Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)
1991-01-03 / 2. szám
1991. január 3., csütörtök aj Dunántúli napló 3 'M Hamburgtól Klinge »«Halig Lesz-e gyermekszoba az Európa-házban? Vajszló és a társultak... Egymásra utalt községek az Ormánságban Hitel vállalkozóknak Az ipartestület vállal garanciát tagjáért Beszélgetés dr. Komáromi Gabriellával A hamburgi Katolikus Akadémia meghívására utazott az NSZK-ba Komáromi Gabriella, a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola tanszékvezetője. A magyar gyermekkultúra ünneplésének jegyében zajló rendezvénysorozatról kérdeztük a gyermek-iroda lom-kutatót.- Április végén volt Magyarországon egy nemzetközi konferencia, amelyen a világ gyermekirodalmi intézményeinek vezetői, valamint írók, fordítók, kiadók vettek részt, hogy megünnepeljék a magyar gyermekirodalom 150. születésnapját. Itt tartott előadásom után hívtak meg a konferenciára, és ekkor kértek fel két tanulmány megírására, amelyek szeptember hatodikára -megjelentek egy Hamburgban kiadott, német—magyar nyelvű, többszínnyomásos kiadványban, A magyar gyermekkultúra almanachjában.- Hazánkat kik képviselték a tanácskozáson?- 1989-ben határoztak arról Hamburgban, hogy minden esztendőben megünneplik egy ország gyermek-kultúrában elért teljesítményeit. Az első év ünnepeltje az NDK volt. Idén pedig a -magyar gyermek-kultúrának szenteltek ünnepsorozatot. lanikovszky Éva íróval, Heinzelmann Emma és Schéner Mihály grafikusokkal, Sziládi Jánossal, a Móra Kiadó főigazgatójával és a kiadó művészeti igazgatójával, Zigány Edittel lehettünk otte rangos rendezvénysorozaton. Ott volt a Kodály Zoltán Kó rusiskola Jubilate kórusává ifjabb Sapszon Ferenc is. A Mátyás templom főpapja prédikált az ünnepségsorozatot nyitó ökumenikus istentiszteleten. Az almanach sajtókonferenciáján és az ünnepi esten velünk volt Andráslalvy Bertalan miniszter is, aki a népi gyermekkultúráról tartott német -nyelvű előadást. A Katolikus Akadémián október végéig tartó magyar gyermek- könyv-kiállitás nyílt, amelyen több mint félezer -könyv és könyvillusztráció került a közönség elé. A kultúra ott sem tartja el magát. Az államon kívül a mecénásoknak is nagy szerep jut. A Greve milliomos házaspár négy dijat adott át az ünnepségen lanikovszky Évának, Schéner Mihálynak, Heinzelmann Emmának és a Jubilate gyermekkórusnak.- A szakmai programokon kivül minden bizonnyal a német hétköznapokba is bepillanthatott.- Találkoztam kisgyermekekkel, beszélgettem egy húszesztendős egyetemista lánynyal, aki tanulmányait megszakítva most egy évig óvónőként szeretne dolgozni. Bekukkanthattam egy gyermek- szobába, ahol számtalan kreatív játékot találtam. Belelapoztam okos és gyönyörű tankönyvekbe. Kíváncsi voltam. A gyerekek énekes könyvét azért forgattam végig, vajon található-e benne -magyar -népdal. Fölemelő érzés volt viszontlátni az Erdő mellett estvéledtem című, szépséges népdalunk -kottáját.- Milyen érzés volt odakint magyarnak lenni?- -Nagyon jó. Egy olyan miliőben éltem, ahol az ember egyetlen nap utón otthon «rzi magát. A Horn-Németh„A verseny nem eléggé nemes, a piac kihívásai nem túl lovagiasak. Az értékeknek elviselhetetlenül nehéz a dolga, ha képregényözönben akarnak versengeni. (...) A képregényhősök és videókazetták diadalát sejtető jövőben egyre több okunk lesz a féltő aggódásra. »Indiana Jonesz- szal... Hűek Finn is nehezen birkózik meg, nemhogy a pöttöm Nemecsek.