Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-06 / 244. szám

1990. december 6., csütörtök uj Dunántúli napió 7 Szigetwär polgármestere: Darázsi Mátyás A szigetvári kórház épülete Az álmok valóságos terhe azt az adatot, hogy az isko­lákban dolgozóknak csak 60 százaléka pedagógus, a többi technikai személyzet, akiket nem is mindig tudnak foglal­koztatni -, más a helyzet azonban a beruházásokkal. — Beszéljünk ez utóbbiak­ról. Például a kórházról, a szennyvíztelep égetően szüksé­ges rekonstrukciójáról.- A kórház egy külön fe­jezet.. . Szigetvár 12 000 la­kosához képest a 600 ágy egészen egyszerűen a gigan­tománia megnyilvánulása. Az intézmény 288 milliós évi költ­ségvetéssel dolgozik, ebből 30- at az önkormányzatnak kell biztosítania. Két lehetőségünk van: vagy megtartjuk a kór­házat, vagy - regionális fel­adatkörére tekintettel - át­adjuk a köztársasági elnök hoz nagyobb szakértelemmel tudok nyúlni, mint az»igazga­tásiakhoz, de ehhez egy kép­zett és korrekt apparátus áll segítségemre. Hamarosan hi­vatalába lép a jegyző is, aki ez utóbbi feladatkört a kezé­be fogja. Úgy gondolom: a várost egy kézből irányítani nem lehet, megbízom a mun­katársaimban, de mindenről tudni akarok.- Van megvalósitásra váró álma a megbízatása négy évére? — Szeretném, ha négy év múlva már működne a Műve­lődési Ház -, komoly kulturá­lis hagyományai vannak Szi­getvárnak —, illetve ha a vá­ros közelében fellelt melegvíz- kincset hasznosíthatnánk az idegenforgalom szolgálatá­ban. Külföldi partnerrel tár­Alig több mint egy éve Da rázsi Mátyás még azon gon­dolkodott: jönnek a fiatalabb korosztályok, kell nekik a hely, s mert 1930-ban szüle­tett, nyugdíjba vonulását mór csak ezért sem vetette el. Tőzsgyökeres szigetvári -, nagyapákig visszamenően -, csaknem három évtizedig fő­könyvelő volt a Mezőgép gyár­egységében. Az ősz hajú, szi­kár termetű férfi bal keze mu­tatóujján pecsétgyűrű: apai hagyaték. A gyűrű: a hagyo­mányok jelképe. Azoké o ha­gyományoké, amelyek nélkül a polgármester a település életét nem tudja elképzelni.- Szigetvárnak nem hasz­nált, hogy tanácselnök előde­im között egy sem volt hely- beli .- önmagában ez termé­szetesen nem elegendő a polgármesterséghez. Milyen tulajdonságokat tart még fontosnak?- Érzek magamban elég erőt a következő négy évre, vitalitást, szervezőkészséget. Ezeken túl azonban kitűnő idegzetre, megfontoltságra, gazdasági ismeretekre is szük­ség van, illetve tisztában kell lenni a helyi hagyományokkal.- És a konlliktustűrő:képes- ség?- Ha valamikor, akkor most igazán kell! Bár, szerencsére, eddig senkivel, semmivel sem ütköztem.- Maradjunk akkor a vár­ható konfliktusoknál. A laki­teleki példára szeretném em­lékeztetni, ahol a polgármes­ter lelmondott az egész igaz­gatási apparátusnak.- Ez nem járható út. Lét­számcsökkentésre itt is szük­ség lesz, de ezzel minden­képpen megvárjuk a szerveze­ti és működési szabályzat el­készültét. A polgármesteri hi­Már a belső munkák folynak a szigetvári Vigadóban vatalhoz számos intézmény tar­tozik, s hogy ezek közül mennyi marad meg az ön- kormányzatnak, ettől is függ az itt dolgozók létszáma. Az apparátus korábban 70 fős volt, most már csak 50.- Ugyancsak konfliktusok forrása lehet a helyi adó. — Ez egyelőre kormányzati kérdés, a szigetvári önkor­mányzati testület ezért eddig ezzel nem foglalkozott. A vé­leményünk azonban körvona­lazódik: csak kis mértékben lehet az itt élőket helyi adók­kal tovább terhelni. Az intéz­ményeink működtetéséhez, most úgy tűnik, lesz elegendő pénzünk -, hozzátéve: eddigi felméréseink szerint az intéz­ményeknél is lehet csökkente­ni a működési költségekét, meghökkenten láttam például megbízottja irodájának. Nem tudjuk ugyanis, hogy az ön- kormányzattól várt összeget módunkban lesz-e biztosítani, a testület mindenesetre arra kötelezett engem, hogy ezt a pénzt szerezzem meg a köz­ponti költségvetéstől. A szennyvíztisztító telep egy­szerűen „megtelt”. Rekonstruk­ciójához 70 millió forint szük­séges. Előteremtéséhez csakis a központi keretre támasz­kodhatunk. — Eddig - nevezzük Így: a múlt terheiröl, illetve azoknak csak egy részéről - beszél­gettünk. Legyen most a té­mánk a jelen és a jövő. Egy hónapja polgármester. Kell ezt tanulni? — Egészen más, mint amit eddig csináltam. Minden­esetre a gazdasági feladatok­gyalunk, egy 240 szobás ter­málszállóról van szó, ahol 400 embernek nyílna munka- lehetőség. Nagyon fontos szempont, már most 200 a munkanélküliek száma, de ez emelkedni fog. — Ha a feladatait sorra ve­szi: kemény elleniéi a jövő?- Nem ellenfél, de négy év alatt csodát művelni nem lehet. Az alapokat azonban ki lehet építeni, s ha ez si­kerül, pozitívnak tekintem majd a négy esztendő mér­legét. Ami Igazán fájdalmas lehet: a város fiatalságára jelenleg nem lehet támasz­kodni, közömbösek. A közép- korosztály és az idősebbek aggódnak a jövőért. Sok kö­zöttük a - lokálpatrióta - ez pedig potenciálisan energia. Mészáros Attila Óránként 90 csirke Teljes kapacitással dolgozik a magán baromfifeldolgozó Maszek baromfivágóhíd Csirke egészben, csirkemell, -comb, -aprólék, sőt még fél csirke is — ahogy a vevők igényét közvetítő kereskedő óhajtja. A görcsönydobokai csirkevógóhídról megrendelés szerint pontosan megy az áru: a szerződésnek meg­felelően Komló és Mohács élelmiszerboltjaiba, összesen tizenkilencbe, heti öt-hatszáz frissen vágott csirke. A ma­szek vágóhíd létesítésének gondolata egy idei dániai lá­togatást követően született meg a sombereki Lengi György fejében. Felesége pártolta az ötletet, igy a család gör­csönydobokai — egyelőre ki­használatlan - házának ud­varán átalakítások és építé­sek eredményeként megvaló­sulhatott a baromfivágóhíd. Na meg Lengi György lele­ményének köszönhetően: a gépműhelyvezető mindig is ismert volt a környéken kü­lönböző műszaki problémák megoldásáról. Most sem ha­zudtolta meg hírét, nemcsak építkezett, csempézett, hanem még kopasztógépet is gyár­tott. Figyelemre méltó a gép teljesítménye: óránként ki­lencven csirke tolitól megtisz­títására alkalmas. A hűtőkamrát a pincében helyezték el, mert itt eleve 12—14 fok a hőmérséklet, te­hát kevesebb energia megy el a hűtésre, összesen mint­egy háromezer csirke tárolása megoldott. A szállításhoz természetesen kellenek járművek: Lengi György vett két üzemképtelen Barkast, s ráment a nyári szabadsága a felújításukra, de mint mondja, megérte. Mert az ezermesterségével érte el, hogy a felesége által felvett újrakezdési kölcsön felhaszná­lásával együtt hétszázezer fo­rintból kijött minden: a becs­lése szerint o befektetett ösz- szeg három és félszeresét éri a vágóhíd a tartozékok­kal. Hogy végül is miért csinált vágóhidat? Egyrészt a terme­lői kiszolgáltatottság meg­szüntetése vezérelte, másrészt a boltban kapható csirke ol­csóbbá tétele. A -kiszolgálta­tottságról annyit, hogy féltve a pécsi Baromfifeldolgozóval kötött más óllatra szóló szer­ződését, külmegyei baromfi­feldolgozó cég nem fogadta a kistermelői csirkeszállit- mányt. De akadt megyén be­lül is gond: a Reménypusztán leadott csirkék érdekes mó­don többnyire súlyhiányosak voltak vagy leminősítettek. A vágóhíd nemcsak csirke, hanem más állat, vágására is alkalmas, így például nyúl- vágásra. Nyulat október ele­jétől. vállalnak bérvágásra. Csirkét először november kö­zepén vágtak, azóta folyama­tosan heti öt-hatszázat. A ma­szek vágóhídi frissen vágott állat kilóját — szállítási díjjal együtt - száznyolc forintért adják a boltosoknak. Lengi György megtartotta a főállását a sombereki ter­melőszövetkezetnél, de min­den szabadideje rámegy a vágóhídi ügyek intézésére. Fe­lesége keze alól sok ezer csirke került már ki, hiszen öt éve magángazdálkodó (ere­deti szakmája szerint selyem­szövő). Most csak a vágóhíd­dal és a szállítással foglalko­zik, a nyolc és fél .ezres csir­keól üresen áll. A vágási na­pokon általában nyolc-tíz- tizenkét embernek adnak al­kalmi munkalehetőséget. L. Cs. K~ Mi épül a piactéren? Vállalkozók üzletháza Sásdon Kilenc család összefogott Mi épülhet a piactéren? — törik a fejüket a Sásdon át­utazóik, felfigyelve a vasbolttal szembeni építkezésre. A rej­télyt a polgármesteri hivatal­ban Luczó Mihályné főelőadó fejti meg, aki előtt az aszta­lon ott fekszik az U-alakú épület tervrajza: Bank Tiborné ajándékboltját Szilágyi Dezső- né divatáruboltja és Benedek Imréné háztartási boltja fogja közre, mellette Rab Gy ózoné a horgász- és vadószcikkek- kel, Gyurkovics lános a cipő- boltta'f, majd a Kapos Gmk. boltja és Bukovics lózsefné méteráruja. A sort Stepper Ferenc mezőgazdasági kisgép- és videokölcsönzője és Schnei­der József barkócsboltja zárja. — Az elmúlt néhány hónap alatt 17-en kopogtattak ná- lurík azzal, hogy vállalkozni szeretnének — mondta Luczó- né. - Az ötlet dr. Kóbor Gyula vb-titkár fejéből pattant ki: fogjanak össze az igénylők, és saját költségükön építsék föl maguk o piactér egyik felére az üzletsort. Kovács Péter, Komló főépítésze a tervrajz mellé költségvetést is készített, amit a hétre apadt gárda el­fogadott. Azóta már mind a 9 helyi­ség gazdára talált. Ahogy né­zegettem a listát, megakadt a szemem a horgász- és va­dászbolton. Kiderült, Sásdon nemcsak horgászegyesület, ha­nem két vadásztársaság is működik. Az apróbb dolgo­kért is kénytelenek Dombóvár­ra vagy Pécsre utazni, január elsejéig. Mert a szeptember közepétől kalákában • építke­zők ekkor már nyitni szeretnék az üzletet. A pénteki piaci napokon el­vileg csak tojást, zöldséget, gyümölcsöt árulnak a fedett részen, a ruhaneműt és egye­beket kínáló magyarok és a nagy forgalmat lebonyolító lengyelek ideiglenesen a vá­sártérre költöztek. Az üzlet- központ beindulásával ők is visszatérhetnek. Mivel azon­ban az új épület a piactér nagy részét elfoglalja, a szemben levő, vasbolt melletti parkoló is a rendelkezésükre áiM. Lelki szemeim előtt látom a szörnyű baleseteket, amint a nagyforgalmú út mellett vé­gig parkoló kocsik mögül ki­lépő, figyelmetlen gyalogosok a kerék alatt végzik. Ennek elkerülésére a KPM megállni tilos-táblát tesz ki, lámpával ellátott gyalogosátkelőt fest fel, hogy figyelmeztesse az autósokat: lassítsanak. Míg a vezető körülnéz, gyorsan el­döntheti, beáll-e a közeli par­kolóik egyikébe, hogy visszasé­táljon öt percre a csábító ki­rakatokhoz. Nem sejti, hogy lesz abból töíbb is. Sz. L. I.

Next

/
Thumbnails
Contents