Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-28 / 27. szám

1991. január 28., hétfő aj Dunántúli napló 3 Négykor Ilezár a posta — nincs telefon ex kőxsigcklittit Mit ígér a faluprogram? Ha orvost, tűzoltót, rend­őrt kell hívni éjjel az észak­baranyai kis falvakban, ar­ról a segélyhívó telefon környékén lakók hamarabb értesülnek, mint maga a hivott. A hajtókaros készü­lékbe beleszól a központi ügyeletes álmos hangja: nem hallom, mondja han­gosabban. • A sírásba fulladó kiabálás kicsalogatja az utcára az em­bereket, akik közös erővel szidják a postát. Délután sem különb a helyzet - négykor bezár a postahivatal. Minden polgármester jelent­kezik most ezzel o gonddal - bólintott rá Boda Péter, o Pécsi Távközlési Igazgató­ság kereskedelmi és vállalko­zási igazgatóhelyettese -, de a mi kapacitásunk is véges. Komoly beruházás kellene. Találhatnánk átmeneti megol­dást 3—4 évre, de ez kido­bott pénz lenne. Vásárosdom- bót például Dombóvárra köt­hetnénk, de mivel más me­gye, más közigazgatási terü­let, a telefonálás a többszö­rösébe kerülne. Hosszú távon Komlóhoz kerülnek, ahova 3 éven belül digitális központot szerelünk. Tízéves fejlesztési programunkban szerepel egy hároméves kiemelt program; közte a faluprogram is: 1993. december 31-ig a települé­seknek legalább a 95 szá­zalékában biztosítjuk o foly­tonos szolgálatot, és minden településen nemzetközi távhí­vásra alkalmas fülkét helye­zünk el. A fejlesztés során előbb nagyforgalmú előfizető­ket csatlakoztatunk o hálózat­hoz, ők teremtik meg az anya­gi alapját a későbbi beruhá­zásoknak. Amit egy kisközségben vi­szonylag gyorsabban megtud­nánk valósítani, az a félauto­mata megoldás — mondta Tóth Gábor, a Baranya Me­gyei Távközlési üzem vezető­je —: falun belül hívhatnák egymást az emberek, a na­gyobb településen levő keze­lőt pedig egy adott számon érnék el. Húsz új előfizetőt egy ilyen kézikapcsolású rend­szer viszont nem tud fogadni, ezért ez bizonyára széthúzás­hoz vezet egy településen, ahol 90 igénylőből csak húsz­nak jut telefon. Elsődlegesebb feladatunk a nyilvános fülkék telepítése, amiről a kollégám is beszélt. Felsőegerszeg és Varga például, amennyiben a helyi hálózat kiépítésének költségeit vállalja, néhány hó­napon belül kap ingyen egy új automata fülkét, és lehe­tőség lesz 4—4 új telefon be­kötésére. Az átfogó tervekről Reiner Ágoston műszaki igazgatóhe­lyettes tájékoztatott. Első lé­pésként korszerű országos ge- r'nchálózatot építenek ki 1992- ig. az a megyeszékhelyeket és a nagyobb városokat érin­ti. Ebhez helyi fejlesztések kapcsolódnak, befektető társa­ságok alakulásával. Mindez a falvak gondjait pillanatnyilag nem oldja meg, a faluprog­ramon kívüli fejlesztésükre a tízéves terv visszalevő részé­ben kerül sor. A hazai tőke mellett világbanki hitelek is részt vesznek, a versenytár­gyalásokat a svéd Ericsson és a német Siemens cég nyerte meg. A hároméves kiemelt prog­ram alatt Pécset, Harkányt, Komlót és Orfűt korszerűsítik, és ha sikerül megkötni a szer­ződést, akkor a teljes mohá­csi körzetet. A szigetvári rész automatizált, ezt Sellye irá­nyába terjesztik ki. Ennyit lát­nak előre a három évben. Sz. Lelovics I. Segélykérő telefon a nagypalli postán Fotó: Kóródi Gábor Toyota Hilux Egy jól sikerült „öszvér" Az első szálíiimany már elkeli­Megérkezett Pécsre, az Ag- tokerhez az első Toyota Hi- iux kisteherautó-szállitmány. A 10 dizel- es 4 benzinmotoros autó közül 11 -et megvásárolt az Agroker - a régi, elavult Izs kocsikat váltják le vele —, és a maradékra is van már jelentkező. Két autót jelenleg vizsgálnak a Közlekedési Fő­felügyelet szakemberei, elvég- zik a magyarországi szabvá­nyosítást, es kiadják a típus­bizonyítványt, ami egyik alap­teltétele a forgalmazásnak. Az európai piacon a japán Nissho-lwai Kereskedöház szer­vezi a Toyota értékesiteset - velük van üzleti kapcsolatban az Agroker is. A kereskedő- ház tevékenységére jellemző, hogy éves forgalma megha­ladja egész Magyarországét, mig a világpiaci értékesítés­ben a harmadik helyet fog­lalja el. Az Agroker elsősor­ban a farmergazdaságoknak, kistermelőknek, kiskereskedők­nek, vállalkozóknak