Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)
1991-01-22 / 21. szám
1**1. jonuár 23., kedd aj Dunántúli napló 3 — A magyar kultúra napjára Idén az írószövetség Móricz Zsigmond Köre, a Kölcsey Alapitvóny, az Olvasókörök Szövetsége és a Társadalmi Egyesülések Szövetsége ismét kezdeményezte január 22-nek, mint a Magyar Kultúra Napjának megünneplését Ezen a napon, 1823-ban írta meg Kölcsey Ferenc Szatmárcsekén a Himnuszt. Most, nemzetünk sorsfordító korszakában nagy szellemi elődeink gondolatait és szándékait kell követnünk. Azokat az eszméket, amelyek révén megőriztük emberségünket, magyarságunkat, európaiságunkat. A kezdeményezők felkérésére Göncz Árpád úr, o Magyar Köztársaság elnöke levélben fogalmazto meg a nemzet imájához és a naphoz kötődő gondolatait. Göncz Árpád: A magyar kultúra napjára. Hányszor álltunk már föl együtt, némán, ünnepi pillanatainkban, hogy aztán, mint egy láthatatlan karmester pálcájának suhintására, felhangozzék ajkunkról a Himnusz. „Isten, áldd meg a magyart . . ." És hányszor, de hányszor tüntettünk némaságunkkal, amikor, nem is igen értve, miért, zendítet- tek-zendítettünk rá a Himnuszra, holott csak a hivatal hozta — Babits sza- voival - „süket koszorúit". Ma már történelem, hogy mikor énekeltük teli torokból, felszabadultan - s mikor hallqattuk restell- kedve, szívszorongva. A Himnuszt, amit születésünktől nemzeti jelképünknek tudtunk. Százhatvannyolc évvel ezelőtt, 1823. január 22- én, mintegy a reformkor küszöbén vetette papírra sorait Kölcsey Ferenc a magyar nép zivataros századairól. Nem véletlen, ha ezekre a sorokra emlékezünk most, újabb kori reformkorunk napjaiban, amikor körülöttünk mindenfelől viharfelhők tornyosulnak — és mi tudjuk, meg kell őriznünk értékeinket, hagyományainkat: a kultúránkat, ha meg akarunk maradni önmagunknak. Erre gondoljunk ma, január 22-én, a maqyar kultúrának szentelt napon. Nyilatkozni január végéig kell, fizetni februárban is lehet Üj határidő az OTP-adósoknak A pénzügyminiszter február végéig meghosszabbította azt a határidőt, amíg a kedvezményes OTP-lakáskölcsönnel rendelkezők hátralevő adósságuk összegének felét befizethetik, a többit pedig az állam elengedi. Ám az ilyen szándékot január 31-ig jelezni kell, mégha a fizetést februárra is halasztják. Milyen lehetőségek között választhatnak a kedvezményes lakáskölcsönök kamatait megváltoztató törvény életbe lépése után az OTP ügyfelei - erről kérdezte az MTI munkatársa Balázs Ágnest, az OTP ügyvezető igazgatóját.- Külön kell választanunk 1991-et az utána következő évektől. A nullától három és fél százalékig terjedő kamatozású lakáskölcsönökre vonatkozóan most két lehetőség közül lehet választani. Az egyik mindössze annyi, hogy az illető tudomásul veszi, hogy a kamat mértéke ezentúl évi 15 százalék. Ám - egyedül az idén — ezt még nem így számítják, hanem helyette egységesen a törlesztőrészlet havi 1500 forinttal nő. A másik lehetőség, hogy azt kéri az adós: engedje el az áilam a tartozása felét, ami viszont marad, az 1992-től a mindenkori lakáscélú kölcsönök kamatával kamatozik. Ez most évi 32 százalék. Ebben az évben ennél a választásnál is 1500 forinttal lesz több a havi törlesztőrészlet, mint eddig.- Miről kell nyilatkozatot tenni? — Arról, hogy az ügyfél melyik változatot választja. Am, ha az űrlap kézhezvételétől számított 30 napon belül elmulaszt nyilatkozni, akkor automatikuson az első - vagyis a 15 százalékos kamatozást választók - közé sorolja őt a törvény. Fontos tudni, hogy a már megtett és beérkezett nyilatkozatot többé nem lehet módosítani.- Hogyan nyilatkozhatunk?- Az OTP minden érintettnek kiküldi az űrlapokat, megfelelő magyarázattal szolgáló tájékoztató kíséretében. Ám nem kell feltétlenül megvárni, amíg azokat a posta kézbesíti, a kijelölt budapesti fiókokban és bármely vidéki OTP- fiókban beszerezhetők, s uovanott le is adhatók a nyilatkozat példányai.