Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-22 / 21. szám

1**1. jonuár 23., kedd aj Dunántúli napló 3 — A magyar kultúra napjára Idén az írószövetség Móricz Zsigmond Köre, a Kölcsey Alapitvóny, az Ol­vasókörök Szövetsége és a Társadalmi Egyesülések Szövetsége ismét kezde­ményezte január 22-nek, mint a Magyar Kultúra Napjának megünneplését Ezen a napon, 1823-ban írta meg Kölcsey Ferenc Szatmárcsekén a Him­nuszt. Most, nemzetünk sors­fordító korszakában nagy szellemi elődeink gondo­latait és szándékait kell követnünk. Azokat az esz­méket, amelyek révén meg­őriztük emberségünket, magyarságunkat, európai­ságunkat. A kezdeményezők felké­résére Göncz Árpád úr, o Magyar Köztársaság elnö­ke levélben fogalmazto meg a nemzet imájához és a naphoz kötődő gon­dolatait. Göncz Árpád: A ma­gyar kultúra napjára. Hányszor álltunk már föl együtt, némán, ünnepi pillanatainkban, hogy az­tán, mint egy láthatatlan karmester pálcájának su­hintására, felhangozzék aj­kunkról a Himnusz. „Isten, áldd meg a ma­gyart . . ." És hányszor, de hány­szor tüntettünk némasá­gunkkal, amikor, nem is igen értve, miért, zendítet- tek-zendítettünk rá a Himnuszra, holott csak a hivatal hozta — Babits sza- voival - „süket koszorúit". Ma már történelem, hogy mikor énekeltük teli torokból, felszabadultan - s mikor hallqattuk restell- kedve, szívszorongva. A Himnuszt, amit születé­sünktől nemzeti jelképünk­nek tudtunk. Százhatvannyolc évvel ezelőtt, 1823. január 22- én, mintegy a reformkor küszöbén vetette papírra sorait Kölcsey Ferenc a magyar nép zivataros szá­zadairól. Nem véletlen, ha ezekre a sorokra emléke­zünk most, újabb kori re­formkorunk napjaiban, amikor körülöttünk min­denfelől viharfelhők tor­nyosulnak — és mi tudjuk, meg kell őriznünk érté­keinket, hagyományainkat: a kultúránkat, ha meg akarunk maradni önma­gunknak. Erre gondoljunk ma, ja­nuár 22-én, a maqyar kul­túrának szentelt napon. Nyilatkozni január végéig kell, fizetni februárban is lehet Üj határidő az OTP-adósoknak A pénzügyminiszter február végéig meghosszabbította azt a határidőt, amíg a kedvez­ményes OTP-lakáskölcsönnel rendelkezők hátralevő adóssá­guk összegének felét befizet­hetik, a többit pedig az ál­lam elengedi. Ám az ilyen szándékot január 31-ig jelezni kell, mégha a fizetést február­ra is halasztják. Milyen lehe­tőségek között választhatnak a kedvezményes lakáskölcsönök kamatait megváltoztató tör­vény életbe lépése után az OTP ügyfelei - erről kérdezte az MTI munkatársa Balázs Ágnest, az OTP ügyvezető igazgatóját.- Külön kell választanunk 1991-et az utána következő évektől. A nullától három és fél százalékig terjedő kamato­zású lakáskölcsönökre vonat­kozóan most két lehetőség kö­zül lehet választani. Az egyik mindössze annyi, hogy az ille­tő tudomásul veszi, hogy a kamat mértéke ezentúl évi 15 százalék. Ám - egyedül az idén — ezt még nem így szá­mítják, hanem helyette egysé­gesen a törlesztőrészlet havi 1500 forinttal nő. A másik lehetőség, hogy azt kéri az adós: engedje el az áilam a tartozása felét, ami viszont marad, az 1992-től a mindenkori lakáscélú kölcsö­nök kamatával kamatozik. Ez most évi 32 százalék. Ebben az évben ennél a választásnál is 1500 forinttal lesz több a havi törlesztőrészlet, mint ed­dig.- Miről kell nyilatkozatot tenni? — Arról, hogy az ügyfél me­lyik változatot választja. Am, ha az űrlap kézhezvételétől számított 30 napon belül el­mulaszt nyilatkozni, akkor automatikuson az első - vagy­is a 15 százalékos kamatozást választók - közé sorolja őt a törvény. Fontos tudni, hogy a már megtett és beérkezett nyilatkozatot többé nem lehet módosítani.- Hogyan nyilatkozhatunk?- Az OTP minden érintett­nek kiküldi az űrlapokat, meg­felelő magyarázattal szolgáló tájékoztató kíséretében. Ám nem kell feltétlenül megvárni, amíg azokat a posta kézbesí­ti, a kijelölt budapesti fiókok­ban és bármely vidéki OTP- fiókban beszerezhetők, s uovanott le is adhatók a nyi­latkozat példányai.