Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)
1991-01-14 / 13. szám
1991. január 14., hétfő aj Dunántúli napló 3 felnöttelmel« semmi? Ex a képen látható játék háxi használatra készült, voltaképp még nave sincs. Saját szerzemény, de bárki készíthet hasonlót, hiszen a szabályok változtathatók, semmi nem kötelez. Ahogy mi játsszuk, leginkább egy meséhez hasonlít, a fehér ösvényen dobókockával haladunk, közben néhány feladat színesíti a dolgot, többnyire könnyen legyőzhető akadállyal azok szórná- ra, akikben van egy kis humor érték. Előny, ha egy-egy bábu a iáját színére lép valamelyik kis korongon, de a legfontosabb rész akkor következik, ha egyszer ki*ki »lért az ösvény végére. Akkor kezdheti építeni a saját birodalmát a auzzle-szerű kis darabokból, ágy, hogy a játékos társai tesznek fel neki valamilyen kérdést, történelmit, művészettel, sporttal, biológiával, vgyszával bármivel kapcsolatban. Ha jó a válasz, nyer egy részt az országából. És hát győz a jobbik. Egy-két órát kiválóan el lehet múlotni vele . . . T a r sas játékok, innen, onnan A hazai gyártók is betegek? Gyógyszerkörkép Baranyában Hiánycikk a Corinlar, a Salbulhamol, a Rudotel, a Bisecurint kivonták a forgalomból Egyes gyógyszerek hiónya ezreket, másoké tízezreket érint. Akiknek szüksége van rájuk, még betegebbnek érzik magukat attól a gyötrö bizonytalanságtól, hogy mikor juthatnak hozzá? Éveken át főként o nyugati importból származó készítmények hiánya miatt volt keserű, rövidebb-hosszabb időszakokon át a szónk íze. Az elmúlt év végétől azonban egyre többen lobogtatták hiába receptjüket több olyan gyógyszerért is, amelyeket korábban a KGST partnerektől kaptunk. Hogy az országosan száz nem, vagy csak nagyon esetlegesen kapható készítmény közül melyek azok, amelyek hiánya Baranyában a legerősebb fejfájást okozza, arról a Baranya Megyei Gyógyszertári Központban érdeklődtünk. Bár a hatóanyag-tartalmát tekintve van magyar megfelelője (Cordaflex), az egyik legjobban hiányolt gyógyszer a Corinfar, amit korábban az NDK-ból kaptunk. De hiánycikk a Szovjetunióból importált Antineuralgica, a bolgár Erythran granulátum, a román Faringosept, a szintén az NDK-ból származó Rudotel, valamint az asztmával küszködő betegeknek rendkívül fontos lengyel Salbuthamol spray, illetve tabletta. A megyei központ folyamatosan rendeli ezeket a készítményeket, a jelenleg egyedüli nagykereskedelmi cégtől, a Hunga ro pharm ától, s időközönként érkezik is belőlük eqy- egy szállítmány, ám ez pillanatok alatt elfogy. Hogy melyikből mikorra várható a következő, erre a kérdésre a patikákban nem tudnak válaszolni, mivel a gyógyszertári központnak sincsenek megbízható információi. Hogy mi okozza a jelenlegi hiányt, arról az elmúlt napokban több illetékes igyekezett magyarázattal szolgálni. Röviden: a pénztelenség, a megváltozott kis- és nagykereskedelmi árrés hatásának csúszva érvényesülése, az egész gyógyszerellátó rendszer szervezeti felépítésének korszerűtlensége. A közeljövőre - január végétől - azonban lényeges javulást Ígérnek. Abban bíznak, hogy •esz elég valuta gyógyszerbehozatalra, miután erre a Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériuma garanciát vállalt. Miután a KGST-országokkal átálltunk a valutában elszámolásra, ilyen tekintetben mindegy, hogy Lengyelországból, vagy Németországból vásároljuk meg az adott gyógyszert. Ám nemcsak a külföldi, hanem az itthon gyártott gyógyszerek közül is több olyan van, amely esetlegesen