- Az ügyiéi tehát választhat: kilizeti-e lebruár végéig lele tartozását, és akkor már a január havi 1500 lorint plusztörlesztés mealizetése nélkül teteszi válláról a későbbi törlesztés terheit, hiszen az állam elengedi az összeg másik leiét. Ha erre nincs módja, akkor azt kell eldöntenie: meglevő adósságára idén havi 1500 forinttal magasabb törlesztést, jövőre pedig 15 százalékos kamatot vállal, vagy kéri tartozása leiének elengedését, s a maradék piaci kamattal történő törlesztését?- Fordítva: előbb a két változat között kell választani. Felteszem, hogy aki ki akarja fizetni a tartozását, az a másodikat választja. Visszafizetni persze, később is lehet, deákkor már az addig esedékes, magasabb törlesztőrészletet is ki kell fizetni.- Mi van akkor, ha az 1500 forinttól megemelt havi törlesztés összege nem éri el őzt a szintet, amennyi a 15 százalékos kamat mellett lenne?- Akkor sem kell jövőre — amikor egységesen 15 százalék lesz e csoport kamatterhe - pótolni az így keletkezett hiányt, az állam elengedi o különbözetet.- Hogyan fizetnek, akik több célra vettek lel kölcsönt, s most értelemszerűen akár kü- lön-külön is dönthetnek az egyes szerződések sorsáról? — Ha nem akar vagy nem tud egy összegben fizetni, tartozását szerződésenként 1500 forint többlettörlesztés terheli. Ám okik csak egy célra vettek föl kedvezményes kölcsönt és ifjúsági takarékbetéthez kapcsolódó kölcsönt, azoknak csak egyszer 1500 forinttal kell havonta többet fizetniük. — Mi lesz 1992 januárjától? — Azoknál a kölcsönöknél, amelyeknél az idén az 1500 forintos plusz törlesztőrésrlet érvényesül, ezt felváltja az évi 15 százalékos, illetve a lakáshitelekkel azonos mértékű kamatozás. A három és fél százalék feletti, fix kamatozású kölcsönök feltételei is változni fognak jövőre. Ha valaki ebből igényel engedményt, akkor neki az állam 1992. január elsején fennálló tartozása egy- harmadát engedi el, de e kölcsönre is választható a 15 százalékos kamatozás. S. J. Nincs konkurencia A Patyolat szennyese Csúsznak a vállalási határidők A vállalat legkorszerűbb üzlete Pécsett a Perczel utcai gyorstísztitó szalon Fotó: Läufer László Mig a kereskedelemben az elmúlt ti z hónapban több mint ezer új vállalkozás kezdte meg működését Baranya megyében, addig a ruhatisztító szolgáltatással mór évtizedek óta mindössze két cég foglalkozik. A máig tartó monopolhelyzet nem tette-e kiszolgáltatottá a lakosságot? Milyen színvonalú ma a ruhatisztítás? Többek között ezt vizsgálta Baranya Megye önkormányzati Hivatalának Piac- fe I ügyeleti és Árellenőrzési Csoportja. Jelenleg a Patyolat Vállalat 17 fióküzlete, 6 szalonja és 9 bizományos átvevője fogadja a megrendelőket az egész megyében, illetve Pécsett, a Jókai utcában a Strasszer vegytisztító áll a lakosság szolgálatában. Tavaly még üzemelt a Honvéd Kórház mosodájának lakossági felvevőhelye is a Savohiin tábornok útján — ahol elsősorban vegytisztítást vólláltak azonban a bérleti díjak és az energiaárak emelkedése miatt január elsejétől felmondták a bérletet. A Piacfelügyelöség ellenőrei elsősorban a fogyasztói érdekvédelmi kérdések érvényesülését vizsgálták, ezen bélül is azt, hogy megfelelően tájékoz- tatják-e a megrendelőket az árakról és határidőkről, a minőségi reklamációk intézésének módjáról, ellenőrizték az árfelszámítást és a sürgősségi f el á rak a líka Ima zásá t. A vizsgálat időszakában alkalmazott árak 1990. július 16-án léptek hatályba, ez az árjegyzék a felvevőhelyeken és a szalonokban megtalálható, ennek ellenére a megrendelő csak a kifejezett kérdésre értesül az árakról. Csupán egy esetben találkoztak az árjegyzéktől eltérő ár alkalmazásával. A vállalatnál az a rendszer alakult ki, hogy a tisztítószalonokban az árat előre