Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)
1990-12-05 / 243. szám
IO tu Dunántúli napló 1990. december 5., szerda szerkesztőség postájából H Uránveszélyről - atomtemetőről Az Új DN november 7-i számában Írás jelent meg a környezetvédelmi konferenciáról. Mint olvashattuk, előadás hangzott el a bányászok sugárterheléséről. Felmerül a kérdés: csak a bányász fontos? Le kell szögezni, nem Pécs, hanem Cserkút, Kővágószőfős, Kővágótöttös és Bakonya az a település, amelyik az üzemi területtel szinte együtt él. Aki már járt itt, döbbenten állhatott a Jakab-hegy és a meddőhányó, a perkolációs dombok közé szorított falu látványa előtt. Az utóbbi hónapokban már módomban állt tájékozódni a települések radioaktivitási viszonyai felől. Az egészségügyi hatóságok és a MÉV ellenőrizték a vizet, a talajt, az üzemek közelében lévő növényeket, csak egyet nem vizsgált senki, az itt élő lakosságot érintő sugárterhelést, az ebből eredő esetleges egészségkárosodást. 30 éve folyik itt bányászati tevékenység, de tudomásom szerint a mai napig senki sem mérte fel, hogy egy itteni lakos mennyi iport lélegzik be, és ennek a pornak mekkora a radioaktivitása. Különösen, ha ez a por az út mentéről származik. Mint a helyi egészségügyi alapellátás felelőse, a , magam szerény lehetőségeivel igyekszem tájékozódni és választ adni a kérdésre. Természetesen a falusi körzeti 'orvos lehetőségei igen korlátozottak ilyen szempontból. A dokumentáció, vizsgálati, mérési adatok, statisztikai mutatók nem állnak rendelkezésre, ileltve hiányosak. Korrekt, tudományos igényű következtetésekre csak tudományos intézetek, speciális szakemberek közreműködésével lehetne jutni. A rendelkezésemre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a rákos betegségek okozta halálozás körzetemben nem nagyobb, mint az országos átlag, viszont gyakoribb a- bőr rosszindulatú burjánzása ! Kóbor dr. vizsgálta a bányászok testében lévő radioaktív anyagok mennyiségét. Vajon mennyi ilyen anyag lehet egy itteni lakosban? A bányász munkája kétségtele- rül kockázattal járt, de cserébe kedvezményt, kárpótlást kapott. Munkahelyén napi 8 órát, heti 40-et töltött, amit tudatosan', önként vállalt. A kényszerűségből, mindenféle kárpótlás nélkül itt élők körében nincs „különleges félelem", nincs pánik. A lakosság nem fél. Csak aggódik! És még valami. Ugyanebben a számban, néhány oldallal beljebb a hulladék- lerakóról írnak. A pécsiektar- tanak az atomtemetőtől? Akkor mit szóljon Bakonya, Kővágótöttös, Kővágószőlős és Cserkút község népe? A vezérigazgató-helyettes úrral ellentétben nekünk elég pontos adataink vannak a lakosság véleményéről. Kérdőíves felmérésünk szerint a- kővógó- szőlősi válaszadók 82 százaléka elutasítja a. veszólyes- hulladék-tároló létesítését. Dr. Pallós Zoltán körzeti orvos Bizalmat és tiszteletet ébresztő volt, hogy a FIDESZ első ténykedései közt szerepelt Baranya és Pécs eddig sokat titkolt, de legveszedelmesebb környezetvédelmi problémájának, az uránbányának a kérdése (Új DN október 18.) - melyről eddig a helyi zöldek is igyekeztek a lakosság figyelmét elterelni. Pécs. az amúgy is országosan harmadik legszennyezettebb város lakosai ráadásul egy országosan egyedi, plusz súlyo: egészségkárosító tényezővel kell hogy együttéljenek. S miért? A munkanélküliség erre nem lehet indok. Hosszú távon az egészségünkért tett lépések kifizetődnek városunknak és megyénknek, és az ott dolgozók érdeke sem az, hogy