«" (Részlet Komáromi Gabriella Gyermekirodalom Magyarországon cimü tanulmányából.) Nem tudom, hogy a Gui- ness-rekordok könyvében jegyeznék-e, de tény, hogy a magyarországi nagyközségek között az Ormánság központjában fekvő Vajszlónak volt a legtöbb társközsége a hely- hatósági választásokat megelőzően. Számszerint 12. A választások előtt Katona Zoltán polgármesterjelölt (11 éve folyamatosan Vajszló tanácselnöke) programjában külön kiemelte, hogy e falvaknak a választásokat követően is öszPozsgay kormányt még ma is hálával emlegetik, s hogy megnyílt számukra a magyar határ — sohasem feledik. Eufó- -riás örömmel várták október 3-át, a német egyesítést; még akkor is, ha most munkanélküli segélyből élnek és -nem biztos, hogy a télen ki tudják fizetni a lakások -nyugati norma szerinti bérleti díját. — Az európai kultúra érintett meg az emberek magatartásában, s a jövőbe vetett hitük. Mindenhol érezhettem, hogy magyar vagyok. Az utcák plakátjain Reich Károly vízimanója mosolygott rám; hirdetve a magyar kultúra ünnepét. A legnagyobb meglepetés egy német családnál -ért, ahol az édesanya ölébe ültette 10 éves kislányát, s magyarul elénekelte Józsel Attila Betlehemi királyok című versét. így kívánt jó éjszakát. — A Franciaországban töltött napokról is szívesen hall- natnám! — Nemcsak a Guldenburgok földjén, hanem Napóleon -kastélyában is jártam. Kligenthal a természet rejtőzködő szépségeinek egyik gyöngyszeme, s kastélya a Goethe Alapítvány birtokában van. öt-napig itt folyt a konferencia, amely a Szocializáció és gyermekkultúra Európában címet kapta. Rajta kívül a hamburgi egyetem egyik tanszékvezetője és a berlini művészeti főiskola tanára tartott előadást. Referátumom címe: Identitás, témák, impulzusok a nemzetközi gyermekkultúrában. A példaanyagom természetesen magyar volt. De gyermekirodalmunknak vannak olyan üzenetei, amelyek szerte a világon „foghatók". Beszéltem arról, hogy az irodalom miként modellje a valóságnak, és arról, hogy a gyermekirodalom hogyan teremt egyszerűsített modellt, miként -kínál életmintákat, konfliktusokat, feloldási kísérleteket a gyerekeknek. Az előadás után 20 -hallgatómmal együtt meghívást kaptam a klingenthali kastélyba. Ez volt a legszebb ajándék, amit én -másoknak hazahozhattam. — Hogyan összegezné a konferencia tapasztalatait? — A gyermekkultúra valamennyi területét átölelte ez a -tanácskozás. S mindannyian azt hangoztattuk, hogy nem átkozodnunk kell a film és a televízió ellen, -hanem mielőbb -meg kell találnunk az együttműködés helyes mértékét. A tolerancia, a harmóniára törekvés, a kreativitás központi érték kell, hogy legyen; s nekünk pedagógusoknak, nem a ma morálját ke-il tanítanunk az iskoláiban, hanem azt, hogy 20-30 év múltán miként -éljenek a mostani gyerekek. A konferencia valamennyi résztvevője ezeket az értékeket hangsúlyozta elsősorban. És azt szeretnénk, hogy az épülő Európa-házban gyermekszoba is legyen ... Lőrinci Sándor Mi lesz a hazai filmgyártással? Karácsonykor mutatták be a mozik a Sárkány és Papucs cimű rajzjátékfilmet, a Pannónia Film és az MTV közös produkcióját. Á néző szórakozni ül be a moziba bizonyult, melyet az utóbbi majd három évben eddig több mint kilencszázezren néztek meg. Tavaly már 21 magyar film forgalmazói jogát vették meg, s veszteséggel zártak. Abban egyetérthetünk Horváth Lajos igazgatóval, hogy idő kell az átálláshoz, és védeni kell az értékeket, hogy megtarthassuk magunkat magyarnak és európainak. Ök ezalatt joggal a filmművészeti értékeket értik. Tudom, régi és mindezide- ig eldöntetlen kérdés: miért nem forgatnak olyan művészi filmeket, melyek tömegével vonzzák a nézőt? És egyáltalán: lehet-e tömegeket vonzó a művészi film? Lehet! Erre már nem egy „nagy" film szolgáltatott jó példát. A mozi, bár egyre drágább, mégis mindmáig az egyik legolcsóbb szórakozást nyújtó intézmény. Ha valóban azt kapja a néző a pénzéért, amit várt: kikapcsolódást, szórakozást, önfeledt perceket, netán lélektisztító nevetést, ro- Imantikát. Amint azt a legsikeresebb InterCom forgalmazta film a „Nicsak, ki beszél. . ." is igazolja