Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)
1991-01-27 / 26. szám
Világversenyek előtt „Baranya 1990. évi legjobb sportolói" díjátadáson megjelent versenyzők és a csapatok képviselői. Fotó: Proksza László Tervek, célok, eredmények Baranya legjobb sportolói nyilatkoztak Több mint háromezer szavazat érkezett tavaly decemberben az Új Dunántúli Napló Szerkesztőségébe, a lap által indított Baranya 1990. évi legjobb sportoló pályázatára. A legtöbb szavazatot kapott női és férfi sportolók, valamint az első három helyen végzett csapatok, illetve párosok képviselői az elmúlt héten vehették át jól megérdemelt díjaikat Pécsett. Ez alkalommal kértük meg az elmúlt év legeredményesebb versenyzőit, hogy valljanak idei terveikről. Rejtöné Alföldi Andrea, (a női kategória első helyezettje): - Nagyon nehéz . helyzetben van a sportegyesületem, a Komlói Bányász, s persze én is. Anyagi gondok miatt nem utazhattam el Jugoszláviába a válogatott edzőtáborába, pedig idén ugyancsak szép versenyek lesznek. Júliusban Kaliforniában rendezik a gyalogló csapat Világ Kupát, míg szeptemberben Tokió ad otthont a világbajnokságnak. Mindezek mellett, itthon vár rám az államvizsga, a Pénzügyi és Számviteli főiskolán. Vagyis ugyancsak sűrű lesz az év számomra. Sztojkovics Éva (a női kategória második helyezettje): - Jól sikerült a rajt a most folyó bajnokságban csapatomnak, s egyben a számomra is. Ha egy kicsit jobban összekapjuk magunkat, akkor az idén is ott lehet a PVSK ko- sórcsapata a dobogó közelében. örülök annak is, hogy sok viszontagság után visszanyertem formámat, így ismét ott lehetek a válogatottban, amelyre idén egy Európa-baj- nokság várhat. A feltételes mód azért értendő komolyan, mert az Európa-bajnokságra június közepén Izrael adna otthont, márpedig ma jósolni, nogy sikerül-e akkor ott tornát rendezni, enyhén szólva kétséges. Mindenesetre bízunk benne .. . Kovács Ildikó (a kategória harmadik helyezettje): — Gazdag programú év elé nézhetek. Ami a sportpályafutásomat illeti, ott augusztusban lesz a legnagyobb erőpróba, a Csehszlovákiában rendezendő világbajnokság. Itthon a Mecsek Kupa, míg más hazai tájakon a sprint, az éjszakai, valamint a csapatbajnokság vár rám. Mindemellett a tanulásban is helyt kell állnom a főiskolán, ahol matematika -technika szakos hallgató vagyok. Ebből is kitűnik: nem kell az unalomtól félnem, de- hát egy vasutas tájfutónak arra nem is lehet ideje. Kelemen János (a férfi kategória győztese): — Talán még soha nem illett az ismert szállóige helyzetemre, mint most: ,,A csúcson kell abbahagyni!" Tavaly három magyar bajnoki cím mellé két ezüstérmet is begyűjtöttem. Ráadásként megkaptam Baranya legjobb sportolója címet is. Ennél többet már nem várhatok. Nemcsak azért, mert valóban nehéz még egy hasonló évet produkálni, de azért is, mert 33 évesen tisztában vagyok képességeimmel és —, a munka melletti — lehetőségeimmel is. Ezért mondtam vissza a válogatottságot. Persze ez még nem jelenti azt, hogy egyszer s mindenkorra szakítottam a tájfutással. Különösen nem, hogy ha a PVSK szakosztálya igényt tart versenyeztetésemre, akkor mindent elkövetek a csapat sikeréért. Nagy György (a férfi kategória második helyezettje): — Két világbajnoki és két Euró- pa-bajnoki címet hozó év után, idén a pihenés következik. No, nem mintha nem volna verseny a naptárban, de igazi világversenyt idén nem rendeznek. Jövőre Japán ad otthont a világbajnokságnak, ahhoz pedig rengeteg pénz kellene, amit mi, rádióamatőrök egyelőre aligha tudunk összekaparni. Az idei évet éppen ezért erőgyűjtésre, a rádióiránymérő futás népszerűsítésére kívánjuk felhasználni. Terveinkben szerepel egy nívós, nemzetközi verseny, amelynek vagy Szeged, vagy éppenséggel Pécs térsége adna otthont. Bodnár László (a férfi kategória