ők és családjuk, utódaik radioaktív környezetben éljenek, radioaktív termékeket és ivóvizet fogyasszanak (a tavaszi, első nyilvánosságra hozott mérések a megengedett sugárterhelés több mint tízszeresét tartalmazzák). A krónikus kisebb dózisú sugárbehatás jóval nagyobb veszedelem, mint az egyszeri nagyobb terhelés. A sugarat semmilyeh érzékszervvel érzékelni nem lehet, hatása is 10—20 évvel később különféle, akár fiatalon is megszerzett, mindig is halálosan végződő daganatos betegségben nyilvánul meg. Az utódok közt a fejlődési rendellenességek gyakorisága növekszik, a rákos betegségekre való hajlam is öröklődik. Ne felejtsük el, hogy az uránbánya még csak 30 éve üzemel, a helyi elhanyagolt környezetvédelem (lefedetlen meddőhányó, szigeteletlen tározók) most kezdik megbosszulni a 30 év hanyagságát. A lakosság szervezetében és utódaiban e kár örökre ott marad, s hatása egyre hatványozottabban fog jelentkezni. A határérték a nemzetközileg elfogadottnál jóval magasabb, s megbízható műszerünk nemigen van. Felvetődik a kérdés, vajon biofizikusunk, Kóbor József — karöltve az uránbánya vezetőségével - mire alapozza azt a kijelentését, hogy a MÉV képes tartani a lényegesen szigorúbbá vált nemzetközi mércéket? Az NDK-ban a rendszer- váltás után, független mérések során derült ki, hogy egy uránbánya több ezer négyzetkilométeres (!) körzetben fertőzött - azonnali bezárásra került. - Mekkora is országunk, milyen messze is vannak szomszédaink? Dr. Bárány Imre, MÉV környezetvédő mérnök új felfedezése a radioaktivitás rák- előfordulást csökkentő hatásáról (Új DN, nov. 16.) bámulatos, új fejezetet nyit meg az orvostudomány balga, „reális gondolkodásban iskolázatlan" képviselői előtt. Neves orvosainknak, onkológusainknak bizonyára a nyál is a torkukon akadt e sorok elolvasásakor az Új DN hasábjain. Ne a felelőtlen kijelentésekre, s ne arra hallgassunk, ami kényelmes, hanem azokra a tanokra, amelyek több évtizede határainkon belül és túl beigazolódtak! Higgyünk az orvosi szak- környveknek, s a mögöttük álló bizonyítékoknak. A Frédéric Joliot-Curie Intézet vizs- ká latáért az 1 millió forint, nem értjük, miért olyan drága a bányának? Az Ipari Miniszter Úr is csak hallgatólagos beleegyezését merte adni az uránbánya további üzemeltetésére és eladására. Az ír vállalkozónak méginkább a haszon és mégkevésbé a környezetvédelem lesz a célja — egészségünket nem szabad áruba bocsátani! Elhisszük, hogy a jó üzlet, az atomtemető idetelepítésének reményéhez a. MÉV-nek szüksége van a lakosság meg- főzésére - de ne reménykedjen! A lakosság a bánya azonnali bezárását kívánja, nemhogy egy atomtemetőbe, egy i)j helyi sugárforrásba beleegyezzen. S ezért a lakosság harcolni fog. Dr. Horváth László Mólom, Fenyves Zsolt Pécs, Saróhin út 58. * és még sokan Gondolom, nem én vagyok az egyedüli, aki a november 23-i tv-műsorban oly meg- döbbenten és lélegzetvisszafojtva hallgatta a „nadrágszíj húzás"-os jövőnk perspektíváját. És hány embernek jutott mindjárt eszébe, hogy bizony a nadrágszíjra újabb lyukakat kell csináltatni, ha nem akarja elveszíteni. (Ha lesz még nadrágja.) Hogy miért fog erre sor kerülni? Hát épp ez az! Az a csodálatos, kézzel fogható indoklás, ahogy a nagyközönség elé lett tárva. „Elvesztettük a régi piacainkat!” Tetszik érteni? Eltűntek! És sajnos amíg nem lesz új piac, bizony csak nadrágszíj húzás lesz a sorsunk. De csak nekünk, mert, akikNadrágszíj nek birtokában volt