Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-30 / 29. szám

1991. január 30., szerda uj Dunántúli napló 5 Két megyei intézménybe látogatott a német főkonzul A Baranya megyei Művelő­dési Központ vezetőinek meg­hívására látogatást tett teg­nap az intézményben Hanns Rehleld, német főkonzul. A tájékozódó jellegű találkozón szó volt arról, hogyan tud az intézmény — mint kulturális szervező-fejlesztő, menedzser­központ - együttműködni a német főkonzulátussal, bővíte­ni sajat külföldi kapcsolatait, szolgáltató és közvetítő szerep­ben részt venni a két ország közti kulturális és gazdasági kapcsolatok erősítésében. Az intézmény vezetője, Bokor Bé­la elmondta: az olyan hagyo­mányos rendezvényeken példá­ul, mint a Mediterrán ősz vagy a mohácsi sörfesztivál, szívesen látnának német üzlet­embereket. gazdákat is. Hanns Rehfeld főkonzul űr a tegnapi alkalommal a Baranya me­gyei Pedagógiai Intézetben is járt, ahol, mint mondta, külö­nösen a nemzetiségi nyelvok­tatás kérdéséről volt bőveb­ben szó. Mindkét intézmény munkáját hasznosnak vélte későbbi a két ország közt létrejövő és működőképes kap­csolatok létrehozásának szem­pontjából. A „Firtató” vendége: Szigetvár polgármestere A Szigetvári Városi Könyv­tárban a sikeres „Firtató” cí­mű beszélgetéssorozat kereté­ben Darázsi Mátyással, Szi­getvár polgármesterével talál­kozhatott az összegyűlt mint­egy száz választópolgár. A polgármester tájékoztatta az érdeklődőket a három hónap alatt végzett munkáról, a vá­ros külföldi kapcsolatainak alakulásáról és a polgármes­teri hivatal költségvetéséről. A beszélgetés során szóba került a helyi adók és a Vi­gadó befejezésének kérdése. A munkanélküliségről szóivá a polgármester elmondta, hogy Szigetváron 187, míg a körzetben 320 munkanélkülit tartanak nyilván. « Vállalkozók közgyűlése Várják a vállalkozók tovább­lépést elősegítő javaslatait o VOSZ Baranya Megyei Terü­leti Szervezeténél - közölte újságunkkal dr. Pogány Márta, a szervezet titkára a hétfő es­tébe nyúló közgyűlést köve­tően. A közel másfél száz tag igénye a magasabb színvonalú szolgáltatás, a nemzetközi kap­csolatok szervezése, üzleti kap­csolatok kialakításának segí­tése, ehhez azonban a jelen­legi kétfős apparátus kevés. Valamint szükség lenne Bara­nyában amolyan vállalkozók házára is, ahol tanácskozó­hely, oktatóterem, klub egy­aránt lenne. (A vállalkozóház megvalósításához is szívesen fogadják az ötleteket!) A köz­gyűlésen megválasztották a Vállalkozók Országos Szövet­ségének hamarosan sorra ke­rülő országos küldöttgyűlésén részt vevő baranyai vállalkozó­kat, összesen tizenhatot. A kárpótlási jegyek szolgálják a községet Falugyűlés Bicsérden Jó hangulatú, nyugodt légkörű falugyűlés volt hét­fő este Bicsérden. Talán el­sősorban azért, mert Vér Jó­zsef polgármester és dr. Tallián Frigyes körjegyző megosztották a község la­kóival az önkormányzat ne­hézségeit, illetve elképzelé­seit a költségvetés-készítés kapcsán, ugyanakkor igye­keztek tájékoztatni a közel­jövőben várható törvények­ről. amelyek Bicsérd lakóit is érintik. Érdekes kezdeményezés hangzott el a kárpótlási tör­vénytervezettel kapcsolatban - várhatóan Bicsérden is sok kárpótlásijegy-tulajdo- nos lesz majd —, bár az emberek természetesen még nem tudják, miként szavaz­nak majd e tárgyban a honatyák, mégis azon gon­dolkodnak, miként haszno­síthatnák a döntést közsé­gük javára, és azt javasol­ják, fektessék a faluban vállalkozásokba. Egybecseng ez az önkor­mányzat törekvéseivel is, mert többek között szeretne minél több vállalkozót Bi- csérdre csalogatni bérelhető telkeket, épületeket fel­ajánlva. Keresik