fizettetik ki, ezeken a helyeken leginkább az expressz szolgáltatásokat veszik igénybe a megrendelők. Eltérően alakulnak a határidők a pécsi és vidéki szalonok, fióküzletek és a háztól házig szolgáltatás keretében, ezen belül további differenciálás jelentkezik a szolgáltatási fajták (mosás, vegytisztítás, festés) miatt is, A próbatisztitásra leadott ruhaneműknél tapasztalták az ellenőrök, hogy már az átvételkor sem alkalmazták az előírt határidőket, minden esetben négy-öt nappal többet írtak ró, amely még tovább emelkedett, mert a vállalat nem készült el a tisztítással. Különösen a bőráruk tisztítása és festése okozott ilyen gondot. Eltérőek a tapasztalatok a végzett munka minőségével és a minőségi kifogások intézésével kapcsolatban. A tisztítómosó szalonokban a minőség az előírásoknak megfelelően alakult, minőségi reklamáció csak elvétve fordult elő. Nem ilyen kedvező a helyzet a felvevőhelyeken leadott ruhaneműk mosásával, tisztításával kapcsolatban, amikor is a ruhaneműt a központi vegytisztító- és mosóüzembe szállítják. Ezekben az esetekben hetente három-nyolc minőségi kifogást jeleznek az ügyfelek. A megrendelőknek ily módon okozott kár megtérítésé egyelőre nem vált mindennapos gyakorlattá. Tavaly 79 kórbejelentés érkezett a vállalat központjába, ebből 47-et térítettek meg mintegy 93 ezer forint értékben. Mind a vállalási időkkel, mind az árakkal kapcsolatban eltérő tapasztalatokat szereztek a vizsgálat során a Strasz- szer vegytisztítóban. A kis létszám, a jó minőségű munka következtében sok a megrendelő, ezért csak 3-4 hétre vállalják a tisztítást, viszont lényegesen magasabb áron, mint a Patyolat. A ruhatisztításban nem versengenek a vállalkozók, mindössze a saját mosógépünk, illetve a pénztárcánk versenyezhet a Patyolat óraival és a szolgáltatás minőségével. Vannak azonban olyan ruhaneműk, amelyeket továbbra is csak a Patyolatban lehet ki- tisztittatni. Hajdú Zs. Üzleti ajánlat A Bonus Betéti Társaság üzleti ajánlatot kapott egy dél- afrikai kereskedelmi cégtől, hogy minél előbb gyártson le egymillió mezőgazdasági kéziszerszámot, egyebek között ásót, lapátot, talicskát, vasvillát. Azt is megszabta a külföldi ajánlattevő, hogy minél olcsóbb legyen a termék. A Bonus biztosítja a gyártáshoz szükséges eszközöket, s gyártót, gyártókat keres. A tét nagy, hiszen az afrikai cég ugyanezzel az ajánlattal kínai partnert is megkeresett. Most tehát baranyai és kínai gyártó versenyez. Abbahagyják a kilós fehér kenyér sütését Február 1-jéig még kapható, aztán felhagynok a maximált fogyasztói áras, 1 kilogrammos fehér kenyér sütésével, mert mint ahogy vasárnapi számunkban is írtunk róla, a sütőipari vállalat számára veszteséges az előállítása. Február 1-jétől a „Sió"- kenyér lép a fehér kenyér helyébe, 27 forintos kilónkénti áron.- avagy felszínes tájékozottság Egy vizsgálat tanulságai Műelemzés A műértés és -befogadás esélyei címmel az 1976 és 1985 közötti vizsgálati eredményeit vetette papírra a közelmúltban dr. Gulyás Józsel, a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola docense. Tanulmányé ban 391 pedagógusjelöltet és 400 — harmincöt évnél fiatalabb — tanítót „vallatott" arról, mi a véleményük egy-egy irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotásról. Hogy miért kíváncsiskodik ezekről? A válasz: „Az esztétikai műveltség (. . .) több mint magánügy, a jó ízlés, a megbízható döntéskészség, a kisgyermek elé kerülő esztétikum értelmezésére és elsajátítására, valamint a művészeti reproduktivitás és generati- vitás készségének fejlesztésére való felkészültség alapvető kritérium". Kép négy megyéből A szerző, mivel Somogy, Tolna, Zala és Baranya megyei tanítókat és tanárokat (középiskolaiakat is) kért arra, hogy működjenek közre ebben a vizsgálatban, szükségesnek tartja, hogy a dél-dunántúli régió