harmadik helyezettje): - Tavaly sikerült Magyar Kupát nyerni a PMSC labdarúgócsapatának, ezzel kiegyeznék az idén is. Mindezek mellett mindent elkövetünk, hogy a bainoki tabellán is nőinél följebb végezzünk, és vagy a kupaszereplésünkkel, vagy a bainokságban kivívott helyünkkel ott lehessünk valamelyik kontinens viadalon. A rangos nemzetközi szerepléssel teljesülne a labdarúgótársaim és eayben a labdarúgó szurkolók vágya is. Ennél többet nem is kívánhatunk az idei évtől. Kapu László Lengyel vezérszólam Pakson Idegenlégits kosarasok Dél-Dunántólon (1.) Az Interből a Ka poscu korba 1983 szeptembere óta, amióta a Kaposcukor SE, - akkor még SÁÉV SC, majd Bázis KKK - feljutott a legfelső osztályba, nem telt el úgy egyetlen bajnoki szezon sem, hogy ne játszottak volna külföldi kosarasok a kaposvári együttesben. Először a két sokszoros lengyel válogatottnak, Jerz y Frolownak és ' Marek Kons- tenckinek tapsolt a publikum, majd a jugoszláv Ahmed Basics következett. (Bár néhány hét próbaidőre még más nemzetiségű játékosok, Így román és litván kosaras is megfordult a somogyi csapatnál, ők azonban nem léptek pólyára bajnoki találkozón.) 1988-ban érkezett Kaposvárra a csehszlovák Michalik Thomas, majd egy esztendővel később követte őt az ugyancsak Csehszlovákiából érkezett Kristinik Ludovit. A két nagyon hamar népszerűvé vált kosaras már korábban is ismerte egymást, hiszen abból az Inter Bratis- lavából érkeztek, ahol előtte öt évig együtt játszottak. Mindketten jónéhány BEK, KEK, illetve Koracs Kupa mérkőzésen szóhoz jutottak, azaz egyáltalán nem lehet azt állítani róluk, hogy ne rendelkeznének kellő rutinnal, tapasztalattal. Az 1958-as születésű Kristinik több, mint negyvenszer volt válogatott. Részt vett a svédországi Euró- pa-bajnokságon, majd Moszkvában, a Jóakarat Játékokon. De az 1957-ben született Michalik sem panaszkodhat, hiszen ő is vagy kéttucatszor húzhatta magára hazájának válogatott mezét. A két játékos —, no persze nem véletlenül —, gyorsan a szurkolók kedvenceivé vált. Elévülhetetlen érdemeik vannak abban, hogy tavaly a Kaposcukor eddigi NB l-es szereplésének legszebb sikerét érte el. Megnyerve a „B"-csoport küzdelmeit, majd a rájátszásban is sikeresen szerepelve a kaposvári együttes feljutott a már hosszú évek óta hőn áhított ,,Alcsoportba. S nagyon valószínűnek látszik, hogy sikerül is ott megkapaszkodnia. Magyar András edző szavaival élve: „Kristinik és Michalik mérkőzéseket képes eldönteni. Akkor tudnak mindig újítani, amikor a holtponton van az együttes.” Bár néhány hete Kristinik súlyos kézsérülésen esett ót -, eltörött a játékos kulcscsontja -, azóta már újra munkába állt, és fordulóról fordulóra csapata egyik legjobbjának bizonyul. Mindkettőjük szerződése egyaránt 1991. július 30-ig szól, de nagyon is könnyen elképzelhető, hogy a következő bajnoki idényben is láthatjuk még őket a Kaposcukor színeiben. Végezetül* arra kértem a két játékost, hogy röviden vessék össze a magyar és csehszlovák kosárlabdasportot. Nos, mint Kristinik szavaiból kiderült, Csehszlovákiában o játék elsősorban a kosár alatt összpontosul és nagyrészt a centerek feladata a pontszerzés. Ezzel szemben viszont Magyarországon mindenki kosarat akar dobni. Aztán náluk például sokkal nagyobb súlyt fektetnek a védekezésre. Fenyő Gábor Ha egy csapat, legyen szó bármilyen sportágról is. külföldi játékos leigazolása mellett dönt, joggal várja el, a kiszemelt az együtes húzóembere, kiemelkedő egyénisége legyen. Gondolom, hasonló elképzeléssel szerződtette két lengyel vendégmunkását is az Atomerőmű SE NB l-es kosárlabdacsapata. A 203 centiméter magas Ryszard Sztankie- t/icz (35), és a 193 cm magas Zbigniew Pyszniak (33)) 1989 nyarán került Paksra, és komoly érdemeik vannak abban, hogy az ASE az A-csoport középcsapatává