a kap­csolatot a sportegyesületek­kel is, mert a létesítmények­kel jól ellátott iskola és a faluház nemcsak rendezvé­nyekre, edzésre alkalmas, hanem nyári sporttáborokat is tarthatnának itt, Pécstől mindössze 15 kilométerre. Tárgyalnak az Országos Meteorológiai Intézettel is a felhagyott és jó karban lévő jégelhárítórakéta-állo- mós átvételéről, illetve tá­mogatást ajánlottak a „Fogd a kezem" Alapítvány­nak, fogyatékos gyerekek el­helyezésére bérelhető épü­let formájában úgy, hogy segítenek a gyerekek foglal­koztatásának megszervezé­sében is. G. M. Csőtörés, jegesedés Súlyos csőtörés történt ked­den hajnalban, két és három óra között Pécsett, az Éva utcában, ahol a 9. számú épület előtt eltört egy 200 milliméter átmérőjű utcai ve­zeték, és emiatt tegnap csak­nem félezer család nem jutott hideg-, illetve melegvízhez az Éva, a Júlia és a Varsány ut­cában. Elöregedett a csaknem 15 éves műanyag vezeték — tudtuk meg o Pécsi Vízműnél, amelynek ügyeleti szolgálata szinte azonnal megkezdte a hibaelhárítást és a korahajnali órákban kérték a Városgond­nokságot, hogy kezdje meg a vizes útfelület sózását. A majd mínusz 10 fokos hidegben ne­hezen ment ez, de jelentősebb eljegesedés nem követke­zett be. Problémás volt a lajtos vi­zeskocsi beállítása is, hisz tar­tottak attól, hogy a hideqben megfagyhat a benne tárolt víz. Szerencsére ez a gond .sem következett be. Ezen az Éva utcai szakaszon tavaly is történt komoly csőtörés, akkor is a vezeték elöregedése volt a ludas. A vezeték erre több méteres mélységben halad, mégis megrongálódik, feltehe­tőén az úttest forgalmi ter­heltsége miatt. Érdekes, hogy a Júlia és a Varsány utca több lakásában, főként a tízemeletesekben folyt a hidegvíz, míg meleg­vizet nem adtak a csapok, ugyanis a kornyéket meleg­vízzel ellátó hőközpontban je­lentősen aláesett a viznyomás. Több lakó kérdezte, a kieső melegvízért kell-e fizetni. Azt a választ kaptuk, hogy a hő­központok főmérője vízhiány esetén nem mér. Cs. J. Fotó: Szundi György Számítógepe« halozat a felsőoktatásban A pécsi felsőoktatási intéz­mények között számítógépes hálózat kiépítését támogatná a Digitál Equipment Corpo­ration (DEC), a világ 2. leg­nagyobb számítógépgyártó vállalata. Európai és magyar- országi képviseletei többek kö­zött erről tartottak tegnap szemináriumot az MTA szék­hazában. Dr. Heinz Schrey, a DEC Európa képviselője elmondta, Magyarországot is szeretnék bekötni a DEC számítógépes hálózatába, aminek eddig már több, mint ötvenezer cso­mópontja van - a világ leg­nagyobb nem katonai számi­tógépes hálózata az övék. Képzelje el, ül egy képernyő előtt, és „beszélget" a másik­kal, vagy levelet küld a háló­zaton keresztül több ezer ki­lométerre levő partnerének! Ennek gyorsaságát csak az írás sebessége korlátozza. Néhány hónap múlva Pé­csett is kiépülhet egy olyan ____________________________L­g erinchálózot, ami kapcsola­tot teremt o felsőoktatási in­tézmények (JPTE, POTE, PMMF) között. Ez hamarosan országos hálózattá bővülhet, bevonva Budapest után Sze­gedet és Debrecent is. Adott továbbá á lehetőség. hogy Magyarország közvetlenül a nyugat-európai akadémiai há­lózathoz kapcsolódjon. Ugyan­akkor o DEC — Magyarország után - Kelet-Eurápa felé is terjeszkedik, szeretné o Cseh és Szlovák Köztársaságot, Len­gyelországot, Romániát és a Szovjetuniót is „behálózni". Kiss-Pál Zoltán, a Digitál Equipment Magyarországi Kft képviselője azzal kezdte mon­danivalóját, hogy a tudomány apró mozzanatokon halad elő­re: azért Pécset választotta elsőként a szeminárium szín­helyéül, mert a Csontváry- gyűjteményt szerette volna megmutatni