Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)
1990-12-08 / 246. szám
IO üj Dunántúli napló 1990. december 8., szombat Válaszok közérdekű kérdésekre Hatalmas érdeklődés a telefonos fórumon A középiskolai felvételek néhány tényérő/ A sombereki tsz baromlitelepe Görcsönydobokan Kincs kinek eladni, se külföldön, se belföldön Üres csirkeólak A tanév végén Baranyában 6215 tanuló fejezi be tanulmányait, közülük - az eddigi évek tapasztalatai alapján - mintegy 5750-en kívánnak továbbtanulni. Amellett, hogy érdekes lehet a „különbség” sorsa is, elmondhatjuk, hogy az általános iskolákban végzett tanulóknak korántsem lesz feltétlenül rózsás a helyzetük, ha továbbtanulásra gondolnak. Baranya gimnáziumaiban összességében 1466-an, a szakközépiskolákban 1620-an tanulhatnak tovább, szakiskolákban 228-an, szakmunkás- képzőben 2828-an próbálkozhatnak jövőjük megalapozására, az utóbbi keret kevesebb az elmúlt évinél. A szerdai, nagy sikerű, rengeteg telefonos érdeklődést vonzó fórum kérdéseire adott válaszokat illő tehát azzal kezdenünk, hogy vajon mi lehet az oka a szakmunkásképzőkben sok esetben jelentkező létszám-visszaesésnek. Nézzünk egy konkrét példát Móricz Ottónak, a pécsi 508- as Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola igazgatójának véleményével: — A következő tanévre ötven fővel csökkent a beiskolázási keretszámunk, annak ellenére, hogy egy új, 36-os létszámú szakközépiskolai osztállyal többet indítunk. A csökkenés oka az, hogy a munkáltatók egy része a továbbiakban nem vállalja az együttműködést 'a képzésben. Az állami vállalatok sorra megszűnnek vagy kft.-vé alakulnak át, így vagy nem áll módjukban az együttműködés, vagy egész egyszerűen nem érdekeltek az utánpótlás nevelésében?! Eléggé el vagyok keseredve, hiszen, ha ez a tendencia tovább tart, elképzelhető, hogy a távoli jövőben már munkanélküli tanulóink is lesznek. Másrészt hozzátenném, hogy a privatizációval összefüggésben megszűnhetnek tanműhelyeink is. Beiskolázási tervünket teljesíthetjük, de az is biztos, hogy jelentős változás lesz a legkülönbözőbb munkahelyek és szakmák viszonyában. Csak a jövőben derülhet ki véglegesen, jó döntésék mezsgyéjén haladunk-e. A telefonos fórum másik slágerkérdése a pécsi Nagy Lajos és a Leőwey Gimnázium, valamint az egyházak •kapcsolatáról szólt. A legkülönbözőbb híresztelések terjedtek el ezekben az ügyekben, s mivel fórumunkon az egyház nem képviseltette magát, tegnap újfent felhívtuk az adott középiskolák vezetőit. A Nagy Lajos Gimnázium igazgatója, dr. Póla Józsefelmondta, hogy december 20-ig Egyre irvkább gond a pályakezdés, az első munkahely megtalálása. Ezen igyekszik segíteni az Ergonosoft Kft. tanfolyama, melyen vállalkozási ismereteket nyújtanak kizárólag azoknak, akik most járják valamelyik szakközép- iskola utolsó évfolyamát. A tanfolyam időszerűségét indokolja, hogy a gazdasági ■szerkezet megváltozása és az -ezzel párhuzamosan végbemenő privatizáció már mat oapsóg is munkanélküliséget okoz. Különösen sújtja ez a fiatalokat, akiknek egyre inkább elhelyezkedési gondokvalamennyi megyei általános iskolát tájékoztatnak a gimnázium pontos sorsáról. Megítélése szerint 99 százalékos az esély arra, hogy a következő tanévtől, tehát 1991 szeptemberétől a korábban valameny- nyi általános iskolába eljuttatott tájékoztató alapján indulnak a szakok. Hasonló értelmű információkat kaptunk a Leőwey Gimnáziumból is. Ezek szerint az egyházi kezdeményezések, tulajdoni dolgok a jövő tanévben nem érintik az iskola munkáját. Az ezekkel kapcsolatos végleges dolgokról lapunkban később részletesen visszatérünk. Sokan érdeklődtek