Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-18 / 17. szám

t 1991. jdnuár 18., péntek ti) Dunántúlt napló Verseny huszadik alkalommal A sok kislány között, alig néhány fiú. És talán egyetlen­egy gyerek, aki nyugodtan ücsörög az első sorban, mig mások kezüket, szoknyájukat gyürögetik és várják, hogy ki­állhassanak elénekelni azt a két népdalt, mely közül egyet ők választottak, mig a mási­kat a zsűri jelölte ki. A XX. mohácsi dunántúli népdal­éneklési verseny első megyei válogatóját tartották ugyanis tegnap a pécsi Szivárvány Gyermekházban. A versenyre, mely először csak megyei, majd dél-dunántúli és néhány év óta dunántúli lett, Baranya megyéből hetvenen kerültek be. Azt, hogy kik juthatnak tovább a februári mohácsi döntőre, ma dönti el a három­tagú zsűri —, dr. Várnai Ferenc megyei ének-zenei vezető szaktanácsadó, zeneszerző elnökletével -, a gyerekek tegnapi és mai meghallgatása után. A nyugodt fiatalember, Stei­ner Zsolt a pécsi 39-es Dan­dár úti Általános Iskola nyol­cadikos tanulója. Ritkaság, hogy fiú létére népdaléneklés­re vállalkozik: — Én már harmadikos ko­rom óta járok az iskolai nép­tánccsoportba, és az ének­hangom is ott fejlődött ki — mosolyog Zsolt. — így figyelt föl rám a tanárom, én meg szívesen énekelek. Kedvelem a. népdalokat, főként a ritmikus, gyors üteműeket. — Nem is izgulsz? — Miért izgulnék? Nem ve­szíthetek semmit, legfeljebb nem jutok a döntőbe. A dalo­kat attól még ugyanúgy sze­rethetem továbbra is. — Mit szeretsz még csinálni? — Járok az ARMA Gyerek- színházba, ott különféle sze­repekben játszom. Kedvelem a kémiát, a lovaglást, a nép­táncot. — Nyolcadik után mihez kezdesz? — Már fölvettek a Leöwey Klára Gimnáziumba, az orosz kéttannyelvű osztályba. — Otthon mit szólnak ah­hoz, hogy szeretsz énekelni? — Hát, anyukám már néha nem bírja, mert odahaza is so­kat énekelek. De azért örül­nek neki. Van egy öcsém, őt nem érdekli. Inkább focizni szeret. Lassan befejeződik a szü­net, és folytatódik a verseny. Szép hangú gyerekek állnak ki egymásután a zsűri elé, né­melyiküknek az izgalomtól el- elcsuklik a hangja, de énekel­nek, szárnyalóan. Mégha be­becsúszik is egy kevésbé sike­rült hang, az „örömöt nem rontja el. Évről évre egyre több iskolás szólaltatja meg az értékes, régebbi és újabb dalokat. B. A. Olasz természet­barátok Baranyában Túzokot kerestek, sárszalonkát találtak Az elmúlt napokban olasz ter­mészetbarátok jártak a dél­dunántúli megyékben, akik a Milánó közeli Carmagnolából érkeztek, és úgy tudták, hogy Boly határában még élnek tú­zokok. Az öt madárbarát olasz azonban nem talált túzokot, ki­halt a vidéken, de egész Ba­ranyában. Legközelebb csak a Nagykunsági Nemzeti Parkban élnek ezek a madarak, ott is tovább szaporítva, mesterséges körülmények között. A Dunántú­lon, a Sárvíz mentén látni még néhányat. Balatonfenyvesen sár­szalonkát kerestek, néhány pél­dányt találtak az erősen pusz­tuló madárfajból. Az olaszokat érdekelte a vadliba is, azokból bőven volt Marcali határában. Egyhetes útjukat a pécsi Tényi Nikoletté magyar-olasz szakos egyetemi hallgató készítette elő. Üdvözlet m az Asz-tól Kedves Pécs, kedves Baranya! Amikor üdvözlő .. sorainkat eljuttatjuk a város és a me­gye napilapjához, még nem tudhatjuk, minek néz elébe a világ, mire virradunk 1991. ja­nuár tizenkilencedikén. Elkép­zelhető, hogy legújabbkori tör­ténelmünk olyan fordulatot vesz, amelynek