- Az ügyiéi tehát választ­hat: kilizeti-e lebruár végéig lele tartozását, és akkor már a január havi 1500 lorint plusztörlesztés mealizetése nél­kül teteszi válláról a későbbi törlesztés terheit, hiszen az ál­lam elengedi az összeg másik leiét. Ha erre nincs módja, akkor azt kell eldöntenie: meglevő adósságára idén havi 1500 forinttal magasabb tör­lesztést, jövőre pedig 15 szá­zalékos kamatot vállal, vagy kéri tartozása leiének elenge­dését, s a maradék piaci ka­mattal történő törlesztését?- Fordítva: előbb a két vál­tozat között kell választani. Felteszem, hogy aki ki akarja fizetni a tartozását, az a má­sodikat választja. Visszafizetni persze, később is lehet, deák­kor már az addig esedékes, magasabb törlesztőrészletet is ki kell fizetni.- Mi van akkor, ha az 1500 forinttól megemelt havi tör­lesztés összege nem éri el őzt a szintet, amennyi a 15 szá­zalékos kamat mellett lenne?- Akkor sem kell jövőre — amikor egységesen 15 száza­lék lesz e csoport kamatterhe - pótolni az így keletkezett hiányt, az állam elengedi o különbözetet.- Hogyan fizetnek, akik több célra vettek lel kölcsönt, s most értelemszerűen akár kü- lön-külön is dönthetnek az egyes szerződések sorsáról? — Ha nem akar vagy nem tud egy összegben fizetni, tar­tozását szerződésenként 1500 forint többlettörlesztés terheli. Ám okik csak egy célra vettek föl kedvezményes kölcsönt és ifjúsági takarékbetéthez kap­csolódó kölcsönt, azoknak csak egyszer 1500 forinttal kell ha­vonta többet fizetniük. — Mi lesz 1992 januárjától? — Azoknál a kölcsönöknél, amelyeknél az idén az 1500 forintos plusz törlesztőrésrlet érvényesül, ezt felváltja az évi 15 százalékos, illetve a lakás­hitelekkel azonos mértékű ka­matozás. A három és fél szá­zalék feletti, fix kamatozású kölcsönök feltételei is változni fognak jövőre. Ha valaki eb­ből igényel engedményt, akkor neki az állam 1992. január el­sején fennálló tartozása egy- harmadát engedi el, de e köl­csönre is választható a 15 százalékos kamatozás. S. J. Nincs konkurencia A Patyolat szennyese Csúsznak a vállalási határidők A vállalat legkorszerűbb üzlete Pécsett a Perczel utcai gyorstísztitó szalon Fotó: Läufer László Mig a kereskedelemben az elmúlt ti z hónapban több mint ezer új vállalkozás kezd­te meg működését Baranya megyében, addig a ruhatisz­tító szolgáltatással mór évti­zedek óta mindössze két cég foglalkozik. A máig tartó mo­nopolhelyzet nem tette-e ki­szolgáltatottá a lakosságot? Milyen színvonalú ma a ruha­tisztítás? Többek között ezt vizsgálta Baranya Megye ön­kormányzati Hivatalának Piac- fe I ügyeleti és Árellenőrzési Csoportja. Jelenleg a Patyolat Válla­lat 17 fióküzlete, 6 szalonja és 9 bizományos átvevője fo­gadja a megrendelőket az egész megyében, illetve Pé­csett, a Jókai utcában a Strasszer vegytisztító áll a la­kosság szolgálatában. Tavaly még üzemelt a Honvéd Kór­ház mosodájának lakossági felvevőhelye is a Savohiin tá­bornok útján — ahol elsősor­ban vegytisztítást vólláltak azonban a bérleti díjak és az energiaárak emelkedése miatt január elsejétől felmondták a bérletet. A Piacfelügyelöség ellenőrei elsősorban a fogyasztói érdek­védelmi kérdések érvényesülé­sét vizsgálták, ezen bélül is azt, hogy megfelelően tájékoz- tatják-e a megrendelőket az árakról és határidőkről, a mi­nőségi reklamációk intézésé­nek módjáról, ellenőrizték az árfelszámítást és a sürgősségi f el á rak a líka Ima zásá t. A vizsgálat időszakában al­kalmazott árak 1990. július 16-án léptek hatályba, ez az árjegyzék a felvevőhelyeken és a szalonokban megtalál­ható, ennek ellenére a meg­rendelő csak a kifejezett kér­désre értesül az árakról. Csu­pán egy esetben találkoztak az árjegyzéktől eltérő ár al­kalmazásával. A vállalatnál az a rendszer alakult ki, hogy a tisztítósza­lonokban az árat előre fizet­tetik ki, ezeken a