az úgynevezett szakaszos beiskolázás rendjéről. Mesterházy Emil, a megyei foglalkoztatási központ' munkatársa: A Baranya Megyei önkormányzati Hivatal művelődési osztálya beiskolázást szervező körlevelében szabályozta a középfokú iskolákba való jelentkezés és felvétellel kapcsolatos döntés rendjét. Eszerint a tanulók a jelentkezési lapon 2-3 iskolát, illetve szakmát, szakot jelölhetnek meg. Harmadikként csak hiányszakmát érdemes megjelölni, hisz a középiskolások (gimnázium, szakközépiskola) a felvételi keretszámot mór az első két beiskolázási szakaszban feltöltik. A beiskolázás, illetve felvételi döntési szakaszokat regionális szinten (Somogy, Tolna, Baranya) egyeztették. Az I. szakaszban (91. febr. 16. -márc. 9.) az első helyen megjelölt intézmény dönt a felvételről. A felvételi kérelem elutasítása esetén a jelentkezési lapot tovább küldi a második helyen megjelölt intézményhez. A II. szakaszban (91. márc. 9.—ápr. 2.) a második helyen megjelölt intézmény hozza meg a döntést. A III. szakaszban (91. ápr. 2—ápr. 27.) az első két helyről elutasított tanulók ügyében történik a döntés a jelentkezési lapon megjelölt iskolában. A felvételi esélyt mindenképpen növeli kettő vagy több iskola, illetve szak, szakma megjelölése, de ez sem kötelező jellegű. Esélycsökkentő viszont az, ha csak egy iskolát jelöl meg a tanuló. Feltehetően továbbra is nagy az érdeklődés az egészségügyi pályák egy része iránt. Legalábbis ezt mutatja, hogy sokan hívták fórumunkat az eü. szakközépiskolák és szakiskolákról. Dr. Hetesi Istvánná, a Janus Gimnázium és Szak- középiskola igazgatója: kai kell számolni. A Vállalkozási ismeretek című tanfolyam ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy a szakközép- iskolát végzett fiatalok azokat az ismereteket megszerezzék, melyek egy vállalkozás létrehozásához, működtetéséhez szükségesek. A 72 órás képzés során a hallgatók megismerkednek a vállalkozások gazdasági környezetének jellemzőivel, a vállalkozások fajtáival, megszervezésének folyamataival, információs rendszerével, de szervezési módszerekre, vezetési és tárgyalá— Nálunk négyéves, igen népszerű egészségügyi szakközépiskolai képzés van, érettségi bizonyítványt is adunk, tehát továbbtanulásra is jogosít ennek az elvégzése. Általános ápolói és asszisztensi oklevél szerezhető itt is, csakúgy, mint a hároméves képzésű eü. szakiskolában, ott viszont érettségit nem kapnak végzettségükhöz a fiatalok. A telefonos fórumra beérkezett, több mint hatvan érdeklődő kérdés közül ki szeretnénk emelni azokét is, akik a számítástechnikával, ennek képzésével kapcsolatban érdeklődtek. Kérjük az érdekelteket, ha a javítással kapcsolatban szeretnének továbbtanulni. akkor az 508-asban, ha csupán fakultációként magasabb óraszámban szeretnék tanulni, akkor a pécsi ANK-ban érdeklődienek. Ha viszont... Akkor olvassák el dr. Szeder* kény/ Józsefnek, a pécsi Zi- pernovszky ioari szakközépiskola igazgatójának a véleményét is: „Tervezzük a számí- tástechnika-gépgyártástechnoló- gia technikusi szak indítását 1991 szeptemberétől. Az engedélyt még nem kaptuk meg, mindennap várjuk, a döntés után azonnal értesítjük az általános iskolákat..." A számítástechnikai kérdések mellett a vendéglátóipari képzés volt a következő slágertéma. Talán nem is csoda az érdeklődés. Mindenesetre, egy jó hírrel szolgálhatunk ebben az ügyben. (A középiskolai megyei lehetőségek más újdonságairól lapunk későbbi számaiban olvashatnak.) Herold Gyula, a pécsi Kereskedelmi és Vendéglátóipar! Szakmunkásképző és Szakközépiskola igazgatója: — A néqyéves képzés végén sikerrel járók érettségi-képesítő vizsgát