árnyékában a lepkesóhajnál is jelentéktele­nebbé válik egy tehetségbúvár tévéműsor, még akkor is, ha történetesen éppen ezen a napon Baranya fővárosából je­lentkezik. Mi azonban tartjuk magunkat több, mint két évvel ezelőtt vállalt és kialakított hagyományainkhoz: úgy te­szünk, mintha nem vennénk tudomást kis- és nagypolitika, kis- és nagypályás játszmaál­lásáról. Mindig óvakodtunk attól, hogy valami fellengzős és örökérvényű Ász-ideológiát deklaráljunk. Mindig is úgy gondoltuk: a tévéadás arra való, hogy adjon, aztán majd a néző megfogalmazza a ma­ga számára mindazt, amit ki­szűr belőle önmagának. Az is lehet, hogy mindenki mást. A szekszárdi adáson például Ru- foold Ödön, a Nemzeti Szín­ház színművésze, a műsor egyik résztvevője így. fakadt ki: Hát ezt mondom mindig a színházban! Csináljunk olyan előadásokat, amelyek azt su­gallják, hogy minden körülmé­nyek között lehet találni va­jamit, ami erőt ad, ami őzt bizonyítja, hogy érdemes ér­telmesen élni. Vagyis: bolon­dulni valamiért. Szóval, nem tudjuk, mire virradunk január tizenkilence­dikén, de mindenesetre mi már három hónapja azon tüstén­kedünk, hogy lehetőséget te­remtsünk az európai mezőny­ben helytálló tinédzser divat- tervezőknek, a csótánydédel­gető preparátornak, a Humor- companynak, az önmagát kar­rieristának minősítő festőmű­vészjelöltnek, a bluesegyüttes­nek, a haditudós széklóbfara- gónak, a megfogalmazhatatlan korközérzetet megfogalmazni ivágyó zeneprófétának bemu- tatkorni és bizonyítani: fordul­hat a világ kereke bárhpgyan, az őrület a köbön alapképlet alapértelme nem változik. Az egyetlen értelmes választás: bolondulni valamiért és tenni érte. A helyszín ezúttal a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium aulája, az adás időpontja szombat délelőtt tíz óra húsz perc. Mindenkit szeretettel vá­gunk, a helyeket legkésőbb 3/4 10-ig kell elfoglalni. Üdvözlet az Ász-tói A mozgásséi ültek tolókocsi­jának megszűnik a defekt- gondja, Ígéri Aradi Tibor pé­csi gumiszerelő újítása. Ez a leleményes fiatalember, aki to­lókocsi javításával eddig is foglalkozott, fölhabosított nyers gumi kisütésével tömörgumi- kereket állított elő. Egy hóna­pig kísérletezett azzal, hogy olyan anyagot találjon, amely viszonylag puha, és nem ráz­za kellemetlenül a gerincet. A kerék darabja 500 forint, a szerelés továbbra is ingyenes. A tolókocsihoz csak nyuga­ton lehet garnitúrát kapni, körülbelül hatezer forintért — (mondta. Egy-másfél évet bír­nak ki a gumik, aztán elöreg­szenek. Hiába futózzák őket, az oldala is megrepedezik, azon nem segít a talpalás. Hogy a tömör guminak meny­nyi lesz az élettartama, előre nem lehet tudni, de remélhe­tőleg beválik. Két kocsira sze­relték föl eddig próbaképpen, egy motorosra, és egy kéziko­csira. Sajnos csak szétcsavar­ható felnire tudják rátenni, amelyik kocsin nem az van, előbb ki kell cserélni. Az igénylőket azonnal el tudnák látni Pécsett a Nagy Jenő u. 5-ben, a Poszek-féle gumijavítóműhelyben (Szliven áruházhoz közel). Érdeklődni a 72/14-850-es telefonszámon le­het. Sz. L. I. A lakáshitelkamatok emelése miatt: Perlik az OTP-t A kétoldalú szerződést egyik fél sem rúghatja fel? Mint a Népszava hírül ad­ta, egy cegfédberceli család megbízásából dr. Bórándy György, ismert budapesti ügy­véd polgári peres eljárást kí­ván indítani az OTP ellen a lakáshitelkamatok megemelése miatt. A per költségeit o szakszerveztek lapja