kapható. így például az Andaxin, a Lipanthyl, a Tisacid, a Tesio- min tabletta, a Ritalmex kapszula, illetve a Tetrán és a Chlorocid kenőcs. Néhány készítményt pedig valószínűleg örökre elfelejthetünk. A folyamatos felülvizsgálat, az újabb, a jobb készítményekre áttérés legyében törölték a qyóayszer- törzskönyvből és 1991-től mór nem foraalmazzák többek között a Fercupart, a Legatint. a Reasec cseppet, az A+D2 injekciót és olajat, valaminta Bisecurint. T. É. Gondban van az ember, mit is csináljon a hosszú téli estéiken, amikor éppen nem érdemes a tévé élőtt üldögélni, de esetleg a társasági élet nyilvános eseményei sem Ígérnek szenzációs élményt. A gyerekek még csak él vannak valahogy, meg különben is alszanak, de felnőtteknek túl sok játék, társasjáték nemigen van. Én magam hallomásból tudok egy igen érdékest, de ahhoz két ember keli. Többnyire egy férfi, meg egy nő . . . Ha azom'ban valami másra vágyunk, legtöbben a kártyára fanyalodnak. A kis piaci körkép sem ad okot derűre, pedig ma is vannak olyan elvetemült feltalálóik, akik éjt nappallá téve dolgoznak egy- egy szellemes, jó társasjátékon. Molnár Tamás doktort, a Baranya Megyei Kórház alorvosát talán már ismerik azok, akik hozzájutottak a néhány évvel ezelőtt megjelent Végvári viadalok című játékához. Azóta is tökéletesíti hadtörténeti játékait, sőt néhány már g yakorlatiiag ,, nyom da kész". — Ezekbe a produktumokba az ember rendszerint szerelmes — mondja —, ezért mór csinálni is élvezet. De ha valaki kiadót, piacot keres, rögtön megkapja a büntetést is. A procedúra hosszú, évekig is eltarthat, a szerzőt bagóval fizetik ki, az értékesítő bizonytalankodik, a gyártó óvatos, a terjesztés összevissza. Pedig a játék semmi mással nem pótolható, játszani jó, olyan kikapcsolódási forma ez, melyben az ember félhasznál- ha-tjo o szellemi erejét, kalandokat él át, szerepeket vállal fel, dönt, mint az életben, azzal a különbséggel, hogy a játék egy zárt rendszer, megvannak a maga szigorú szabályai. De a .felnőttéknek készített társasjátékokban sokan nem látnak fantáziát, inkább hódít az olyan szellemi rágógumi, mint a számítógéppel való manipulálás. Pedig külföldön még több napos táborok is vannak olyan felnőtteknek, akik játszani szeretnének. Sőt a gyerekeket is elvihetik magukkal egy-egy alkalommal. Molnár Tamás sajátos érdeklődésének megfelelően nemcsak hadijátékokat készít, ültet át külföldi mintából hazaira, de H. G. Wells játék- katonákra való szabálykönyvét is lefordította. Ha az megjelenik, tán nagyobb kedvet kapnak az ólomkatonák itthoni szerelmesei. A játékboltokban készült körkép egyébként siralmas. Igaz, karácsonykor mindenhol többszöröse volt a kínálat a mainak, most azonban gyerekeknek is csak éppen hogy valami van az üzleteik ipol- caiin, o Triói lerakatáró! nem is beszélve. Nem az ő bubájuk, de hát némelyik játékban egy közepes fehér egér is diadalt arathatna, o legtöbb társasban pedig gyakran épp a játék öröme veszik el azzal, hogy állandóan fogós, ravasz kérdésekre kell a gyerekeknek vá Iá szóln iuk. — A megrendelők a biztos haszonra mennek — mondta az a budaörsi jótékkészítő, akivel beszélni tudtam. — Egy csomó kft., maszek foglalkozik már játékkal, de a 15—20 évvel ezelőtti jó termékek, mint a Gazdálkodj Okosan, ma már nemigen kaplhatők. Inkább a drágább fajtákkal árasztják él a piacot, de a térítés is szervezetlen. Most például óriási pénzeket keresnek azok, akik külföldről hozzák be az árut, és itthon