válhatott. Kettőjük közül Zbigniew a szóvivő, hiszen ő sajátított el többet a külföldiek számára komoly próbát jelentő nyelvünkből. — Negyedik éve vagyunk Magyarországon. Ebből kettőt Kecskeméten töltöttünk, és most közel kettőt itt Pakson. Előtte ugyancsak együtt játszottunk, nyolc esztendőt húztunk le a Stal Bobrek Bytom csapatában. Annak idején, amikor Magyarországra szerződtünk, itt lényegesen jobb volt az élet, odahaza nagy felfordulás, üres üzletek voltak a iellemzők. Mostanra ez már változott, hiszen ha van pénz, Lengyelországban is mindent meg lehet venni. — És a kosárlabda? Milyen különbséget láttok a sportág helyzetét tekintve a két ország között? — Úgy látom, Magyarországon a futball után a kosárlabda a második a népszerűségi rangsorban. Zsúfolt lelátók előtt játszunk hétről hétre, újabban heti összefoglalókat is látni a tévében. A műholdas adások és a jugoszláv tévében látható' meccsek még tovább népszerűsítik a sportágat - magyarázza Pyszniak, majd az örökké borostás Sztankiewicz folytatja — Lengyelországban viszont a foci mindenek felett, és helyenként még esetleg az atlétika a fontos. Minden más, így a kosárlabda is alig-alig kap nyilvánosságot. Itt pedig, ahogv látni az újságban, néha többen vannak kosárlabdameccsen, mint a focípályákon. — Jelenlegi csapatotoknál nagyon sok függ teljesítményetektől, így komoly teherrel léphettek pályára. Hogyan néz ez ki belülről? — Sajátos helyzetben vagyunk itt az ASE-nél, s ezt úgy érzem, néha a szurkolók közül is sokan megértik. A rivális csapatokban legalább kettő-három két méteren felüli center játszik, míg nálunk — Morgen hosszú sérülése miatt — csak egyedül ő — mutat Pyszniak a társára, maid folytatja okfejtését, lay aztán sokkal több teher hárul ránk, hiszen az én 193 centimmel igencsak meg kell küzdeni, mondjuk a lepattanó labdákért, a jóval magasabbak elfen, és közbeij persze még pontokat is illik dobni. Természetesen a témában legjobban érintett centernek is van a témáho/ megjegyzése, bár egyetértőén bólogatott társa szavai hallatán. — Gyakran erőn felül teljesít a csapat,' hiszen szerkezetileg jobban felépített együttesek ellen is sikerül győznünk, ezt pedig csak az igazán hozzáértők látják. Medgyesy Ferenc Per a Vác és a ZTE között Március elején zárul a határidő, addigra kell beérkezni az MLSZ-be a véleményeknek a labdarúgó bajnokság átszervezéséről. Egészen pontosan a bajnokság lebonyolításának átalakításáról, mert a bajnoki rendszerben nem tervez változást a szövetség. Természetesen, ha a liga, a megyei szövetségek és a csapatok ezt óhajtanák, akkor az MLSZ nem zárkózik el. Több vélemény érkezett már be a szövetségbe, és a héten alkalmam volt bepillantani azokba. Nos, az átszervezést nem kívánja senki, de azért sem lelkesednek, hogy növekedjen a tétmérkőzések száma. A felhívás ugyanis elsősorban erre vonatkozott. Annak idején már volt szó erről a Lelátóban. A szövetség vezetése azt szeretné, ha sűrűbb lenne a program, és ezért rájátszást javasolt. Különféle variációkat adott a liga, a megyei szövetségek és a csapatok rendelkezésére. Volt olyan elképzelés, hogy az őszi idény végeztével „kettészakadna” az NB I. mezőnye, és tavasztól önállóan folytatná a legjobb nyolc csapat, míg a mezőny másik fele a kiesés elkerüléséért küzdene. Volt olyan elképzelés is, hogy a bajnokság végeztével a kosárlabdához hasonlóan, a helyezéstől függően öt csoportba osztanák a csapatokat, és a rájátszás után alakulna ki a végső sorrend. Az általam elolvasott vélemények többségében elvetik ezeket az elképzeléseket. Ügy vélik, a szurkolók részéről sincs igény arra, hogy növekedjen a tétmérkőzések száma. Kivételt a Magyar Kupa jelent, többen is azt javasolják, hogy az NB l-esek előbb kapcsolódjanak be a küzdelmekbe, mint azt kezdték az elmúlt