fizeti. A hírrel kapcsolatban dr. Timár Csabának, a pécsi 1. sz. ügyvédi Munkaközösség ügyvédjének véleményét kértük. ló reklám ez a Népszavá­nak, hiszen tudomásom szerint Magyarországon még nem volt példa arra, hogy eddig bárki is magára vállalta vol­na egy magánszemély per­költségét ... Az ügy érdemi részéről pedig annyit monda­nék csupán, hogy a római jogelv óta -alapvető, hogy a kétoldalú szerződéseket önha­talmúlag egyik lél sem mó­dosíthatja, vagy rúghatja löt. Ez eddig tiszta sor, mégis té­vesnek tartom azt a felfogást, hogy az OTP-t kell a kamat­emelésért beperelni, hiszen nem a pénzintézet, hanem egy, az állampolgárok által megválasztott parlament emel­te lel a kamatokat. Jogsza­bályi változásról van szó, az OTP tehát csak a törvénynek megfelelően járt el, Így nem hiszem, hogy a per, ilyen tor­mában eredményre vezet.- pauska ­Egyharmadára csökken a rongálások száma Új nyilvános telefonok A mágneses értékkártya a megoldás? Egyharmadára csökken a rongálások száma, ha beveze­tik az úgynevezett telefonos értékkártyás készülékeket az utcai és a közületi nyilvános telefonfülkéknél. Ezt nemcsak a Magyar Távközlési Vállalat szakemberi ígérik, a nyugati országokban már régóta be­vált módszer a telefonrongálá­sok elkerülésére az értékkár­tyás készülék. Ezekben a tele­fonokban ugyanis nincs pénz, az ilyen készülékek ellensége csak az eredendően vandál rongálok. A távközlési vállalat pécsi igazgatóságának a területén a múlt évben sokmillió forintot kellett költeni a megrongált telefonok megjavítására, illet­ve kicserélésére. Az értékkár­tyás készülékeket az év máso­dik felében szándékozik beve­zetni a vállalat Budapesten és a nagyobb városokban, vala­mint a kiemelt üdülőkörzetek­ben. A pécsi igazgatóság öt­ven darab készüléket kap, pmelyet a Balaton déli part­ján már a nyárra felszerelnek, ugyanis itt volt a legnagyobb a rongálások száma, és a for­galom is sokszoros. Pécsett, az év véaén talál­kozhatunk ilyen újrendszerű speciális telefonokkal. A mág­neslemezes értékkártyának a készülékbe helyezésével kapna (vonalat a telefonáló. A jelen­tősen lecsökkent rongálások miatt nagyobb biztonsággal számíthatna a tárcsázni szán­dékozó, hogy a megszokott helyen álló fülkében jó lesz Ja telefon, és 2, illetve a jö­vőben 5 forintosért sem lesz szükség szaladgálni, valamint a beszélgetés megszakadásá­tól sem kell tartani. A telefo­non kijelzőn lehet majd kö­vetni az „elbeszélt" • összeg nagyságát, amelyet a készülék levon a mágneskártya érté­kéből. A távközlési vállalat 500, 200 és 100 forintos címletek­ben kíván értékkártyát kibo­csátani. Két-hárcm év alatt a pénzbedobós ksézülékeket a felére szeretnék csökkenteni. Ezek a telefonok is megújul­nak azonban, megbízhatóbb és biztonságosabb készülékek­kel fogják folyamatosan fel­váltani az eddig feltörhető telefonokat. Mindkét rendszer kipróbált »nyugati módszer, Idráqábbak ugyan, de behoz­zák árukat a hoppon maradt pénzérmerablók miatt. Sz. J. Nincs nyugalom Snmogyhatvanban Tóth Lajos és támogatói ismét behatoltak Somogy- hatvanban egy középület­be, amelyet sajátjuknak te­kintenek, mivel őseik ott él­tek. Tegnap leszedtek két ajtót, berakták autójukba, él akarták vinni. Ekkor kénytelen volt a helyi ön- kormányzat a szigetvári rendőrség segítségét kérni. A rendőrök felszólították a j og talán ilakósvi sszafoglai ó - kbt, hogy tegyék vissza az ajtókat és ikeressék fel va­lamelyik bíróságot, és in­dítsanak, ott pert. Huza­vona után helyére került az ajtó, megkezdődhetett az orvosi írendélés, a gyerme­kek bénulás elleni védő oltása, az idősek kezelése lAz önkormányzat nem akart a rendőrséghez fordulni, bí­zott abban, hogy helyben megegyeznek, békesség jön létre. Az eset is figyelmez­tet arra, hogy veszélyes joghézag van, senki sem tudja, miként kérje, követel­je vissza ősi jussát. Így most a jóhiszemű követelő- zés erőszakos tettnek is hat, károsítja a faluközösséget, hisz a régi családi házban napijainkban körzeti orvosi rendelő, posta és könyvtár • működik. Cs. J. Kérelmek a szociálpolitikai hatóságnál A lakáskamat emelése után Még nincs útmutató mennyi pénzt és hogyan használhatnak fel A lakáskamatok felemelésé­vel máris keresik az emberek a pécsi Kossuth téri polgár- mesteri hivatalt, vállalja át az 1500 forintot, mert a családok olyan nehéz helyzetbe kerül­tek, hogy mindennapi megél­hetésük is veszélyben van. És máris elterjedt a hír, hogy a hivatal nem ad támo­gatást, az olvasóinktól kapott ilyen-olyan „indokok" sorolása helyett dr. Pozsáikó Istvántól, a hivatal elnökétől kértünk in­formációt. A szociálpolitikai hatóság is nagyon várja a pontos útmu­tatót, mert csak a sajtóból ér­tesült arról, hogy a kormány kettő-, vagy ötmiMiárd forintot juttat az önkormányzatoknak a segélyezési keretek kiegészíté­sére. Megjegyezzük, nyilvánvaló, hogy ez a pénz nem a meg­emelt lakáskamatok kompen­zálását szolgálja majd, hiszen akkor nem éri el célját a ka­matokkal kapcsolatos intéz­kedés. Valószínű, a nehéz helyzetbe került családok se­gítik majd, ha megkapják az önkormányzatok. Útmutató még nem érkezett a Népjóléti Minisztériumból az összeg fel- használására, csupán egy ígé­ret, hogy rövidesen jön egy körlevél a pontos információk­kal. Mit tesz addig is a hivatal? A megkapott beadványokat se­gítségkérésnek minősíti, és amennyiben a kérelmező rá­szorult, segélyt kap. Dr. Po- zsárkó István természetesen számít a segélykérők körének nagy arányú bővülésére, az előző évi tapasztalatok is ezt bizonyítják, ugyanakkor még előttünk van rengeteg, a csa­ládok pénztárcáját apasztó intézkedés. Bár nincs még költségvetése az önkormányzatnak, a szo­ciálpolitikai osztály ez évre 82 millió forintot tervezett ­mert terveznie kell! - a fel­nőttvédelemre. Tavaly 71 mil­liót költött erre, tízmillióval meghaladta a tervezettet, pót­keretekkel tudott segélyt adni az egyre több kérelmezőnek. Van egyébként 'lakbérkiegé­szítés, amit éppen egy éve folyósítanak a 19/1990. (I. 31.) MT-rendelet alapján, alapve­tően az állami bérlakások­ban élőknek, közülük is azok­nak, akiknek szociális helyzete indokolja, hogy megkapják a lakbéremelés összegét. Tavaly ezeket a folyósító határozato­kat határozatlan időre, mind­össze két esetben kell újra kérvényezni: amennyiben a család azért kapta, mert az egy főre jutó havi nettójöve­delem nem haladta meg az akkor számított létminimumot, illetve azoknak, akik személyi tulajdonú lakást béreltek, és kivételes esetként kaptak lak bérikiegészítést szociális körül menyeik miatt. Arról egyelőre nincs infor mációnk, hogy a lakbérek mi­ként alakulnak, illetve ehhez milyen támogatás társul. Gáldonyi M. Népdalok szárnyán A tömörgumis kerekeket Aradi Tibor pécsi gumismester készíti a Nagy Jenő utcai műhelyben Fotó: Läufer László Defektmentes rokkantkocsik

Next

/
Thumbnails
Contents