szánja a kisteherautókat, mondván, ma ők jelentik a fizetőképes ke­resletet. Az autók árait te­kintve, ezen nem is lehet cso­dálkozni, o forint-leértékelés miatt többe kerül a néhány hónappal ezelőtti tájékoztató­hoz kepest is. A Toyota HiLux egy kényel­mes személy- és egy stabil szállitóautónak jól sikerült kombinációja, amely funkció­orientált kivitelezéssel páro­sult. A tárolótér mérete - 2160x1465x405 mm — lehető­vé tesz egy maximum 1040 kilogrammos hasznos terhe­lést, kiegészítve egy 1800 kg- os vontatáképességgel. A Pécsre érkezett kisteher­autókat a hannoveri Volks­wagen gyár Toyota összesze­relő üzemében gyártották. Jel­lemző, hogy a cég kizárólag megrendelés alapján progra­mozza az autók gyártását, ez­zel magyarázható a 4—5 hó­napos szállítási határidő. A most megérkezett kocsikon kí­vül minden hónapban várnak egy-egy kisebb tételű szállít­mányt, amit a visszamondott rendelésekből állitanqk össze. Amennyiben májustól folyama­tos érdeklődés mutatkozik a kisteherautók iránt, az Agro­ker előzetes vásárlói megren­delés nélkül is szállíttat rak­tárra, ezáltal jelentősen csök­kenhet a várakozási idő. A Toyoták ,,0"-revizióját és vizsgáztatását a Szigeti úti szervizben végezték. A kiste­herautóhoz való vonóhorgot, vonórudat és felépítményt a korábbi elképzelésekkel ellen­tétben nem külföldön szerzik be, hanem magyarországi kft.-'k gyártják, lényegesen ol­csóbban. Az országos szerviz- hálózat és az alkatrészellátás megszervezésén jelenleg dol­goznak. Hajdú Zs. Válaszra várnak a vállalkozók Megtorpant az előprivatizáció? A pécsi Misina étterem is szerepel a privatizációs listán Fotó: Proksza László Az előprivatizációról rendez­tek regionális tanácskozást nemrég Pécsett. A to'nai, ba ranyai és somogyi résztvevők eleinte nagy érdeklődéssel fi­gyelték az Állami Vagyonügy­nökség, az Ipari és Kereske delmi Minisztérium, az Egzisz­tencia Alap, va'omint a bank- szakemberek tájékoztatóját, ám néhány óra leforgása alatt ki­derült: kár a sok szóért, hisz a jelek szerint a privatizációs program már az elején meg­torpant. Az egyik gond az, hogy a vállalatok nerrf küldték meg időben a kijelölt üzletek lis­táját - hallottuk Rácz Ernő­től, az Állami Vagyonügynök­ség előprivatizációs program­jának igazgatójától. A kitűzött határidőre mindössze 5000 üz­let adatait kapták meg a 9000 helyett. így most még azt sem tudják megmondoni, mi a helyzet a dél-dunántúli me­gyékben. Óvatos becslések szerint a dél-dunántúli régióban mint­egy 1000-1200 olyan bolt, ét­terem, kocsma vagy műhely lehet, amely a privatizáció el­ső lépcsőjében szóba jöhet. A Tolna Megyei Vendéglátó Vál­lalat például két üzletet hir­detett meg, ám eddig egyik sem talált gazdára. A szek­szárdi népművészeti boltot nem kísérte túl nagy érdeklő­dés, a Garay borozó viszont majdnem elkelt, de a jelent­kező a szerződés megkötése előtt elállt szándékától. Most mindkét üzletet kénytelenek újra indítani. Somogy megyében, a Ko- posker Vállalatnál 40, több­nyire egy-kétszemélyes kis bol­tot jelöltek qlsőként. A Bara­nya Megyei Vendéglátó Vál­lalatnál az első ütemben több mint 10 egység szerepel a listán. A vagyonértékelés feb­ruár 1-jére készül el, ezt kö­veti máricus, május között a versenytárgyalás, a szerződés- kötés, illetve júliusban az üz­letek átadása. A vállalótok tapasztalatai szerint lassan, vontatottan mennek a dolgok'. Szekszár­dion a Népbolt Vállalatnál például a megkívánt határ­időre elkészítették az anya­got, most mégis gondban vannak. Három hónapja nem történik semmi, nincs vagyon- becslés, és Pakson, Dombó­váron, Tolnán, Bonyhódon, Tamásiban és Nagymányokon összesen 28 bolt 130 dolgozó­ja várja az újabb híreket. A megkérdezett válfajotok­nál elmondták: -függetlenül attól, hogy milyen szakaszban van az előkészítés, szinte min­denütt tapasztalható valami­lyen érdeklődés. Az Egzisz­tencia Alap befagyasztása mi­att azonban továbbra is nagy a bizonytalanság. A vállalko­zók választ szeretnének arra, hogy mi lesz a németek által az állami vállalatok privati­zálására felajánlott 100 mil­lió márka sorsa. A kérdés annál is inkább