az eddiqi több mint egymilliós nézettségével. A megyei moziüzemi vállalatok vezetői havonta vesznek részt az igazgatói vetítéseken, melyeken két hónapra előre kaojók meq a filmforgalmazók kínálatát és minden olyan filmre helyben kötnek szerződést, amelyiket vetíteni kívánnak maid a hálózatukban. ők tehát a jegybevétel 40 százalékáért kölcsönzik a filmeket. S hogy hazánk 1337 állami, 235 társadalmi (kultúr- házak s-tb.) és 154 magán- mozi iában a pénzünkért iái szórakozzunk, az a filmforqal- Imazóknak és kölcsönzőknek is érdeke, hisz a kultúra (jelesül ia film is) árucikk, s nem mindeqy, melyik film mennyit íhoz a konyhára. M. L. sze kell fogniuk, hisz egymásra utalságuk természetes és kölcsönös. Katona Zoltánt végül is meggyőző fölénnyel Vajszló polgármesterévé választották. Most azért kerestük fel, hogy megtudjuk: együtt maradnak-e a tizenhármak, s ha igen, mire terjed ki kapcsolatuk.- A választásokat követően gyorsan kerestük egymást a volt társközségek polgármestereivel. Hisz az élet nem állt meg, a közös intézmények (orvosi rendelő, iskola, óvoda) további sorsáról is dönteni kellett, valamint arról, hogy milyen kapcsolat lesz a jövőben a jeqyzőséget, a körjegyzőséget illetően. Óriási meglepetés volt számomra, hogy a 12-ből 9 önkormányzat egyértelműen azt nyilvánította ki, hogy a vajszlói körjegyzőséghez kíván csatlakozni.- Melyek ezek?- Kórós, Adorjás, Sámod, Baranyahídvég, Kisszentmárton, Vejti, Luzsok, Hirics és Páp- rád. Három község (Zaláta, Kemse és Piskó) a megyei elképzelésekkel, ajánlásokkal szinkronban Zaláta székhellyel külön körjegyzőséget alakított ki. Akárhogy is vesszük, Vajszló központi fekvésű települése ennek a térségnek. Tulajdoniképpen az Ormánság fővárosa. Kétségtelen. A csaknem tucatnyi községet összetartják a korábbi közös beruházások, az itt telepített munkahelyek, de még a baráti szálak, az ismeretségek is. A polgármesterek végül is megegyezésre jutottak, hogy lakosságuk lélekszámúnak arányában tartják el az iskolát és az egészségügyi intézményeket. Az orvosi ellátás, az ügyeletek körzethatárait sem módosították, a kialakult szerkezetet az önállósult társközségek (most már „társult községek") is fenn kívánják tartani.- Vajszló első embere egyenjogú partnerként fogadja a társult községek polgár- mestereit?- Hogyne. Természetesen ugyanolyan joggal és hatáskörrel bírnak, mint én. Súlyok ugyan vannak az intézmény- rendszert és a népességet illetően, de a szemléletben nem lehet semmiféle különbség. Tehát nem szabad, hogy kisebbrendűségi érzése legyen egy kisebb falu polgármesterének. . . A körjegyző megválasztása sajnos még várat magára. Mint Katona Zoltántól megtudtuk, volt már egy pályázatuk, de nem született eredmény. Így most új /pályázatot írnak ki, január 15-ig várják a pályamunkákat. Ami a vagyoni helyzetet illeti: nagyon sok még a kérdőjel. Vajszlón is az alapvető törvények megszületését várják. Mindenesetre a közös tanácsi vagyont már felosztották az egykori társközségek között, a pénzt jegyzőkönyv alapján meg is kapta minden önkormányzat polgármestere.- Vita lehet (sőt, úgy tudom van is) a volt tanácsi apparátus létszámáról. Terveznek valamiféle csökkentést?- Meg kell várnunk, hogy eldőljön a jegyző kiléte. Hisz neki kell majd kialakítani azt a létszámot, amellyel el tudja llátni a munkákat. Szerintem szükséges a csökkentés. Vajszlón gombamódra szaporodnak az üzletek. Csak november elseje óta egy új ABC, egy húsbolt és egy ci- ipőbolt nyílott meg a 2100 lelket számláló nagyközségben. Mindhárom magánvállalkozás- ban. Balog Nándor (Folytatás az I. oldalról) megállapodás részeiként — elegendő, ha az ipartestület vállal garanciát tagjáért, így az országban működő 250 ipartestület 'valamelyikénél kitöltött igénylőlap