sokszoros áron adják tovább. Én nem tudom, kézben tartja-e valaki egyáltalán az egészet . . .? Hát mit mondjak? Én sem tudom. Hodnik I. Színházi vita Ami modern, az olcsó A Pécsi Nemzeti Színház szerkezeti átalakulásáról folytatott vitában ezúttal dr. Bécsy Tamás egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Janus Pannonius Tudományegyetem tanára, több jeles színházelméleti munka szerzője szólal meg. A Pécs Városi önkormányzat kulturális bizottsága -, amely a strukturális változás kérdésével foglalkozik -, Bécsy Tamást szakértőként hallgatta meg. — Elmondom, amit erről gondolák, bár nem szívesen, mert a vitába a kelleténél több személyeskedő elem, dezavuáló megjegyzés keveredett már. — Mi indokolhatná egy külön társulattal működő kamaraszínház működtetését? — A mai hazai és világ- tendenciáknak jobban megfelel egy prózai darabokat önálló társulattal játszó kis színház, mint egy olyan, amelyik a nagyszínház kamaraszínháza, mert ez a nagyabb egység mellett óhatatlanul másodlagossá válik. Ma világszerte azok a színházak prosperálnak, amelyeknek kis nézőterük, kis színpaduk, kis társulatuk van, és mély társadalmi problémákat feszegető darabokat játszanak. Még akkor is így van ez, ha az ilyen színház az adott város lakosságához képest kevés nézőt érdekel. Ilyen például Budapesten, a Katona József Színház. De ilyen Londonban, a Themse-parti Nemzeti Színház, amelynek épületében három színház működik különálló társulatokkal és három művészeti vezetővel. — Milyen lehetne Ön szerint Pécsett, a Nemzeti Színház struktúrája? — A nagyszínházban három önálló művészeti vezetővel működne egy drámai társulat, egy opera- operett társulat és egy balett- (tánc) társulat. A kamaraszínház külön prózai társulat lenne szintén önálló művészeti vezetővel, ez játszhatna az Anna utcában és a Ságváriban Is. A külön prózai társulat léte csak technikai jellegű probléma. önálló társulatként fogom fel a Bóbita Bábszínházát is. Megjegyzem, nem lenne érdemes külön zenés és külön táncszínházát csinálni, mert akkor a zavartalan működéshez két önálló zenekarra, tónckarra, ill. balettkarra és énekkarra lenne szükség, különben nem lennének képesek az önálló színháztól elvárható számú bemutató előadásszámot létrehozni. Nem hiszem, hogy az egész szerkezet fölé kellene még egy külön igazgató. El kell választani az üzemigazgatóságot, amely nem alá-, fölé-, hanem mellérendelt viszonyban lenne a többiekkel. Precízen rögzíteni kell, hogyan válnak el és hogyan függenek össze az egyes jogkörök, kinek mi a joga és kötelessége.- Olcsóbb lenne ennek a struktúrának a működtetése, mint a mostanié, vagy drágább?- Az anyagiakra én természetesen nem tudok részletesen válaszolni. Az egyes társulatok között a fenntartáshoz, működtetéshez szükséges összeget az eddigi tapasztalatok alapján százalékos arányban kellene elosztani, attól kezdve a társulatok vezetőinek felelőssége a gazdálkodás. Mindenesetre a színház vezetősége kénytelen lenne kilépni az eddigi kényelemből anyagi szempontból is. Egyébként a modern színház olcsó színház: a világ színházaiban a modern prózai darabokhoz nem csinálnak költséges díszleteket.- Milyen lenne Bécsy Tamás ideális színháza?