kulturális életének néhány jellemző vonását bemutassa. Az aprófalvas településszerkezet, a népesség- mozgás, a mezőgazdaság primátusa rányomja bélyegét az oktatási intézményekben dolgozók szokásaira. A községi közművelődési és Oktatási intézmények állapota, felszereltsége szegényes; s csak minden második népművelőnek van diplomája. A kaposvári tanítóképző és a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága támogatásával megjelent karcsú gerincű kötetben először az ■ irodalmi orientációról, az értékválasztás és -befogadás problematikájáról olvashatunk. „Nem feladatunk a középiskolai irodalomoktatás helyzetének elemzése és minősítése, ám néhány vonatkozásban utalnunk kell rá. Indokolt ez azért is. mert nem lehet közömbös, hogy a leendő tanítók milyen irodalmi ismeret- és élményháttérrel kezdik meg főiskolai tanulmányaikat, milyen munició szavatolja a 6— 10 éves korúak irodalmi nevelésére való felkészülést" - jegyzi meg Gulyás József; hozzátéve azt is, hogy a végzős tanítójelölteknek mindössze 62 százaléka vallotta: főiskolai tanulmányai során megszerette a szépirodalmat, és szívesen vállalkozik a kisiskolások nevelésére. Az adatokból kitetszik: a pedagógusók fele egy-egy irodalmi műtől elsősorban azt várja, hogy a mai korról, a ma élő emberekről szóljon. A „kikapcsolódás” igénye a középiskolai tanárok 40, az általános iskolai tanárok 44, a tanítók 54 százaléka számára fontos szempont. Csak a festészetben? Ezután a képzőművészeti vizsgálódásokról kapunk képet. Nem meglepő ez a megállapítás: „A képzőművészetekhez való viszony középiskolás korban többnyire a felszínes tájékozódásra szorítkozó, a műelemzési tevékenység és különösképpen a rajzi, festészeti, mintázási tevékenység elhanyagolt. A vizuális készségek és a kreativitás fejlesztésében a festészeten kívüli műfajoknak alig jut szerep". Kuriózumként hat, amikor a szerző a fiatal pedagógusok képzőművészeti „vagyonáról" ir. Megtudjuk, hogy a tanitók 36, az általános iskolai tanárok 50, a középiskolai tanárok 46 százalékának birtokában egyetlen képzőművészeti alkotás sincs. Műárgyat a középiskolai tanárok, bár ritkábban, de igényesebben vásárolnak, mint általános iskolai nevelőtársaik. Gulyás József egy kaposvári, illetve egy pécsi tárlatra is meghívta a kísérleti alanyait. Művészeti alkotások kapcsán arra kérte őket, indokolják meg, miért tetszik az általuk kiválasztott mű. Ebbéli szándéka azonban meghiúsult; csupán néhány népművelés szakos és zeneművészeti főiskolás vállalkozott élménye írásos indoklására. (Ez azért is elgondolkodtató, mivel az esztétikai élmény szóbeli megfogalmazása alapvető szakmai kívánalom a pedagógusoknál.) „A mélyinterjúk és a kísé'- leti tárlatok egybehangzó tapasztalatai szerint a fiatal nevelők vizuális műveltségének minden elemében fellelhetők a műértéshez és az értékmegállapításhoz szükséges ismeretek és készségek hiányosságai. A művek megközelítésében és értelmezésében a formanyelvi és a művészettörténeti ismeretek hiátusai mellett a műelemzekészségek fejletlensége a legszembetűnőbb.” A jóra is volt szemünk Gulyás József nem azért fogott hozzá vizsgálódásaihoz e három területen, hogy „lerántsa a leplet” a pedagógusokról. Csupán tényeket közöl, s szókimondóan elemez. A táblázatokkal alátámasztott érvek - önmagukért beszélnek. Egy évtizedes munka adatai kerültek a kötetbe, hogy azok felhívják a figyelmet oktatási rendszerünk hiányosságaira és a körvonalazott ízléstérkép révén bemutassák a fiatal nevelők esztétikai szubkultúrájának jellemző vonásait. „A jóra is volt szemünk, és lett volna szavunk, de úgy véljük: ami a szakmai tisztesség és a hivatásértékek szempontjából kézenfekvő, azt természetesnek kell tartanunk, ami viszont ezektől idegen, az mindenképpen tanulságos és figyelmeztető" — írja a szerző dolgozata végén. L. S.