is kaphatnak. Az első évfolyamon felszolgálói, szakácsi és cukrász! osztályt indítanak, majd a második év végén szintvizsga következik, ettől függ, hogy a harmadik év végén ágazati sZa'kmunkás- bizonyítványt kapnak-e vagy továbbmennek. A képzési formára 96 lány és fiú jelentkezését várják, bővebb felvilágosítás a pécsi Rét utcában található iskolában kapható. Mivel a jelentkezések határideje február eleje, arra kér- 5 ük továbbra is az esetleg joggal aggódó érdekelteket, hogy az adott iskolákban érdeklődjenek a részletekről. Alaptudnivalókról kaphatnak információkat a 12-222-es számon, a megyei foglalkoztatási központban Bedő Zsuzsától vagy Mesterházy Emiltől. si, valamint alapvető munkajogi és polgárjogi ismeretekre is szert tesznek. A tanfolyam előadásait a Janus Pannonius Tudomány- egyetem közgazdasági és jogi karának oktatói tartják. Az előadássorozatra a jövő év elején kerül sor: jelentkezni kizárólag a megye szakközép- iskoláinak igazgatóinál lehet, a szülők és a diákok bővebb felvilágosítást az igazgatóktól, illetve a Baranya—Váltó Kft. ügyvezetőjétől kaphatnak a 14-781-es telefonszámon. R. N. Állunk a baromfiól előtt, és számolunk: egy kilogramm csirkehús előállitásához, mivel rossz minőségű a takarmány, közel három kilogramm kell 'belőle, ez negyvenöt forint; a naposcsibe ára tizenhat, azaz a vágósúlyú broiler kilójára nyolc forint jut. Ha csak ezeket nézzük, akkor is már ötvenháromba kerül a termelőnek a csirke kilója. Az átvételi ár viszont átlagban ötvenkét forint,-de ebből a közvetítő — az úgynevezett integrátor — még leveszi a maga részét! Tehát mór anélkül is több forintnyi mínuszt „hoz” minden csirke, hogy a világítási, a fűtési költségről és a munkád íjról a termelő említést tenne! Minél több a csirke, annál nagyobb a veszteség. A háztájinak ezzel lőttek, üresen áll a több ezres csirkeól .. . Van, ahol egy éve, van, ahol pár 'hete. * Nemrég még százhetven kistermelővel áflt kapcsolatban a Bályi Mezőgazdasági Kombinát, jelenleg alig százzah na- ponta újabb és újabb broiler- elóállíták 'hagyják abba a csirtkehirlalást — tájékoztat Túri István főállattenyésztő. Míg éveken át heti negyvenezer naposcsibét adott ki a kombinát hizlalásra, addig októbertől csupán húszezret. E számadat a kistermelőkre vonatkozik, de a nagyüzemi termelés is hasonlóan csökkent, ezt mutatja, hogy a keltetett csibe iránti kereslet jelentősen alábbhagyott. A kombinát évi tízmilliós kapacitású keltetője most negyvenszázalékos üzemmel megy. A jövő bizonytalan . . . * Lippón három évtizedes hagyománya van a csirkézésnek, éves szinten jó kétmillió broi- lert ad el a pécsi baromfifeldolgozónak a tsz a háztáji és a nagyüzemi termelésből. Kovács László főóllatte- •nyésztőnek egyelőre fogalma sincs arról, hogy mi lesz jövőre az aktiv tsz-tagok mintegy felét — száz főt — közvetlenül vagy közvetve érintő baromfiágazattal. Mondja, hogy az átvételi ár az önköltséget messze nem fedezi: a re’ális a hetven forint körüli lenne! A lippói telepre november utolsó hetében még telepitettek csirkét, a bezedeki telepiek december végére—január elejére híznak meg, az új telepről százharmincezer darabot a múlt hónap végén szállítottak el. Az export nem megy, belföldön jóval kevesebb fogy, mint korábban — a jövő évre nincs még csirkeszállítási szerződésük . . . Blandl József elnök arról tájékoztat, hogyha másként nem megy, félkapacitással túlélik a remélhetőleg csak átmeneti időszakot. ír A scxmbereki tsz november 21-én a görcsönydobakai telepre úgy helyezett el nyolcvanezer naposcsibét, hogy az átvételre nincs szerződés. E csirkék hizlalása januárban fejeződik