni, hogy közben zavar­talan legyen a vízellátás. Az újonnan épült hálózat műszaki átadása nem volt még meg. így se a Vízműé, se a bá­nyáé. A tervek szerint március vé­gén elkészül a hálózat, meg­lesz a műszaki átadás. Remél­hetőleg akkor megszűnik a vízgond Pécsbányatelepen. Sz. K. Segítség a községeknek Siklóson mutatkozott be a megyei önkormányzati testület A megyei önkormányzati tes­tület tájékoztatási programjá­nak második állomásaként, tegnap Siklóson hívta össze a környék polgármestereit. Dr. Szűcs Józsel testületi elnök és dr. Kurucsai Csaba alelnök a keddi mohácsi találkozóhoz hasonlóan o megyei önkor­mányzati testület feladatai­nak ismertetésével kezdték a beszélgetést. A nagy számban megjelent községi polgármes­terek megtudhatták, hogy a megyei .testület céljá egy kör­zeti, térségi ellátás és irányí­tás létrehozása. Ennek meg­valósítását kétféleképpen ter­vezik: igazgatási társulás for­májában és vállalkozási ala­pon. Az igazgatási társulás költségmegosztásos forma len­ne, ahol a megyei testület ál­tal nyújtott szolgáltatásokért lakossági hozzájárulást kér­nek. A vállalkozási alapon történt segítségért viszont al­kalmankénti teljes költségtérí­tést kellene fizetni a községek­nek. Dr. Szűcs József elmondta, hogy egyik megoldásnál sem törekedtek o nyereségességre, éppen ezért véleménye szerint mindkettő jóval kevesebbe ke- lülne o településeknek, mintha más vállalkozókat kérnének fel. Egy hét gondolkodási időt adtak a Siklós környéki pol­gármestereknek, hogy vissza­jelezzék; igénylik-e valamelyik segítési formát és mely terü­leteken. A megyei testület szí­vesen segítene például a köz­ségek fejlesztési, felújítási te­vékenységeiben. pályamun­kák elbírálásában, pénzügyi, gazdasági számítások elvég­zésében, területi információs szolgálat működtetésében, bel­földi és külföldi partnerekről való tájékoztatásban, infor­matikai szolgáltatások nyújtó- . * sóban, valamint kiemelten fon­tos feladatként kezelve az út­felújításokban. A polgármesterek különbö­zőképpen vélekedtek a felkí­nált lehetőségekről. Katona Zoltán, Vajszló polgármestere nagyon szűkösnek ítélte az egyhetes határidőt, és leg­alább két hetet kért a megyei önkormányzati testülettől. Ké­rését a helyi feladatok tisztá­zatlanságával indokolta. Jakab Zoltánná, Hegyszent- márton polgármesterasszonya felháborítónak találta a me­gye felajánlásait. Mint mond­ta. a választáskor arról volt szó, hogy a helyi önkormány­zatok saját maguk gazdálkod­hatnak a pénzükkel. Most mégis sokszor nekik kell fizet­niük más intézmények helyett és nincs pénzük egy újabb apparátus fenntartására. Az egyhetes gondolkodási időt Balog Imre, Magyarmecs- ke polgármestere is kevésnek találta, hiszen a testület vé­leményét is ki kell kérnie. Ba­log Imre szerint szükség van az újonnan létrejött községi önkormányzatoknak a segít­ségre, amit ő a társulásos for­mában lát a legjobban meg­valósíthatónak. Pataki V. Kereskedők könyve Miért nincs kereskedők köny­ve? A vásárlók könyve talán azóta létezik, amióta kereske­delem van a világon. Egyértel­mű célja, hogy a vevők kifo­gásaikat, észrevételeiket, pa­naszaikat rögzítsék ebben a kis füzetben, majd később az ellenőrző szerv kivizsgálja azt. Sokan sportot űznek belőle, hogy szinte még a bevásárlá­si listát is arra írnák fel, mondván, a kereskedő csak csaló lehet. Természetesen lé­teznek jogos panaszok is, ami­kor elmarasztalhatok az el­adók. De a vásárlók mikor és ki által marasztalhatok el, ha durván, becsületsértő módon viselkednek a boltban. Minap történt, hogy a pécsi Konzum Áruház ABC-osztályá- ra tévedt három fiatal, 16—18 év körüli fiú. Mert mi másnak lehetne nevezni megjelenésü­ket, amikor nem vásárolni akartak, hanem mindössze do­bálózni a banánnal, és az őket figyelmeztető eladó arcá­ba fújva, melegebb éghajlatra küldeni öt, és természetesen fenyegetőzni a vásárlók köny­vével. Az eladók nem írhatnak be a kereskedők könyvébe. Egy­részt azért, mert nincs, más­részt mert ki orvosolná a jo­gos sérelmet. Hiába, még gye­rekek vagyunk, sokat kell ta­nulnunk, azonban itt nincs senki, aki megbuktasson. H. Zs. X ...................1111 ........................ I ............ M árcius végétól

Next

/
Thumbnails
Contents