helyeken leginkább az expressz szol­gáltatásokat veszik igénybe a megrendelők. Eltérően alakul­nak a határidők a pécsi és vidéki szalonok, fióküzletek és a háztól házig szolgáltatás keretében, ezen belül további differenciálás jelentkezik a szolgáltatási fajták (mosás, vegytisztítás, festés) miatt is, A próbatisztitásra leadott ru­haneműknél tapasztalták az ellenőrök, hogy már az átvé­telkor sem alkalmazták az előírt határidőket, minden esetben négy-öt nappal töb­bet írtak ró, amely még to­vább emelkedett, mert a vál­lalat nem készült el a tisztí­tással. Különösen a bőráruk tisztítása és festése okozott ilyen gondot. Eltérőek a tapasztalatok a végzett munka minőségével és a minőségi kifogások intézé­sével kapcsolatban. A tisztító­mosó szalonokban a minőség az előírásoknak megfelelően alakult, minőségi reklamáció csak elvétve fordult elő. Nem ilyen kedvező a helyzet a fel­vevőhelyeken leadott ruhane­műk mosásával, tisztításával kapcsolatban, amikor is a ru­haneműt a központi vegytisz­tító- és mosóüzembe szállít­ják. Ezekben az esetekben he­tente három-nyolc minőségi kifogást jeleznek az ügyfelek. A megrendelőknek ily módon okozott kár megtérítésé egy­előre nem vált mindennapos gyakorlattá. Tavaly 79 kórbe­jelentés érkezett a vállalat központjába, ebből 47-et té­rítettek meg mintegy 93 ezer forint értékben. Mind a vállalási időkkel, mind az árakkal kapcsolatban eltérő tapasztalatokat szerez­tek a vizsgálat során a Strasz- szer vegytisztítóban. A kis lét­szám, a jó minőségű munka következtében sok a megren­delő, ezért csak 3-4 hétre vál­lalják a tisztítást, viszont lé­nyegesen magasabb áron, mint a Patyolat. A ruhatisztításban nem ver­sengenek a vállalkozók, mind­össze a saját mosógépünk, il­letve a pénztárcánk verse­nyezhet a Patyolat óraival és a szolgáltatás minőségével. Vannak azonban olyan ruha­neműk, amelyeket továbbra is csak a Patyolatban lehet ki- tisztittatni. Hajdú Zs. Üzleti ajánlat A Bonus Betéti Társaság üz­leti ajánlatot kapott egy dél- afrikai kereskedelmi cégtől, hogy minél előbb gyártson le egymillió mezőgazdasági ké­ziszerszámot, egyebek között ásót, lapátot, talicskát, vasvil­lát. Azt is megszabta a kül­földi ajánlattevő, hogy minél olcsóbb legyen a termék. A Bonus biztosítja a gyártáshoz szükséges eszközöket, s gyár­tót, gyártókat keres. A tét nagy, hiszen az afrikai cég ugyanezzel az ajánlattal kínai partnert is megkeresett. Most tehát baranyai és kínai gyár­tó versenyez. Abbahagyják a kilós fehér kenyér sütését Február 1-jéig még kapha­tó, aztán felhagynok a maxi­mált fogyasztói áras, 1 kilo­grammos fehér kenyér sütésé­vel, mert mint ahogy vasár­napi számunkban is írtunk ró­la, a sütőipari vállalat szá­mára veszteséges az előállí­tása. Február 1-jétől a „Sió"- kenyér lép a fehér kenyér he­lyébe, 27 forintos kilónkénti áron.- avagy felszínes tájékozottság Egy vizsgálat tanulságai Műelemzés A műértés és -befogadás esélyei címmel az 1976 és 1985 közötti vizsgálati ered­ményeit vetette papírra a kö­zelmúltban dr. Gulyás Józsel, a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola docense. Tanulmányé ban 391 pedagógusjelöltet és 400 — harmincöt évnél fiatalabb — tanítót „vallatott" arról, mi a véleményük egy-egy irodalmi, képzőművészeti és zenei alko­tásról. Hogy miért kíváncsis­kodik ezekről? A válasz: „Az esztétikai műveltség (. . .) több mint magánügy, a jó ízlés, a megbízható döntéskészség, a kisgyermek elé kerülő eszté­tikum értelmezésére és elsajá­títására, valamint a művésze­ti reproduktivitás és generati- vitás készségének fejlesztésére való felkészültség alapvető kritérium". Kép négy megyéből A szerző, mivel Somogy, Tolna, Zala és Baranya me­gyei tanítókat és tanárokat (középiskolaiakat is) kért ar­ra, hogy működjenek közre ebben a vizsgálatban, szüksé­gesnek tartja, hogy a dél-du­nántúli régió kulturális életé­nek néhány jellemző vonását