a piac és jelenleg is keresik az újat, nem tudom mekkora nadrág- szíjra lehet szükségük? És mindezt, családi alapon kell megoldani. Mert mint ahogy az „illetékes Úr" mondotta, ez az ország olyan, mint egy nagy család. Ha a családban három keresőből egy kiesik, bizony kevesebb lesz a család bevétele és a szétoszthatóság is. Vagyis, a kevesebbet kell többfelé osztani! Ha már ez így van, pedig minden számítás ezt bizonyítja, a kormány, vagyis a családfő vajon miből, vagy hogy akorja o szimpla bevételből annak többszörösét kifizetni? Ha csak nem úgy, mint a négy gyerekes „cigány", amikor pénzt Ígért a két nagyobb gyerekének, de nem volt pénze. Mit tegyen, mit tegyen? Maga elé rendelte a két kisebb gyerekét és kifordította zsebeiket, elvéve zsebpénzüket, hivatkozva a család közös megnövekedett kiadásaira. így a könnyen jutott pénzzel, könnyen kárpótolhatta két nagyobb gyerekét anélkül, hogy különös befektetésbe került volna. Hát valahogy így néz ki o mi nagycsaládunk életképe. Osztromok István Mikor kapok nyugdíjat? Ez év május 17-től kértem a nyugdíjaztatásomat a Baranya Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságtól. A szolgálati éveim elismeréséről kaptam egy határozatot és szeptemberben 6000 forint nyugdíjelőleget, amelyet postán küldtek ki. Ez minden! Nem kaptam viszont értesítést a mai napig sem, hogy menynyi lesz a havi nyugdíjam és természetesen még nyugdíjat sem kapok. Május 17-e óta hat hónap telt el és ez ügy még nincs elintézve. Nem vagyok türelmetlen, de ha valakinek nincsen tartaléka, miből tud megélni ilyen sokáig? Hné Szilágyi Éva A postán lehet 0 hírlapot venni A november 21-i Új DN-ben „Elkelne egy újságárus a Me- csekoldalon" címmel cikk jelent meg. Az abban foglaltakra vonatkozóan tájékoztatom, hogy a Somfa és Hunyadi utcák találkozásánál a távbeszélő fülke mellett a korábbi években üzemeltettünk egy hírlap pavilont, melyet igénybevétel hiánya miatt megszüntettünk. A csekély forgalom miatt több dolgozó sem vállalta tartósan az árusítást, mivel a kereseti lehetőség minimális volt. A környéken jelentős számú közintézmények nincsenek, a lakosság napközben nem tartózkodik otthon, így számottevő vásárló sem lehet. A környéken jelenleg hírlapokat vásárolni a Surányi út 21. alatti postahivatalban lehet munkanapokon 10-18 óra között. Fellai József osztályvezető Pécsi Postaigazgatóság Hírlaposztály Zenepedagógusok klubja a diákok hasznára Az Új DN november 9-i számában megjelent „Zenetanárok klubja" című íráshoz tennék néhány fontos kiegészítést. Az énektanárok és valamennyi máj szakos tanár számára is a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet szaktanács- adói hálózata mintegy szolgáltatásként - rengeteg más feladaton kivül - a lehetőségekhez képest igyekszik megoldani a tanácsadást, a tapasztalatcseréket, a nevelők továbbképzését. így volt ez az elmúlt években a bázisfoglalkozások keretén belül: Mint minden területen mi is igyekszünk új, célravezetőbbnek gondolt utakat keresni, így adódott, bogy a Nevelők Háza vezetőjével karöltve az idei tanévben ezt a fajta klubrendszert sikerült megvalósítanunk nem csupán Pécs 42 iskolája, hanem az egész megye énektanárai számára. Az újságcikk által már közzétett program ismeretében valóban azt szeretnénk, hogy a diákok hasznát látnák klubfoglalkozásainknak. Gálfiné Magyar Ibolya ének-zene szaktanácsadó mmm v f / • Szobabelsörészlet a pécsi Xavér utcai szociális otthonból Fotó: Proksza László Ki adja az engedélyt a víztisztító berendezéshez? Sajnálattal olvastuk az Új DN november 24-i, szombati számában G. M. által írt, „A KÖJÁL-engedélyre várnak’' főcímmel közölt cikket, amelyben tévesen tájékoztatták az olvasókat az „amerikai" víztisztító berendezés engedélyezéséről. Mivel a téves információ, valamint az újságíró által levont következtetés félrevezeti a lakosságot és igazságtalanul elmarasztalja a Baranya Megyei KÖJÁL-t, kérem helyesbítő levelem közlését. Magyarországon az érvényes jogszabály (3/1971. (Vili. 17.) Eü. M. sz. rendelet) értelmében az ivóvízellátás terén minden felhasználásra, illetve alkalmazásra kerülő anyag, vagy technológia, (akár hazai, akár külföldi) engedélyköteles. Az engedély kiadására az Állami Közegészségügyi Járványügyi Főfelügyelőség (ÁKJFF) jogosult. Az alkalmazó vagy forgalmazó köteles az engedélyt kérni. Az engedélyezéshez úgynevezett elővizsgálatok végzése szükséges, melyeket az engedélyt kérő megrendelésére és terhére végez a laboratórium. A laboratóriumi vizsgálatok eredményét az Országos Közegész? ségügyi (OKI) véleményezi. Kedvező vélemény esetén kerülhet sor az alkalmazási engedély kiadására, a felhasználás, illetve alkalmazás feltételeinek előírására. Úgy vélem, fent leírtakból kitűnik, hogy nem a „KÖJÁL- engedélyre várnak" és nem oz a szervezet késlekedik, amely oly sokszor szót emelt az iskola megoldatlan ivóvízellátása miatt. Az ügy elhúzódását eredményezi, hogy a berendezés engedélyezéséhez szükséges vizsgálatokról még csak tárgyalás folyik, megrendelésükre nem került sor. A Baranya megyei közegészségügyi szolgálat minden lehetségest megtesz és meg fog tenni annak érdekében, hogy megyénkben mindenki mielőbb jó ivóvízhez jusson. Professzor dr. Morava Endre ■főigazgató főorvos, Baranya Megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomás Köszönjük a kimerítő magyarázatot az engedélyezés ügyében. Azt viszont sajnáljuk, hogy a berendezést a Megyei Vízmű kénytelen volt leszerelni a Fábián Béla úti iskolánál. Reménykedtünk abban, hogy a megyei KÖJÁL-tól kaphat ideiglenes üzemeltetési engedélyt, mint ahogy azt a szébényi víztisztítónál is megadták, igaz, vissza is vonták. Tudomásunk szerint az országos szervek a megyei KÖJÁL laboratóriumi vizsgálatai alapján adják ki az engedélyt. G. M. Kiadó garázsok, helyiségek Pécsett A december 1-15-ig tartó pályázati hirdetményben közzétett nem lakás céljára szolgáló helyiségek. Garázsok: Károly út 10—11.; Fekete gy. téri 50-es számú; Hősök tere 5.; István-akna 7.; Felszabadulás út 38—40. - 9-es számú; Vasas, „S” út 1/2 és Felszdbadulás u. 38-40. — 3-as Helyiségek: Könyök utca 23. (raktár, 25 négyzetméter); Korvin Ottó u. 7. (raktár, 60 négyzetméter); Dobó I. u. 92. (raktár, 54 négyzetméter); Sörház utca 2. (28 négyzetméter), valamint Rákóczi út 3-5. (iroda, kb. 55 négyzetméter). A helyiségeket pályázattal lehet elnyerni, a pályázat feltételeit a Pécs, Kossuth tér 1-3. szám alatti ügyfélszolgálati irodában lehet megtekinteni december 1-15. között. A pályázatot a Pécs Városi Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálata lakás- és helyiséggazdálkodási osztályán (Pécs, Kossuth tér 1-3., fszt. 8.) lehet benyújtani, személyesen. Üzenet Kérjük, azt a személyt, aki az ősz folyamán olyan értelmű hirdetést adott fel, hogy üres bé- biételes üvegeket vesz át, jelentkezzen szerkesztőségünkben. örülnénk, ha fel tudnánk vele venni a kapcsolatot.