- Az igazi, a kiművelt szórakoztató színház az eszményképem. Magyarországon -, de másutt is —, mindig ellentét volt a színház- igazgatók és a nézők igényei között: már Kelemen László és Kazinczy is arról panaszkodtak, hogy ők tragédiát akarnak játszani, a nézőknek meg a bohózat kell. A két világháború között a budapesti Nemzetiben Shakespeare-t háromszor játszották akkor, amikor Bónyi Adorjánt 150-szer. Antoine, Craig, Otto Brahm nevét, akik a modern színházat megcsinálták, elfelejtette a közönség. S nem véletlen, hogy az egyetlen magyar drámaíró, aki majdnem világhírű lett, Molnár Ferenc. Nem azért mondom mindezt, mert nem szeretem a komoly drámát, hanem, mert tudom, hogy a színházat nemcsak központi támogatással, hanem -, a nézők felől -, látogatottsággal is el kell tartani. Az a színház, amelynek annyi pénze van a mecénástól, hogy nem szorul rá a közönség pénzére, az nem színház. G. T. Az október 27-i Parlament előtti taxis tüntetésen Krassó György (bal oldalon) is részt vett MTI Telefotó „Én még ilyen felháborodást nem értem meg” egy s másról Krassó György doktort, a Magyar Október Párt vezetőjét lehet szeretni, lehet gyűlölni, lehet mosolyogni rajta - de komolyan is lehet venni. A politikai show-jairól (is) ismert pártvezetőtől tíz percnyi időt kértem - az interjú majd' egyórásra sikeredett. Közölhetet- lenül hosszúra. Alábbiakban - néhány kérdésben fenntartva az egyet nem értés jogát - Krassó úr véleményét idézem olyan témában, mely talán mindany- nyiunkat érdekel. Krassó A RENDSZERRŐL „Tovább él az előző rendszer. Átfestették vörösről piros- fehér-zöldre, de ugyanúgy ellenforradalmi, mint az volt. Az előző évtizedek vezetésének fő jellemzője, hogy rettegett egy újabb forradalomtól. A mai rendszer nem ugyanilyen? Nem az határozza meg minden lépését, hogy fél a forradalomtól? Ráadásul nem is tudja forradalomnak nevezni, csak katasztrófának. Hogy ne legyen robbanás . . A HATALOMRÓL „Nem akarunk hatalomra kerülni, nem is tudnánk. Nincsenek szakértőink. Tudja, az értelmiségi alapvetően karrierista. A MOP-bon is voltak értelmiségiek, de mikor látták, hogy innen nem lehet a hatalomba jutni, átmentek az SZDSZ-be, meg az MDF-be. A mi pártunkban munkások és kisalkalmazottak vannak. Nincs más célunk, mint a hatalmat felügyelni.. AZ EMBEREKRŐL „Az egész ország annyira fel van háborodva, hogy én még ilyen felháborodást nem értem meg. Még 56-ban sem, a forradalom előtt... De hát nem is lehet csodálni, hiszen most is érlelődött egy forradalom, s ezt a forradalmat elsikkasztották. Na, jó . . . Csinálják meg békésen az átmenetet. De milyen átmenetet csináltak ezek? Pártállamból pártállamba való átmenetet. A forradalmat egyvalami helyettesíthette volna. Egy igazán demokratikus választás. De ezt se csinálták meg . . A VÁLASZTÁSOKRÓL „Egy évig azon tárgyaltak teljes titokban, hogyan tudnák meghamisítani a népakaratot. Azon gondolkodtak, miként lehet egy olyan választási rendszert alkotni, hogy az demokratikusnak nézzen ki, de mégse legyen az , . . Tökéletesen sikerült. Csak azok a pártok kerülték be a parlamentbe, amelyek a választási szisztémában megállapodtak . . \ VEZETŐKRŐL „Az kellene, hogy bízni lehessen bennük. De az emberek nem bíznak, pedig ez még — úgy-ahogy - '45 után is megvolt. A mostaniaknak viszont ismerjük a mentalitását. Fejétől bűzlik a hal, s már az is apróságnak tűnik, hogy az állami vezetők október 23. alkalmából nagy pénzeket osztottak ki egymás között. Parlamenti interpelláció lett a dologból, de hát ez se zavarta őket . . KRASSÓ GYÖRGYRŐL „Nem szeretem a politikát. Az lenne iá, ha mással foglalkozhatnék. Muszájherkules- ként csinálom, amit csinálok, pedig három infarktus után elhiheti, nem könnyű dolog. De kell . . ." — pauska -