barátjának, dr. Heinz Schreynak. A DEC ösztöndíjat biztosít a felsőfokú intézmények leg­jobb, frissen végzett, vagy közvetlenül végzés előtt álló hallgatóinak, akik fél-egy évet töltenének Nyugat-Európóban, majd hazatérve terjesztenék a megszerzett technikai kultúrát. Sz. Lelovics I. Találkozás a polgármesterekkel Mohácson Segítséget ajánl a megyei önkormányzati testület Az önkormányzatok hatáskö­re még mindig nem tisztázott, ám amíg megszületik a par­lamenti döntés, az alig több, mint 10 napja megalakult me­gyei önkormányzati testület ezen a héten megkeresi a te­lepülések polgármestereit, hogy tájékoztassa őket célja­ikról, az eddig ismert lehető­ségeikről, és egyúttal vázolja a jövőben elképzelhető együttműködési területeket. En­nek jegyében tegnap dr. Szűcs József, a Baranya Megyei Köz­gyűlés elnöke, és dr. Kurucsoi Csaba alelnök találkozott Mo­hácson a város és térsége ön- kormányzati vezetőivel. Dr. Szűcs Józsel mindenek­előtt arról beszélt, hogy a leg­fontosabbnak a megyei önkor­mányzati vagyon megőrzését tartják, az intézmények műkö­dését biztosítják, vállalkozás­sal ezt igyekeznek gyarapítani, és fenntartják a külgazdasági kapcsolatokat. Az elképzelése­ik szerint e feladatokat 40-45 fős apparátus látja el, amely várhatóan március végére szerveződik a volt megyeta­nács dolgozóiból. A segítség, amit kínálnak a polgármestereknek, két megol­dásban látszik kivitelezhető­nek: igazgatási társulási for­mában, illetve vállalkozási alapon. Gyakorlatilag mindket­tőnek némi hagyományai van­nak a korábbi tanácsi rend­szerből, de az új felállásban már nyoma sem marad az aló- és fölérendeltségnek. Az igazgatási társulás ese­tén a népesség arányában hozzájárulást kér a megyei szervezet, a jelenlegi számítá­sok szerint ez lakosonként 30-35 forintot jelentene, a költségek felét pedig szeretné a megyei önkormányzat fedez­ni. Ebből a keretből mintegy 15 fős, kiváló szakemberekből álló csoport valamennyi terü­leten megfelelő segítséget tudna nyújtani a községeknek. Amennyiben a vállalkozó tí­pusú támogatást tartják elfo­gadhatóbbnak, akkor a me­gye az esetenként végzett szolgáltatások díját kéri. Pél­dául a fejlesztési programok, beruházási, felújítási munkák, engedély-okiratok, céltámoga­tások pályázatainak elkészíté­se, alapítványi okiratok, társa­sági szerződések, cégbírósági bejegyzések elkészíttetése vár­hatóan többe kerülne, mint az igazgatási társulási formában. A találkozón részt vett pol­gármesterek egy hétig alapo­san meggondolhatják, számuk­ra melyik forma az elfogad­hatóbb, konkrét választ, s ez­zel egyúttal a szervezet eset­leges felállítására a megbízást is a jövő hét elejére várják tőlük. A polgármesterek közül, néhányon annak az aggodal­muknak adtak hangot, hogy nem jelent-e valamiféle hata­lom-, illetve munkaerőátmen­tést a volt megyetanácsi ap­parátusból a felkínált segít­ség? Somberek polgármestere egyenesen tolakodónak véli a minden területről ajánlkozó patrónusokat, hasonlóakkal állt elő a köztársasági hivatal is. A kisbudméri polgármester szerint célszerű lenne megvár­ni dekoncentrált szervezetek kialakítását, ezt követően vá­laszhatnák meg maguk a te­lepülések, hogy kire kivánnak támaszkodni, számítani. Nagynyárád polgármestere s/alqmennyi társát óva intette a befelé fordulástól, hangsú­lyozta, hogy a társulásra a maguk érdekében van szük­ség. Miután a Megyei Köz­gyűlés 50 tagjából több, mint negyven a községek delegált­ja, sem az önkormányzatok, sem az azokat alkotó állam­polgárok többé nem lehetnek egyetlen szervezetnek sem o kiszolgáltatottjai. Berta M. „ötletes” találkozó Vidéki információszerzés