be. Amikor Szűcs Vilmostól a merészségre valló telepítésről érdeklődök, a baromfiágazat vezetője közli: „Olyan holtponton van a csir- kézés, hogy ennél csak jobb lehet!" És ha nem veszi át a pécsi baromfifeldolgozó, akkor más megyékben próbálkoznak a nyolcvanezer csirke eladásával. Az évi kétmilliós nagyüzemi broilerelőállítást — ha csökkentett mértékben is, de folytatják: a jelentős árbevétel és az általános költséget lekötő szerep miatt. A háztáji érzékenyebben reagál - korábbi rotációkban százhatvanezer fölötti volt a kiadott csirke, most kilencvenezer. A folyamatos visszaesés az év második felének kezdetétől érzékelhető. * — Amennyiben nem változik meg a helyzet, úgy fél éven •belül élelmiszerhiány lesz Magyarországon — közli Szabó István, a boksái tsz főállattenyésztője, aki egyben a Baranya Megyei Baromfitermelői Választmány elnöke, az országos választmány tagja, így informáltsága meglehetősen jó e témában. A baksaiak esete ráadásul speciális - mint naposcsibeelőállítók, haladéktalanul reagálnak a termelői magatartásra, most konkrétan a visszafogásra. Jelenleg minden egyes megtermelt tojáson öt forint a tsz vesztesége, ugyanis étkezésiként árulják a te- nyésztojá sokat I A választás igen behatárolt: o veszteségcsökkentés egyetlen útja a tenyészállomány idő előtti kivágása. Azonban a vágósúlyban értékesítés is óriási mínusz: egy tenyésztyúk háromszázhatvan—négyszáz forintba kerül, mire beállhat a tenyésztőjás-termelésbe, ugyanakkor a vágósúlyban eladás száz forint körüli. A kivágás egyelőre egy telepet — har- mincnyolcezer szülőpárt érint. Helyükbe kéthetes szülőpórcsibék kerülnek. Májusra lesznek tojók. Addigra csak változik valami... — Nekünk fél évvel korábban kell döntenünk arról, hogy mennyi tenyésztojás kell huszonhat hét múlva — mondja Szabó István. — December tizediké után sötét minden, látszólag semmi igény sincs csibére. A takarmányár és az olojór ellehetetlenítette a broi- I eltartást. * A termelő leáll, a feldolgozó úgyszintén, mert nincs kinek eladnia — se külföldön, se belföldön. Az igazi nagy gond a belföldi kereslet csökkenése. Nem azért 'eszik a korábbinál kevesebb csirkét a magyar ember, mert már kevésbé szereti a rántott csirkecombot, vagy a töltött csirkemellet, hanem mert nem tudja megfizetni — lassan mór az aprólékot sem! Ha a fogyasztói árak rovására emelik a felvásárlási árakat, okkor még inkább visszaesik a vásárlás. A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja baromfiter- meíési ügyben mindenesetre figyelemre méltó: „Jelentős túltermelés alakult ki szinte minden terméknél. A mennyiséget a piacnak kell szabályoznia, a Földművelésügyi Minisztérium nem kíván beavatkozni e kérdéskörbe. A gazdasági szereplők nem vették figyelembe a piaci jelzéseket." Az idézett megállapítás a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének vezetői és az FM, a PM és az NGKM illetékesei közti eszmecserén hangzott el - a tanácskozást az FM részéről dr. Harza Lajos helyettes államtitkár vezette. Az FM-vélemény kérdések özönét indítja el: lehet-e egyértelműen túltermelésnek nevezni a visszafogott vásárlásból is1 eredő felesleget? Szabad-e feledni, hogy Magyar- országon csak szeretnénk piacgazdaságot, egyelőre azonban még az átmenetnél tartunk? Kivonhatja-e magát a kormány az élelmiszerárak és a vásárlóerő összhangjának megteremtéséből? A minimálbérbe és a minimálnyugdíjba belefér-e a létfenntartás elengedhetetlen eleme, az élelem? — Lassan a bevásárlókosarak is oly’ üresek lesznek, mint a kistermelői csirkeólak . . . L. Cs. K. Bozsik László Tanfolyam szakközépiskola után Hogyan vállalkozzunk?