években. Van olyan javaslat, hogy hétközben a szomszédos országok csapataival találkozzanak a magyar NB l-es együttesek, de ez is csak egy-két beadványban olvasható. Az MLSZ azt szeretné, ha a kupában a megyei selejtezők után 48 csapat maradna állva, és hozzájuk csatlakozna a 16 NB l-es. A 64 csapatot 16 négyes csoportba osztanák, és körmérkőzést vívnának. így a kiscsapatok otthonában is pályára lépne egy-egy nagy. A csoportelsők továbbjutnálak, és innét kezdve már kuparendszerben folytatódna a küzdelem. Márciusban összegzik majd a véleményeket, és azután kerül az anyag az MLSZ elnöksége elé. Elképzelhető, hogy csak 1992-ben vezetik be a változásokat, de az is lehet, hogy marad minden a régiben. * A bíróság dönt majd a ZTE kontra Vác ügyben, Farkas Csaba szerződéséről. A labdarúgót 1989 nyarán vette meg a ZTE-től a Vác, de sérülés miatt csak ritkán jutott szóhoz. Éppen ezért a váciak vonakodnak a vételár kifizetésétől, és jelenleg kétmillió forinttal tartoznak. Időközben a Vác már túladott volna a játékoson, ősszel kölcsönben a Hatvan csapatánál szerepelt, de az NB 11-es együttes nem lelkesedett azért, hogy megvásárolja. Most a ZTE fut a pénze után, illetve az ügy már a bíróságon van, csak nem tűzték még ki a tárgyalás időpontját. A váciak azt mondják, nyert ügyük van, mert orvossal igazolják Farkas sérülését, azt is, hogy az átigazoláskor már sérült volt. M'több — szerintük Farkas adott egy olyan nyilatkozatot, hogy » a szerződés aláírásakor nem volt egészséges. Ebben az esetben viszont az egerszegiek hivatkozhatnak arra, hogy a labdarúgó őket is félrevezette, tehát nem zsákbamacskát adtak a Vác-nak. Göncz Árpád igenjére várva A tolnai főváros a jövő év áprilisában ad otthont a férfi súlyemelők Európa-bajnokságának, de Szekszárdon már most intenzíven készülnek az erős emberek kontinentális összejövetelére. A szervezés javában folyik, és csaknem teljesen bizonyos, hogy az eseményt április 22. és 26. között bonyolítják le — sűrített versenyprogrammal, vagyis — szemben más hasonló események műsorával — mindennap két súlycsoportban zajlanak majd a küzdelmek az EB-érmekért. Meglehet, hogy a szekszárdi súlyemelés képviseletében ketten is indulnak, mitöbb, medáleséllyel léphetnek majd a dobogóra az európai csúcstalálkozón. Czanka Attiláról és Traian Cibareanról — utóbbit a névváltoztatása óta Ci- barean Traian Jánosnak hívják — van szó, akiknek részvétele még az EB előtti idei világbajnokságon és a jövő nyári barcelonai olimpián is attól függ, megkapják-e végre a magyar állampolgárságot. Mindketten tavoly augusztusban költöztek át Romániából Szekszárdra, ahol befogadták őket, leigazolták a városi Húsipari SE szakosztályába, szolgálati lakást kaptak, és a klub vezetői sok energiát mozgósítottak honosításukra is. Hol tart az ügyük? — kérdezte az MTI munkatársa Horváth Ferenc egyesületi elnöktől, aki egyben az 1992- es Európa-bajnokság szervezőbizottságának a vezetője is. — Nem volt könnyű dolgunk, amíg az összes szükséges papírt beszereztük ahhoz, hogy Czankáék teljes értékű magyarrá váljanak — hangzott a válasz. — Megkapták az állandó letelepedési engedélyt, von munka- és lakóhelyük, sőt magyar személyi igazolványunk is, immár egyedül az állampolgárságuk megadása hiányzik. Minden dokumentumot benyújtottunk a szekszárdi anyakönyvi hivatalba, ők ezt továbbítotok Göncz Árpádhoz, s most várunk arra, hogy a köztársasági elnök jogkörénél fogva igent mondjon a két súlyemelő magvar állam- polgárságára. Honosításukat azért kérjük soron kivül, és ezt külön levélben erősíti meg Eck Tibor, a Magyar Súlyemelő Szövetség elnöke, hogy Czanka és Cibarean, az egykori, és még mindig csak 2! éves ifjúsáqi világbajnokok már piros-fehér-zöld színekben versenyezhessenek a jövő nagy világ- vetélkedőin. vasamapi 7