izgalmas, mert időközben el­terjedt, hogy áki szerencsésen hozzájut egy bolthoz, étterem­hez vagy műhelyhez, tisztes haszonnal akár a következő nap túladhat rajta. F. D. A Madártani Egyesület megyei közgyűlése Vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését a Ma­gyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület Ba- irarnyo Megyei Csoportja. Az elnöki beszámolóból kiderült, hogy sok nehéz­séggel küszködik az egye­sület, hisz több átszerve­zés utón, most ismét újra kell építeniük a kapcsola­tokat a különböző hiva­tásos környezetvédelmi in­tézményekkel. A termé­szetvédelmi területek a ko­rábbi megyei igazgatás alól visszakerültek a helyi önkormányzatok felügye­lete alá, ezért elvileg min­den egyes polgármesteri hivatallal külön-külön kel­lene felvenni a kapcsola­tot. A tavalyi év tevékeny­ségét megfelelőnek érté­kelték, több mint 39 ezer hektáron és 28 községben elvégezték a modáráílo- móny felmérését és nyil­vántartását. Tovább foly­tatják a ragadozó mada­raik, a kisemlősök és a denevérek kutatását, fel­mérését, megfigyelését, a Keleti-Mecsek feltérképe­zését. Sikeres kezdemé­nyezésnek bizonyult a madarász suli megterem­tése, idén már országo­san is terjesztik az itt ta­nított • anyagot. H. Zs. Kongresszusra készülnek a pedagógus szakszervezetek A pécsi Agroker telepén várják új gazdáikat a Toyota furgonok Fotó: Szundi György Elvben mára megszűntek a jog- és hatáskör nélküli alap­szervezetek. Ónálló jogi sze­méllyé válva maguk dönthet­nek abban, hogy fenntartják-e, igenlik-e azt a szövetséget, amit korábbról örököltek, s amit persze új alapokra kell helyezni, és természetesen megváltoztatnak tartalmában is? Ez volt az indító gondolata annak a küldöttközgyűlésnek, amelyet a pedagógus szak- szervezetek XIV. kongresszusára készülve a baranyai szövetség tartott a hétvéqén Pécsett, a Vasutas Művelődési Házban. Ismerve a pedagógusoknak, s ugyanígy az oktatásügynek az ország jövőjére árnyékot vető helyzetét, be kell látnunk, hogy a megoldatlan bérkérdé­sek, a működésképtelen isko­lák érdekképviseletének front­vonalán most még nem a szü­lök, hanem a pedagógusok állnak. Benkö Gyula megyei Elegendő-e sz ...................... !' jog? I I baranyaiak a szövetségre szavaztak titkár 94 érdekvédelmi munkát is végző pedagógust, mintegy száz megyei intézmény képvi­selőjét köszönthette szombaton délelőtt a művelődési ház nagytermében, valamint üdvö­zölhette Zachár Lászlót, o pe- dag.gusok Szakszervezete El­nökségének a közgyűlésre meghívott titkárát is. Hozzáve­tőleg harminc munkahely kép­viselete hiányzott, és nyolc oktatási intézmény kivételével - ahogy azt Zachár László szóvá tette — hiányoztak az óvodai, iskolai és középiskolai alapszervezetekre aprózódó pé­csiek is. A közgyűlésen gyak­ran emlegetett konszenzust, az egységes fellépésben rejlő le­hetőségeket féltette, hiszen — tegyük hozzá - mór nemcsak a művelődés ügyét harmat- gyengén képviselő miniszteri­ális lobbyról van szó, s nem is orról, hogy a pedagógusok sztrájkkal fenyegetőznek, ha­nem egyszerűen erre kénysze­rülnek. A jelenlévő, mandátu­mait tekintve is túlnyomó többség mindenesetre a szö­vetségi forma fenntartására szavazott, tehát még hisz a központosított szakértelemben, hisz abon a szerepben, ame­lyet új nevén a Pedagógusok Szakszervezete Baranya Megyei Szervezeteinek Szövetsége, és a szövetség irodája - érdek- közvetítő, szervező szerepében — betölthet. A tagság a tag- díjfizetésekből befolyt összegek újraosztásának módosított for­máját is eszerint hagyta jóvá, hogy eltarthassa saját szerve­zetét, de állást foglaltak ab­ban is, hogy a kongresszus kötelezze a vezetést a szak- szervezeti vagyon felmérésére. Végül az újraválasztások ered­ményeként a megyei szövetség elnöke Nagy Imre, a Bükkösdi Általános Iskola igazgatója lett, február 16—17-i kongresz- szuson Benkö Gyula (Pécs), Guzsván Lajosné (Dunaszekcső) John Istvánná (Komló), Rizinger Ilona, Trábert lózsel (Mohács) Vincze Lászlóné (Szigetvár) és Vitári lenó (Királyegyháza) képviseli a szövetséget. B. R. N

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents