Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)
1991-01-18 / 17. szám
1991. január 18., péntek 3 aj Dunántúli napló ■Vlyoleiianéves kapcsolatok Telefontervek 5 évre Az Ericsson újra hódít (Folytatás az 1. oldalról) 1968-ban neve a Crossbarközpontok szállításával és hazai gyártásával vált újra ismertté és ha nem jön közbe a COCOM-tiltás, már az elektronikus központok beszerelése is megtörténhetett volna a 80-as évek közepén. Az Ericsson és magyar partnere, a Műszertechnika Rt., illetve a fejlesztés érdekében létrehozott vegyesvállalatok, az Ericsson Technika Kft. csütörtökön Budapesten tájékoztatta elképzeléseiről a sajtó képviselőit. A Magyarországra szállítandó, később itt gyártandó AXE 10 jelű digitális telefonrendszert 80 ország számára adták el eddig, és 20 országban gyártják (Magyar- ország lesz a 21.), a felszerelt és rendelés alatt álló vonalak száma összesen 40 millió. A Műszertechnikával létrehozott vegyesvállalat 5 éves programjában szerepel az említett telefonközpontok gyártása és forgalmazása, illetve továbbfejlesztése. A beruházás értéke meghaladja a másfél milliárd forintot, és az 5. év végére elérhetik az évi félmillió vonalat is. A program része a szakemberek (részben külföldi) oktatása-képzése, és a szakmai tanácsadás is. A tervek szerint a gyártás megindításához 15 hónapra van szükség, addig az Ericsson szállítja a korszerű központokat. Ebben az évben 60 ezer új telefonvonal létesítése várható, míg a következő két évben évi 200—300 ezer. Mint az Ericsson cég vezetői elmondották, Magyarországot hídfőállásnak is tekintik, amelyen keresztül a keleti piacok meghódítása a cél. A Szovjetunió például 25 millió vonal beszerelését tervezi 1995-ig, és eddig vásárolt korszerű központjaik szintén az Ericsson gyártmányai. A hazai telefonhelyzet érezhető javulásán túl tehát a nemrég létrehozott vegyesvállalat jó esélyekkel indul az erős piaci versenyben, és az sem elhanyagolható szempont, hogy magas műszaki színvonalú munkahelyet teremt 650—700 magyar szakember számára. S. G. Ez a háború hozza meg a tarlós héhét... (Folytatás az 1. oldalról) Így a HM illetékese nem tudta elérni. Jelentkezett a bécsi kuvaiti követségnél is, várja, hogy ismét visszatérhessen Ku- vaitba, mint a Szaúd-Arábiá- ban szervezett kuvaiti hadsereg orvosa. — Mi a véleménye az eseményekről? — Tudtam, hogy az iraki vezetéssel másként nem lehet beszélni. Sok iraki orvosismerősöm is dolgozott Kuvaitban, akik elmondták: a huszeini diktatúra elől ' menekültek. .. Szerintem, mint ahogy korábban is erre számítottam, gyors háború lesz, a kérdés csak az, sikerül-e az iraki vezetést félreállítani. Az iraki népnek is elege volt belőle. — De fanatizált emberekről van szó. . . — Mindenki fanatizálható, de végletekig nem. Bízhatunk az iraki értelmiségben, akiknek talán a kialakult helyzetért a legnagyobb a felelőssége. Be kell látniuk, hogy minden nap, mely háborúval telik, számukra hoz gyötrelmeket. — Tehát bízik ön abban, hogy akár, mint a kuvaiti hadsereget segítő orvos, akár mint magánember - az emir kórházának egyik embere — előbb-utább ismét Kuvaitban lesz? — Feltétlenül. De e találkozás nem lesz maradéktalanul örömteli, hiszen addig sok emberéletet oltottak ki, sok pusztítás, gyötrelem fogad majd, melyeket az ott töltött szép évek — baráti kézfogások - sem tudnak majd feledtetni. Amióta itthon vagyok, az ottmaradt kuvaiti orvosba- rótom jut eszembe sokszor, látom magam előtt kislánya, kisfia nevetős arcát. . . Vajon mi van velük? * F. K. katonaviselt férfi: — Ezt meg kellett lépni, közbeavatkozni, mielőtt ez a felelőtlen Húszéin még több bajt okoz. örülök, hogy az ENSZ égisze alatt létrejött egy olyan hatalom, amely meg tudja akadályozni, hogy az őrültség elhatalmasodjon a világon. Ugyanakkor félek attól, hogy ez a fanatizált náció terrortámadásokat indít több ország ellen. Úgy számolom, egy héten belül leverik az irakiakat. Nagyon értékelem, hogy a polgári lakosságot kímélik a bombázók, a háború csak az ellenséges katonai támaszpontok ellen irányul. * Dr. Rajczi Péter, nyugalmazott középiskolai történelemtanár, a Pécs városi közgyűlés korelnöke: — Tudom, hogy a konfliktus mögött az olaj húzódik meg, de az elvi kérdés mégiscsak az, van-e joga az önálló élethez egy kis országnak, illetve ■egy nagyobb hatalomnak jogában áll-e azt megsemmisíteni? A legmegdöbbentőbb az, hogy Irak részéről hónapok óta tárgyalási képtelenség nyilvánult meg, pedig lett volna lehetőség a kompromisz- szumra, kivéve a terület felszabadítását. Az egész helyzet nagyon hasonlít a II. világháború előtti hitleri, sztálini magatartásra. Borzalmas, hogy nem lehetett más megoldást találni, de a népek nagy családjában olyanoknak nincs helye, akik rettegésben tartják a világot. * Tóth Tibor egyetemi tanár, a pécsi Egyetemi Könyvtár igazgatója: — Rettenetesen rossz véleménnyel vagyok a háborúról, kivéve, amikor egy őrültről van szó. Azt hittük normális lesz a világ, hát nem váltunk azzá: Szaddám Húszéin, Litvánia. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy el kell pusztítani az iraki zsarnok nevével jelzett diktatórikus hatalmi struktúrát. Huszadik századi intelligenciával mérve nem lehet egy piromániás kezében gyufát hagyni. Ennek a háborúnak csak akkor van értelme, ha Húszéin rendszerét megszüntetik, és azokat kiiktatják a politikából, akik ezt kiépítették. Nem elég kiüríteni Ku- vaitot, Irakot le kell szerelni. Harangozó Éva, a Magyar Hitelbank Rt. Pécsi Igazgatóságának munkatársa, friss diplomás közgazdász: — Helyes, hogy katonailag beavatkoznak az amerikaiak, mert példa kell a területrabló agresszor megfékezésére, hogy mások se rohanjanak le idegen országokat. Csak gyorsan fejeződjék be a megleckézte- tés, minél kevesebb áldozattal. Bősz Vilmos pécsi fafaragó, a Viktó nevű műnyelv szerzője : — Az Irak elleni légitámadás a szövetségesek részéről megsemmisítőnek látszik, de szárazföldön az irakiaknak van még. némi esélye, és nem tudni, hogy a háború eszkalációja miként folytatódik. Nekünk a terrorcselekményektől kevésbé kell tartanunk. * Takács István ötödéves joghallgató: — Mindenképpen el kell bánni ezzel az őrült diktátorral — bár közhely, mégis igaz —, ha annak idején Hitlert korán megfékezik, nem tört volna ki a II. világháború. A következményektől, a háború esetleges kiterjedésétől félek. Nostradamus is megjósolta, hogy a Közel-Keletről fog jönni a harmadik világégés. Minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy az iszlámmal fanatizált arabok megindulhassanak. is Héda Ferenc, a bükkösdi ifjúsági klub vezetője, háztartási gépszerelő-tanuló: — A villámháború nagyon szép, de ebben a században még nem jött be senkinek. Félek, hogy Iraknak van atomfegyvere. Horváth Mária pécsi vállalkozó, a Kék Harisnya butiK vezetője: — Iszonyodom, félek és aggódom, hogy sok fiatal katona hal meg, nő az áldozatok száma mindkét oldalon. Tán értelmetlen lesz ez a sok halál. Béke, béke, szeretet kell mindezek helyett. Megyénkben nincs pánik az utcákon. A tegnapi kora reggeli csendesebb autós forgalmat Pécsett nem a háború okozta, hanem az újabb benzináremelés. Ami szemmel jól látható, hogy több rendőr jár az utcákon, a forgalmasabb helyeken, főként a pályaudvaroknál, o megállók környékén. Megelőzni akarják az esetleges terror- cselekményeket, például a robbantásos- merényletet. Tehát a megelőzés, az óvintézkedés, az éberség kap nagy hangsúlyt. Nem véletlen, hogy a Baranya Megyei Rendőr-főkapitány- ságon készenléti bizottság alakult, amely együttműködik a Nemzet- biztonsági Hivatal Baranya Megyei Kirendeltségével is. A megelőzésben a rendőrség mellett óriási feladat hárul a különféle nagyobb ipari üzemek ipari őrségére is. Például a Mecseki Ércbánya Vállalatnál a már korábban is működő fegyveres őrség most más felállásban működik, éberebb, sűríti a megfigyelést elsősorban az ércdúsító területén. A baranyai határőrség jobban figyeli a belépő személyeket, intenzivebb szolgálatot teljesít, de létszámát nem növelte. Nemcsak a közúti átkelő helyeken. Így Drávaszabolcson, Udvaron, hanem a vasúti és a folyami átkelő helyeken, így Magyarbólyban és Mohácson is szigorítják az ellenőrzést. A MÁV Pécsi Igazgatóság területén éberebben ügyelnek elsősorban az ott dolgozók a hírközlő és az irányitó központokban, a pályaudvarokon a gyanúsan viT. Ferk Anna textiltervező: — Borzasztó, hogy így alakult, orra számítottam, a megbeszélések célra vezetnek. Én a háborút minden körülmények között elkerülhetőnek tartanám. Igaz, hogy az öbölválság igen összetett problémát jelent. Húszéin megszállta Kuvaitot és nem volt hajlandó kivonulni. Ebből a szempontból lehet, hogy igazuk van az amerikaiaknak, amiért ki akarják űzni az országból. Az ártatlan emberek szempontjából viszont rettenetesnek tartom az eseményeket. Az emberáldozatok mindig megdöbbentenek, és én ezért törekednék békésebb megoldásokra. B A. - Cs. J. - t>. I. - G. M.- K. F. - Sz. J. - Sz. L. I. selkedö személyeket igazoltatják a vasúti rendészek. A mozdonyvezetőket megkérték, hogy csak olyan embereket engedjenek fel a vezetőfülkébe, akik felmutatják az engedélyt. Amennyiben áramkimara-. dósra kerül sor, a vasút Dieselmozdonyokat indít, hogy zavartalan maradjon a közlekedés. Sárdi Gyula, a MÁV Pécsi Igazgatóságának igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy a megelőző és óvintézkedéseket úgy hajtják végre, bogy azok ne zavarják az utasok nyugalmát, nem akarnak pánikot kelteni. A Pécsi Hőerőmű nem alkalmaz iparörséget, de most a portások és más dolgozók őrjáratot teljesítenek a létesítmény területén, főként a kerítések mentén. A portások szigorúbban igazoltatnak, főként azokat igazoltatják, akik nem viselik ruhájukon ‘ a cégjelzést. Picheler Szabolcs, a Baranya Megyei Polgári Védelem törzsparancsnoka elmondta, hogy az önvédelmi és a szakszolgálati alegységeket, ezek parancsnokságait készenlétbe helyezték, ami azt jelenti, hogy tagjai telefonhívásra azonnal jönnek, és egy esetleges terrorakció után részt vesznek a mentésben. Főként műszaki és egészségügyi feladatokat ellátó embereket mozgósítottak. A Boranya Megyei Hadkiegészítő Parancsnokságon megtudtuk, hogy a Baranya Megyei Területvédelmi Egységet, tehát a katonákat nem mozgósították. Cs. J. Fokozott készültségben Fokozott készültségbe helyezték a rendőri és más fegyveres testületek állományát — adta hírül a sajtó. Helschtáb Klárát, a 'Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferensét a részletekről kérdeztük: — A fokozott készültség nem jelent mást, mint hogy «az átlagosnál több járőrt helyeztünk szolgálatba, s a szolgálat ideje ‘is több az átlagos nyolc óránál, vannak kollégáink, akik „huszonnégyóráznak”. A megyében egyébként semmi jelét mem tapasztaltuk annak, hogy a napokban különleges feladatok várnának munkatársainkra — az élet Baranyában normális, megszokott mederben folyik. Annyi előnye azért a rendőrségnek és áz állampolgároknak iís van a fokozott készültségből, hogy a napokban az átlagosnál jóval több ibűnözöt sikerült elfognunk a megszokottnál. Ennyi tehát a kapcsolat háborús és a megyei helyzet között egyelőre ... De ennél több ne is legyen. —pauska— Szabotázstól, terrorcselekménytől tartva... Megelőző és óvintézkedések Baranyában A katonákat nem mozgósították Tisztelt Olvasóink! Február elsején kénytelenek vagyunk felemelni az Új Dunántúli Napló és az Új Vasárnapi Napló árát! Az előbbi a hét hat napján oldalszámtól függetlenül egységesen 7,90 Ft lesz példányonként az Új VDN pedig vasárnaponként 8,50 Ft. Ezzel párhuzamosan természetesen az előfizetési díjak is nőnek: az .Új Dunántúli Napló 1 évre 2280—, 1/2 esztendőre 1194-, 1/4 évre 597—, míg 1 hónapra 199 forintba kerül a jövőben. Az Új Vasárnapi Dunántúli Napló 1 éves előfizetési díja 444—, 1/2 évre 222—, 1/4 évre 111—, egy hónapra pedig 37 forint lesz. Aligha hiszem, hogy kellemetlenebb, nehezebb feladat lenne ma, mint áremelésekről beszélni, egy újság vezetőjének, akinek legfontosabb feladata kellene, hogy legyen a lap szerkesztése, az olvasók szolgálata. . . A háború veszélyétől terhes, a mindennapi kenyérgondokkal küzdő negyedmilliónyi, több évtizede hűséges Tisztelt Olvasóinknak most mégis áremelést kell bejelenteni! Évtizedekig csak nagyon ritkán jutott ilyen hálátlan szerep lapunk főszerkesztőinek, én immár rövid időn belül másodszor kényszerülök erre, s ez még akkor is nagyon nehéz, ha tudom, hogy még február elseje után is Magyar- ország nagyságrenddel legolcsóbb napilapjai közé tartozunk. Annak tudatában is nehéz ezt az önök tudomására hozni, hogy heti oldalszámunkat 1991-től immár rendszeresen 16—24 oldallal növeljük, ugyanis Tisztelt Olvasóink információs igényeinek jobb kielégítése mellett, az önök hirdetési igényeit (immár ez a tevékenység mindennapi életünk szükséges, elmaradhatatlan része, — állást keresünk, lakásunkat szeretnénk kisebbre Polgármester Sikláson Siklós polgármestere, dr. Sze- pesvári Zsolt újgbb kezdeményezéssel állt elő. Hétvégén a polgármesteri pótszilveszterről adhattunk hírt, most pedig arról informált bennünket Siklós első embere, hogy hamarosan megalakítják a városban a Polgármesterek Klubját. — összesen 43 Siklós környéki település polgármesterének küldtünk erről a szándékunkról értesítést, sőt, mór szóban is egyeztethettük az elképzeléseket a polgármesteri pótszilveszteren. Az első cserélni, régi holmijainktól kívánunk megválni, megannyi gondokban próbálunk hirdetések útján segíteni) is csak így vagyunk képesek gyorsan teljesíteni. Azt ígértem szeptemberben, ha az újságok árát emeljük, valamilyen ellenszolgáltatást nyújtunk. Szeretném remélni, hogy az Új DN és az Új VDN tartalmilag és formailpg is képes lesz a közeljövőben olyan változásra, hogy olvasóink érdeklődését, bizalmát megtartsa! Egy ügyes és mindenképpen igaz publicisztikai fogással természetesen Tisztelt Olvasóink megértését már az írás kezdetén kérhettem volna: qz újságnyomó papír ára 1990 júliusában kilónként nem érte el a 16 forintot, szeptemberben 28 forint körül volt, decemberben márcsak több mint 46 forintért tudtuk megvásárolni, és most 1991. januárjában alig kevesebb, mint 56 forint az ár. Olvasóink talán egy pillanatig számolnak, talán az újságkészítés más költségeinek növekedésére is gondolnak, de mégis többen bizonyosan hosszabb-rövidebb időre elfordulnak tőlünk. Csak abban reménykedem, csak azért próbál maid még szer- kesztőséqünk ismételten az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéssel jobb lapot készíteni, hogy az idős, kenyér- és tejgondokkal küzdő nyugdíjasok, az üres zsebű, pályát kezdő íiatalok, a mindennapok terheit legjobban viselő közép- korosztály egyaránt tudatában legyenek, hogy tovább sem tudunk egymás nélkül létezni. . . összejövetelünkre várhatóan február 1-jén kerül sor. Tény, hogy a térségnek számos közös gonddal kell megküzdenie. Érdemes lehet együttműködniük a kommunális szolgáltatások, a szemét- szállítás, a szeméttelepek karbantartása kapcsán, a mozgó könyvtár működtetése és a siklósi művelődési ház egyéb szó lg á l ta tá sa i nak fen n tartó sa érdekében ugyanúgy, mint ahogy az autóbuszjáratok menetrendjének legelőnyösebb kialakításában. B. N. Sajtótájékoztató az MSZP-nél Legyen buszjárat a pécsi kertváros és az egyetemi városrész között 569 polgár javaslata A JPTE Tanárképző Karának Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete aláírásgyűjtést kezdeményezett az általuk tarthatatlannak ítélt kertvárosi buszközlekedés módosítására. Ehhez csatlakoztak az egyetemi városrész intézményei, munkahelyei, többek között a Pannónia Sörgyár, a POTE Szülészeti Klinika, a Gyermekkórház, a műszaki főiskola és az Élelmiszerker dolgozói. 569 pécsi polgár aláírásával erősítette meg a közös javaslatot, amely nem más, mint a naponta közlekedő pécsi polgárok a városi közlekedést ésszerűsítő elképzelése. Elképzelhetőnek tartanák egy, a Nevelési Központból induló, a Saróhin tábornok, Megyeri út, Tüzér utca, Szigeti út, Petőfi utca, Ifjúság útja, Kürt utcai forduló, illetve ugyanezen a . vonalon visz- szafelé közlekedő ikörjárat létesítését. A járat 10 percenként közlekedhetne a csúcsidőben — 5-től 8 óráig, illetve 14-től 17 óráig, egyébként elegendő lenne az óránkénti indítás. A javaslattevők úgy vélik, hogy ezzel lényegesen tehermentesíthetnék az egyébként is rendkívül túlterhelt 30-ais és 1-es autóbuszokat. Rácz Lajosné, az FDSZ kari titkára és Laczkóné dr. Tuka Ágnes, az MSZP városi elnökségi tagja szerdán délután az MSZP Tüzér utcai mozgalmi házában tartott sajtótájékoztatón ismertették az állampolgári kezdeményezést, amelyet eljuttattak a Pannon Volánnak, és a poígrámesteri hivatalnak is. Reménykednek abban, hogy az önkormányzat támogatja a pécsi polgárok javaslatát, illetve abban is, hogy ez a javaslat nem jut a korábbi, a tömegközlekedést érintő állampolgári kezdeményezések sorsára. Megjegyezték, attól sem riadnak vissza a kezdeményező szakszervezetek, hogy demonstrációval adjanak nyo- matékot a több ezer közlekedőt érintő elvárásnak. G. M.