cél­jából Pécsett töltötték a teg­napi napot az ötlet című gazdaságpolitikai hetilap mun­katársai. Tapasztalataikat, va­lamint a Pécs polgármesteré­vel készült interjút a lap kö­vetkező számában közzéteszik. A Pécsi „kirándulást" az öt­let munkatársai közönségtalál­kozóval zárták, melyet a Vár- konyi Nándor Fiókkönyvtárban rendeztek meg. Itt az érdek­lődőket megismertették a lap törekvéseivel, a nap folyamán begyűjtött olvasói ötletek adói között pedig egyéves ötlet­előfizetést sorsoltak ki. Élménybeszámoló Finnországról Ahoqy a kutató és tanár látja Finnországot címmel él­ménybeszámoló hangzik el a Pécsi Magyar—Finn Baráti Klub soron következő összejö­vetelén, melyet január 31-én, délután 5 órakor tartanak a Nevelők Háza előadótermé­ben. Dr. Erostyák János, a Janus Pannonius Tudomány­egyetem fizika tanszéke ad­junktusa iyvőskylöi tanulmány- átjárói számol be. Az előadás­ba bekapcsolódik felesége. Si­mony Dóra, aki egyetemi hall­gatóként és háziasszonyként mondja el, miként látta Jyvős- kylöt és Finnországot. A klub­est házigazdája Schmidt György. Ingyenes tejosztás Pécsett A tejfogyasztás miatt a tej­termelők nehéz helyzetbe ke­rültek. Ugyanakkor késleked­nek a megoldást célzó, azt elősegíteni akaró kormányzati intézkedések, A kereslet élén­kítése helyett fogyasztói ár­emelések teszik a helyzetet mind elviselhetetlenebbé. A fi­gyelem felkeltése végett ingye nes tejosztásra kerül sor ja­nuár 31-én, délelőtt 10 és 12 óra között a pécsi Széchenyi téren. Az el nem fogyott tejet helyszíni bejelentés alapján gyermekintézményeknek jut­tatják. Az akciót a Baranya Megyei TESZÖV részvételével alakult bizottság szervezi. 30 Billii éghetne el... ámV...V.V.V.........■■•■•■V..ivr''•YiiYriVriViiiim Próbariadó a Konzum-raktárban Feltételezett tűz tört ki teg­nap délután o Konzum Áruház nagykereskedelmi raktáránál, a pécsi Deák Ferenc utcában. A raktári dolgozók és o tűz­oltók gyakorlatozása céljából rendezett riadó alatt a felte­vés szerint egy elektromos áram okozta tüzet kellett elol­tani, ami 50 négyzetméteren pusztította a raktárban felhal­mozott, közel 30 millió forint értékű árukészletet. A gyakorlat jól sikerült: o napi készenléti tüzoltócsoport rövid idő alatt kiért o hely­Hasznos gyakorlat a dolgozóknak és a tűzoltóknak egyaránt színre és megkezdte az oltást, végig készülve egy esetleges valódi tűz kitörésére Pécsett. (Ez esetben azonnal elmentek volna.) A raktár dolgozói köz­ben mentették a „sebesülte­ket", az árut és persze oltot­tak, ahogy tudtak. Megérkezé­sük után a tűzoltók körülbelül negyedóra alatt megfékezték a „lángokat".- A nagykereskedelmi rak­tár építése óta ez volt az első tűz- és tűzoltási riadó — mond­ja Lukács Tibor nagykereske­delmi igazgató. - Ezt gyakor­latnak szántuk o dolgozóinkon kívül a tűzoltóknak is, hiszen ilyen magas raktárház nem sok található Pécsett. Itt a textiltől kezdve a játékon keresztül a műszaki cikkig mindent táro­lunk, amik egy esetleges tűz­nél igen erős toxikus füstöt okoznának. — Valóban fontos az ilyen gyakorlatozás nekünk is, hi­szen ha igazi tűz üt ki egyszer ebben a raktárban, lesz hely­ismeretük a tűzoltóinknak - tette hozzá a riadót felügyelő Bebesi Jenő, városi tűzoltó- parancsnok. — Nem elhanya­golható az sem, hogy megfi­gyelhettük, milyen az együtt­működési készség a dolgozók részéről. A mostani riadót összegezve a?t mondhatnám, hogy nem volt gond egyik oldalról sem a felkészültség­gel. Úgy gondolom ez garan­ciát adhat arra, hogy éles helyzetben nagyobb kár nél­kül, rövid idő alatt megfékez­zük az esetleges tüzet. Pataki V. X

Next

/
Thumbnails
Contents