alapján juthat kölcsönhöz az iparos. A bank 100 millió forintos 'kockázati alapot különített el árira az esetre, ha a felvett összeget az igénylő valami- ilyen óikból nem képes visszafizetni. A gyakorlat azt mutatja: nagy átlagban 10 százalék az esély arra, hogy a hitelt felvevő tönkremegy, fizetésképtelenné válik, és ezáltal a hitelt nyújtó bank veszteségét növeli. A pénzpiacon teljesen új konstrukció enyhít a vállalkozók financiális gondjain, és az Ipartestületeik Országos Szövetsége arra számit, hogy ezáltal tagsága könnyebben vészeli át a gazdasági reeesz- sziót. Az új konstrukcióval együtt több mint 5 milliárd forintra bővült a hazai iparosok hitelfelvételi lehetősége. A mostani gyorshitelen 'kívül ugyanis a Budapest Bankon keresztül hozzájuthatnak világbanki hitelhez, illetőleg az exportra termelő vállalkozások mintegy 40 millió márkás keretből igényelhetnek 1- 2 éves türelmi idő után 3—5 éves törlesztésű, kedvezményes kamatozású hitelt. Megkezdődött Várpalotán a szénbányászat telszámnlása (Folytatás az 1. oldalról) Egyetlen föld alatti fejtésben dolgozó bányász sem 'kerül viszont utcára, valaimeny- nyiüknek munkát ad a szomszédos dudán, balinikai bánya. A külszínen dolgozók, főleg a szakképzetlenek, segéd- munkások elhelyezése azonban nehezen oldható meg Várpalotán is. Némi segítséget ad, hogy ebben a városban jól megszervezték a közhasznú munkát, jelenleg is 60 munkanélkülit foglalkoztat ily módon a városgazdálkodási vállalat. A bányászok folyamatos foglalkoztatására, valamint a művelődési ház, az orvosi rendelő és a sportpálya működtetésének biztosítására a helyi önkormányzat, valamint a Veszprémi Szénbányák Vállalat képviselői érdekegyeztető fórumot hoztak létre, hogy rendszeresen egyeztessék a lehetőségeket, a tennivalókat. A fórumon kompromisszumot is 'kötöttek, miszerint a lakosság megfelelő orvosi ellátása érdekében a Veszprémi Szénbányák Vállalat nem eladja, hanem átadja a szakorvosi rendelőt az önkormányzatnak, a másik két létesítményt hasonlóképpen. Mivel azonban ezek fenntartása igen nagy teher lenne az önkormányzatnak, az adományozó úgy döntött, 1991-ben még vállalja a fenntartás költségeit. Ismét divatba jön a mozi? Avagy csak a jó üzleti érzékkel megáldott filmforgalmazók — kitalálva titkos szórakozási igényeinket - olyan filmekkel csalogatják be a nézőt a mozikba, melyek valóban kasz- szasikert ígérnek? Elönt minket az amerikai filmáradat, a kommersz, a limonádé, a krimi, a horror, s ugyanakkor az európai érték mindinkább háttérbe szorul. S egyáltalán: mi lesz így a hazai filmgyártással? Mi lesz a filmművészettel?! Megannyi szakmai és művelődési dilemma és segélykiáltás. A hazai filmforgalmazók idei sikerlistáját utcahosszal az InterCom vezeti: az első kilenc hónapban legtöbb nézőt vonzó 14 filmből tíznek ez az amerikai—magyar érdekeltségű vállalkozás a gesztora. Mi az üzleti sikerük titka? Egy felismerés, miszerint más a mozi és más a tv. A moziba szórakozni, kikapcsolódni vágyva a FILMRE ül be a halandó. Hogy kiröhöghesse magából az egyre nyomasztóbb napi gondokat, úgy, hogy közben a 10-15 méteres vásznon minden részlet jól kivehető és élvezhető, a hang is legtöbb moziban már sztereó és végtére is közösségiben együtt sír és vigad a néző. A tv meg? Akár a csapból, a tévéből is politika, napi gondok, a pokol-múlt és a sötét jövő folyik a nap minden percében. Viszont a magyar- és az úgynevezett művészfilmek ugyanakkor a tévéiben érnek el soha nem tapasztalt nézettséget és tetszésindexet. A kultúra, így a film is áru. Ezt mindinkább a bőrén érzi a zalaegerszegi székhely- lyel 1988. januárjában megalakult Helikon Film, mely a magyar filmek forgalmazására specializálódott. Legsikeresebb vállalkozásuknak Az erdő kapitánya (Dargay-rajzfilm)