bemutassa. Az aprófalvas te­lepülésszerkezet, a népesség- mozgás, a mezőgazdaság pri­mátusa rányomja bélyegét az oktatási intézményekben dol­gozók szokásaira. A községi közművelődési és Oktatási in­tézmények állapota, felszerelt­sége szegényes; s csak min­den második népművelőnek van diplomája. A kaposvári tanítóképző és a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága támogatásával megjelent karcsú gerincű kö­tetben először az ■ irodalmi orientációról, az értékválasz­tás és -befogadás problema­tikájáról olvashatunk. „Nem feladatunk a közép­iskolai irodalomoktatás helyze­tének elemzése és minősítése, ám néhány vonatkozásban utalnunk kell rá. Indokolt ez azért is. mert nem lehet kö­zömbös, hogy a leendő taní­tók milyen irodalmi ismeret- és élményháttérrel kezdik meg főiskolai tanulmányaikat, mi­lyen munició szavatolja a 6— 10 éves korúak irodalmi ne­velésére való felkészülést" - jegyzi meg Gulyás József; hoz­zátéve azt is, hogy a végzős tanítójelölteknek mindössze 62 százaléka vallotta: főiskolai tanulmányai során megszeret­te a szépirodalmat, és szíve­sen vállalkozik a kisiskolások nevelésére. Az adatokból ki­tetszik: a pedagógusók fele egy-egy irodalmi műtől első­sorban azt várja, hogy a mai korról, a ma élő emberekről szóljon. A „kikapcsolódás” igénye a középiskolai tanárok 40, az általános iskolai taná­rok 44, a tanítók 54 százalé­ka számára fontos szempont. Csak a festészetben? Ezután a képzőművészeti vizsgálódásokról kapunk ké­pet. Nem meglepő ez a meg­állapítás: „A képzőművésze­tekhez való viszony középis­kolás korban többnyire a fel­színes tájékozódásra szorítko­zó, a műelemzési tevékenység és különösképpen a rajzi, fes­tészeti, mintázási tevékenység elhanyagolt. A vizuális készsé­gek és a kreativitás fejleszté­sében a festészeten kívüli mű­fajoknak alig jut szerep". Kuriózumként hat, amikor a szerző a fiatal pedagógusok képzőművészeti „vagyonáról" ir. Megtudjuk, hogy a tanitók 36, az általános iskolai taná­rok 50, a középiskolai tanárok 46 százalékának birtokában egyetlen képzőművészeti alko­tás sincs. Műárgyat a középis­kolai tanárok, bár ritkábban, de igényesebben vásárolnak, mint általános iskolai nevelő­társaik. Gulyás József egy ka­posvári, illetve egy pécsi tár­latra is meghívta a kísérleti alanyait. Művészeti alkotások kapcsán arra kérte őket, in­dokolják meg, miért tetszik az általuk kiválasztott mű. Ebbé­li szándéka azonban meghiú­sult; csupán néhány népmű­velés szakos és zeneművésze­ti főiskolás vállalkozott élmé­nye írásos indoklására. (Ez azért is elgondolkodtató, mi­vel az esztétikai élmény szó­beli megfogalmazása alapvető szakmai kívánalom a pedagó­gusoknál.) „A mélyinterjúk és a kísé'- leti tárlatok egybehangzó ta­pasztalatai szerint a fiatal ne­velők vizuális műveltségének minden elemében fellelhetők a műértéshez és az értékmeg­állapításhoz szükséges ismere­tek és készségek hiányossá­gai. A művek megközelítésé­ben és értelmezésében a for­manyelvi és a művészettörté­neti ismeretek hiátusai mel­lett a műelemzekészségek fej­letlensége a legszembetű­nőbb.” A jóra is volt szemünk Gulyás József nem azért fo­gott hozzá vizsgálódásaihoz e három területen, hogy „leránt­sa a leplet” a pedagógusok­ról. Csupán tényeket közöl, s szókimondóan elemez. A táb­lázatokkal alátámasztott érvek - önmagukért beszélnek. Egy évtizedes munka adatai kerül­tek a kötetbe, hogy azok fel­hívják a figyelmet oktatási rendszerünk hiányosságaira és a körvonalazott ízléstérkép ré­vén bemutassák a fiatal ne­velők esztétikai szubkultúrájá­nak jellemző vonásait. „A jóra is volt szemünk, és lett volna szavunk, de úgy vél­jük: ami a szakmai tisztesség és a hivatásértékek szempont­jából kézenfekvő, azt termé­szetesnek kell tartanunk, ami viszont ezektől idegen, az min­denképpen tanulságos és fi­gyelmeztető" — írja a szerző dolgozata végén. L. S.

Next

/
Thumbnails
Contents